Szerkesztő:Gelányi Bence/Munkapad
| Szentpétervár (Санкт-Петербург) | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Észak Velencéje”, „Észak fővárosa”, „A paloták városa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Körzet | Északnyugati | ||
| Terület | Leningrádi | ||
| Besorolás | Szövetségi jelentőségű város | ||
| Alapítás éve | 1703. május 27. | ||
| Polgármester | Valentyina Matvijenko | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. | ||
| Népsűrűség | 3330 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 400 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Európában (piros) | |||
| Szentpétervár weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Szentpétervár (oroszul: Санкт-Петербург, latin betűvel: Sankt-Peterburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa és különleges közigazgatási egysége a Finn-öböl keleti partján, a Néva folyó torkolatánál. Korábbi nevei Petrográd (Петроград; 1914–1924) illetve Leningrád (Ленинград; 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Pityer (Питер) név is.
A várost I. Péter cár alapította 1703. május 27-én, és több mint két évszázadon át volt az Orosz Birodalom politikai és kulturális központja (1713–1728 és 1732–1918 között). Fővárosi rangját a bolsevik hatalomátvétel után, 1918-ban elvesztette. 4,6 milliós lakosságával Oroszország második, míg Európa negyedik legnagyobb városa Moszkva, London és Párizs után.
A világ legészakabbra fekvő milliós nagyvárosának történelmi központját a kapcsolódó műemlékegyüttesekkel az UNESCO 1990-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A néha „Észak Velencéje”-ként emlegetett Szentpétervár számos külképviselet, nemzetközi vállalat, bank és egyéb üzleti tevékenység székhelye.
A város neve szerkesztés
A feltételezésekkel ellentétben I. Nagy Péter orosz cár nem magáról nevezte el a várost, hanem annak védőszentjéről, Szent Péter apostolról. A korai vár először rövid ideig a holland Sankt-Pieterbruch nevet viselte, de hamarosan a német Sankt-Petersburgra keresztelték át. Az első világháború kitörése után, 1914. augusztus 18-án a német nevet Petrográdra oroszosították. Néhány nappal Lenin halála után, 1924. január 26-án a helyiséget az akkori petrográdi kormányvezetők javaslatára Leningráddá nevezték el.
A város újabb névcseréjét a Központi Bizottság a Lenin iránti tisztelettel indokolta, hiszen ez volt a Lenin által vezetett októberi forradalom helyszíne. A döntés igazi okát viszont inkább a szimbolikus poltika szintjén kell értelmezni. Szentpétervár már akkoriban az ország második legnagyobb városa volt, és Leningráddá való átnevezése nem csak hatalmas presztízst, hanem szocialista politikai váltást is jelentett.
A Szovjetunió összeomlása után az 1991-ben megtartott népszavazás szűk többséggel a Szentpétervárrá való visszanevezést támogatta, amelynek eredménye szeptember 6-án lépett hatályba. A várossal együtt 39 utca, 6 híd illetve park és a metró-állomások is visszakapták korábbi nevüket, azonban a történelmi eseményekre utaló elnevezések jelenleg is eredeti nevüket viselik, mint például a második világháborúra emlékező „Leningrád Hősváros“ kifejezés. A Szentpétervárt is alkotó közigazgatási egység, a Leningrádi terület (Ленинградская область) egy népszavazásnak köszönhetően megtartotta régi elnevezését.
Földrajza szerkesztés
Az egykori mocsaras vidékre épült Szentpétervár Oroszország észak-nyugati részén, a Finn-öböl keleti partján fekszik. A város területe 606 km² (az 1999 óta közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozó városokkal együtt 1431 km²), amelyből 10 százalék vízfelület. Szentpétervár legmagasabb pontja a várostól dél-nyugatra található Duderhof-hegy déli részén fekvő Orehovaja-domb (176 m), a legalacsonyabb pedig a Litejnyij sugárút környéke (4 m), amelyet alacsony tengerszint feletti magassága miatt gyakran elönt a víz.
