Főmenü megnyitása

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov

orosz bábművész

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov (oroszul: Сергей Владимирович Образцов) (Moszkva, 1901. június 22. – Moszkva, 1992. május 8.) szovjet-orosz bábművész, színész, rendező, színházi író.

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov
(Сергей Владимирович Образцов)
Sergey Obraztsov 1973.jpg
Született Сергей Владимирович Образцов
1901. június 22.
Moszkva[1]
Elhunyt 1992. május 8. (90 évesen)[2][3][4]
Moszkva
Állampolgársága
Foglalkozása
Munkáltató Oroszországi Színművészeti Egyetem
Iskolái Vkhutemas
Kitüntetései
Sírhely Novogyevicsi temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Vlagyimirovics Obrazcov témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Szülei, tanulmányaiSzerkesztés

Szergej Obrazcov 1901. július 5-én (a Julián-naptár szerint június 22-én) született Moszkvában.[5] Apja, Vlagyimir Obrazcov (1874-1949) vasúti mérnök (1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia tagja), édesanyja (Anna Ivanovna von Rehbinder, 1875-1959) tanár volt. Középiskolai tanulmányait a patinás K. P. Voszkreszenszkij-féle reáliskolában végezte el. 1918–1926 között a Felsőfokú Képzőművészeti és Technikai Tanműhelyekben (építészeti-iparművészeti tanintézmény: ВХУТЕМАС) tanult. Előbb festő, majd grafikus szakon (mesterei: A. Je. Arhipov és V. A. Favorszkij).

Munkahelyek, színházaiSzerkesztés

Pályakezdőként óraadói minőségben (rajztanár) gyermekotthonban dolgozott.[6] 1922–1930 között a Moszkvai Művész Színház zenei stúdiójának színésze.[7] 1930-1936 között a Moszkvai Akadémiai Művészeti Színház (МХАТ 2-й) színésze.

Először 1920-ban lépett föl színházi bábokkal. Az 1930-as évek közepére esztrádszínészként szerzett hírnevet. Parodisztikus bábelőadásai, "bábrománcai" népszerűvé tették a közönség körében. Paródiái tárgya egynémely pályatársára jellemző közönségesség, ill. a nyárspolgári attitűd volt. Ekkoriban néhány bábelőadást vaudeville stílusban is rendezett.

1931-ben alapította meg Moszkvában a Központi Bábszínházat,[8] amelyet élete végéig, több mint 6 évtiezeden át vezetett.[9] Ezidő alatt több mint 70 gyermek- és felnőttelőadást rendezett.

1948-tól vendégszerepelt külföldön színházával.

Egzotikus bábokat/babákat gyűjtött. Gyűjteménye a legnagyobb volt Oroszországban, s az egyik legjelentősebb a világon.

Film, színészpedagógia, szervezeti tagságokSzerkesztés

1956-tól a filmiparban is dolgozott mint forgatókönyvíró és rendező, egyszersmind a dokumentumfilm-monológ megalkotóját is benne tisztelhetjük.[10] Ugyanebben az évben, a Szojuzmultfilm (animációs stúdió) keretében Georgij Natanszon (rendezői debütálásaképp) Obrazcov legendás előadása nyomán filmre vette a Mennyei teremtmény (Nyebesznoje szozdanyije) c. egészestés bábfilmet, ami a nemzetközi sikert is meghozta: 1956-ban első díjat nyert a velencei gyerekfilm-fesztiválon.

1935-től színészpedagógusként is működött,[11] 1973-tól a színművészeti főiskola (GITYISZ) professzoraként.

1976-1984 között a bábművészeti világszervezet (UNIMA, Union Internationale de la Marionnette) elnöke[12], 1984-től tiszteletbeli elnöke,[13] ill. 1958-tól a központi tanács tagja. A Berlini Művészeti Akadémia (egykoron az NDK-ban) levelező tagja (1955-től).

Soha nem volt tagja az SZKP-nak.

