Szerkesztő:Ginery/1945-ös megyerendezés

Az 1945-ös megyerendezés a második világháború utáni magyarországi tanácsrendszer bevezetését elősegítő közigazgatási területi reformok egyik első eleme volt. A megyerendezés célja a közigazgatás a világháború lezárását követő béke értelmében visszaállt trianoni határokhoz való igazítása, és a szovjet minta követése, a tanácsok kialakításához alkalmas területi egységek létrehozása lett volna, ám a reform nem lépett túl a legszükségesebb változtatásokon. A 4330/1945. sz. M.E. rendelet írta elő a területi változások egyes elemeit és a szeptember 1-jei határidőt, de már a végrehajtás első fázisában szinte leküzdhetetlen akadályok léptek fel, ezért a rendelet végrehajtását a 150.300/1946 B.M. hatályon kívül helyezte. Így a megyerendezés elemeinek jelentős része nem vagy csak később került végrehajtásra (nagy részük az 1950-es megyerendezés során), egyes elemek pedig a mai napig sem. A megyerendezés részének tekinthetjük az említett rendelettől független törvényi szabályozás, az 1942. évi XXIII. tc. 1945-ös végrehajtását is, melynek értelmében Szombathely és Kaposvár városokat a vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városokká nyilvánították.

A rendezés előtti beosztás

A bécsi döntések során az ország területe jelentősen megnövekedett, és ehhez igazodva 44 vármegye (ebből 3 közigazgatási kirendeltség) és 20 törvényhatósági jogú város és Budapest működött. A világháborút lezáró békeszerződés azonban 12 vármegye (köztük a 3 közigazgatási kirendeltséget), a korábban Barshoz tartozó vármegyetöredék és 8 törvényhatósági jogú város teljes területét az országhatáron kívülre helyezte. A megmaradt 32 vármegye és vármegyetöredék (és Komárom törvényhatósági jogú városának déli fele) fenntarthatatlan közigazgatási állapota elengedhetetlenné tette a megyerendezést.

A rendezés elemei megyénként

Pirossal, illetve feketével láthatóak az 1945-ös megyerendezés utáni közigazgatási határok

A megyerendezés nem érintett minden vármegyét, egyes esetekben csak a nevet (Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyék) vagy a székhelyet (Bihar vármegye), esetleg mindkettőt (Abaúj-Torna vármegye) változtatta meg, másokban még azt sem. A reform Baranya, Csongrád, Sopron, Tolna és Zemplén vármegyéket egyáltalán nem érintette. Akadt ugyan számos kezdeményezés egyes vármegyék határainak kiigazítására, e törekvésekből azonban semmi sem lett. A megyerendezéstől függetlenül két vármegyében közigazgatási változás is történt (Csanád és Heves vármegyék). A vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városok közül kettőt érintett a reform, továbbá kettő újonnan is alakult, ezek a következők:

• Komárom Magyarországon maradt részei a rendezés nyomán megyei városként működtek a továbbiakban.
• Miskolchoz csatolták Diósgyőr és Hejőcsaba településeket Borsod-Gömör vármegyétől.
• Szombathely és Kaposvár törvényhatósági jogú városokká nyilváníttattak. Habár a törvény már 1942-ben rendelkezett erről, csak 1945-ben hajtották végre.

A többi törvényhatósági jogú város (Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár) és Budapest székesfőváros területe és státusza nem változott.

Abaúj vármegye

Abaúj-Torna vármegye Magyarországon maradt része továbbra is önállóan működött, székhelye azonban ismét Szikszóra költözött, nevét pedig egyszerűsítették Abaúj vármegye formában.

Bács-Bodrog vármegye

A vármegye Magyarországon maradt része önálló vármegyeként működött a továbbiakban is, székhelye azonban ismét Baja lett.

Bács-Bodrog vármegye területe a következők szerint változott:

• Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd ide került Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól.

Békés vármegye

A vármegyét ugyan az ország területveszteségei nem érintették, székhelye is változatlanul Gyula maradt, azonban egy kisebb területi változást eszközölt a reform.

A vármegye területe a következőképpen változott:

• Elek ide került Csanádtól (ténylegesen 1946-ban hajtották végre)

Bihar vármegye

A reform mindössze a vármegye területi veszteségeit figyelembe véve székhelyéül ismét Berettyóújfalut jelölte ki.

Borsod-Gömör vármegye

Borsod vármegyét és Gömör és Kishont vármegye Magyarországon maradt részeit ismét egyesítették, ezúttal azonban véglegesen, a vármegye új neve Borsod-Gömör lett, székhelye: Miskolc.

A vármegye területe a következők szerint változott:

• Andornak, Balaton, Bélapátfalva, Borosdszentmárton, Kistálya, Mónosbél és Ostoros innen Heveshez került
• Diósgyőr és Hejőcsaba településeket Miskolchoz csatolták

Csanád vármegye

1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 2. Csanád vármegye véglegesített határa, 3. mai megyehatárok, 4. megszűnt vármegyehatárok

Csanád, Arad és Torontál vármegye Magyarországon maradt részeit már a megyerendezés előtt is egyesítették, az újabb reform ezt véglegesítette, nevét pedig egyszerűen Csanád formában rögzítette, székhelye változatlanul Makó lett.