A városon végighaladó és elágazó Néva más csatornákkal együtt 42 kisebb-nagyobb szigetet alkotnak. A folyó torkolata körülbelül a tengerszinttel egy vonalban található, ezért a várost két-négy méterrel magasabban kellett építeni, de így is állandó árvíz-fenyegetettségnek van kitéve. Az alacsonyan elhelyezkedő területeket illetve szigeteket mesterségesen feltöltötték, a folyópartot pedig gránitkövekkel erősítették meg, ami nem csak a víz ellen véd, de nagyban hozzájárul a jellegzetes városképhez. A gyakori árvizeket az okozza, hogy a Balti-tenger felől több napig fújó erős szél felnyomja a Finn-öböl víztömegét a folyóba, és ha a vízszint 4 m-t emelkedik, a Néva akár több négyzetkilóméternyi területen is elöntheti a várost. Az eddig pusztító 306 árvíz közül a legkatasztrófálisabb 1824-ben történt, a folyó ekkor 421 cm-t emelkedett a tengerszint fölé.
Szentpétervár legmagasabb pontja a várostól dél-nyugatra található Duderhof-hegy déli részén fekvő Orehovaja-domb (176 m), a legalacsonyabb pedig a Litejnyij sugárút környéke (4 m). A 74 km hosszú Néva Európa egyik legrövidebb, de annál bővízűbb folyója. Legnagyobb szélessége 600 m. A 74 kilométeres szakaszból körülbelül 28 kilométer fekszik a város területén belül.A Néva mellet a környék legjelentősebb folyója a Szesztra, az Ohta és az Izsora. A legnagyobb tó az északon elterülő mesterséges Szesztrorecki tó.
Szentpéterváron a Balti-tenger ciklonjainak eltérő és mérsékelt hatásainak következtében a nedves kontinentális éghajlat tapasztalható, de az időjárási viszonyok az egész évben meglehetősen változatosak. A nyár általában hűvös, nedves és viszonylag rövid, míg a tél hosszú, hideg, de gyakoriak a rövid ideig tartó meleg időszakok. A nyári napi átlagos középhőmérséklet 21 °C, a téli átlag pedig −4°C körül mozog. Az évi átlagos hőmérséklet is mindössze 5 °C. A város nem sokkal az Északi-sarkkör alatt helyezkedik el, ugyanazon a szélességi körön (é. sz. 60°), mint Helsinki, Stockholm, Aberdeen és Oslo, ezért általában június 11-től július 2-ig a késői naplemente és a korai napkelte között egész éjszaka csak szürkület borul az utcákra. Ez a jelenség a fehér éjszaka, amelyet látványosan ünnepelnek.
A Néva általában november elején befagy, és legtöbbször csak áprilisban olvad fel. Decembertől márciusig átlagosan 123 napot borít hótakaró, amelynek vastagsága februárban 24 cm is lehet. Az átlagos évi csapadékmennyiség 600-750 mm, és a legtöbb eső nyár végén hull. A hideg éghajlatnak köszönhetően kialakult alacsony felszín- és növényzetpárolgás miatt a talajvíz majdnem mindig magas. A levegő átlagos páratartalma 78% és gyakoriak a ködök is.
