Wikipédia

Szerkesztő:Brofthewind/próbalap

Gerevich József
Gerevich József
Gerevich József
Életrajzi adatok
Született1948. december 5. (75 éves)
Ismeretes mintpszichiáter
író
pszichoterapeuta
addiktológus
neurológus
egyetemi tanár
Nemzetiségmagyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Semmelweis Egyetem
Pályafutása
Jelentős munkáiTerápiák társadalma, társadalmak terápiája (1983)
Közösségi mentálhigiéne(szerk.)(1989)
Drog és politika/Drugs and Policy (1994)
Az adatvédelem addiktológiai kézikönyve (2004)
Lány a szekrényben. Patográfiai és klinikai esettanulmányok (2005)
Ágyban dől el? Az intimitás útvesztői (2015)
Teremtő vágyak – Művészek és múzsák (2016)
Múzsák és festők – Teremtő vágyak 2. (2017)
Szerelmek, múzsák, szeretők – Teremtő vágyak 3. (2018)
A képzelet kockázata – Sylvia Plath élete, életműve és betegsége (2019)
Szakmai kitüntetések
Nyírő Gyula Nívódíj (1983)
Goldschmidt Dénes díj (2003)
Elige Vitam Szakmai Díj (2005)
Oláh Gusztáv életműdíj (2019)
Gerevich József weboldala

Gerevich József (pszichiáter) szerkesztés

Dr. Gerevich József (Budapest, 1948. December 5.) pszichiáter, neurológus, addiktológus és pszichoterapeuta, egyetemi tanár, író.

Szakmai pályája szerkesztés

A kezdetek szerkesztés

Gimnáziumi éveit a Radnóti Miklós Gimnáziumban végezte, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Már az egyetem ötödik évében diákköri munkát végzett az orvostanhallgatók körében akkoriban népszerű Pethő Bertalan szárnyai alatt, többek között Göncz Kinga, Ungvári Gábor, Bitter István, Simon Lajos, Zöld Bálint és Tolna Judit társaságában. Egyik pszichiátriai dolgozatával első helyezést ért el a rektori pályázaton Szkizofrének erkölcsi ítélete és világnézete címmel. Summa cum laude orvosdoktori diplomáját (1973) megszerezve szakmai munkáját így a Pszichiátriai Klinikán folytatta, Juhász Pál, a klinika igazgatója szárnyai alatt, akinek hatására később neurológiai szakvizsgát is tett (1977). A pszichiátria-addiktológia akkori módszerei, még akkor is, ha klinikai művelői ezt igényesen művelték, ellenérzést váltottak ki belőle.[1]

"A szakma fenegyereke" szerkesztés

Klinikai tevékenységét így nem szokványos módon terjesztette ki. Önismereti csoportokat szervezett népművelőkkel kultúrházakban; elindította a teaház mozgalmat. Többféle szakmai műhelyt hozott létre fiatal kollégáival (Fiatal Pszichiáterek Fóruma, Szociálpszichiátriai Műhely), és rendszeres továbbképzéseket, vitákat szervezett velük. Ungvári Gáborral ketten találták ki a „Szerda esték” néven ismertté interdiszciplináris műhelyt, ahol történészekkel, művészettörténészekkel, irodalmárokkal és más szakemberekkel vitatkoztak éjszakába nyúlóan. Gerevich itt adott elő először Dosztojevszkij és a pszichiátria kapcsolatáról, itt ismertette Gulácsy Lajos és Nemes-Lampérth József patográfiáját[2], és itt került sor a népszerű József Attila-vitára is a nozológusok és a szociálpszichiáterek között. Emlékezetes volt vitaestjük Hankiss Elemér és Buda Béla között, amelyet Kornai János közgazdásszal kiegészítve is megismételtek.

Ekkortájt a népművelők körében mentálhigiénés mozgalom indult, amelyben Közösségi mentálhigiéné (1989) címmel szerkesztett könyvével központi szerepet vállalt. A Kulich Gyula téri Nappali Szanatóriumban Zseni Annamáriával kialakított művészetterápiás osztály transzparens, a művelt közönség számára is nyitott munkája és Juhász Pál professzor támogatása alkalmat adott arra, hogy az akkoriban nem legitimnek számító képzőművészeti-zenei törekvéseket is felkarolja. 1983-ban megjelent Terápiák társadalma, társadalmak terápiája – Változatok a kakukkfészekre című könyve, amely szintén hozzájárult ahhoz, hogy hosszú évekre „a szakma fenegyerekeként” lett elkönyvelve. A könyvben, amely Nyírő Gyula díjat nyert, a pszichiátriai osztályok demokratizmusát példaként állította az egész országot meghatározó diktatúrával szemben, és egyértelműen deklarálta elköteleződését a liberális demokrácia mellett szakmán belül és kívül. Minden interjújában, megjelenésében hangsúlyozza, hogy ez azóta mit sem változott.[3]

