Emlékeztetők: - Kémény

- Nag Hammádi-i lelet
- Széchenyi tér (Szeged)
- Szegedi fogadalmi templom
Szerintem 1997-ben hunyt el a skót misszió egykori lelkészeként Nagybaczoni Nagy Lajos a Népszabadság 1997. július 26-i száma alapján és a Népszabi értesülése szerint hazahozták a hamvait és 1997. aug. 1-én sírba helyezték azt a Farkasréti Temetőben. Jelenleg kérdőjel van a halálozási időpont helyén.
És közben töprengek, hogy nem lenne-e helyesebb, egy teljes évet csak a magyar wikipédia hiányosságainak és hibáinak feltárására rászánni külön allapokon - de nem a a fő névtérben tett kijavításukra! És nem törödni a magyar wikipédiában ezen kivül semmi mással.



Schmall: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. II. köt. 1899: 10-11. p.: "A külvárosokat alapításuk első éveiben név szerint nem ismerték, elnevezésükről nem is gondoskodtak. A Terézvárost megkülönböztetésül az alsó - vagyis a mai Józsefvárostól "Felső külváros"-nak, a Józsefvárost ellenben "Alsó külváros"-nak, később pedig "Lerchenfeld-Vorstadt" = Pacsirtamező-külvárosnak" nevezték. A Józsefváros régi nevét az Ötpacsirta-utcza tartotta fenn mindaddig, mig ez is nevet változtatta, mely utcza hajdan "Pacsirtamező-utcza" elnevezés alatt volt ismeretes.

A Józsefvárosnak nevet adott volt "Pacsirtamező" a Kerepesi út mindkét oldalán terült el. A "Józsefváros" elnevezésel az itteni terület régi nevét elveszitette, átvette azonban a Kerepesi-út baloldali része, t.i. a Gyár-utczán túli terület, melyet a jelen század 30-40-es éveiben, minekutána az építkezés itt is nagyobb mértékben megindult, szintén "Lerchenfeld-Vorstadt"-nak nevezték. Ezen legújabbi városrésznek elkeresztelését Ferdinánd király nevéről mint "Ferdinánd-külváros"-t a 40-es években már is hangoztatták, a hivatalos elnevezést azonban az 1848-diki forradalom megakasztván, a Terézvároshoz csatolva, ennek nevét vette fel. A régi Terézváros ma két részre van osztva, nem ugyan a Gyár-utczától, mint történeti határától, hanem a Király-utczától s mig a Kerepesi-út és a Király-utcza közti terület 1882 óta Erzsébet királyné ő Felségének nevét viseli, a Terézváros ettől az időtől fogva csak a Király utczán túli részből áll.
A Terézváros és a Józsefváros, nevét az ottani lakosság kérelmére az épittetni kért templomok t. i. szent Teréz és szent József nevéről kapta, még pedig a Terézváros 1777. évi november hó 4-én, a Józsefváros 1777. november hó 7-én.
[Innentől a 11. oldal jön.]
Kevésbé fejlődött az új, vagyis 1790. évi ápril hó 12-én minden okadatolás, sőt felsőbb engedelem kikérése nélkül, de mindenesetre a trónra lépő magyar királynak, II-dik Lipótnak nevéről elkeresztelt "Lipótváros". Hogy az elkeresztelés Lipót király nevéről történhetett, ezt gyanittatja azon körülmény, hogy az említett 1790. évi ápril hó 12-én tartott tanácsülésen, vagyis ugyanakkor, a mikor a Lipótváros nevet kap, felolvastak egy felsőbb hatósági iratot, a melylyel II. Lipót koronázó napját tudatják a várossal. A mint hátramaradt a Lipótváros, éppen úgy nem mehetett előbbre a kecskeméti kapun kivül fekvő és 1792. évi deczember hó 4-én megadott legfelsőbb engedelemmel I. Ferencz király nevéről "Ferenczváros"-nak elnevezett városrész."

