Wikipédia

Szerkesztő:Gubbubu/Idézés

< Szerkesztő:Gubbubu


mire (lenne) jó egy szaklektor? szerkesztés

Azonkívül ismét egy pofátlanul letagadott forrású WP-cikk másolattal állunk szemben.

Ian Stewart's Prologue in ER. Mankiewicz's The Story of Mathematics szerkesztés

Hogy miről szól [ez a könyv]? Arról, hogy a matematika nem csak az a néhány számolási fogás, amit megtanulsz az iskolában, hogy aztán elfelejtsd, mire felnősz. Arról, hogy egész története során szerves része volt a kultúránknak, és ez a történet legalább ötezer éve tart. És hogy a művészetek történetével ellentétben itt nem olyan ötezer évről van szó, amikor x valamilyen, többnyire érdektelen módon hatással volt y-ra, hanem ötezer évnyi együttműködésről, amikor minden y közvetlenül építhetett x munkájára.

Frege szerkesztés

Ǝx(Man(x) ^ Wrote(x, book) ^ ∀y(~Looked(y, book(x)) ^ Ǝz(Logician(z) ^ Found(z, problems) ^ ~(Couldsolve(x, problems) ^ Couldsolve(z, problems)) ^ ∀a (Dream(a) → Crushedflat( a(x))))

(facebook lelet) Dőlt szöveg

A világ meghódításának szomorúsága szerkesztés

Molnos Péter: Bizalom és Tudomány (a tudományos gondolkodás védelmében! Gyönyörű kifejezés! Már csak ezért is megérte megírni ezt a dolgozatot! Nem tudom, ő találta-e ki, de Péterről még biztos hallunk! ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 5., 13:22 (CEST)

pedagógia szerkesztés

(skaarj) szerkesztés

v1 (skaarj falfelirat, hadüzenet, tévéadás, emlékkönyvbejegyzés) szerkesztés

  • The darkness of space you had better fear of.
  • The darkness of death you will have to face.
  • Running and hiding cowardly and in vain.
  • Our eyes are upon you.
  • We're the superior race.

v2 (nali krónikás feljegyzése) szerkesztés

  • The evil sky demons came from a lonely star,
  • Instead of its light their chariot brought the war.
  • They carry inside their cruel spirits
  • the darkness of cold, deep space:
  • Slavery, torment and death falls
  • on every soul they embrace.

v3 (minthogy a star meg a war angolul nem valódi rím) szerkesztés

  • The evil sky demons came from out of? the remote stars,
  • And freed the war gods from behind their iron bars.
  • They carry inside their cruel spirits
  • the darkness of cold, deep space:
  • Death, torment, slavery
  • falls on every soul they embrace.

(most ennyire tellett ...)

TGM szerkesztés

Megadja Gábor: TGM ebben a szigorúan formális, törvényi, konstruált megközelítésben nem tudományos kutató, hanem politikai publicista; ami legitim tevékenység, csak nem jár érte kutatói fizetés a magyar államtól. Sokan űznek politikai írói tevékenységet tőlünk nyugatabbra is, ők jellemző módon a piacról (pfuj) próbálnak megélni. [2]

(én csak azt nem tudom, ezt miért nem lehetett már 96-ban meglépni. régóta esedékes volt.)

Egmont 56 szerkesztés

Mit ér a tudomány fogalmi analízis nélkül? szerkesztés

"A fordítással foglalkozó hatalmas és egyre növekvõ szakirodalmat tanulmányozva az embernek mégis valami furcsa hiányérzete támad: úgy érzi, hogy miközben a fordításról szóló beszéd, a traduktológia szüntelenül gyarapodik, szélesedik és gazdagodik, addig az az alap, amire ennek az elméleti diszkurzusnak épülnie kellene, vagyis a leírás, a traduktográfia szintje alig van kidolgozva, és az is összemosódik a fordításkritikával: nincs tehát elkülönítve egymástól a leírás (a graphos), a kritika (a kritiké) és a róla szóló beszéd (a logos) három szintje. Pedig Kornis Gyula már 1922-ben figyelmeztetett arra, hogy „a leírás és a magyarázat kellõ viszonya elengedhetetlen föltétele a tudomány fejlõdésének. A tudományok fejlõdését sokszor hátráltatta az a tévedés, hogy a magyarázatra való törekvés megelõzte maguknak a magyarázandó tényeknek pontos elemzését és leírását” (Kornis 1922: 99, kiemelés az eredetiben). De hivatkozhatunk Teller Ede atomfizikusra is, aki interjúkötetében ezt nyilatkozta a materialista fizikusokról és filozófusokról: „Elkerülhetetlen volt, hogy a tudósok jó része minden létezõ alapjának és magyarázatának az anyagot tekintse – ide értve magát az embert is. E materialista filozófusoknak azonban volt egy végzetesen gyenge pontjuk: túlságosan keveset tudtak magáról az anyagról” (Teller & Zeley 1990: 82)
Albert Sándor: Fordítás és filozófia

