Főmenü megnyitása

Szerkesztő:Alensha/Útmutató Alensha-felidegesítés elkerülésére

< Szerkesztő:Alensha

Az Útmutató Alensha-felidegesítés elkerülésére valószínűleg a legfontosabb lap a Wikipédián, de ha nem is a legeslegfontosabb, az első tízben biztos benne van. Aki tudja, milyen vérszomjas tudok lenni, az most biztosan hevesen bólogat. Komolyabbra fordítva a szót, amik itt fel lesznek sorolva, azok olyan dolgok, amik:

  1. idegesítenek, de nincs erőm naponta órákat tölteni a javításukkal, miközben lelkes újoncok és analfabéták miatt gyorsabban szaporodnak a hibák, mint ahogy irtom őket;
  2. idegesítenek, de nincs kedvem hetente elmagyarázni őket, mert épp olyan valaki vetette fel, aki nem tartozik aközé az ötszáz ember közé, akivel már megbeszéltem;
  3. idegesítenek, de nincs annyi energiám hülyeségeken vitatkozni, mint másoknak,
  4. idegesítenek és csak úgy simán jó érzés hisztizni miattuk,
  5. esetleg még hasznos tanácsok is azoknak, akik elolvassák ezt a lapot.

Teljesen szubjektív módon csak azok kerülnek be ide, amiket tényleg nagyon utálok, nem lesz itt az összes helyesírási hiba meg ilyesmi.

I. Helyesírás, szóhasználatSzerkesztés

1. Ragok kötőjelezése

Az egyik, amit baromira utálok, az, hogy mostanában valami rettenetesen túltengenek a fölösleges kötőjelek a ragoknál. Pl. Jack-nek, Mary-vel, Alexandra-nak stb. Nem tudom, mióta divat a ragok-at kötőjel-lel kapcsol-ni[1] a szavak-hoz, de álljunk már le vele. Erős a gyanúm, hogy onnan ered ez az egész, hogy külföldi szavaknál nem biztos benne a cikkszerző, hogy hogy kell ragozni, pedig egyszerű. Ha kiejted a szó végén a betűt, akkor egybeírod, és ragozásnál úgy kezeled, mintha a kiejtett betű lenne ott (New Yorkba, Josephfel), de ha nem ejted ki vagy nagyon másképp ejted, mint ahogy az íráskép szerint elvárható (Marie-nak, Voltaire-rel, François-val), akkor kötőjelezed. Ugye, nem nehéz? (Ez alól kivétel az -i, mert ha a helynév 2 vagy több külön szóból áll, akkor kötőjellel kell. New York-i, San Franciscó-i, és igen, hosszú ó-val az utóbbi.) Ja, és az ipszilont ejtjük, tehát: „Johnnynak”, „Bettyvel”, kötőjel nélkül.

2. Került

Szintén toplistás a hivatali bikkfanyelvet idéző „kerülgetős” szóhasználat. Ilyenekre gondolok, mint a „bevezették” helyetti „bevezetésre került”, „bemutatták” helyett „bemutatásra került”, satöbbi. Ettől nem lesz elegánsabb a szöveged, sőt. Lehetőleg a kerülgetős szerkezet kerüljön már kerülésre, mert kerülget tőle a gutaütés.

3. Média/médium (ugye, nem hittétek, hogy ez kimarad? :D)

A média magyarul egyes számú főnév, jelentése tömegtájékoztató eszköz. A médium az a néni vagy bácsi, aki jó pénzért megidézi neked a dédnagypapi szellemét, és ha sokat fizetsz, még az asztalt is megtáncoltatja. Ennek a többes száma a médiumok. Igen, az utóbbi időben divat lett keverni a kettőt, és ha leírod, hogy médiák, borítékolható, hogy pár percen belül odaözönlik pár nyelvészkedő, aki rettentő büszke rá, hogy meg tudott tanulni egy szót latinul és újabb lehetősége van rá, hogy ezt demonstrálja. Az ilyeneket meg kell kérdezni, hogy egyes vagy többes számú főnévként használja a fólia, graffiti, Biblia szavakat (tetszés szerint kereshetsz még hozzá) és az összes egyes számúként használt, eredetileg többes főnév közül miért pont a médiák fáj neki ennyire. A magyarban nincs olyan többes szám jele, hogy -a. Majd ha lesz, onnantól fejedelmi többesben beszélek hozzátok, elvégre az én nevem is a-ra végződik :)