A vármegye területe a következőképp változott:

• Elek átkerült Békéshez (ténylegesen 1946-ban hajtották végre)

Miután Elek korábban járási székhely volt, így Csanád vármegyében közigazgatási változás is történt. Az Eleki járás ugyanis már eleve meglehetősen kicsi volt, így a székhely elcsatolása után megszüntették azt, ezzel a vármegye járásainak száma 4-re csökkent.

Fejér vármegye

A vármegye területe a következőképp változott:

• Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok innen átkerültek Pest-Pilis-Solt-Kiskunhoz

Győr-Moson vármegye

1. Komárom-Esztergom vármegye, 2. Győr, 3. Sopron, 4. Mosontól 1923-ban Sopronhoz került terület, 5. és 6. a pozsonyi hídfő 1947-ben elcsatolt területe, 7. Győr-Moson vármegye határa, 8. megszűnt vármegyehatárok, 9. mai megyehatárok

A megyerendezés előtt is már egyesített Győr és Moson vármegyék, valamint a Pozsony vármegyéből megmaradt csekélyke terület az újabb reformmal véglegesen egyesítésre került Győr-Moson néven. Ez tulajdonképpen az addigi Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyét jelentette, mivel e vármegyét nem érintették a világháború alatti területi nyereségek, sőt, székhelye is változatlanul Győr maradt.

Hajdú vármegye

Hajdú vármegyét ugyan a trianoni békeszerződés nem érintette, székhelye Debrecen maradt, a megyerendezés mégis változásokat rendelt el.

A megyerendezés a következő területi változásokat írta elő:

• Ide kerül Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva Szabolcstól,
• Egyek és Tiszacsege átkerül Heveshez, ám e két település átcsatolását soha nem hajtották végre

Heves vármegye

A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegyét, székhelye is Eger maradt, de a reform mégis magában foglalta Hevest, habár a változások jelentős részét csak később hajtották végre.

A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:

• Andornak, Balaton, Bélapátfalva, Borosdszentmárton, Kistálya, Mónosbél és Ostoros ide csatolása Borsod-Gömörtől
• Egyek és Tiszacsege ide csatolása Hajdútól, ám e két település átcsatolását soha nem hajtották végre
• Boldog ide csatolása Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól, de ennek végrehajtására csak 1950-ben került sor
• Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó ide csatolása Nógrád-Honttól, de ezt is csak 1950-ben hajtották végre
• Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar átcsatolása Nógrád-Honthoz, de erre szintén csak 1950-ben került sor

A területi rendezésen felül a vármegyében közigazgatási változás is történt, Hatvant ugyanis ekkor nyilvánították megyei várossá, ezzel Eger és Gyöngyös után a vármegye harmadik városa lett.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:

• Abony, Tószeg, Újszász és Zagyvarékas ide csatolása Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól, de Abony átcsatolását soha nem hajtották végre.

Komárom-Esztergom vármegye

1. Komárom Magyarországon maradt része, 2. Győr-Moson vármegye, 3. Nógrád-Hont vármegye, 4. Komárom-Esztergom vármegye határa, 5. mai megyehatárok, 6. megszűnt vármegyehatárok

A trianoni határok visszaállítása szükségessé tette Komárom és Esztergom vármegye ismételt összevonását, de ezúttal ez végleges formában történt meg, a vármegye neve Komárom-Esztergom lett, székhelye pedig ismét Esztergom. A vármegyét az összevonástól eltekintve egyetlen területi változás érintette:

• Komárom törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt részeit megyei várossá nyilvánították, ezzel a város a vármegye része lett.

Nógrád-Hont vármegye

A trianoni határok visszaállítása szükségessé tette Hont és Nógrád vármegye ismételt összevonását, de ezúttal véglegesen, a vármegye neve Nógrád-Hont, székhelye pedig ismét Balassagyarmat lett.

A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:

• Kosd, Penc, Rád és a Szobi járás átkerül Pest-Pilis-Solt-Kiskunhoz, ám a Szobi járás átcsatolását csak 1950-ben hajtották végre.
• Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó átcsatolása Heveshez, de ezt is csak 1950-ben hajtották végre
• Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar ide csatolása Hevestől, de erre szintén csak 1950-ben került sor

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:

• Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd átkerül Bács-Bodroghoz
• Fejértől ide kerül Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok
• Kosd, Penc, Rád és a Szobi járás ide került Nógrád-Honttól, de a Szobi járás átcsatolása csak 1950-ben történt meg
• Heveshez kerül innen Boldog, de erre is csak 1950-ben került sor
• Abony, Tószeg, Újszász és Zagyvarékas átcsatolása Jász-Nagykun-Szolnokhoz, de Abony átcsatolását soha nem hajtották végre.