A(z adminisztrátori) vitakultúra gyöngyszemei a magyar wikipédiában szerkesztés

1. Hoi-féle blokkhoz szerkesztés

  • [3]: "Én ezt már végképp nem értem. "mivel nincs, aki elküldje őket" - Bármikor, bárkivel szemben indítható véleménykérés, beadható WT-indítvány. És mivel én vagyok a célpont, nyugodtan írhatok: tess már vkinek kiírni valamelyiket rólam! Ha meg nem írja ki a bátor kisebbség, akkor tényleg, miről beszél? Véleményem sztem vagy gyáva hozzá, vagy maga is látja, hogy eredménytelen lenne." (Szerkesztő:eLVe).
  • [4]: "'Gerinctelennek nevezni szerkesztők egész csoportját önmagában is messze túlmegy a határon. Gerinctelennek nevezni csak azért, mert nem szavazták meg Hoi javaslatát, még inkább." (Szerkesztő:Bináris).

Vajon gyávának nevezni szerkesztők egész csoportját szintén túlmegy-e minden határon, vagy Bináris szerkesztőnek csak az újoncokkal szemben vannak elvárásai, az adminisztrátorokkal szemben nem? ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 9., 00:39 (CEST)

2. Bináris, avagy vitavezetési jótanácsok adminisztrátorok számára szerkesztés

  1. szabály: Indítsd a vitát lehetőleg minél hangosabb röhögéssel, kifejezve ezzel, hogy mennyire komolyan veszed a vitapartner véleményét. Tájékoztasd továbbá, hogy a véleménye téged igen szórakoztat, hiszen feltehetően - hacsak nem egy faragatlan bunkó - úgysem elsősorban a vita tárgya, hanem a lelkiállapotod érdekli (az udvarias beszélgetések is éppilyen okból a "Hogy vagyunk ma?" kérdésekkel kezdődnek). Példa:
    1.     Kösz a szombat esti szórakoztatást! (Ja, hoppá, hétfő van.)
  2. szabály: Mivel aki nem ért veled egyet, csakis írás-olvasástudatlan analfabéta lehet, köss bele a ragokba és képzőkbe, apróbb elütésekbe és helyesírási hibákba, hogy ezt a tudomására is hozd! Példa:
    1. Szóval kétévenkénti választás = számonkérhetőség és számonkérhetőség = éppen zajló számonkérés? Csodálatos logika, erre tényleg nem jönnék rá magamtól. Még jó, hogy tőled kértem a megvilágítást, köszi.
  3. szabály: Az első két szabály által adott élményt és benyomást azzal fokozhatod, ha minél többször használod a "hülyeség, ostobaság, baromság" stb. szavakat, ezzel egyértelműen jelezve, hogy te ezektől a tulajdonságoktól elhatárolódsz, és így természetesen nem lehetsz egyik sem ezek közül. Példa:
    1. Ismered azt a kis játékot, hogy egyetlen hamis állításból bármilyen hamis következtetést le lehet vonni... Nekem egy matematikus ezt úgy fogalmazta meg, hogy a "hülyeségből minden következik" elv.
  4. szabály: Ha eddig nem tetted volna, akkor azonnal és feltétlenül értsd és magyarázd félre vitapartnered mondanivalóját (ld. még 2. szabály), és adj a szájába olyan véleményeket, amilyeneket épeszű ember nyilvánvalóan nem gondol (ez nemcsak érdekesebbé teszi a vitát, szélsőséges és egzotikus véleményekké alakításával, hanem annak hosszára is jótékony hatással van és a megoldása is jótékonyan távolra kerül - lehetőleg olyan távolra, hogy öt perc múlva már senki ne emlékezzen rá, honnan is indult, és hogy pl. a te viselkedésedet vitatták az elején). Ha, mondjuk, partnered azt fejtegeti előtted, hogy a helyesírásba való belekötés a személyeskedés és a vita elterelésének alapvető módszere ("Jobban tetted volna, ha hallgatsz arról, hogy ez a vita eldurvult, az egész vitát helyesírásra vonatkozó személyeskedő megjegyzésekkel kezdted"), akkor ezt magyarázd úgy, hogy azt mondta, aki bármilyen helyesírási megjegyzést tesz bármiféle vitában, az soha többé nem szólhat már hozzá (esetleg, ha a megjegyzését már kellően kiforgattad, akkor pufogtass el még néhány "ostoba, hülyeség" stb. kifejezést, röhögj még egy kicsit; s.í.t. ld. 3. szabály). Példa:
    1. Így már az is világos, hogy aki szóvá meri tenni egy megjegyzés szintjén az enciklopédiához méltatlan pocsék helyesírást, az utána nem szólhat hozzá a vitához, és különösképpen nem állíthatja egy szavazásról, hogy szavazás, amikor már megmondták neki a mindentudók, hogy ez számonkérés.
  5. szabály: A partnered mondanivalójának lényegére, legérdemibb részére vonatkozó reflektálást ("sértő régi szerkesztőket szabadságharcosoknak nevezni") feltétlenül kerüld el, mondanivalója e részének elsikkasztásával is kifejezheted mind ennek, mind egész partnerednek lényegtelenségét, tovább fokozva ezzel a te személyed iránti érdeklődést és csodálatot.
  6. szabály: Ha eddig még nem tetted volna, hozzászólásonként legalább egyszer állíts akár burkolt, akár explicit formában valótlanságot, tanúságot téve róla, hogy nem vagy akármilyen földhözragadt és fantáziátlan ember, de ha erre épp nincs is időd/kedved, akkor legalább egy tetszőlegesen választott tényt tagadj le mindenképpen (persze a legjobb, ha ez a mondanivaló minél lényegtelenebb részét képezi, különben az 5., talán legfontosabb szabályt sértenéd), nyilvánvalóvá téve, hogy bárki, aki vitába szállni mer veled, már csak emiatt is becstelen, hazug gazember. Példa:
    1. Egyébként veled együtt én sem tudom, ki kezdte helyesírási tanácsok osztogatásával. Szabad a gazda, ki volt? Vagy kérdezzünk meg valakit?