4. Karakter

A karakter szó a magyarban jellemet jelent. Esetleg számítógépes karaktert. Biztos érdekes egy olyan film, amiben betűtípusok rohangálnak és lődöznek egymásra, de ez annyira nem gyakori, mint amennyire a wikicikkek alapján tűnik.

Az angol character fordítása szereplő. Én megértem, hogy a hasonló alakú szavak kavart okoznak a nyelvtanulók fejében, de akkor az „eleven soldiers attacked Sam” mondatot is úgy fordítanád, hogy „eleven katonák támadták meg Samet” (bocsánat, szerinted inkább „Sam-et”)?

5. Kitalált ez meg az

A másik, amitől hülyét kapok, az, hogy egyesek szerint mindenáron hangsúlyozni kell, hogy ami a filmben van, az nem valóság ám. Én azt hittem, a legtöbb ember 3-4 éves koron felül már amúgy sem hiszi ezt. Kéretik kerülni az ilyeneket, hogy „az Enterprise egy kitalált űrhajó a Star Trek című sorozatban”. A sorozatban nem kitalált az az űrhajó, hanem valódi (szerinted meddig maradna fenn a Föderáció, ha képzelt űrhajókat küldenének a Borg ellen? Szinte látom magam előtt, ahogy Riker lélekszakadva rohan Picard kapitányhoz: „Uram, támadnak a romulánok, gyorsan képzeljen még ide öt másik űrhajót, de jó sok fegyverrel ám!” [2])

6. Szar helyesírású címek

Ha egy film, könyv, intézmény, akármi névadója minimális szinten sem tud helyesen írni, akkor a Wikipédia megtehetné, hogy segít nekik és kijavítja. Ehelyett mindig van pár harcos, aki foggal-körömmel védi az analfabéta alkotó jogát ahhoz, hogy síkhülye legyen a helyesíráshoz. Amin legjobban kidőltem, az a Jóban Rosszban című akármi címe volt (megnéztem újságban, tényleg így írják a tévések). Ilyeneknél mindig felmerül, hogy „de a címadó biztos ki akart ezzel fejezni valamit, mert olyan nagyon kreatív ember”. Néha tényleg nehéz meghatározni, hol a határ a kreativitás és a szimpla tudatlanság közt, de a Jóban Rosszban azért elég egyértelmű, tekintve, hogy semmi többletet nem fejez ki a helyes Jóban-rosszban alakhoz képest (ellentétben a szokásos példákkal, pl. L'ecsó; Leningrád cowboys menni Amerika, stb.) (Azért ha ezen a szinten vannak az alkotók, akkor azért jár nekik egy dicséret, hogy legalább a rosszbant két sz-szel írták :))

Egyébként ehhez képest a Belorusszia (vagy Belarusz) nevű ország az általuk többször kifogásolt Fehéroroszország néven szerepel a wikin, annak ellenére, hogy több belarusz (belorusz) is kifejezte nemtetszését afölött, hogy leoroszozzuk őket, és a saját nagykövetségük se így írja. Tízmillió ember hazafias érzelmeit elvégre nyugodtan le lehet szarni, csak a szappanoperák két általánost végzett készítőinek a véleménye szent.

Ezenkívül egyike vagyunk annak a néhány oldalnak a magyar interneten, amik a feng shuit fengsujnak írják, ez ráadásul az Akadémia hivatalos szabályozása, csókoltatom őket is.