Halála, emlékezeteSzerkesztés

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov 1992. május 8-án hunyt el Moszkvában, 91 éves korában. A Novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra (10. parcella).[14]

Síremlékén egyszersmind bábszínházának emblémája köszön vissza: emberi kéz mutatóujjára húzott golyóbis, egy stilizált emberi figura. Obrazcov egyik nevezetes, minimálkivitelű szólóprodukciója nyomán.[15]

  • Bábszínháza halálának évében, 1992-ben vette föl alapítója nevét.[16]
  • Gyermekei kezdeményezésére, a bábművész születésének 100. évfordulóján, 2001-ben egykori lakhelyén lakásmúzeumot rendeztek be.[17] A bábművész 1937-től haláláig lakott a Glinyiscsevszkij köz 5/7 szám alatt, 1992 óta emléktábla örökíti meg a nevezetes helyet.[18]
  • 2006. június 1-én leplezték le egészalakos szobrát egykori bábszínháza közelében (Szadovo-Szamotyocsnaja u. 30, Alekszandr Belasov alkotása).[19]
  • 2012-ben a Moszkva folyó hajózási társaságának egyik sétahajóját Szergej Obrazcovról nevezték el.
  • 2013 óta az orosz Aeroflot légitársaság egyik repülőgépe Szergej Obrazcov nevét viseli.

CsaládjaSzerkesztés

Öccse, Borisz (1905-1975) zoológus lett.

A bábművész kétszer nősült. Első felesége Szofja Szemjonovna Szmiszlova (1899-1928) tanítónő:[20] Obrazcov pályakezdőként, 17 évesen iskolájában vállalt rajztanári állást. 1925-ben született Alekszej fiuk,[21] majd 3 évre rá lányuk, Natalja[22]. Az asszony azonban belehalt a második szülésbe[23].

Második felesége Olga Alekszandrovna Saganova (született Erlanger, 1902-1989), elvált színésznő[24]. Közös gyermekük nem született. 1931-ben házasodtak össze, az előzmények romantikus mozzanata, hogy mindketten kutyabolondok voltak (ezenfelül Obrazcov nagy madárbarát volt, galambokat is tartott)[25].

Obrazcov lánya, Natalja Szergejevna (1928–2001) bábszínész, a Központi Obrazcov Bábszínház érdemes művésze (1982).[26] Leánya Kátya, az unoka folytatja a családi hagyományt: az Obrazcov-színház rendezője.[27]

Obrazcov fia, Alekszej (1925-2004) építész lett.

Elismerések, kitüntetésekSzerkesztés

  • Az Orosz Köztársaság Érdemes Művésze (РСФСР, 1935)
  • Az Orosz köztársaság Népművésze (РСФСР, 1947)
  • A Szovjetunió Népművésze (СССР, 1954)
  • A Szocialista Munka Hőse (1971)
  • Lenin-díj (1984)
  • Sztálin-díj II. fok (1946; 1962-től Állam-díjra átnevezve)
  • Sztanyiszlavszkij-díj (1967)
  • 3 Lenin-rend (1967, 1971, 1981)
  • 2 Munka Vörös Zászló Érdemrend (1946, 1961)
  • A Nagy Honvédő Háború 1941-1945 Dicsőséges Munka-érdemérme
  • Moszkva 800 Éves-emlékérem
  • Mosoly Rend (lengyel gyerekek szavazzák meg)[28]

Legjobb előadásokSzerkesztés

  • 1935 – V. Szperanszkij: Kastanka (A. P. Csehov nyomán) [29]
  • 1936 – Je. Ja. Tarahovszkaja: A csuka parancsára
  • 1962 – Vendégségben Csukovszkijnál[30]