Somogy vármegye

A megyerendezés a következő területi változásokat rendelte el:

• Bagolasánc, Miháld, Pat, Sand és Somogyszentmiklós átkerül Zalához, de Bagolasánc és Somogyszentmiklós csak 1948-ban, a többi település pedig 1950-ben került Zalához.
• A vármegye területéből kivált Kaposvár, ugyanis az a továbbiakban törvényhatósági jogú városként működött.

Szabolcs vármegye

A vármegyét a következő területi változások érintették:

• Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva átkerült Hajdúhoz
• Kisvarsány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Nyírmada, Gemzse, Gyüre, Lövőpetri, Őr, Pusztadobos és Révaranyos átkerült Szatmár-Bereghez
• Szatmár-Beregtól ide került Penészlek

Szatmár-Bereg vármegye

A világháború utáni területveszteségek Szatmár és Bereg vármegyék, valamit Ugocsa vármegye Magyarországon maradt csekély lakatlan külterületének ismételt, de ezúttal végleges összevonását eredményezték. A vármegye neve Szatmár-Bereg lett, székhelye pedig Mátészalka.

A vármegyét a következő területi változások érintették:

• Kisvarsány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Nyírmada, Gemzse, Gyüre, Lövőpetri, Őr, Pusztadobos és Révaranyos ide került Szabolcstól
• Penészlek átkerült Szabolcshoz

Vas vármegye

A megyerendezés a következő területi változásokat rendelte el:

• Bérbaltavár, Déneslak, Egervár, Gősfa, Győrvár, Nagytilaj, Olaszfa, Pácsony és Vasboldogasszony Zalához csatolása, de Déneslak, Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony településeket csak 1950-ben csatolták Zalához, a többi település átcsatolását soha nem hajtották végre.
• Vas vármegye területéből továbbá kivált Szombathely, az a továbbiakban törvényhatósági jogú városként működött.

Veszprém vármegye

A vármegyét a következő területi változás érintette:

• Ide került Zalától a Balatonfüredi járás, kivéve Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka településeket

Zala vármegye

A megyerendezés a következő területi változásokat rendelte el:

• a Balatonfüredi járás, kivéve Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka településeket átkerül Veszprémhez
• Bérbaltavár, Déneslak, Egervár, Gősfa, Győrvár, Nagytilaj, Olaszfa, Pácsony és Vasboldogasszony ide kerül Vastól, de Déneslak, Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony településeket csak 1950-ben csatolták Zalához, a többi település átcsatolását soha nem hajtották végre.
• Bagolasánc, Miháld, Pat, Sand és Somogyszentmiklós ide került Somogytól, de Bagolasánc és Somogyszentmiklós csak 1948-ban, a többi település pedig 1950-ben került Zalához.

A rendezés utáni beosztás

Az alábbi táblázat a közigazgatási beosztás főbb adatait az 1948. évi Közigazgatási helységnévtár táblázata szerint mutatja be, mely a területadatokat négyzetkilométerben, a népességet pedig az 1941. évi népszámlálás alapján közölte.

Vármegyék

Vármegye	Székhely	Terület	Népesség	Járások	Városok
Abaúj	Szikszó	1 679	93 269	5
Bács-Bodrog	Baja	1 913	122 427	3
Baranya	Pécs	3 943	253 803	7	1
Békés	Gyula	3 308	348 301	6	2
Bihar	Berettyóújfalu	2 771	183 531	6
Borsod-Gömör	Miskolc	3 644	276 812	8
Csanád	Makó	1 876	168 064	4	1
Csongrád	Szentes	1 885	152 438	3	2
Fejér	Székesfehérvár	3 869	224 504	5
Győr-Moson	Győr	2 332	160 179	4	1
Hajdú	Debrecen	2 585	197 653	2	3
Heves	Eger	3 864	334 411	6	3
Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	5 429	439 959	6	6
Komárom-Esztergom	Esztergom	1 982	199 391	3	2
Nógrád-Hont	Balassagyarmat	2 822	226 272	6	2
Pest-Pilis-Solt-Kiskun	Budapest	11 621	1 537 884	17	13
Somogy	Kaposvár	6 653	358 307	9
Sopron	Sopron	1 810	141 798	4
Szabolcs	Nyíregyháza	4 450	422 420	9	1
Szatmár-Bereg	Mátészalka	2 147	161 836	4
Tolna	Szekszárd	3 601	273 154	6	1
Vas	Szombathely	3 269	237 306	6	1
Veszprém	Veszprém	4 364	279 749	6	2
Zala	Zalaegerszeg	4 567	356 533	10	2
Zemplén	Sátoraljaújhely	1 766	155 291	4	1

Törvényhatósági jogú városok és a székesfőváros

Város	Terület	Népesség
Budapest szfv.	207	1 164 963
Baja	200	32 309
Debrecen	957	125 833
Győr	54	57 190
Hódmezővásárhely	761	61 776
Kaposvár	42	32 982
Kecskemét	939	87 269
Miskolc	189	109 433
Pécs	71	73 000
Sopron	130	42 255
Szeged	816	136 752
Székesfehérvár	120	47 968
Szombathely	37	42 870