Jakoby Péter: Budapest kézikönyve. I. köt. (1918): 41-42. p: Józsefváros címszó: 42. p.: "Neve eleinte közös a Terézvárossal, azaz külváros. Később Alsó külváros. Józsefváros nevét az építendő templom révén (ad. s. Josephum) 1777. nov. 7-én kapta meg. Schmall: Adalékok (külvárosok). Nem tartható ez kétségtelennek, hacsak okirat nincs róla, mert a városrészek elnevezése rendesen fejedelmi sarjak után (itt II. József után lehetett) történt és a templom csak 1797-ben épült. (Rupp: Budapest helyr. tört. 280.)
42. p.: Józsefvárosi templom (ad. s. Josephum). 1797-ben épült. [...] Anyakönyvei 1722-ben kezdődnek, vagyis a Kálvária-kápolnában és folytatódtak az 1790-ben épült ideiglenes fatemplomban. (Rupp: Budapest helyr. tört. 280. l., Stat. évkönyv 1909-12 445. l.) Említésre méltó, hogy a milleniumi díszmunka: a Kath. Magyarország (643. l.) a Józsefvárosi templomot 1772-ben épültnek mondja, aminek a jelzett források ellentmondanak.

Terézváros címszó (103. p.): 1751-ben meglátogatta Budát, Pestet is Mária Terézia, ami az akkori abszolutisztikus viszonyok között óriási esemény volt. Ezzel kapcsolatban írja 1837-ben a kifogástalanul és alaposan megírott mű, a Gemälde von Pesth und Ofen: "Früher schon, hat die Anlage der Theresienstadt begonnen, nun erhielt sie zu Ehren der Königin den Namen." Schmall a Terézváros elnevezését 1777. november 4-re teszi, a lakosság kérelmére az ottan építtetni kért templom patronusától származtatja. Valószínű, hogy Schmall okmány alapján írja ezt. De még ilyen formulázás mellett is kétségtelen, hogy a Terézváros nevét Mária Teréziáról kapta, mert miért keresték Mária Terézia uralkodása alatt épen szt Teréziát patronusnak elő a sok százezer szent közül?"

Terézvárosi templom címszó (103. p.): "(Ad. s. Theresian.) Kath. Magyarország (643. l.) szerint 1777-ben dr. Paszteiner Gyula szerint 1794-ben épült [...] Anyakönyvei 1777-ig nyúlnak vissza. (Osztr. Magy. Monarchia, III. 108. Statisztikai évkönyv 1909-12. 445.) Rupp szerint a megszűnt kápolna tőkéjével 1797-1805-ben építtette a város. Homlokzata előtt nyilvános kút volt. (Rupp:Budapest helyr. tört. 279. l.)"

Flaxmayer József: Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1872-ig. 44 p.: "Fokozatosan kialakultak: a Felsőkülváros és az Alsókülváros. Az előbbi a mai Terézváros, az utóbbi a mai Józsefváros. A külvárosok ezeket a neveket az 1777-ben épült templomaik patrónusai - Szent Teréz és Szent József - után kapták. Majd a város magját alkotó Belvárostól a kecskeméti kapun kivül eső városrész 1792-ben kapta királyi engedéllyel I. Ferenc király nevéről a Ferencváros nevet, míg a váczi kapun túl fekvő Lipótvárost, királyi engedély nélkül ugyan, már 1790-ben is így nevezték."


Budapest története. III. kötet: 1975 (74. p): Jegyzetek: 20. jegyzet: Pest külvárosairól - rövid összefoglalásokat - Gárdonyi A. írt (Pedagógiai Szeminárium 1935-1936, 205-210, 270-278, 330-336, 406-415, 467-476, 530-536, 590-597: sorrendben a Kőbánya, az alsó külváros, a felső külváros, a Lipótváros, a Belváros, a Vár és a Váralja rövid - elsősorban helyrajzi vonatkozású - története). 21. jegyzet: A pesti külvárosalakulás kérdéseivel (a Terézváros kialakulása kapcsán) Nagy Lajos foglalkozott (TBM 1956, 97-126). 22. jegyzet: A Józsefvárosról Turányi K. TBM 1963, 329-362. 23. jegyzet: A Ferencvárosról Turányi K. is írt (VáSz XXXIV.), de kialakulásának kérdését éppen csak érintette. 24. jegyzet: A Lipótváros alapításával Gárdonyi A. (PBE 1929, 128-133), Pásztor (1940) és L. Márkus M. (FöÉ 1956, 325-342) foglalkozott.