Főmenü megnyitása
Mészáros Lázár
August Strixner litográfiája
August Strixner litográfiája
Nemzetisége magyar
Fegyvernem huszár
Rendfokozata altbornagy
Csatái Napóleoni háborúk, 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Mészáros Lázár (Baja, 1796.[1]február 20.Eywood, 1858. november 16.[* 1]) katonatiszt, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, országgyűlési lépviselő, hadügyminiszter, az 1848–1849-es szabadságharc egy időszakában a honvéd hadsereg fővezére.

Mészáros Lázár életútja nagy történeti korokat ível át. Huszártisztként részt vett a napóleoni háborúkban, majd később a császári királyi hadsereg egy huszárezredének parancsnoka lett. Bár nevét a közemlékezet az első felelős magyar kormány hadügyminisztereként őrizte meg, reformkori működésével érdemeket szerzett a hazai gazdaság és tudomány fejlesztésében is. Nem vallott forradalmi nézeteket, de egyet értett a hazai polgári átalakulás szükségességével és a nemzeti függetlenedési törekvésekkel is, így mikor – szándéka ellenére – a szabadságharc egyik fő szerepvivőjévé vált, feladatait mindvégig lelkiismeretesen elvégezte és kitartott a szabadságharc ügye mellett a fegyverletételig. Nem volt tehetséges hadvezér, harctéri szerepléseit kudarcok kísérték, a honvéd hadsereg szervezeti kereteinek kialakításában, a ?honvédség tömeghadsereggé fejlesztésében? azonban elévülhetetlen érdemeket szerzett. A temesvári vereség után – mint a császári királyi hatóságok által főbűnösnek minősítettek egyike – elhagyta az országot. A számkivetettségben nem csatlakozott a Kossuth-emigráció egyik politikai áramlatához sem, így a törökországi időszakban egyike lett az emigrációt összefogó személyiségeknek. 1851-től több országban próbált megélhetést találni, próbálkozásait azonban többnyire kudarc kísérte. Ebben az időszakban keletkezett gazdag irodalmi hagyatékának nagyobb része. A kudarcok végül kikezdték egészségét, hatvankét évesen Angliában hunyt el. Hamvai több mint 130 évig angol földben pihentek, majd 1991-ben kerültek vissza szülővárosába.

Származása, tanulmányaiSzerkesztés

Köznemesi birtokos családba született. Szülei négyéves korában meghaltak, ezért – rokonai között vándorolva – iskoláit Baján, Szabadkán, Pesten és Pécsett végezte. Jogi tanulmányait megszakítva lépett katonai pályára.

Pályája 1848-igSzerkesztés

A császári–királyi hadsereg tisztjeSzerkesztés

1813. augusztus 1-jétől főhadnagy volt egy Bács megyei lovassági alakulatnál. Részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1816-tól a 7., 1837-től az 5. huszárezred tisztje lett. Ezredével több mint tizennyolc évet töltött Itáliában. Radetzky tábornagy felfigyelt a tehetséges huszártisztre, az ő javaslatára léptették elő 1845. október 20-án ezredessé és ezredének parancsnokává.

Tudományos és közéleti tevékenysége a reformkorbanSzerkesztés

Mészáros Lázár rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, és elmélyült ismeretei voltak a katonai tudományok mellett a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos egyéb tudományágakban is. 1837-től levelezett Széchenyi Istvánnal. 1844. december 21-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Székfoglalójában a modern polgári társadalmak hadseregét választotta témául.

Szerepe az 1848–1849-es szabadságharcbanSzerkesztés

A Batthyány-kormány hadügyminisztereSzerkesztés

Mészáros Lázár kormányba kerüléseSzerkesztés
 
Az Ellenzéki Kör március 16-án kelt röplapja a kormány minisztereiről. Feltételezés szerint Batthyány azért nem kívánta bevenni a kabinetbe Teleki Lászlót, mert ott elég nagy számmal voltak már arisztokraták. Így Mészáros Lázár mellett nemcsak szakképzettsége, a hadseregben teljesített aktív szolgálata szólt, hanem köznemesi származása is.[2]