FelnőtteknekSzerkesztés

  • 1941 – Karácsony éjszakája (Je. V. Szperanszkij, N. V. Gogol nyomán)
  • 1946 – Különleges koncert [31]
  • 1961 – Isteni színjáték (I. V. Stock)[32]
  • 1976 – Don Juan (G. Ja. Bargyin, V. B. Livanov)
  • 1976 – Noé bárkája (I. V. Stock)

BemutatókSzerkesztés

  1. 1932 – Jim és a dollár [33]
  2. 1933 - Malacka fürdő (Je. V. Szperanszkij) [34]
  3. 1935 – Kastanka
  4. 1936 – A csodálatos kalucsni [35]
  5. 1936 – A csuka parancsára
  6. 1937 – Csizmás kandúr (Perrault)[36]
  7. 1940 – Aladdin csodalámpája [37]
  8. 1941 – Karácsony éjszakája
  9. 1943 – A szarvaskirály (Gozzi alapján Je. V. Szperanszkij)
  10. 1945 – Vidám medvebocsok
  11. 1945 – Maugli (Kipling: A dzsungel könyve)
  12. 1946 – Szokásos koncert / Szokatlan koncert [31]
  13. 1953 – Az ördögmalom (Jan Drda alapján I. V. Stock)
  14. 1961 – Az isteni színjáték [32]
  15. 1961 – Miszter Twister
  16. 1962 – Vendégek Csukovszkijnál
  17. 1965 – Tigrik/tigriske - Petrik
  18. 1968 – Noé bárkája
  19. 1970 – A katona meg a banya/boszorkány [38]
  20. 1970 – Beköltözés (És mi van nálunk a színházban?)
  21. 1973 – A Központi Bábszínház jelentkezik (kommentár, résztvevő)
  22. 1975 – Don Juan [39]
  23. 1985 – Pinokkió/Buratino
  24. 1987 – Petruska, a külföldi
  25. 1975 – Csukokkala (film)
  26. 1941–1945 – A Nagy Honvédő Háború előadásai (előadások a fronton, katonáknak)

Filmográfia, rendezőkéntSzerkesztés

  • 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm) (G. Natanszonnal együtt)
  • 1962 – A csoda előtted van (dokumentumfilm)[40]
  • 1967 – A mozikamera vádol (dokumentumfilm)[41]
  • 1970 – A szörnyű igazság (dokumentumfilm)[42]
  • 1970 – A csodálatos kalucsni (film), 3 perc
  • 1971 – Nyúl-iskola (filmvígjáték, L. Docsevoj, V. Kuszov , M. Markova közreműködésével)
  • 1972 – Különleges koncert (film, Sz. Szamodurral közösen), 11 perc
  • 1973 – Isteni színjáték (film, Sz. Szamodurral közösen), 13 perc
  • 1973 – Kinek kell ez a Vászka? (dokumentumfilm lefejezték!)[43]
  • 1974 – Aladdin csodalámpája (játékfilm, O. Usakovával közösen), 6 perc
  • 1975 – Csukokkala (játékfilm), 24 perc
  • 1976 – Noé bárkája (játékfilm, L. Haittal közösen), 17 perc
  • 1977 – Miszter Twister (film, B. Ablinyin, V. Kuszov), 14 perc
  • 1977 – Petruska, a külföldi (film)
  • 1984 – A csuka parancsára (film, V. Pekar), 4 perc
  • 1985 – Pinokkió/Buratino kalandjai (színházi előadás felvétele), 22 perc
  • 1988 – Don Juan (film, V. Kuszovval közösen), 21 perc

SzínészSzerkesztés

  • 1940 – Koncert a képernyőn (film) – zenés szám előadója, bábokkal
  • 1971 – Nyúl-iskola (filmjáték) – prológus
  • 1973 – Isteni színjáték (film) – prológus, 13 perc
  • 1974 – Aladdin csodalámpája (film) – prológus, 6 perc
  • 1975 – Csukokkala (film) – narrátor, 24 perc
  • 1976 – Noé bárkája (film) – prológus, 17 perc
  • 1977 – Miszter Twister (film) – narrátor, 14 perc
  • 1981 – A Szergej Obrazcov Bábszínház 50. évfordulója (film)
  • 1981 – Kintorna-hangok (dokumentumfilm-koncert) – ismertető az utcai zenéről, hangszerrel
  • 1984 – A csuka parancsára (film) – prológus, 4 perc