Szemiotikai névfilozófia Gubbubutól szerkesztés

  1. Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy mit értünk egyáltalán (tulajdon)néven. A t.név egy adott nyelvben létező, meghatározott jelentéssel (pontosabban jelölettel) és/vagy használati móddal) bíró betűsorozat (ez a használat nem egyezik meg a nyelvtankönyveddel, ezen ne akadj fennt. csak egy ideiglenes használati mód).
    1. A nevek nem tekinthetőek egyszerűen csak betűsorozatnak. Lényeges, hogy adott nyelven belül léteznek. Ezt már a nevek átírása is mutatja. A kvázi görög Σπιριδιον nevet egy magyar olvasó ki sem tudja betűzni, hacsak egészen véletlenül nincs meg az elegendő görög nyelvtudása. A Szpiridion, ennek hozzávetőleges magyar átírása, a görög nyelvben nem is név, nem létezik, nem értelmezhető.
    2. Lényeges a meghatározott jelentés vagy legalábbis használati mód is. A B-2 tulajdonnév például egy amerikai harci repülőgépet és egy fantasztikus univerzum kitalált automatatípusát is jelöli. Ezek tehát mint betűsorozatok ugyanazok, de mint nevek nem (ld. még homonímia). Az azonos alakú nevek nem azonosak, csak annak tűnnek. Nem véletlenek az egyértelműsítő lapjaink, épp e jelenség miatt szükségesek (és ez minden lexikonban meg van különböztetve és oldva valahogy, nem csak itt).
  2. Személynéven
    1. 1). olyan tulajdonnévformát értek, melyet adott nyelvterületen és korszakban, adott társadalmon belül adott személy hozzávetőleges, a gyakorlati, mindennapi életben elegendő azonosítására alkalmas. "Tulajdonnévformán" azt értem, hogy bár különböző a jelentése, de mégis azonos lehet két személynév, ha formája, ha mint betűsorozat azonos (a személynév tehát szigorú értelemben véve nem név, hanem névkategória. [Matematikailag neveknek az "betűsorozatként való azonosság" nevű ekvivalenciareláció szerint képezett ekvivalencia-osztályai - na mindegy.]). Személynevek például: Thomas A. Edison, Pirike, tágabb értelemben még "A Gyűrűk Ura szerzője" is. A személynevek több egyedet is jelölhetnek egyszerre (John Smithből akár töb száz is lehet, mégis személynév). Figyeld meg, hogy e definíció eldobja az 1.2. követelményt, ezáltal "általánosít", viszont 1.1. megmaradt.
    2. 2). Szűkebb értelemben - ezekre az egyednév szót lehetne használni - az olyan tulajdonnevek a személynevek, amelyek egy 1). értelemben vett személynév példányai - esetleg módosított formában - és alkalmasak az egyértelmű azonosításra is. Egyednév pl. "Soós Jánosné Kovács Mária szül. 1979 személyi száma 18905045858" vagy pl. "Az Ottó. Tudod, az Ottó, akinek az a rémes felesége van."
  3. A keresztnevek vagy utónevek speciális 1. értelemben vett személynevek (illetve - a modern kétkomponensű nevezéktan esetén személynévrészletek). Hogy milyenek, hogyan definiálhatóak részletesebben, az teljesen lényegtelen, a következő miatt: A magyar Wikipédia - helyesen - úgy tűnik, elfogadta, hogy csak az MTA által elfogadottként (ellenőrizhető egy nyilvános listában) közzétett személynévrészek tekinthetőek utónévnek.