„...kezembe került, a Pesti Hirlap egyik, de nem tudom melyik[3] száma [...], melyben a magyarhoni események, az első magyar minisztérium alakulása és a miniszterek nevei foglaltattak, kik közt a a magam szerény nevét is szemlélni szerencsétlenségem volt.” – írja emlékirataiban Mészáros Lázár.[4] Kinevezése azonban nem csak őt, hanem számos kortársát is meglepte és valójában ma sem ismert, hogy miért éppen ő lett a Batthyány-kormány hadügyminisztere. Nemeskürty István – a két miniszterjelölt reformkori kapcsolata alapján – feltételezte, hogy Mészárost Széchenyi István ajánlotta Batthyány Lajosnak,[5], azonban azóta többen[6] is felhívták a figyelmet arra, hogy Széchenyi május 23-án[* 2] a következő sorokat írta naplójába: „Hogy Mészáros helyett nem Hrabovszkyt bízták meg [...] az halálos vétek. Csak kérdeztek volna meg engem!”[7] Nagyobb a valószínűsége tehát, hogy

A hadügyminiszter és a hadügy 1848 nyaránSzerkesztés

Az 1790/91. évi X. törvénycikk kimondta, hogy „Magyarország, [...] független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánynyal biró, [...] tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország.”, Magyarország azonban hadügyi tekintetben mégsem volt önálló.


próba: az áprilisi törvények III. törvénycikkének 14. § g. pontja szerint[8]

p[9]

A katonaállítási törvényjavaslatSzerkesztés
Mészáros Lázár a délvidéki hadsereg élénSzerkesztés

Az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaSzerkesztés

A magyar hadügyi oktatás megszervezőjeSzerkesztés

A honvéd hadsereg fővezéreSzerkesztés

Kossuth Lajos javaslatára Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Hivatalát az itáliai hadszíntérről visszatérve május 23-án vette át, rövid idővel ezután császári és királyi vezérőrnaggyá léptették elő, és elöljárója lett a Magyarországon állomásozó császári haderőnek. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot. Júniusban Baja országgyűlési képviselője lett. Augusztus végétől a déli hadszíntéren kialakult kritikus helyzet miatt egy hónapon keresztül ő volt a délvidéki magyar hadsereg főparancsnoka, így Jellasics szeptember 11-ei támadásakor nem volt miniszteri hivatalában. Szeptember 20-án sikertelenül ostromolta a szerb felkelők táborát, Szenttamást. Szeptember 30-án tért vissza a fővárosba. Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja.

 
Mészáros Lázár emléktáblája a bajai Szent Rókus-kápolna falán

December 13-ától átvette a mintegy tízezer fős felső-magyarországi hadtest parancsnokságát, de ezúttal sem bizonyult sikeres vezénylő tábornoknak. 1849. január 4-én a kassai ütközetben vereséget szenvedett Franz von Schlik császári altábornagytól. Január 9-én felmentették hadtestparancsnoki beosztásából, de a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáig továbbra is hadügyminiszterként tevékenykedett. Ettől kezdve május 6-áig volt ideiglenes hadügyminiszter, majd július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki. Ténylegesen csak a közép-tiszai hadsereget bocsátották rendelkezése alá, és az ezt vezető Perczel Mór tábornok is saját elképzelése szerint irányította a hadműveleteket, ezért Mészáros július 31-én lemondott. Július 30-ától az új főparancsnok, Henryk Dembiński vezérkari főnökeként működött. A temesvári csata után augusztus 14-én Törökországba távozott.

EmigrációbanSzerkesztés

TörökországbanSzerkesztés

Az áttérésről: Amikor Zamoyski belépett hozzájuk, Dembiński erősen fon­tolgatta és forgatta jobbra-balra a török ajánlat lehetőségeit. Szem-melláthatólag csábították őt az abban rejlő politikai remények. Míg végül Mészáros megunta a dolgot és nyersen rászólt barátjára, hogy már a keresztény kötelesség és az egyszerű nemesebb érzés is tiltják az ilyen tettet és méltatlan dolog még gondolkodni is ezen a kérdésen. Hajnal

Még május 8-án Mészáros Lázárral az élen a kütahjaiak több mint fele és a lengyelek döntő része elhagyta a várost Csorba

Angliában és FranciaországbanSzerkesztés

Ilyen hangulatban//Párizsban// tudta meg, hogy a cs. kir. pesti hadtörvényszék ítélete alapján 1851. szeptember 21/22??-én az Újépület mögötti Faraktár téren – a cs. kir. katonai szabályzat előírásai szerint – végrehajtották a kivégzését, in effigie, jelképesen felakasztották 35 társával. Ács

Élményt jelentett a számára, hogy menekülttársaival hetente kétszer a nagy francia írónál, Victor Hugonál töltötte{271} az estét.

