A távíró célja adattovábbítás nagy távolságra. hmm? mi ez? mire való? hogyan néz ki? hol találok ilyet? típusai?

A vezetékes távíró az első széles körben elterjedt, folyamatosan használható távírórendszer volt. Előtte a különböző mechanikus, optikai távírórendszerek drágák, nehezen használhatóak voltak, működésüket az időjárás, és a napszakok is befolyásolták.

A Marconi-féle "szikratávíró" további szabadságot adott az adatátvitelnek, hiszen ezzel már mozgó állomásokat is ki lehetett alakítani.

Jellemzői szerkesztés

A távíró berendezés egyszerű, olcsó (mint a papír, toll). A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik. Morse olyan egyszerű kódrendszert dolgozott ki és szabadalmaztatott (morzekód), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az OOK (On-Off Key, Make-Break), azaz ki-be-kapcsolós (egybites digitális) működés. A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:

  • nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),
  • csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),
  • két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),
  • vibráció és annak hiánya (például siketeknek),
  • fel-le mozgás (például siketeknek),
  • billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros billentyű),
  • távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
  • sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) ,
  • két különböző színű (frekvenciájú) fény,
  • zászlójelzés,
  • két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),
  • két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),
  • rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, …| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,
  • papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),
  • papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).

Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space), míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.

„Távírójel” alatt a távíróüzemmódban használt egyik állapotot (be, on, make) értjük, ellentétben a távírókódrendszer egy elemével, szimbólumával.

„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break) értjük, ellentétben a távíró üzemmódú adás szünetével.

A két állapot egymást váltja (nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít).

Jel-áramú üzemben (és ez az elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.

Éppen az egymást váltó jelek és szünetek hosszának aránya a távírás lényege.

Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első karakter adásának kezdő) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát aszinkron csatornán történik.

A két állapot közötti váltások nem akármikor követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási ideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adott egész számú többszöröse lehet.

Pontosabban (ICC szerint) a

  • szünet 1, 3 és 7 elemi idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb idejű lehet, a
  • jel 1 és 3 elemi idejű lehet.

Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt azt értjük, hogy magában a szövegben, összeköttetésben van szünet.

Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit.

A 3 elemi idejű jel a hosszú jel vagy vonás, tá, dah.

(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)

Alapértelmezettnek az 1:3:7 arányokat tekintjük.

Kódok szerkesztés

Morzekód

Távírósebesség szerkesztés

Távíró üzemmódban az elemi idő értékére – illetve inverzére, az adatátviteli sebesség és a modulációs sebesség értékére – külön megkötés általában nincs. A sebességet a technikai (és emberi) lehetőségek határolják be. (Elemi idő a legrövidebb távírójel és/vagy távírószünet hossza.)

Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő mértékegységével, azaz másodperc (jele: s).

A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az adatátviteli sebesség mértékegysége a baud (Jean Maurice Émile Baudot (1845. szeptember 11.1903. március 28.) francia távírótechnikus tiszteletére), jele a B. A baud az elemi távírójel másodpercben kifejezett idejének reciproka.

B = 1/T

Tradicionális mértékegységek szerkesztés

WPM = szó/perc
BPM = LPM = betű/perc = ütem
1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz

  • "PARIS" etalonszó 50 T
    • baud = 5/6 * szó/perc
    • baud = 1/6 * betű/perc
  • WPM (1 szó = 9 T) 52 T
    • baud = 13/15 * szó/perc
    • baud = 13/75 * betű/perc
  • WPM 54 T
    • baud = 9/10 * szó/perc
    • baud = 9/50 * betű/perc
  • „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T
    • baud = 1 * szó/perc
    • baud = 1/5 * betű/perc

Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (FöldHold–Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használnak. Ez a lassú távíró (QRS, QRSS, Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.

Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél – akkor nagy adatátviteli sebességet (kis elemi időt) kell használni – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy periódus. Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baudtól 3 kB-ig terjedhet.

Vezetékes távíró szerkesztés

Vezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró szerkesztés

Szikratávíró.

CW = Continous wave

Sport szerkesztés

Távírász versenyeket rendeznek. Cél a minél nagyobb sebességű, de minél kevesebb hibával történő vétel és adás.

Történet szerkesztés

A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (17911872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.

Ma például a rádióamatőr szolgálatokban használják. {{DEFAULTSORT:Taviro}} [[Kategória:Távközlés]] [[ml:കമ്പിത്തപാല്‍]]