Javaslat az utónevekre vonatkozó irányelvekre szerkesztés

  1. Két utónév akkor tekinthető azonosnak, ha 1). azonos nyelvben léteznek; 2). mint betűsorozatok is azonosak. "Timothy és "Timót" nem azonosak, mind az 1.-t, mind a 2.-t megsértik. De nem azonosak a Timot (bolgár keresztnév) és a Тимот sem, még akkor sem, ha A). az utóbbi átírása bolgárra ugyanaz, mint 1). és B). mindkettő átírása magyarra Timot.
  2. Két utónév (szűkebb értelemben) rokonnak tekintendő, ha A). azonos nyelven léteznek, és B) megbízható forrással igazolható vagy valószínűsíthető az egymásból való etimológiai származtathatóságuk. A rokon utónevek közös bevezetőjű közös cikkben tárgyalhatóak, akár egyazon szakaszban és bevezetővel is (hacsak ezt terjedelmi okok meg nem kérdőjelezik), a legelterjedtebbre - vagy az egyikre - az összes többi redirektelhető. Ez egyébként a jelenlegi gyakorlat, semmi kifogásom ellene. Példa: Timót és Timóteus rokonok. Timót és Timothy nem rokonok. Timotheus és Timóteus sem rokonok (!).
  3. Mi a helyzet abban az elméletileg lehetséges helyzetben, ha létezik két rokon utónév, de az egyik nem akadémiailag elfogadott? Mondjuk régebben használták Magyarországon, de ma már nem anyakönyvezhető (mondjuk az Eusebius vagy valami hasonló)? Ilyen esetben nyilvánvalóan - kézenfekvően - az előző pont szabályai érvényesek: közös cikkben tárgyalandóak; függetlenül attól, hogy Perfectmiss kollegának esetleg nem tetszenek a nem anyakönyvezhető nevek. Indokolt esetben vagy minden esetben - ezt én nem akarom eldönteni - lehetséges vagy kell az efféle változatokat külön szakaszba is tenni. A lényeg, hogy ne keverjünk két különböző dolgot: 1). hogy egy név utónévnek számít-e manapság; és így szerepelhet-e a "magyar utónevek" vagy hasonló című kategóriában; 2) hogy egy név rokon-e egy másik névvel. Az Eusebius igenis rokon az Özsébbel, tehát ha valaki ezt kitörli az Özséb cikkből azon az alapon, hogy nem anyakönyvezhető, az egész egyszerűen butaságot csinál, a szócikket összekeveri a kategóriával. Ily módon egy klasszikus logikai hibát követ el (asszem úgy is hívják, hogy kategóriahiba :-) ).
  4. Két utónév analógnak tekinthető, ha a fenti A)-B) esetek közül B) teljesül, de A nem. Tehát ha etimológiailag "rokon"-ok, de különböző nyelvűek. Mármost az ilyen nevek tulajdonképp egyáltalán nem valóak egy cikkbe. Jó példa épp a Timót, amelynek angol megfelelőjét, a Tymothy, több száz angol ember viseli. Ha mindet a Timót cikkbe linkelnénk, az nagyon elvinné a tartalmat a szócikk nevétől, aránytalan lenne. El tudom fogadni ugyanakkor, hogy ha nincs terjedelmi vagy más súlyos érv, akkor mégiscsak lehessen - bár ne legyen kötelező - az analóg neveket egy cikkbe pakolni, de ragaszkodom hozzá, hogy az ilyen tartalom külön szakaszba és egyértelműen az analógiát tükröző cím alá kerüljön (mondjuk "A név külföldi megfelelői" ha névlistát akarunk, és "Híres hasonnevű külföldi személyek", ha személylistát. A szakaszcímeken hajlandó vagyok vitatkozni, de a szakaszolást mindenképp szükségesnek tartom).
  5. Helyeslem Perfectmiss azon törekvését, hogy válasszuk el az anyakönyvezhető (magyar) változatokat az idegen, csak analógiát és nem rokonságot mutató változatoktól. Na de ez nem azt jelenti, hogy az analóg változatoknak egyáltalán nincs helye a cikkben, még említés vagy link formájában sem! Ez ismét csak kategóriahiba. Különben is és különösen az illogikus, hogy az egyedi személynevek (Timothy Robbins) esetében megfeledkezünk az anyakönyvezhetőségről, és beengedjük a cikkbe az analóg változatokat, míg a névosztályok, az utónevek (Timót - Timotheosz), tehát valami sokkal általánosabb valami esetében kitöröljük. Ez agyrém, ennek semmi értelme! Az egyedinek elvileg az általánosból kell következnie, de még ha erről meg is feledkezünk, az már tényleg mindennek a teteje, hogy az egyediből kikövetkeztetjük az általános tagadását! Sokfajta elszállt logikai rendszert ismerek, de ilyet szvsz még senki nem csinált előttünk, pláne nem egy lexikonban! Egy lexikon esetében, ahol az osztályzás, elnevezés és megkülönböztetés különös fontossággal bír, pedig ez százszorosan igaz! Én nem is értem, egyáltalán milyen motiváció húzódhat meg a jelenlegi törlési gyakorlat mögött! Félelmetes, hogy több ezer utóneves szócikk lehet ilyen "csikicsuki állapotban"!
  6. Végül pedig ejtsünk szót a keresztnevek és utónevek viszonyáról. Eddigi gyakorlatunk szerint a családnévként viselt keresztneveket viselő személyek betehetőek az utónévcikkekbe is. Ez rendben van (bár tulajdonképp az egyértelműsítő lapok kapcsán erről is nagy viták mennek). viszont itt is mindenképp javasolnám - sőt, erőszakolnám - hogy legyenek külön szakaszba(n) elválasztva, releváns címmel!!