Az Amerikai Egyesült ÁllamokbanSzerkesztés

Részvétele az amerikai magyar emigráció közéletébenSzerkesztés

 
A Magyar Száműzöttek Lapja – az első, Amerikai Egyesült Államokban megjelenő magyar nyelvű lap – első számának címlapja. A lap 2. száma közölte Mészáros Lázár 1853. szeptember 22-én elmondott beszédének szövegét, 5. számában Mészáros Lázár és Grisza Ágoston ellenjegyzése mellett jelent meg a volt magyar hadügyminiszter elnöklete alatt működő magyar emigráns választmány felhívása

Az amerikai magyar emigráció Kossuth Lajos amerikai útja után sokat veszített politikai jellegéből. Az egyes emigráns csoportok közötti nagy távolság, a megélhetésért folyó mindennapos küzdelem, a nemzetközi politika kedvezőtlen változásai miatti kiábrándultság gátat szabott mindenfajta komolyabb szervezeti élet megteremtésének.[10] Némi változást jelentett 1853 nyarán a Koszta-ügy, majd az október 4-én kirobbant orosz–török háború híre meghozta az emigrációs közélet felpezsdülését. Az 1853. augusztus 23-án amerikai földre lépő Mészárosnak nem voltak politikai ambíciói, azonban honfitársai – mint a 48-as idők tekintélyes vezetőjét — igyekeztek előtérbe állítani, személyével kalkulálni, feltételezve, hogy alkalmas lehet valamiféle zászlóvivő, iránymutató szerepének betöltésére.[11] 1853. szeptember 22-én a New York-i Metropolitan Hallban Duncan Ingraham kapitány tiszteletére rendezett nagygyűlésen, így Mészáros Lázár is beszédet tartott,[12] de a volt hadügyminiszter nem tartozott a legügyesebb szónokok közé, ezért fellépését sikertelenség és ennek nyomán kiábrándulás kísérte. [13] [...] fiascót csináltam, mert nem értettek s ezzel vége politicai föllépésem­nek. Már Angolhonban sem igen értettek, azért termé­szetes, hogy itt még kevésbbé értik vicceimet, és ez jól van igy, mert legalább nem kell többé föllépnem.” – írta Vukovics Sebőnek a nagygyűlést követően.[14]

Az 1853. október 4-én kirobbant krími háború felcsillantotta annak lehetőségét, hogy az amerikai magyar emigránsok részt vehetnek egy újabb Ausztria elleni küzdelemben, ezért – az ezzel kapcsolatos teendők megvitatására – november 10-én New York-ban Katona Miklós, volt honvéd alezredes elnöklete alatt nagygyűlést tartottak. A rendezvényen Mészáros nem volt jelen[15], mégis közakarattal az itt felállított amerikai magyar emigrációs választmány elnökévé választották. A választmány feladata volt, hogy a krími háborúban részt venni kívánó emigránsok számára „belátása szerint a szállítási szükségeket, a tevékenység teréni elfoglaltatást és szabad működést készítsen elő”[16]. A bizottmány tagjai Vetter Antal, Házmán Ferenc, Szerényi Antal, Miklósi Ármin és Grisza Ágoston voltak.[17] Ennek az összeállításnak volt bizonyos Kossuth-ellenes éle, amennyiben Kossuth személyes megbízottját Asbóth Sándort és Kossuth hű emberét Kornis Károlyt nem választották meg.[18] A bizottmány első ülését november 13-án tartotta Brooklynban. Itt döntöttek egy aláírási ív kibocsájtásáról annak megtudakolása érdekében, hogy kik azok az emigránsok, akik „a hon szabadságáért harczolni akarnak, [...] kik csak oly vezér alatt akarnak csatázni, kinek katonai képessége, hazafiú buzgalma ismeretes és a ki szolgálati engedelmességen kívül, sem szolgai alárendeltetést, sem meggyőződést, vagy emberi becsfeláldozást nem követel”[19] E nyilatkozat egyben válasz volt Kossuthnak az amerikai magyar emigránsokhoz eljuttatott korábbi felhívására, melyben vezéri szerepének elismerésére várt egyértelmű megnyilatkozást.[20] A bizottmány döntött arról is, hogy a krími háborúban való részvételre felszólító felhívást tesz közzé, amely A Magyar Száműzöttek Lapja ötödik számában 1853. november 23-án jelent meg.[21] A kezdeményezésnek nem lett komolyabb folytatása. „Az én ármádiám 120 emberből áll, mely pénzt vár, hogy menjen”[22] írta Mészáros 1853 decemberében, de végül az európai események nem az emigráció reményeinek megfelelően alakultak, így az amerikai magyar emigráció ezen összefogási kísérlete is kudarcba fulladt. Mészáros még 1853 decemberében lemondott elnöki megbízatásáról is.[23] Ez volt az első magyar hadügyminiszter utolsó politikai szerepvállalása.

