Szerkesztő:Apogr/12. példa: a másolás

A másolás ugyanolyan egyetemes (ember és mások által is folytatott) tevékenység, mint a keletkezés és az elmúlás, vagy a tagolás. Nagykalapos szó (umbrella term), ezért nagy haszonnal jár a megismerése. Miért?

A másolás a beszédhez hasonlóan a legkisebb energiakifejtés elvét követi, azaz, egy már létező megoldás többnyire alak és vagy tartalomhű elkészítésével hoz létre olyan dolgot, amelye a dolog eredeti létrehozójának (szerzőjének) komoly fáradságába került, mert esetleg benne van az útkeresők, a feltalálók és az újítók rezsiköltsége és kálója. Ezért az eredeti művek alkotójának komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy követői, utánzói valamilyen eszközzel kárpótolják őt azért, mert önmaga nem tud annyi példányban előállítani ilyen dolgot, hogy a hiretelen jött keresletnek eleget tegyen.

A modern világban ezért a szerző megengedi, hogy másolatot (Copy) készítsen valaki az ő munkájáról, ami csak erre jogosít, és ez azzal a következménnyel jár, hogy ennek ellenére továbbra is össze kell kapcsolni a szerzőt (gyakrolatban a nevét) az ő termékével, illetve nevével és további példányaival. Erről az utóbbi következményről vagy jogról a magyar szerzői jog szerint nem lehet lemondani, azt nem lehet átruházni, csupán az törvényes, hogy valaki a másolást másnak megengedi.

A másolás emellett igen gazdaságos is, a leggazdaságosabb és/vagy legnyerségesebb másolás a pénzverés vagy ma a pénznyomtatás, amely ma már állami monopólium, de régen magánemberek is verettek pénzt. Számos ipar, nemzetgazdaság épül fel a másolásra, mint alaptevékenységre, egyrészt a tömegtermelés, a tömegcikkgyártás, másrészt az illegális másolások különböző vál- és műfajai. A másolásra alkalmas eszközök köre is óriási fejlődésen megy keresztül, és jelenleg a génmásolás orvosi, mezőgazdssági, stb. területeken bevezetett technológiájánál tart.

A másolás, mint példa a wikipédiakészítés módszertani vitájában arra szolgál, hogy rámutasson a laterális gondolkodás előnyeire és menetre, amely természetesen közkincs és közismert, ma már elsimert gondokodási stratégia. Szükségességének egyik oka éppen az, hogy a nagyon mélyre/messzire vezetző specializáció miatt a szaktudások nem érintkeznek közös nyelven, pedig megtermékenyítő hatásal lehetnének egymásra (cross-fertilisation).

Hétköznapi tárgyalásban elég egyszerű a művelet illusztálása, mivel csupán abból áll, hogy keresünk egy közös pontot horizontálisan, azaz az egymás mellé rendelt szakterületeken, és ahol megtaláltuk ezeket, onnan a vonatkozó megfogalmazsokat besoroljuk a kiinduló közös fogalom alá, vagyis a meglévő ismerteteket invertáljuk, vagy átrendezzük. Persze nem lenen szükség ennek manuális elvégzésére, ha maga az ismeretbázis dinamikusan lenne kezelhető, mint mondjuk egy levelezőprogramba beérkezett levelek naplója, amelyben a tételeket egy mozdulattal lehet tárgy, feladó, érkezés időpontja, stb. szerint rendeni.

A másolás valamikor egy másolat-tal kezdődőtt, a duplikálással vagy megkettőzéssel. Nagyon sikeres megoldásnak és útnak bizonyult, mert mélyen beépült az ember gondolkodásba. Az ember eleve összehasonlítással és különbségtevéssel halad az észlelésben és a gondolkodásban, és amikor egyezést tapasztal, egy másolattal találkozik, különös örömöt érez, vagy csodálkozik. Vislekedésében, játékaiban és törekvéseiben is ott szerepel a mintakövetés, vagyis egy létezőnek a leutánzása, és utánzás révén való lemásolása. Az utánzás azonban lenézett dolog, a majom alacsonyabbrendűnek tartott viselkedéséhez kötik teljesen indokolatlanul, mert a természetben az utánzás komoly túlélési stratégiának számít.

Az utánzás egyik célja, hogy valaki valaki máshoz hasonlítson akár külsőleg, akár bonyolultabb ismérvei tekintetében. leglátványosabb megnyilvánulási formája a divat, amely az öltözködéstől kezdve a szóhasználatig szinte mindenütt jelen van és nem számít egyértelműen pozitív jelenségnek. A divat az időben strukturálja a közizlést és egy-egy olyan földrajzi helyhez kötődően terjed, ahol az adott divathordozó dolgok előállítása fejlett vagy megfelelő hírnévnek, tekintélynek örved. Így a hírnév és a tekintély elérhető emberi értékként ugyan folyton a cselekvést vezérlő vágy tárgyai, de maga az eszköz, amivel valaki hírnevet vagy tekintélyt szerezhet magának a mai világban, cseppet sem nevezhető egyértelmű értéknek. Gondoljunk csak a Guinness book szereplőire és az erőszakkal vagy félelemkeltéssel szerzett tekintélyre.

A másolás duplikálásból eljutott a sokszorosítás fokáig, amely tevékenység hallatlanul jelentős és átfogó a műszaki életben, a termelési technológiában, a művészetben és minden egyéb reprodukciós tevékenységben, azaz egy dolognak esetleg nem másolással, hanem egyéb technológiákkal való újbóli előállítását jelenti. A reprodukció szintén az élet egyik kulcsfogalma, a szaporodás különböző vltozatai tartoznak alá, míg maga az emberi kultúra sem más, mint az emberi lét élményének, a természetnek emberi szemszögből látott, megélt tapasztalatainak sajátos reprodukciója.

Forrás

Forrás

A forrás az a hely, ahol egy földalatti ér, vagy patak kifolyik a felszínre. Ilyen alapon lehetne egy szökőkutat is forrásnak nevezni, illetve a definícióból kimaradna a szárazulatból víz alatt kiömlő forrás. A víz föld alatti útján ásványokat old ki a kőzetetekből, így a forrásnál felfogott vizeket gyakran isszák, palackozzák és ásványvízként értékesítik, vagy gyógyfürdőkben hasznosítják.

Forrásnak nevezzük még a folyók eredőjét, ahonnan a csordogáló vízerek elindulnak.

Lásd még

• melegvízű forrás
• díszkút