Szergej Pavlovics Gyagilev

Szergej Pavlovics Gyagilev (Сергей Павлович Дягилев, Serge de Diaghilev) (Szeliscsi, Oroszország, 1872. március 19. (31.) – Velence, Olaszország, 1929. augusztus 19.), a Cári Orosz Balett igazgatója.

Szergej Pavlovics Gyagilev
(Сергей Павлович Дягилев)
Sergei Diaghilev 01.jpg
Született 1872. március 31.[1][2][3][4]
Selischi
Elhunyt 1929. augusztus 19. (57 évesen)[5][6][1][7][8]
Velence[9][10]
Állampolgársága orosz
Élettárs Boris Kochno
SzüleiPavel Diaghilev
Foglalkozása
  • műkritikus
  • impresszárió
  • újságíró
  • lapszerkesztő
  • művészettörténész
  • vállalkozó
  • koreográfus
Iskolái
  • Szentpétervári Konzervatórium
  • Imperial St. Petersburg University (1890. augusztus – 1896)
Halál okacukorbetegség
Sírhely San Michele Cemetery

Szergej Pavlovics Gyagilev aláírása
Szergej Pavlovics Gyagilev aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Pavlovics Gyagilev témájú médiaállományokat.
A hattyú halála, Anna Pavlova
Nyizsinszkij és Gyagilev Nizzában, 1911-ben

A Mir Iszkussztva (A Művészet Világa) c. avantgárd folyóirat megalapítása után (1899.) kiállításokat és hangversenyeket rendezett. 1909-ben indította el az Orosz Balettet. Európai és amerikai turnékat szervezett, ezekkel rövid idő alatt világhírre emelte a társulatot, 1912-ben a Népoperában mutatkozott be Magyarországon a társulat.

1909-ben Gyagilev felkérte Mihail Fokin táncost, hogy dolgozzon vele Párizsban, ahol bemutatta az Orosz Balettot a francia közönségnek.

Fokin koreográfiái, A rózsa lelke, a Tűzmadár, a Petruska a 20. századi balett klasszikusaivá váltak. A társulathoz tartozott Anna Pavlova(wd), aki Fokin a Hattyú halála című koreográfiáját minden idők legnépszerűbb táncszólójává tette. A társulat másik sztárja Vaclav Nyizsinszkij volt, akit nemcsak tánctudása, hanem zilált személyisége, végtelenül erotikus színpadi megjelenése is egy csapásra közismertté tett. Nyizsinszkij egy ideig Gyagilev szeretője is volt.[11][12]

A párizsi és monte-carlói székhellyel 1921-ben újjászervezett együttes már nélkülözte korábbi sztárját, a Gyagilev által házassága miatt[13] elűzött Nyizsinszkijt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дягилев Сергей Павлович, 2015. szeptember 27.
  7. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/161038/Serge-Pavlovich-Diaghilev
  8. Serge P. Diaghilev
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  10. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дягилев Сергей Павлович, 2015. szeptember 28.
  11. Selby Wynn Schwartz. „The Politics of Dancing: Les Ballets Trockadero de Monte Carlo”. Forum.  ]
  12. Nijinsky, Vaslav (1890-1950). Glbtq.com
  13. Pulszky Romola volt Nyizsinszkij felesége.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Danceworks
  • Serge Lifar: Gyagilev; ford. Csanak Dóra, bev. Körtvélyes Géza; Gondolat, Bp., 1975