Az idő urai szerkesztés

  • Ki ez a nagyokos? "A jó sci-fi több kell legyen az átlagos novellánál annyiban, hogy szerzőjének nem csupán az ember lélektani és társadalmi bajait és kapcsolatait kell ismernie, hanem a tudomány által számításba vett lehetőségeket is. S nem csupán azokat, amelyek mennyiségi változásokat jelentenek, hanem, s főként a minőségieket." Mi az hogy kell? Marxista esztétikakönyvekben vagy esszékben lehet ilyeneket olvasni.

Nyelvművelés szerkesztés

A legfájdalmasabb dolgokról a Terrorista nyelvművelők című fejezet szól. A kívülállónak, nem szakmabelinek is feltűnő, hogy egy-egy támadás milyen vehemens, mintha csak a politikai életben volnánk [ott is vagyunk - hisz Nádasdy és a többi említésre nem méltó személy mind globalizált liberósok, és Grétsyt olyasmikért kezdték kikezdeni, hogy használta a "nemzeti" szót egy dolgozatában - G.] ... Az kétségtelen, hogy a tudományos viták igen fontosak, megvan a hasznuk, de az ilyen dörzspapír stílusnak aligha. A könyvből megtudható, ki nevezi "sarlatánoknak" a nyelvművelőket, ki csacskának, esetleg a "politika oldalvizein hajózóknak" [ők beszélnek, akik egy szélsőségesen neoliberális bulvárlapban jelentetik meg az összes mocskolódó iratukat - G.] [...] Gúnyolni, ironizálni mindennel lehet, sőt nagyon könnyű, így például a nyelvőrök hatalmáról - s közben csúsztatni jókorákat. [...] Joggal állapítja meg Balázs Géza, hogy a nyelvművelőket és nyelvművelést elítélő nyelvészek egy valójában már régóta túlhaladott felfogást bírálnak. "A preskriptivitás nem föltétlen valami ember- és egyéniségellenes irányzat, hanem többnyire a nyelvi kommunikáció sikerességét és így a társadalom működését szolgáló törekvés."

[hadd tegyem még hozzá, hogy Nádasdynak az a tézise, miszerint "a nyelv változik, és ezért tudománytalan dolog beleavatkozni a fejlődésébe", szintén tudománytalan (ld. még naturalistic fallacy). Az élővilág is változik, egyáltalán nem jó irányba, és igenis kötelességünk, épp az emberiség érdekében is - amint erre ökológusok és egyéb tudósok felhívták a közvélemény figyelmét - hogy a megmentése érdekében beavatkozzunk. Érdekes, hogy Nádasdy hasonló vehemenciával és modorral miért nem tiltakozik rögtön az orvosok által végzett abortusz ellen is, mondván, hogy az embrió fejlődése mindig egy természetes folyamat, tehát abba beleavatkozni nem az orvosok dolga ... :-(( Azonkívül a nyelvnek vannak bizonyos szabályai, ezt még Nádasdynak is el kell ismernie; - na ha ezeket valaki tudománytalanul megsérti, akkor ennek a sértésnek a védelmezése épp hogy a tudománytalan - G.]. Az is elgondolkodtató, hogy melyik az a tudomány, amelyikre hivatkozva Nádasdy tudománytalannak mondja a nyelvművelést. Ez a tyúk és a tojás problémája: ugyan mire lehet alapozni egy olyan preskriptív tézist, miszerint a preskripció tudománytalan? Észre kellene végre venni, hogy az ő öntökönrúgó véleménye éppen annyira van megalapozva, mint a nyelvművelőké.

Teljes hasonulás: Magyar nyelvterületen a XVIII. szd.-tól kezdve terjedt el mint a Kazinczy-nyelvúj. köv.

Kocsis Tamás: A nemzetek nyomorúsága. szerkesztés

Érdekes több szempontból is, bár egy-két megállapítással nem tudok mit kezdeni.