7. Angol címek elírása

Angol címekben nem minden szó nagybetű, a névelőket és kötőszavakat (and, or, of, the, in, on, at, by, with és sok más) kicsivel kell. Ez mondjuk nem idegesítő, csak annyiban, hogy mindig nagyon sok helyen kell javítani. Ha nem megy egy cím helyesírása, nézd meg az angol wikiben, külföldi együttesek albumairól, ilyesmiről mindig van cikkük és általában jól írják a címet. Lelkiismeretfurdalásod ne legyen miatta, a wikit leszámítva az angolok 90%-a is eltéveszti. Nekem se megy mindig :)

Na, az viszont már ultragáz, amikor magyar címet írsz úgy, hogy minden szava nagybetű. Nem Majmoljuk A Külföldöt, Jó?

8. Hülye angolos szórend

Főleg popkultúra témájú cikkekben fordulnak elő a hasonló jellegű fordulatok:

  • „fellépett itt az amerikai énekesnő, Britney Spears”
  • „a Sonne a német metálegyüttes, a Rammstein egy dala”
  • „vendégszerepel benne a barbadosi énekesnő, Rihanna” stb.

Britney Spears nem az amerikai énekesnő, hanem egy amerikai énekesnő a sok közül. Feltételezem, német metálegyüttesből is van még pár, de ehhez nem értek. Rihannán kívül tényleg nehéz barbadosi énekest mondani, de azért hátha van. Az egész mondatszerkezet meg idétlenül angolos. Ezeket is kerülni kéne.

9. Limitált kiadás

Ez is hülyén hangzik, akkor már vagy legyen korlátozott példányszámú, vagy maradjon Limited Edition, mert ez inkább a cím része, mintsem valós információ az adott albumról vagy DVD-ről, tekintve, hogy átlátszó marketingfogás, amit azért találtak ki, hogy 1) gyors vásárlásra ösztönözzenek, mert „elfogy”, 2) eladják ugyanazt még egyszer. A „limitált példányszámban újra megjelent” helyett emiatt helyesebbnek tűnik a „Limited Edition néven / bővített változatban újra megjelent”, ez érvényes a deluxe edition, super edition, super deluxe edition és az összes többi veddmeggyorsanminéltöbbször kiadásra is. (Különben nagyon tetszett a Homár blogon ez a megjegyzés egy „limited edition” laptoppal kapcsolatban: „Limitált széria b+!! Hát talán van olyan iparcikk, amiből végtelen darabot szoktak készíteni?”[3] :D)

10. Vallás kontra mitológia

Közhiedelemmel ellentétben a mitológia definíciója nem az „olyan vallás, amiben nem hiszek”. A mitológia egy kultúrkör mítoszainak összességét jelenti, a vallást meg elég nehéz definiálni, de az valamivel több, mint érdekes történetek gyűjteménye, vannak hitelvei, tartoznak hozzá szertartások stb. Ozirisz, Ízisz, stb. nem „az egyiptomi mitológia istenei”, hanem az egyiptomi vallás istenei és az egyiptomi mitikus történetek szereplői.

11. Szlenges fogalmazás

A net többi részének ismeretében ez elsőre nehezen emészthető, de ha itt cikket írsz valamiről, akkor egy igényességre törekvő enciklopédiát bővítesz, nem a plázacica barátnőddel cseverészel két shoppingolás közt hambit meg ubisalit kajcsizva egy pohár üdcsi mellett. Az ilyenektől pl. a hajam tépem (szó szerinti idézet a Totál szívás c. könyv cikkéből:

Vámpírnak lenni totál szívás. Szó szerint. Kérdezzük csak meg Thomas C. Floodot. Élete legfantasztikusabb éjszakája után arra ébredt, hogy a barátnője, Jody, vámpír. (…) kiderül, hogy az ősöreg vámpírnak, aki korábban megcsócsálta Jodyt, nem lett volna szabad újoncokat toborozni. Ráadásul Tommy volt munkatársai nagyon rákaptak erre a vámpírvadász dologra, úgyhogy karót akarnak döfni a fiú szívébe. Vagy levágni a fejét. Vagy valami ilyesmi. És ez már tényleg totál szívás. Nem, öregem. Ami totál szívás, az ez a fogalmazás. Nemcsak a stílus, hanem hogy gyakorlatilag az sem derül ki belőle, miről szól a könyv azonkívül, hogy a legújabb a Bram Stokert a sírjában forgató művek közül.