„75 holdas tótból 23 33/100 acre-es yankee”Szerkesztés

1853 decemberében viszont az első helyre tett vágya vált valóra, amikor New Jersey államban, New Yorktól 20 mérföldnyire egy kisebb földbirtokhoz jutott.

faháza 1854. március 1-én leégett

1855 március végén [24] kénytelen volt eladni birtokát és egy amerikai családnál házitanítói állást vállalni.

Utolsó éveiSzerkesztés

1858 októberében indult vissza Európába. Solymos

Ismét Angliában. Mészáros Lázár halálaSzerkesztés

Mészáros Lázár emlékezeteSzerkesztés

Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nem kíván hazájába visszatérni mindaddig, amíg az ország területén idegen hatalom katonái tartózkodnak.Hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.


próba[25]


MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A XX. század második felének közepéig megjelent feldolgozások egy része //példa// a halál dátumát tévesen november 6-ában adja meg. Erről részletesen lásd a Mészáros Lázár emlékezete fejezetet
  2. Mészáros fővárosba érkezésének napja

ForráshivatkozásokSzerkesztés

  1.  Mészáros Lázár a császári–királyi hadseregbe jelentkezésekor a valóságosnál négy évvel idősebbnek tüntette fel magát, így minden korabali katonai iraton 1792 szerepel születési éveként Ács 1996 14.
  2. Urbán 1993 24.
  3.  Mészáros jelölését a Pesti Hírlap március 26-i számából tudta meg. Urbán 2007 60.
  4. Mészáros 1867 1–2.
  5. Nemeskürty 5.
  6.  lásd például: Spira 402.
  7. Széchenyi 1254.
  8. Ezer év törvényei 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról online
  9. Ezer év törvényei 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról online
  10. Lukács 248.
  11. Lukács 251.
  12. Batári 312.
  13. Lukács 252.
  14.  Mészáros Lázár levele Vukovics Sebőhöz, 1853. szeptember 28. Mészáros 1881. 34–35.
  15.  Mészáros Lázár levele Vukovics Sebőhöz, 1853. november 18. Mészáros 1881. 39.
  16. Dancs IV. fejezet
  17. Lukács 250.
  18. Batári 316.
  19. Lukács 251 Dancs IV. fejezet
  20.  Mészáros Lázár Vukovics Sebőhöz, 1853. november 18. Mészáros 1881. 38.
  21. Batári 316.
  22.  Mészáros Lázár levele Vukovics Sebőhöz, 1853. december 25. Mészáros 1881. 42.
  23. Lukács 252.
  24.  Mészáros Lázár levele Mészáros Antalhoz. 1855. április 15. Mészáros 1881 85
  25. Urbán 2007 49. o.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Felhasznált forrásokSzerkesztés

  • Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
  • Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
  • Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg felső vezetői (Rubicon 1999/4)
  • Nemeskürty István: 1848-49 – „Kik érted haltak szent világszabadság”, LAP-ICS Könyvkiadó – 1998, ISBN 9634343325


Elődje:
Honvédelmi miniszter
1848. május 23.1849. május 6-ig
 
Utódja:
Görgei Artúr

{{DEFAULTSORT:Meszaros Lazar}} [[Kategória:Magyar katonák]] [[Kategória:Magyarország honvédelmi miniszterei]] [[Kategória:MTA-tagok]] [[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]] [[Kategória:Békepártiak az 1848–49-es forradalomban]] [[Kategória:Emigráns magyarok]] [[Kategória:Bajaiak]] [[Kategória:19. századi magyarok]] [[en:Lázár Mészáros]] [[sv:Lázár Mészáros]]