Szerkesztő:Egyed/Megyei közgyűlések

Előzmények

Tanácsrendszer ...

Megye és megyei jogú város

A megyei közgyűlések joghatósága nem terjed ki a megye területén található megyei jogú városokra. Ezért a megyei jogú városok polgárai nem is vehetnek részt a megyei közgyűlési választásokon. Ez azt jelenti, hogy minden egyes megyei önkormányzat a saját megyéjének legfontosabb városa(i) nélkül működik.

1990

Rendszerváltás a megyékben: tanácsok helyett önkormányzatok

1990 nyarán került sor az önkormányzati rendszer átalakítására. Az augusztusban elfogadott törvények értelmében a megyei önkormányzatok legfőbb döntéshozó szerve a megyei közgyűlés (a korábbi megyei tanács helyett), a megye elsőszámú vezetője pedig a közgyűlés elnöke lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.)

Az ekkor kialakított választási rend azonban csak ezen az egy választáson volt érvényben, 1994 őszén egészen más alapelveken nyugvó eljárás váltotta föl.

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. Az október folyamán megalakuló települési önkormányzatok mindegyike – függetlenül a település méretétől – három-három küldöttet választott meg. November-december folyamán – a küldöttek több területi körzetben gyűltek össze, úgynevezett küldöttgyűléseken. Itt a küldöttek maguk közül válaszották meg a megyei közgyűlés képviselőit. A közgyűlés létszáma a megye lakóinak számához igazodott (10 ezer lakónként egy képviselő), de legalább 50 fő volt. (Az egyes körzetekből a lakosság számával arányos számú képviselő kerülhetett a közgyűlésbe.)

A közgyűlés elnökét és alelnökét a közgyűlés tagjai választották meg 2/3-os többséggel. Az elnökségre és alelnökségre a közgyűlési képviselőkön kívüli személyek is pályázhattak.

1994 és 2006 között

Választási reform: listák, két választókerületben

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.

A közgyűlési választásokon továbbra is csak a községek, nagyközségek és városok polgárai vehettek részt, a megyei jogú városban élők nem.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. (A kistelepülések és a középvárosok köznyelvi kifejezések, a pontos jogi szakkifejezés a 10 ezer és annál kevesebb lakosú települések, illetve a 10 ezer feletti lakosú települések voltak.)

A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. (Az ajánlások rendszer az egyes választási években különböző volt.)

A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

1994

Ezen az egy választáson a többes ajánlás volt érvényben. Ez azt jelentett, hogy egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást (de egyre csak egyet). Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre (november 6. és 21. között). Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni.

1998

Az 1997-ben elfogadott választási eljárás törvény megváltoztatta az ajánlások rendszerét. Egy választópolgár csak egy listára adhatott le ajánlást, viszont egy választókerületben elég volt csak a polgárok 0,3%-ának támogatását elnyerni (a korábbi 0,5% helyett).

2010-től

A nyár folyamán jelentősen megváltozott a megyei közgyűlések választási rendszere. Az új törvény (2010. L.[1]) legfontosabb változtatása a képviselők létszámának csökkentése (a korábbi létszám ~35-55%-ára) és az egy választókerületre való áttérés volt (a korábbi kettő helyett). További változtatás volt még az ajánlások számának 0,3%-ról 1%-ra, illetve a bejutási küszöb 4%-ról 5%-ra emelése.

A korábbi választási eljárásból érvényben maradt, hogy a közgyűlési választásokon csak a megye azon polgárai vehettek részt akik nem megyei jogú városban laktak. A választók listákra szavazhattak, amelyek között a szavazatokat arányosan osztották el, és a képviselőket továbbra is négy éves időszakra választották.