UPDATE: Törölték!!! Van Isten!

II. Cikkek tartalmaSzerkesztés

1. Filmek leírása

Sokan, akik filmekről írnak szócikket, nyilvánvalóan többet olvasnak műsorújságot, mint enciklopédiát, ami nem baj, de attól még meg kellene különböztetni a kettőt. A WP-cikk célja a film részletes bemutatása, nem az, hogy felkeltse az érdeklődést iránta. Ehhez képest rendszeresen belefutok olyanba, ami úgy néz ki, mint egy DVD-borító hátulja. Példa a Nyócker c. rajzfilm cikkéből:

„A bajt csak tetézi Ricsi és Julika bimbózó szerelme, amit az örök rivális zord atyáik nem néznek jó szemmel. Ráadásul kiderül, hogy Bin Laden a sarki gyrososnál húzta meg magát. De még ennél is van rosszabb: a kerület nagyhatalmi konspiráció középpontjába kerül. A szülőföld megmentése azonban összefognak a helyiek: a Nyóckernek meg kell maradnia!” – És tessék mondani, a nézők nem verték szét a mozit, hogy ekkora cliffhangerrel ér véget a film? Vagy netán van tovább is a sztori, csak anyukád hívott, hogy kész az ebéd, utána meg elfelejtetted befejezni?

Másik, A láthatatlan kéz cikkből (ez a változat, azóta átírva): „Vajon ki lehet a levelek írója? És vajon mi okozta az ügyvéd feleségének váratlan halálát? Miss Marple nyomozásba kezd.” – Ez a Christie is tudta, hol kell befejezni egy könyvet ahhoz, hogy el tudja adni a folytatást is...

(Azért eddig a legdurvább ez volt: „A várható félreértések és nagy szerelmi jelenetek végét pedig mindenki megtalálja a legközelebbi könyvtárban.”)

Persze ez még mindig jobb, mint amikor a cselekményről egy árva szó nincs a cikkben, pedig feltehetőleg jobban érdekelné az átlagolvasót, mint az, hogy ki az operatőr meg az amerikai belföldi forgalmazó, vagy ki alakította a huszadrangú mellékszereplőt. Tömegével születnek az olyan cikkek filmekről, amiben szerepel a stáblista, a szereplők listája, a szinkronhangok listája, épp csak hogy a nézők listája nem, csak magáról a filmről nincs egy szó se, és az ilyenekre még csonksablont se rak a szerzője.

2. Galériák

A képgaléria egy commonsba való dolog. Egy sor még elmegy, de ne ebből álljon a fél cikk. Ha nem tudod elosztani a szövegben, írj több szöveget vagy használj kevesebb képet. Különben az is ronda, ha egyből azzal kezdődik a cikk, hogy balra két kép, jobbra két kép meg középre beszorítva a szöveg, szinte szavanként új sorba törve. Nem mindenki netezik moziképernyőn.