ForgatókönyvSzerkesztés

  • 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm, Je. Szperanszkijjal közösen)
  • 1972 – Különleges koncert (film, A. Bondi, Paperni Z. közreműködésével)
  • 1975 – Csukokkala (film)

FilmzeneSzerkesztés

  • 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm)

Filmes közreműködésSzerkesztés

  • 1962 – A csoda előtted van (dokumentumfilm)
  • 1977 – Kornyej Csukovszkij (dokumentumfilm)
  • 1979 – Tűz vagy, ember! (dokumentumfilm)
  • 1981 – Kintorna-hangok (dokumentumfilm) – utcai zene, báb, majom, ének, tánc
  • 1983 – Ljubov Orlova (dokumentumfilm)
  • 1989 – ...Éjfél és ismét hajnal (dokumentumfilm)

Művei magyarulSzerkesztés

  • Bábjátéktól a filmig. A szocialista realizmus tükrében; ford. Békés István, Kovács László, ill. Máday Gréte; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949 (Szovjet ismeretterjesztő kiskönyvtár)
  • Hivatásom; ford. Radó György; Művelt Nép, Bp., 1954
  • Ezt láttam Londonban; ford. Nikodémusz Elli, ill. a szerző; Táncsics, Bp., 1958 (Útikalandok)[10]
  • A kínai színház; ford. Siklósi Mihály; Gondolat, Bp., 1960[44]
  • Egy pingvinfióka története. Elbeszélés egy kis pingvinről, aki a jégsivatagban született; arról, mi minden történt vele, amíg felnőtt, s nagy pingvin lett belőle; szöveg Szergej Obrazcov, fotó Alekszandr Kocsetkov, ford. Petrovácz István; Móra, Bp., 1973
  • Így nem szabad, így lehet, így kell; ford. Petrovácz István, ill. a szerző; Móra, Bp., 1983
  • Az emlékezet lépcsőfokain; ford. Nikodémusz Elli; Európa, Bp., 1988 ISBN 963 07 4703 0

MagyarországonSzerkesztés

Első ittlétekor a Margitszigeti Nagyszálló prímásának elénekelte a Nézzetek gyönyörű szemek... (Ocsi csornije) című dalt. Miután több városban is fellépett, visszatért a Margit-szigetre, és az étteremben a Nézzetek gyönyörű szemek... hegedűváltozata fogadta. Később még sokszor járt társulatával hazánkban, meg egyedül is. Barátja lett a Magyar Állami Bábszínház igazgatója, Szilágyi Dezső bábművész és Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki márványsügér díszhalának párt vitt Moszkvába.[45]