Addiktológiai elhivatottsága szerkesztés

Hamar szembesült azzal, hogy a hagyományos pszichiátriai osztály nem alkalmas a drogfogyasztó populáció megfelelő terápiás megközelítésére. A Kulich téri Nappali Szanatórium[4] így a nem hagyományos terápiás megközelítés kísérleti terepévé vált. Később munkacsoportjával elsőként indított el átfogó képzést az drog-ambulanciákon dolgozó szakembereknek 1988-ban, és létrehozta az első szakmai ernyőszervezeteket – Magyar Narkológiai Társaság, Drogambulanciák Szakmai Szövetsége Tanácsa -, amelyekből később átfogó fejlesztési program nőtt ki. Ennek során, már az időközben létrehozott, és nemzetközi szinten is elismert Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia keretében magyar nyelvre adaptáltak számos, nemzetközi szakmai gyakorlatban kifejlesztett diagnosztikai és terápiás módszert, korszerű adatvédelmi rendszert dolgoztak ki. Munkatársa, Bácskai Erika vezetésével elindították azt a primér prevenciós műhelyt, amely módszertani megalapozója lett az iskolai megelőzési projekteknek. A megelőzésben kulcsfontosságú kortárssegítés módszertani megalapozását középiskolás fiatalok, illetve pedagógusok bevonása révén már a nyolcvanas évek közepén elkezdték kortárssegítő tréningek segítségével. Tizenöt évig tartó munkájuk tapasztalatait a Kortárssegítés tanári kézikönyvében (2000) foglalták össze. Időközben a kortárssegítés bekerült az egyetemi képzésbe és szélesebb körben elterjedtté vált. Szakmai koncepciókat, tervezeteket hoztak létre egy-egy város, budapesti kerület szintjén éppúgy, mint az országos drogpolitika számára. Ehhez epidemiológiai kutatásaik adataira támaszkodtak.

Addiktológiai tevékenysége azonban a betegellátáson és az oktatáson kívül kutatómunkával is kiegészült, amelyet jelenleg az Addiktológiai Kutató Intézet munkatársaként végez. Első lépcsőben az epidemiológiai vizsgálatok mellett a drogfogyasztó típusok kutatása és a prevenciós programok hatékonyságvizsgálata valósult meg. Eredményeiket Bácskai Erikával PhD disszertációikban foglalták össze és publikálták a The Development and Prevention of Drug Use (1996) címmel, majd az Ifjúság és drogfogyasztás című könyvükben (1998). Ezt a munkát követte a korszerű mérőeszközök és módszerek hazai adaptációjára irányuló kutatás, amelynek eredményei előbb a Drogambulanciák működése és hatékonysága című könyvben (2003), majd a Korszerű addiktológiai mérőmódszerek című könyvben (2011) került összefoglalásra. Emellett több nyugat-európai munkacsoporttal közösen részt vettek egy európai kokainkutatásban is, amelynek eredményeit Kokainprobléma Magyarországon című könyvükben (2006) ismertették. Ezt követően kutatócsoportjuk az agresszió, önagresszió és addikció közötti összefüggésekkel foglalkozott. Ennek a kutatómunkának lett gyümölcse az Agresszió, öngyilkosság, addikció című tanulmánykötet (2017), amelynek megvalósulásában Czobor Pál volt közvetlen munkatársuk.

2001-ben, a Drogmegelőzési Módszertani Központ, kormányzati döntésre történt felszámolásával végleg elhagyta az állami egészségügyet.[5]

A közelmúlt és a jelen szerkesztés

Bár a művészetekhez már gyermekkorától fogva szoros viszony fűzte, művészetpszichológiai kutatásait pedig már pályája elején, Gulácsy Lajos patográfiájának[6] összeállításával elkezdte, a kétezres évektől fokozatosan fordult a művek és alkotóik között fennálló viszony pszichopatológiai tanulmányozása felé. Ennek eredményeit rendszeresen, szakmai folyóiratokban és könyvek képében publikálja: ide sorolható a ’’Teremtő Vágyak’’-sorozat[7] három kötete és a Sylvia Plath életművéről, életéről és betegségéről írt és szerkesztett, A képzelet kockázata (2019) című tanulmánykötet is.

Hetvenedik születésnapját követően a pszichiátriai szakma Oláh Gusztáv életműdíjat adományozott neki, valamint a kerek évforduló alkalmából ünnepi tanulmánykötet jelent meg kollégái, tisztelői és barátai írásaiból, Gerevich70 - A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig címmel.