III. Egyéb wikis hülyeségekSzerkesztés

1. Szerkesztősor az ablak fölött

A szerkesztőablak fölötti, mindenfélét beszurkáló sor alapból be van kapcsolva mindenkinek. Emiatt a Wikipédia több mint százezer cikke és összes egyéb lapja bármelyikében bármikor felbukkanhatnak a félkövér szöveg, dőlt szöveg, egyszerikép.jpg, példaegykettő.ogg és társai. (Néha véletlenül a jellemzően a cikkek elején tanyázó infoboxsablonba pottyantva, amit ezzel szét is izélnek.) Szúrópróbaszerű guglizással mindig találok ilyeneket, és általában egy anon vagy újonc pakolja be véletlenül (akit ráadásul ezért még le is szoktunk baszni). A gombokban a legzavaróbb, hogy a laphoz képest pár másodperces késéssel töltődnek be, és amikor belekattintok a szerkesztőablakba, hogy ott legyen a kurzor, hirtelen megjelenik egy sor gomb az egerem alatt.

2. Kategóriaátirányítások

Kategóriát ugyebár nem lehet átirányítani, de ez nem zavarja azokat, akik mindenféle helytelen című üres kategóriába beleírják, hogy ez egy átirányítás. Ettől ugyan annyira lesz átirányítás, mint amennyire villamos a villamospótló, de ez ugye kit zavar azon kívül, aki emiatt nem veszi észre, hogy nincs ilyen kategória, mert a cikkbe írva ugyanolyan kék a linkje…

3. Háromsoros cikk tartalma öt külön bekezdésben

Ebbe főleg kis települések cikkeiben futok bele. Nem feltétlenül muszáj ám minden egyes településcikkben meglenni ugyanazoknak a fejezeteknek. Ha tudsz pár sort írni a falu földrajzi fekvéséről, akkor megérdemli, de annak ne nyiss már külön fejezetet, hogy „Szegedtől öt km-re.”

4. Lóbaszó nagy sablonok

Ez főleg településeknél van, valamiért sokan érzik úgy, hogy mindegyiknél fel kell sorolni a megyében lévő összes többi települést is. Ennek kábé annyi értelme van, mintha az A-val kezdődő nevűek cikkében felsorolnánk az összes A betűs embert, vagy a szőkék cikkében az összes többi szőkét, de ez nem zavarja a buzgó sablongyártókat. Példa: Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei.

A másik véglet az, amikor legyártanak egy nagyon pici sablont csak mert a hasonló témáknak van, pl. Gotland megye községei (összesen egy van). Na ez meg kb. olyan, mintha plázát építenének Kiskunhónaljszagpusztán, mert a megyeszékhelyen is van…

(nincs beszámozva) Reklámfóbia

Ezt sokkal jobban leírta Tgr: Szerkesztő:Tgr/reklám

5. Pokémoninvázió

Rengeteg törlési megbeszélésen feljön a Pokémon-tesztre hivatkozás. Egyrészt a Pokémon-teszt tiltása nem hivatalos irányelv, másrészt csak olyanokra vonatkozik, amikor egymástól teljesen eltérő dolgokkal példálóznak („maradjon meg az ózdi utca cikke, mert a huszadrangú színészé is megmaradt”/„töröljük a böngészőjáték cikkét, mert a tegnap alakult együttesét is töröltük”). Ahol két nagyjából azonos témájú dologról van szó, ott teljesen legitim érv, hogy ha a sorozat más mellékszereplőinek sincs cikke, akkor John Smithnek se legyen, illetve ha Kiss Mari festőnek, akinek három kiállítása volt a helyi művházban, megmaradt a cikke, akkor Nagy Joláné, akinek másik művházban volt négy kiállítása, szintén maradjon.

6. Bürokratikus idétlenkedés adminválasztásokon

Az admin (és sok más egyéb) megválasztásának folyamata az, hogy kiírják a jelölést, a jelölt odaírja, hogy vállalja, majd érkeznek a támogató vagy ellenző szavazatok. Gyakran előfordul, hogy valaki már azelőtt bevési a szavazatát, hogy a jelölt elfogadta volna a jelölést (ami egyébként formaság, minden esetben egyeztetve van előre a jelölttel, hogy ő most jelölve lesz), ilyenkor normális ember azt hinné, hogy a szavazat onnantól érvényes, hogy a jelölt elfogadta a jelölést. De nem, mindig jönnie kell valakinek, aki „érvénytelen!” felkiáltással buzgón átpakolja a szavazatokat egy „érvénytelen szavazatok” részbe, és a szavazó mehet vissza újra leadni a szavazatát. Értelme nincs, de legalább egy ember jól érzi magát, hogy ő most itt jól betartatott egy Szabályt.