Ezzel rövid tudományfilozófiai jellegû értekezésünk végére értünk. Egyet kell értenünk Thomas Kuhn megállapításával (még ha más indokok alapján is): a tudomány fejlõdése nem jelenti az igazság közelítését (Kuhn [1984], 272. old.). Az ember kitört a teremtettség állapotából, s fejébe vette isteni mivoltát, s ez a tény állandó menekülésre készteti a valóság elõl. A tudomány ezen igyekezet hûséges kiszolgálójává vált, s a fejlõdés - paradox módon - a racionalitásba és empirizmusba burkolt porhintés hatékonyságában mérhetõ, amely képes elhomályosítani az ember elõtt álló valódi létkérdéseket. Sem a filozófia, sem a tudomány nem mûködhet az igazság szolgálatában, amennyiben nem hajlandó tekintetét a teljességre vetni, akár technikai, akár ideológiai okokra hivatkozva. Nem igaz, hogy a tudománynak és a vallásnak szükségszerûen szemben kell állnia; nem igaz, hogy a vallásos tudatforma képviselõjének bármiféle intellektuális áldozatot kellene hoznia; s különösen nem igaz, hogy a vallás a négy fal közé tartozó magánügy volna! Éppen ellenkezõleg: ez az emberhez méltó életnek és az ehhez szükséges feltételek megteremtésének egyetlen útja, hogy ne váljék a világ nemzetek lelki-szellemi, majd idõvel anyagi nyomorúságává. Mindez nem a tudomány kialakult módszertana gyökeres felforgatásának igénye, hanem olyan külsõ, ha úgy tetszik, metatudományos értékek iránytûként való felhasználása, amelyeknek az érvényesülése leginkább a kutatók személyes meggyõzõdésével segíthetõ elõ. Itt, persze, nem olyan értékekrõl van szó, amelyekrõl vitát lehetne nyitni, vagy demokratikus döntéseket lehet hozni - ezekkel az eszközökkel csupán egy szûk kör rövid távú egyéni kényelme maximalizálható -, hanem évezredek általános emberi tapasztalatáról a jó és a rossz fogalmának meghatározásával kapcsolatban. Ezen értékek akár vallásos hit nélkül is vállalhatók, legfeljebb az illetõ "miért?" kérdésére adható kevésbé meggyõzõ "csak" válasz inti a kérdezõt a kellõ alázat gyakorlására. Mit tegyen hát az, aki hajlandó elfogadni teremtett mivoltát? Teremtõnk nem volt kegyetlen hozzánk: gondoskodott az önmagunkra vonatkozó használati utasításról is. Bárki számára hozzáférhetõ, még különleges elõképzettséget sem igényel a feldolgozása. Betartásához nem éppen kedvezõk a feltételek, de azért ez messze nem reménytelen. Szó sincs arról, hogy a boldogságot a zsigeri vágyak maradéktalan kielégítésével kellene azonosítani, s ilyen világ megvalósítására kellene törekednünk. Azoknak, akiket egy kicsit is izgat a jövõ, kötelezõvé tenném Aldous Huxley Szép új világ címû könyvének elolvasását (Huxley [1996]). A szakirodalom negatív utópiaként tartja számon a mûvet, ám a negatív jelzõ a jelenlegi társadalmi-gazdasági célok ismeretében teljesen indokolatlan. A legjobb úton haladunk az 1932-ben megfogalmazott vízió megvalósulása felé: elsöprõ a társadalmi támogatottság. De azért az elolvasás után is tartani kellene egy népszavazást, amúgy teljesen demokratikusan. Jómagam pedig a közelgõ "szép új világban" is inkább a Vadember maradok.

Brilliáns idézetek szerkesztés

Privatizáció szerkesztés

Én nem hiszem, hogy az utóbbi tíz évben az befolyásolta volna a privatizáció menetét, hogy ki ismerte a miniszterelnököt.

(Erdős Ákos, Láng Holding Kft.)

Hmm. No komment.

ami már tényleg SZÁNALMAS ... szerkesztés

„Ha azt az energiát, amit a gazdák az utcán fecsérelnek el, arra fordították volna, hogy a gazdaköreikben segítsék azokat a társaikat, akik nem tudják az űrlapokat kitölteni ...”
Németh Imre, a Magyar Banánköztársaság agrárminisztere ...
Az ország sikere nem az államon, hanem a szabad versenyen múlik. (Kuncze)
(A százszor megcáfolt neoliberális hazugságok típuspéldája ...)