VisszhangSzerkesztés

Emléklépcsőfokainak legtöbbje az 1984. Novij Mir folyóirat 10-11. számában jelent meg. Sok megható levélből is közölt néhány "családi dolgot". És sok boldog lépcsőfokot kíván minden olvasónak. "Ne csússzanak el a jeges fokokon! Fogódzkodjanak a karfába, azokba, akiknek lelkiismeretében hisznek." (Kicsit tömörítve!)[46]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Образцов Сергей Владимирович, 2015. szeptember 28.
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. [Internetes filmadatbázis]
  6. Az emlékezet lépcsőfokain / "Méhkas"
  7. Az emlékezet lépcsőfokain / "Egyedül is huszonegy"
  8. Az emlékezet lépcsőfokain / Minden kezdet nehéz
  9. https://puppet.ru/o_teatre/istoriya_teatra
  10. a b Az emlékezet lépcsőfokain / A filmművészetben
  11. Az emlékezet lépcsőfokain / Katonák bábokkal
  12. Az emlékezet lépcsőfokain / Bábeli nyelvzavar
  13. Az emlékezet lépcsőfokain / Másik hiposztázis
  14. http://izgotovleniepamyatnikov.ru/mogila/obraztsov/
  15. https://media.ticketland.ru/images/420x270/place/1854646/1.png
  16. https://www.krugosvet.ru/node/40914
  17. https://puppet.ru/muzey/muzey-kvartira
  18. https://www.otzyv.ru/read.php?id=209349
  19. http://www.warheroes.ru/hero/hero.asp?id=21335
  20. Az emlékezet lépcsőfokain / Megnősültem
  21. Az emlékezet lépcsőfokain / Fiam
  22. Az emlékezet lépcsőfokain / Natalka születése
  23. Az emlékezet lépcsőfokain / Szonya halála
  24. Az emlékezet lépcsőfokain / Feleségül vettem Saganovát
  25. Az emlékezet lépcsőfokain / Galambok
  26. http://stuki-druki.com/authors/Obrazcov-Sergey.php
  27. https://puppet.ru/lyudi_teatra/ekaterina_mikhaylovna_obraztsova
  28. Az emlékezet lépcsőfokain / Mosolyrend
  29. Az emlékezet lépcsőfokain / Gordon Craig
  30. Színház Enciklopédia. Főszerk. P. A. Markov. 4.kötet - M.: Szovjet enciklopédia, Nezsin - Szjarev, 1965, 1152. oldal, 6. ábra.
  31. a b Az emlékezet lépcsőfokain / "Különleges koncert"
  32. a b Az emlékezet lépcsőfokain / Elviseljük
  33. Az emlékezet lépcsőfokain / Szülési fájdalmak
  34. Az emlékezet lépcsőfokain / Malacka
  35. Az emlékezet lépcsőfokain / A vizibusz
  36. Az emlékezet lépcsőfokain / "Mama, kapcsold ki!"
  37. Az emlékezet lépcsőfokain / A második Sirály
  38. Az emlékezet lépcsőfokain / Alina
  39. Az emlékezet lépcsőfokain / Don Juan
  40. Az emlékezet lépcsőfokain / A csoda
  41. Az emlékezet lépcsőfokain / Ne öljétek meg a gyerekeket
  42. Az emlékezet lépcsőfokain / A szörnyű igazság
  43. Az emlékezet lépcsőfokain / Kinek kell ez a Vászka?
  44. Az emlékezet lépcsőfokain / Az ezeréves MA
  45. Az emlékezet lépcsőfokain / Magyarországon
  46. Az emlékezet lépcsőfokain / Visszhang

FordításSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Szergej Obrazcov: Az emlékezet lépcsőfokain 1987. Ford.: Nikodémusz Elli, 1988. Európa; ISBN 963 07 4703 0

IrodalomSzerkesztés

  • Obrazcov P. A.–Obrazcova E. M.: A szokatlan Obrazcov. A babaház tulajdonosa és családja. - .: Eksmo, 2006. - ISBN 978-5-699-18351-7 .
  • Színházi báb Múzeum (ГАЦТК) Sz. Obrazcova. // Szerk. Sztyepankova. - .: Boojk House, 2005. - ISBN 5-98641-011-4 .
  • Bábszínház. - : Planet, 1981
  • Andrej Fedotov: A bábu anatómiája. Sz. V. Obrazcov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság népművésze vezetése alatt álló Állami Központi Bábszínház múzeumának anyagából; rajz V. Sz. Scserbakov; Népszava, Bp., 1950
  • Sztanyiszlavszkij és Brecht / Sztanyiszlavszkij és Brecht munkamódszere / Käthe Rülicke: Brecht és Obrazcov / Michel Vinaver: A színész célja és eszközei; ford., jegyz. Sz. Szántó Judit; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Korszerű színház)

További információkSzerkesztés

  1. https://www.youtube.com/watch?v=gCdnHjp4ZtQ