7. Allapmizéria

Törlési megbeszéléseken rendszeresen felmerül olyan cikkekről, amik a megbeszélésben részt vevők szerint nem illenek a wikibe, de törölni kár lenne őket, hogy „mozgassuk a szerző allapjára”. Ez nyilván abból a hiedelemből fakad, hogy ami egyszer allapon van, annak nem csak az elérési útja változott meg, hanem az egész eltűnt egy misztikus ködben, ahol már nem látja a fél internet, csak az allap tulajdonosa. Természetesen minden embernek illene már úgy születnie, hogy tökéletesen tisztában van az allap és a névtér fogalmával, de egyelőre valószínűleg többségben vannak azok, akik nem rendelkeznek az alapműveltségnek ezzel az elemével. Ők ha látnak egy wikisen formázott cikket a piréz nyelv szuahéli kölcsönszavainak etimológiájáról, aminek az URL-je hu.wikipedia.org-gal kezdődik, és a wikis logó van az oldal bal sarkában, akkor számukra az a cikk a Wikipédia egyik cikke és kész, teljesen függetlenül attól, hogy a tetején A piréz nyelv szuahéli kölcsönszavainak etimológiája szerepel vagy a Szerkesztő:Pistike/Mindenféle írásaim. (Némelyeknek a szerkesztői lap fogalma se világos, már kaptam felháborodott kérdést egy törölt cikk alanyától, hogy miért töröltem a róla szóló cikket, amikor rólam is van.) Szerintem allapon három dolognak van helye: készülő cikknek, cikkhez gyűjtött anyagnak vagy olyan írásnak, amit az agyilag legfáradtabb olvasó sem fog szócikknek nézni (mint eme írásom például…) Ha törlés helyett mozgatunk allapra valamit, azzal az olvasók szemében nem változik semmi, wikis szemmel nézve meg annyi történt, hogy befagyasztottuk a cikket az aktuális állapotában.



Majd jönnek még újabb bejegyzések ide, ne higgyétek ám, hogy csak ennyit csesztetek el. :)

IV. Egyéb dolgok, amik nem idegesítőek, csak nem nagyon értem, mi értelmükSzerkesztés

1. Mérföldkő-fetisizmus

Azt hittem, a wiki egy idő után ki fogja nőni az „én írtam meg pont az ikszedik sorszámú cikket” feletti eufória hajkurászását, de nem nagyon teszi. Bevallom, egy mérföldkőre én is ráhajtottam a poén kedvéért még 2005-ben (ha érdekel valakit, Komlóska cikke volt, pici zempléni falu, 8000 cikknél tartottunk), de már akkor is viccesnek tartottam, hogy vannak, akik komoly módszert dolgoztak ki arra, hogy biztosan az övék legyen a kerek számú cikk (5-10 cikk előre megírása, friss változtatások vizslatása, F5 mániákus nyomogatása, másik megnyitott ablakban a megírt cikkek, a kurzor a mentés gombon remegve várja a Pillanatot, amikor megközelítjük a Mérföldkövet öt-tíz cikknyire és kezdődhet a cikkek gyors bezúdítása, hogy egyiküké lehessen a Dicsőség… Bevallom töredelmesen, egyszer volt olyan, hogy egy szerkesztő a mérföldkő közeledtével önteni kezdte a cikkeket, én meg gyorsan töröltem tíz szubcsonkot, hogy összezavarjam… de többször nem csináltam ilyet.) Mindezt még tetézte, hogy a mérföldkő megszületése utáni percekben minden alkalommal elkerülhetetlen volt a vita, hogy tulajdonképpen az utolsó pillanatban bezúduló cikkek közül melyik is volt az ünnepelendő, utána meg aki netán ünnepelte is volna, hogy ennyi cikket elért a wikipédia, azt lehurrogták, hogy sokra megy a mennyiséggel, ha a minőség szar, meg sok a rövid cikk, a formázatlan cikk, a forrástalan cikk, satöbbi.