sorstalanság madness ep. XX. szerkesztés

Lendvai Ildikó egy szemölcs. Akire és amire még visszatérünk. Hisz oly sok minden történt az elmúlt napokban. Megindult kísérleti jelleggel nyolc metróállomáson az Alagút FM rádió, az ingyenes Metró újság méltó, elektronikus párja, amely - és ebben szinte biztosak lehetünk - a 2006-os választásokra már a metrókocsikban is szólni fog, akár akarjuk, akár nem. Mint Észak-Koreában. Azután itt van a Sorstalanság, a magyar filmtörténet különös filmje, amely eleddig a legtöbbjébe került az adófizetőknek. De ez a jelek szerint most nem zavarja a sajtót, amely a Bánk-bán és a Hídember forgatása idején éjjel-nappal kórusban üvöltött. Pedig a Sorstalanság a sajátos pénzköltésről szól. Másra tehát nem következtethetünk, mint arra, hogy a Bánk-bán és a Hídember esetében valójában a témával volt baj. Azzal, hogy a két film a magyarok önbizalmát erősítette. Akik nem olvasnak polgári lapokat, nem nagyon hallottak róla, hogy a Sorstalanság című filmnél most éppen mintegy negyedmilliárd forint elköltését ellenőrzik. De ez nem akadályozta a Medgyessy-kormányt abban, hogy a beígért támogatás fennmaradó részét még odalapátolja. Igaz, Barbalics Péter producernek, Dávid Ibolya sógorának távoznia kellett. Erről Haklik Norbert a Magyar Nemzetben így írt: "Mellesleg Barbalics annak a Dávid Ibolyának a sógora, aki nemrégiben arról fantáziált a sajtó nyilvánossága előtt, hogy a Fidesz meg az MSZP 70-30 százalékos arányban osztozik a túlfinanszírozások összegén. Mennyi is negyedmilliárd 30 százaléka, tisztelt elnök asszony?.
Említsük meg azt is, hogy a most nálunk járt irodalmi Nobel-díjas német író, Günter Grass A bádogdob című regényét az idén tavasszal az Európa Kiadó úgy jelentette meg, ahogyan azt még a Kádár-korszakban szerették. Vagyis cenzúrázva. A kihagyott rész a Danzigot, vagyis a mai Gdanskot megszálló oroszok rémtetteit ecsetelte. De ugyanez a kiadó 1991-ben a szintén Nobel-díjas francia író Albert Camus életműsorozatából is kihagyta A magyarok vére című ... [6]

Finnugorizmus szerkesztés

Nagyon elnagyolt vonásokkal tehát nagyjából így rajzolhatjuk fel őseink életútját. De talán még ebből a rövidke, erősen hiányos vázlatból is kitetszett, hogy nem egy esetben itt is feltevésekre, hipotézisekre támaszkodhatunk csak. [...] E feltevések, hipotézisek azonban bizonyos tényekkel, adatokkal mégiscsak alátámaszthatók, s nézetem szerint ezért tarthatók a legvalószínűbb feltevéseknek. S ezért nevezhetjük ezeket "tudományos hipotézis"-eknek.

Fodor István [7].

Állítja még valaki, hogy a finnugorelmélet BIZONYOSSÁG? Gubb

Amúgy állította ezt bárki? (Te hiszel az atomfizikában, pedig egy müont sem láttál?) --grin ✎ 2004. december 5., 23:03 (CET)
Nem hiszek az atomfizikában. Az atomfizika nem hit kérdése, ez egy elmélet, ami igazából csak a mi fejünkben létezik. Valójában se nem igaz, se nem hamis (ami pedig az elemi részecskéket illeti, talán a kristálytérelmélet néhány éven belül felváltja a kvantummechanikát. Én nem hiszem, hogy ez megtörténik, de ne zárjuk ki). Igaz és hamis leginkább csak a matematikában van.
Nézd, amikor a finnugorista kongresszus néhány magyar résztvevőjét néhány évvel ezelőtt meghívták egy beszélgetésre az MTV-be, az egyik úriember ilyesmivel kezdte: "A finnugorelméletet sokan megkérdőjelezik. Ez azonban - hehehe - áltudomány. A kérdés teljes bizonyossággal eldőlt." Ekkor pörögtem be rájuk, mert addig elfogadtam a finnugorelméletet, sőt, mint minden, ami nyelvészet, érdekelt is (és olyan példaképeim, mint Kodolányi is, finnugoristák voltak).
Ja, hogy mások mondták? :) Akkor persze oké (hiszen mint tudjuk BIZONYOSSÁG hogy Isten létezik, a Föld lapos, és a dolgok a Flogiszton miatt gyulladnak ki), de erről nyilván a Wikipédisták nem tehetnek. Itt szerintem senki nem állította hogy bizonyosság (öm, inkább az ellenkezőjéről hangzott el ilyesmi, na, tudod, mire gondolok), szóval megnyugodtam, hogy ezt nem a Wikipédistáknak írtad, hanem a FU kongresszus tagjainak. Remélem, olvassák! :-) --grin ✎ 2004. december 6., 10:03 (CET)
Bizony, nekik írtam. Reszkessenek, mert ha megdöntöm a matematika jelenlegi alapjait (az alapötlet kész, már csak ki kell dolgozni a részleteket), akkor a következő dolgom lesz nekik esni :-))). Gubb

Olvasmány, alapja lehet cikknek:

"Azt gondolod, hogy az egész tudományos közélet és művelt nagyközönség által etalonnak tartott alkotók évtizedes olvasói próbákat kiállt művei merő szélhámosságok??? "
Azt. A próbák most következnek. Egy, a hatalom által kiadott irányelveknek megfelelő "Tudomány" csak szélhámosság. Semmelweis klórmesze merő szélhámossággá tette az akkori tudományoskodást, mely szerint kifejezetten hasznos, ha szülesztés előtt boncolnak.

