A Keleti Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csata után létrejött átmeneti képződmény, amely végül az Erdélyi Fejedelemségé alakult át.

A mohácsi csata után a magyar rendek egyik része előbb 1526 novemberében Szapolyai János, majd egy másik része decemberében Habsburg Ferdinándot választották királlyá. A két király harca egészen az 1538-as váradi béke megkötéséig tartott, amikor is a felek a status quo alapján elismerték egymás országrészeit. A középkori Magyar Királyság nyugati részét Ferdinánd, keleti területei, beleértve az erdélyi vajdaságot is János király birtokolta. Utóbbi 1540-ben bekövetkezett halálával...