Szentpéterváron áll a világ legészakibb mecsetje, valamint a többi ország fővárosaival ellentétben, itt minden jelentős vallás temploma megtalálható.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 10,0 | 13,0 | 24,0 | 30,0 | 31,0 | 31,0 | 32,0 | 30,0 | 20,0 | 11,0 | 10,0 | 32,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −4,0 | −3,0 | 1,0 | 7,0 | 15,0 | 18,0 | 21,0 | 18,0 | 13,0 | 7,0 | 1,0 | −2,0 | 7,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −6,0 | −6,0 | −1,0 | 4,0 | 11,0 | 15,0 | 17,0 | 15,0 | 10,0 | 5,0 | 0,0 | −4,0 | 5,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −9,0 | −8,0 | −4,0 | 0,0 | 6,0 | 11,0 | 13,0 | 12,0 | 7,0 | 1,0 | −2,0 | −6,0 | 1,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −34,0 | −31,0 | −23,0 | −13,0 | −5,0 | 1,0 | 3,0 | 2,0 | −5,0 | −11,0 | −22,0 | −37,0 | −37,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 20 | 20 | 20 | 30 | 40 | 50 | 60 | 70 | 60 | 50 | 40 | 30 | 490 |
| Forrás: www.weatherbase.com | |||||||||||||
Történelem szerkesztés
A városalapítás előtti idők szerkesztés
A Néva alsó szakasza, Ingermanland térsége már régóta művelt vidék volt, ahol a 10. századtól mezőgazdasággal foglalkozó finnugor népek éltek. 1301-ben állítólag egy svéd települést pusztítottak el a környéken, majd a 14. század elején a svédek és Novgorod eredmény nélkül harcoltak a terület ellenőrzéséért. Az ezt követő évszázadokban kikötőnek illetve kereskedelmi központként használhatták a Néva-torkolatot, majd a Nyenschanz erőd és az őt körülvevő Nyen falu felépítése után, 1611-től a régió ismét svéd befolyás alá került. Mind az erőd, mind a település a mai Szentpétervár helyén, a Néva jobb partján terült el. A 17. században a svédek nagyobb várossá akarták építeni Nyent, de azt az északi háború során az erőddel együtt az orosz cári seregek 1656-ben elfoglalták.
„Főváros a semmiből” szerkesztés
A nagy északi háború alatt, 1703. május 1-jén I. (Nagy) Péter elfoglalta a svédek Nyenschantz erődjét, és a cár ezt a helyet szemelte ki birodalma új fővárosának. Az alapításnak kettős célja volt: katonailag biztosítani az újonnan megszerzett tetületet valamint „ablakot vágni Európa felé”, vagyis az itt épülő kikötő segítségével fejlett kereskedelmi és politikai kapcslatokat létesíteni és fenntartani az észak- és nyugat-európai országokkal. Nem sokkal később, május 27-én a Néva folyó egyik kis szigetén a cár lerakta az új város első kőépületének, a Péter-Pál erőd alapkövét. Az ingoványos, mocsaras árterület környékén fa ugyan akadt, de Péter kedvenc építőanyagát, a követ messziről kellett odahozatni. A város építéséhez rengeteg parasztot, hadifoglyot és rabot szállítottak oda, akik tízezrével pusztultak el a járványok és a mostoha körülmények miatt. Az emberek nem igazán akartak Szentpétervárra költözni, mert egészségtelen, áradásnak kitett területen fekszik, ráadásul az élelmiszerek ára sokkal magasabb volt, mint Moszkvában.
Az Orosz birodalom fővárosa szerkesztés
Szentpétervár virágkora szerkesztés
Felkelések, forradalmak szerkesztés
=Leningrád szerkesztés
A város kilencszáz napos ostroma szerkesztés
A második világháború utáni évek szerkesztés
A Szovjetunió felbomlása után szerkesztés
Politika szerkesztés
Népesség szerkesztés
Kulturális élet szerkesztés
F1 szerkesztés
Carlos Reutemann szerkesztés
An intelligent move to Williams in 1980 led to victory at Monaco, and other good placings gave Carlos another 3rd place in the World Championship. Most people expected Carlos to capture the crown in 1981: the FW07C was a good car, Carlos took it to wins in Brazil and Belgium and looked like a champion by mid-season. Then the black cloud descended again and Carlos seemed to lose his motivation. He still had his Championship lead going to the final race in Las Vegas, only needing to finish 5th to clinch it. He duly qualified on pole and then proceeded to put up a staggeringly mediocre performance in the race, finishing in 8th a lap down on Nelson Piquet who took the chequered flag, and the Championship by one point! Carlos returned in 1982 with partially restored confidence and came 2nd in the South African GP, but a falling-out with Williams regarding team orders saw him turn his back on Grand Prix racing after the Brazilian race. Returning to his native country, Reutemann became involved in politics and rose to the position of Governor of Santa Fe.