A mérföldkövek körüli felhajtás a csúcspontját 2008 nyarán érte el, amikor az összes Wikipédia-projekt minden cikkét összeadva elértük a 10 milliomodik cikket (ez teljesen véletlenül lett egy magyar wikis cikk, mert a dolog jellegéből adódóan erre képtelenség volt rákészülni és nem is nagyon foglalkoztunk vele előtte), aminek köszönhetően Pataki Márti szerkesztőtársunk egy időre akkora hírnévre tett szert, hogy a szegedi lapok közvetlenül a gereblyés gyilkos mellett hozták róla a cikket. A mélypontot 2011 szeptemberében értük el, amikor megszületett a magyar wikipédia 200 000. cikke, minek kapcsán a cikk szerzőjét mindenféle gazembernek elmondták azok, akik lecsúsztak a mérföldkőről, sportszerűtlenséggel vádolták és ellenversenyt szerveztek. Innentől ez az egész mérföldkövesdi szerintem rosszízű, mert ha már egymás sikereinek se tudunk örülni, akkor nem egy közösségi projektben kellene részt vennünk.

Az, ha a saját 100. vagy 1000. cikkedet vagy sokadik szerkesztésedet megünnepled, szerintem sokkal menőbb, ilyen alkalomból én is csináltam már flancosabb cikket jubileumi szerkesztésnek, de az, hogy te érted el az ikszedik cikket, nem a te érdemed, hanem azé, aki megírt előtted iksz mínusz egyet (direkt nem konkrét számot írtam, mert még valamelyikük magára veszi…) ennyi erővel bármelyik cikkedre lehetsz büszke, mert mind hozzáadott valamit a wikipédiához.

2. Cikkértékelés-sablonok

Nem tudom pontosan, hány aktív műhely van a magyar wikipédián (van egy olyan gyanúm, hogy bármelyik tetszőleges időpontban egy kézen meg lehet számolni őket) és ebből hány olyan van, ahol a műhely tevékenysége nem csak abban merül ki, hogy a tagok feliratkoznak a műhelybe, kiteszik a userboxot a lapjukra, aztán csinálják ugyanazt, amit műhely nélkül is csinálnának (most hirtelen csak két ilyet tudok), de szerintem ennek a cikkértékelős dolognak igen kevés műhelynél van értelme. A wikipédisták jelentős része szórakozásból jár ide, és azt a témát fogja kidolgozni, amihez épp kedve van, nem azt, ami egy másik szerkesztő szerint fontos. Ráadásul elég gáz is a mások szívecsücske témáira azt mondani, hogy ez kevéssé fontos, mert nagyon szubjektív tud lenni. (Aki szerint nem, az még nem látott Star Trek- és Star Wars-rajongót vitatkozni.)

Az angolban is elég frusztráló, hogy akármit írok, az „low importance on the project's importance scale”, de itt a huwikin aztán végképp semmi értelme nincs a vitalapok összesablonozgatásának. Régebben, ha egy általam írt cikk vitalapjára írt valaki, azt viszonylag gyorsan észrevettem, de a cikkértékelés-sablon bevezetése után teljesen leszoktam a vitalapok nézegetéséről, mert az esetek jelentős részében nem valami értelmes megjegyzés érkezett rá, csak azt érezte létfontosságúnak megemlíteni valaki, hogy nem tudja se azt, hogy mennyire fontos a téma, se azt, hogy mennyire van kidolgozva. Basszus, akkor STFU, de tényleg.