Magánterapeutai munkája mellett aktív oktató, fejlesztő tevékenységet végez; a laikus közönség számára előadásain, tárlatvezetésein, a szakmai utánpótlásnak pedig a Semmelweis Egyetem, Pázmány Péter Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem berkein belül tart kurzusokat.

Közösségépítő és vitaindító megnyilvánulásairól ismert internetes közösségi oldala a magyarországi leglátogatottabbak közé tartozik.

Szakmai munkássága szerkesztés

Szakterületei szerkesztés

Orvosdoktori diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 1973-ban szerzett. Szakorvosi képesítéssel rendelkezik neurológiából (1977), pszichiátriából (1979), orvosi pszichológiából (1980), pszichoanalitikus (1994), addiktológus (1994) és pszichoterapeuta (1999).

Terapeutai munkája során a pszichológiai problémák és pszichiátriai betegségek közül kiemelten foglalkozik a hangulatzavarokkal (depresszió, bipoláris zavar, öngyilkossági késztetés), a szenvedélybetegségekkel (alkohol- és drogprobléma, dohányzás), a szerencsejáték-szenvedéllyel, az evészavarokkal, a partner-kapcsolati problémákkal és a szexuális zavarokkal.[8] A művészetekkel családi indíttatásból, már gyermekkorától szoros kapcsolatban került, s különböző válfajainak áldásos hatását felhasználta már a kezdetektől fogva, intézeti terápiás munkája során - mind a Pszichiátriai Klinika Nappali Szanatóriumában, majd az általa létrehozott Drogmegelőzési Módszertani Központban és Ambulancián -, valamint teszi jelenleg is, páciensei körében.

Szerkesztői tevékenysége szerkesztés

Számos szakfolyóirat[9], többek közt a Psychiatria Hungarica és tematikus számainak[10] főszerkesztője (1994-2002) és szerkesztője. A Gyermek- és Ifjúságvédelem szerkesztőbizottsági tagja (1990-1998), a European Addiction Research Advisory Board-jának tagja (1994-), a Psychotropes’tanácsadó testületének tagja (1994-), a Recent Studies szerkesztőbizottságának a tagja 2003-tól.

Szakmai tisztségviselése szerkesztés

Több tudományos tisztséget tölt be, alapító tagja a Magyar Pszichiátriai Társaságnak (1980), a Magyar Narkológiai Társaságnak (1991-), a Szociálpszichiátriai Társaságnak (1990).

A Drogambulanciák Szakmai Szövetsége Tanácsának elnöke (1997-), az ERIT (európai narkológiai társaságok szövetsége alelnöke) (1994-), az ENSZ Narkotikus drogok NGO-Bizottságának tagja (1995-), Európai EuroADAD Munkacsoport vezetője (2005-). Az Egészséges Ifjúságért Alapítvány kuratóriumának elnöke (1995-2002), a Drog Free Alapítvány elnöke (1991-1996), a Magyar Országgyűlés Kábítószerügyi Ad hoc Bizottság szakértője (1996-1997).

Több szakmai kollégiumnak volt, vagy jelenleg is tagja: a Pszichiátriai Szakmai Kollégium (1993-), az Addiktológiai Szakmai Kollégium (2009-től), az Alkohológiai és Addiktológiai Szakmai Kollégium (1992-1994) tagja, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium titkára (1995-2004), A PSZK Addiktológiai Szakbizottság elnöke 2000-től 2004-ig.

Díjai, kitüntetései szerkesztés

Művei szerkesztés

Önálló kötetei szerkesztés

  • Gerevich József (1983): Terápiák társadalma, társadalmak terápiája. Változatok a kakukkfészekre. Magvető, Budapest.
  • Gerevich József (1991): A drogkutatások terminológiai kézikönyve. Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia, Budapest.
  • Gerevich József (1993): Az addiktív drogfogyasztás kialakulásának strukturális modellje. Kandidátusi értekezés, Budapest.
  • Gerevich József (2005): Lány a szekrényben. Patográfiai és klinikai esettanulmányok. Osiris, Budapest.
  • Gerevich József (2015): Ágyban dől el? Az intimitás útvesztői. Noran Libro, Budapest.
  • Gerevich József (2016): Teremtő vágyak – Művészek és múzsák. Noran Libro, Budapest.
  • Gerevich József (2017): Múzsák és festők – Teremtő vágyak 2. Noran Libro, Budapest.
  • Gerevich József (2018): Szerelmek, múzsák, szeretők – Teremtő vágyak 3. Noran Libro, Budapest.

