Főmenü megnyitása

Szerednyei János (Szerencs, 1920. május 26. - Vorosilovka, Szovjetunió, 1948. július 26.) katolikus pap, aki 1945-ben önként jelentkezett, hogy elhurcoják a málenykij robotra egy saját tarcali híveiből álló csoporttal együtt. Egy balesetben halt meg egy szénbányában, ahol dolgozott.

ÉletpályaSzerkesztés

Szerednyei Jánost Kassában szentelték pappá 1944 június 11.. Utána segédlelkészként Tarcalra került.[1]

Miután a területet elfoglalta a Vörös Hadsereg, 1945. január 24-én elkezdődött emberek gyűjtése a málenykij robotra. A plébános és a segédlelkész elmentek a szovjetekhez az elhurcoltak érdekében, legalább a gyerekek és nők elengedését akarták elérni. (Más források szerint borral ki akarták vásárolni az embereket.[2]) Sikerült elérniük, hogy a nők egy részét és egy házaspárt szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy Szerednyei János helyükre megy. Ő beleegyezett, csak a plébániára ment előtte a legszükségesebb holmiért. Akkor úgy tudtak, hogy háromnapos munkáról van szó.[3]

Néhány napos várakozás és aztán egy hónapos utazás után megérkeztek a célhoz, ami a 7144/1223 számú tábor volt Vorosilovka településen, a Vorosilovgradi oblaszty-n (terület), az Uspenskij rajon (körzet) a donecki kőszénmedencében, hogy a Vorosilova bányában dolgozzanak.[4] Szerendnyei vájárként dolgozott 400 méteres mélységben.[5] A rabszáma 542 volt.[6]

A táborban verseket írt, hegedűlt, igyekezett lelket tartani a rabtársaiban. Néha titokban misézett is, amiért büntetésül bezárták.[7]

Elismerésül a munkaeredményeiért kapott egy fekete szövet „oroszka” ruhát a tábor vezetőségétől.[8]

Az életét egy balesetben vesztette el. Amikor a munka után, fáradtan egy csillén utazott a felszínre a csillében elromlott a fék és elkezdett egyre gyorsabban lefelé gurulni. A rajta utazó bányások leugrottak, Szerednyei ugrás után elesett, megütötte magát a halántékán és a helyszínen meghalt.[5]

Mivel Szerednyei volt a tábor legjobb dolgozója, a tábor vezetőség engedélyezte, hogy koporsóban temessék el, ami kivételnek számított.[9]

EmlékezettSzerkesztés

Szerednyei János emléket egy a tarcali katolikus templomban elhelyezett tábla őrzi.

GalériaSzerkesztés

 
Szerednyei János emléktáblája a tarcali katolikus templomban

IrodalomSzerkesztés

  • H. Örkényi Ilona A tarcali káplán sírhantja Budapest: Masszi Kiadó, 2000
  • Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005
  • Szerednyei János a Számon Tartva oldalon
  • Szerednyei János a Magyar Katolikus Lexikonban

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dr. Berzeviczy Józsefné Etelka, Szerendnyei János testvérhúgának emlékezései, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 43. old.
  2. Dr. Juhász Lászlóné, unokahúga emlékezése, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 55. old.
  3. Dr. Berzeviczy Józsefné Etelka, Szerendnyei János testvérhúgának emlékezései, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 43. ld.
  4. Az újságíró, Sinkó Ferenc: Nyája között nyugszik a pásztor, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 63. old.
  5. a b Dr. Berzeviczy Józsefné Etelka, Szerendnyei János testvérhúgának emlékezései, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 44. old.
  6. Az újságíró, Sinkó Ferenc: Nyája között nyugszik a pásztor, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 64. old.
  7. Az újságíró, Sinkó Ferenc: Nyája között nyugszik a pásztor, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 63-64. old.
  8. Örkényi Ilona tanítónő, fogolytárs, „a második koronatanú” vallomása, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 33. old.
  9. Örkényi Ilona tanítónő, fogolytárs, „a második koronatanú” vallomása, Szerednyei János. Tarcali káplán hősiés életáldozata Budapest: Kalot Kiadó, 2005, 32 old.