 
Te mit olvasgatsz itt? Szerkessz, bazmeg!

Apró történet, csak úgySzerkesztés

Jóska bácsi úgy döntött, elmegy a piacra, hogy eladja a kertjében termett barackot. Kivitt egy asztalkát a piacra, és mivel nem bírt el egyszerre sokat, kivitt egy pár szem barackot, letette az asztalra, majd hazament a többiért. Mikor visszaért a piacra, az otthagyott barackot ellopták gonosz tolvajok, és az asztalkát is felborították. Jóska bácsi szitkozódva felállította az asztalt, rátette a frissen hozott barackot, majd hazament a többiért. Mire visszaért a piacra, ismét felborítva találta az asztalkát és lába kélt a barackjainak. Páran szóltak neki, hogy ezt nem így kéne, de Jóska bácsi megállapította, hogy a piac úgy rossz, ahogy van, elküldte az egészet a pokolra, és csalódottan hazament, hogy a barackjából inkább pálinkát főzzön és lerészegedjen az egész falu.

Jóska bácsi ezután regisztrált a Wikipédián és létrehozott egy szócikket ezzel a tartalommal: „A barack gyümölcs.” Két nap múlva eszébe jutott folytatni, de eddigre a cikknek csak hűlt helyét találta. Jóska bácsi újra létrehozta a cikket, ezúttal ezzel a tartalommal: „Barackból van öszi és sárga barck”. Mikor jövő héten eszébe jutott ránézni, a cikknek ismét hűlt helyét találta. Ez megismétlődött jó néhányszor. Páran szóltak neki, hogy ezt nem így kéne, de Jóska bácsi megállapította, hogy a wikipédia úgy rossz, ahogy van, elküldte az egészet a pokolra, és elment inkább fórumozni egy politikai oldalra, ahol jó sok embert idegesített fel.

A piacon közben bevezettek egy olyan szabályt, hogy akárki akármit a piacon hagy, azt nem szabad sem ellopni, sem felborítani, csak amennyiben bizonyos idő eltelt vagy szavazás előzi meg a dolgot. A piacon azóta ott van Pista bácsi asztala, amin másfél éve a felismerhetetlenségig rohadt az otthagyott húsz kiló szilva, Mari néni talicskája, amit a piacra vezető út közepén állított le és ottfelejtett, Juliska szemeteszsákja, amit nem volt kedve elvinni a konténerig és ledobta, illetve Karcsiék tehene, ami épp itt döglött meg. Mindegyik rendbontót figyelmeztette a többi piaci kofa már a tett elkövetésekor és utána is többször, de fülük botját is restek voltak megmozdítani. Időnként a többi kofa beszélget a dolgok állásáról, de többnyire meggyőzik a többieket azok, akik szerint a talicska még jó lesz valamire, a szemétből hátha van valami hasznosítható, a döglött tehén nem is olyan büdös, és a rohadt szilva sem zavar senkit, és különben is, szegény Jóskát is a folytonos zaklatással űztük el. Csak azokat sikerül elűzni néha, akik lopott árut árulnak vagy aljasul reklámot festenek a bódék oldalára.

Példabeszédekben beszélek nekik, mert van szemük, de nem látnak, van fülük, de nem hallanak, és van nagy szájuk, hogy jól bekaphassáanak.

Lásd még (vagy legalább vess rá egy pillantást)Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. JÓVANNA, akkor toldalékokat, nem ragokat. Ezt azért írom ide, mert belekötöttek a vitalapon, hogy ez nem mind rag :)
  2. A kazonok ellen bevetették ezt a látszólag jól kitalált módszert (ST Voyager 2-3. évad Basics 1 c. ep.), de már ellenük sem sok sikerrel. A Nistrim szekta kitalálta a trükk nyitját, és elfoglalta a Voyagert - Telitalálat Felügyelő megj.
  3. http://homar.blog.hu/2010/08/19/egeret_nem_javit_az_asus