Kötetei szerkesztés

  • Gerevich József (szerk.) (1987): Az elsődleges megelőzés perspektívái. Drogmegelőzési Központ és Ambulancia, Budapest.
  • Gerevich József (szerk.) (1987): A drogproblémák megelőzése. Drogmegelőzési Központ és Ambulancia, Budapest.
  • Bácskai Erika, Gerevich József (1987): Iskolai drogmegelőzési modellkísérlet. Drogmegelőzési Központ és Ambulancia, Budapest.
  • Gerevich József (szerk.) (1989): Közösségi mentálhigiéne. Gondolat, Budapest, 2. kiadás: Animula, 1997.
  • Gerevich József, Veér András (szerk.) (1992): A kábítószer kihívása. Gondolat, Budapest.
  • Gerevich József (szerk.) (1993): Mentálhigiéne. Szöveggyűjtemény. T-Twins Kiadó, Budapest, 1993.
  • Gerevich József (szerk.) (1994): Drog és politika/Drugs and Policy. Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Budapest.
  • Bácskai Erika, Gerevich József (1995): Az addiktív kórképek megelőzése és gyógyítása. A Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia 1994. évi évkönyve. Népjóléti Minisztérium, Budapest.
  • Gerevich, József, Bácskai, Erika (1996): The Development and Prevention of Drug Use. Akadémia, Budapest.
  • Bácskai Erika, Gerevich József (1998): Ifjúság és drogfogyasztás. Animula, Budapest.
  • Németh Attila, Gerevich József (szerk.) (2000): Addikciók. Medicina, Budapest.
  • Bácskai Erika, Gerevich József (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve. Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Budapest.
  • Bácskai Erika, Gerevich József, Rózsa Sándor (2001): Az Európai Addikció Súlyossági Index kézikönyve. Drogambulanciák Szakmai Szövetsége Tanácsa, Drogalapítvány, Budapest.
  • Gerevich József, Bácskai Erika, Rózsa Sándor (2003): A drog-ambulanciák működése és hatékonysága. Animula, Budapest.
  • Gerevich József (szerk.) (2004): Az adatvédelem addiktológiai kézikönyve. Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest.
  • Gerevich József, Bácskai Erika, Rózsa Sándor (2004): A Serdülőkori Problémák Értékelő Interjúja (EuroADAD). Oktatási kézikönyv. Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest.
  • Bácskai Erika, Gerevich József (2006): Kokainprobléma Magyarországon. Medicina, Budapest.
  • Gerevich József, Bácskai Erika (szerk.) (2012): Korszerű addiktológiai mérőmódszerek, Semmelweis, Budapest.
  • Gerevich József, Bácskai Erika (szerk.) (2017): Agresszió, öngyilkosság, addikció. Noran Libro, Budapest.
  • Gerevich József (szerk.) (2019): A képzelet kockázata – Sylvia Plath élete, életműve és betegsége. Noran Libro, Budapest.

Internetes aktivitása szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ocsovai Dóra – Zsédel Krisztina (szerk.), Gerevich70 – A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig, Noran Libro, Budapest, 2018. 
  2. ↑ Ez később, 2005-ben a Lány a szekrényben című kötetben is megjelent.
  3. ↑ Ocsovai Dóra – Zsédel Krisztina (szerk.), Gerevich70 – A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig, Noran Libro, Budapest, 2018. 
  4. ↑ Saját szemétdombot akartam! - Beszélgetés dr. Gerevich Józseffel. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  5. ↑ Ocsovai Dóra – Zsédel Krisztina (szerk.), Gerevich70 – A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig, Noran Libro, Budapest, 2018. 
  6. ↑ Gerevich József (2005): Lány a szekrényben. Patográfiai és klinikai esettanulmányok. Osiris, Budapest. 
  7. ↑ A művészérzelem pszichiátriája, avagy a vágyaktól a pszichózis felé? Gerevich József Teremtő vágyak című munkáiról. (Hozzáférés: 2019. december 15.)
  8. ↑ [gerevichjozsef.hu Dr. Gerevich József weboldala]. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  9. ↑ PSYCHO címmel Medicus Anonymus különszám szerkesztése, 2000 november.
  10. ↑ Alkoholfogyasztás és agresszió című tematikus szám szerkesztése, Psychiatria Hungarica, 2006, 1. szám. Irodalom – Pszichiátria – Művészet című tematikus szám szerkesztése, Psychiatria Hungarica, 2015, 2. szám. A törött nyakú szarvas - Sylvia Plath életműve, élettörténete és betegsége című tematikus szám szerkesztése, Psychiatria Hungarica, 2019. 2. szám.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


[[Kategória:Művészetpszichológia]] [[Kategória:Pszichiáterek]] [[Kategória:Magyar pszichoterapeuták]] [[Kategória:Magyar írók]] [[Kategória:1948-ban született személyek]] [[Kategória:Addiktológia]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Brofthewind/próbalap&oldid=22782329”