A tudomány így működik. Jön egy olyan felfedezés, amely leborítja az addigi elméleteket. Csak bohózati kategóriába lehetett volna sorolni, ha miután a klórmész próbája után valaki javasolta volna annak elhagyását. Ezért tájékozatlanságot, stupidságot jelez egz olyan kijelentés, amelyet tettél meggondolatlanul a Rhind papiruszra vonatkozóan. Az általad említett marginális művek olvasását már el kell kerülni!

Origo fórum: Google cache, eredeti [8]; 695. üz.

Az igazi Mao-témakör szerkesztés

A kultúra nélküli hadsereg tudatlan hadsereg, s tudatlan hadsereg nem győzheti le az ellenséget.

  • Mao Ce-tung „Egységfront a kultúrmunkában”. Válogatott Művek III. k.
„ ...hogyan lehet az igazság és hazugság ügyes keverésével egyre nagyobb dózisokban való adagolásával, az igazság fokozatos kiszorításával, végül teljes megsemmisítésével tömegfogyasztásra alkalmassá tenni a félrevezetést, a szemfényvesztést, a csalást. /Vida János � Filmkultúra, 1995. május/


A New Yorker munkatársa, David Remnick, az USA-ban a 30-as években kialakitott - és a nagyközönség előtt azóta sem cáfolt - agyonretusált, idealizált, szándékosan meghamisitott Lenin-portré helyett egy kiméletlenségében és embertelenségében valósághű karaktert mutat be az olvasóknak. "Egyes nyugati akadémia körökben (és a köz-média minden területén, K.H.) Sztálint egyfajta 'aberrációnak' tüntették fel, egy tirannusnak, aki Lenin életének végén pervertálta Lenin szándékait." irja Remnick. "De ahogy Lenin kegyetlenségének egyre több és több bizonyitéka került napvilágra az archivumokból, a 'jó Lenin' és a 'rossz Sztálin' képzete akadémiai viccé változott." (A hangos röhej azonban, és ez nem lehet véletlen, sose szűrődött ki az utcára a tudományos intézetek falai mögül, K.H.)

"Sztálin politikai lépései mind a leninizmusban gyökereztek: Lenin épitette az első koncentrációs táborokat, és Lenin használta először a mesterséges kiéheztetést politikai fegyverként." (A szerző nem tér ki rá, véleménye szerint kik és miért mitizálták és védik ma is körmükszakadtáig Lenint. K.H.) Remnick a "Lenin sirhalma: a szovjet birodalom végnapjai" cimű könyvében már 1994-ben hasonló nyiltsággal irt Leninről.

Média propagálás hiján (konspirációs agyonhallgatásnak is mondhatnánk, K.H.) azonban a megváltozott Lenin kép soha nem jutott el a köztudatba, annak ellenére, hogy dokumentális tény, "Lenin alkotta meg a tömegterror és a tömegpusztitás modelljét, nemcsak utódja, Sztálin, hanem Mao, Hitler, és Pol Pot számára is." Akik számára jelentősséggel bir a Lenin-fiúk szókapcsolat, azoknak ez nem újdonság, de az átlag amerikai számára a fasizmus a 20. század egyes számú réme, mivel nem tudja, nem tudhatja, "lehetetlen felmérni, valójában hány tizmilliónyi ember halála a leninizmus következménye."

"Lenin was a theoretician of state terror. In January 1918, he sent sailors from the Baltic fleet to put down the elected Constitutional Assembly - Bolsheviks had lost in multyparty election. And in 1921, Lenin eliminated official opposition, even within the Communist Party." Remnick: Lenin's Tomb.

"The blood was start flowing once Lenin, as Chairman of the Council of People's Commissars, started to consolidate his own dictatorship. . . He was surrounded by a number of very conspiratorial-looking figures often bearded in an outlandish manner, often Jews, born equivocators who were also rabble-rousers. . . . The Bolsheviks were ruling by terror. The Cheka had been set up by Lenin in December 1917. The Red Terror was formally inaugurated in December 1918. . . . It was Lenin the philosopher who inaugurated the Cheka and the Red Terror as a calculated act of policy. . . . His right hand in all this was Trotsky . . . Hundreds of thousands would be picked up to labour, and often to die, as slaves on the Baltic-White Sea canal, in the Lena goldfields, in the killing climate of the Magadan region, in the coal mines of Norilsk." Edward Crankshaw: Khrushchev.

Kuliffay Hanna írása. Ebben a témában lásd még: empiriamagazin.com Lapszemlék 2002. II. félév 25.írás


"A fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája." (V.I. Lenin?).
Persze, ha elvonják a verset, ha elvonják a kultúrát tőlünk, akkor, noha nem halunk meg, de mégis sérülünk, degenerálódunk. És ez veszélyesebb. Degenerálódni sokkal veszélyesebb, mint elpusztulni egy rövid katasztrófa által. Mi szükség van tehát a kultúrára? A kultúra nem életszükséglet. Ám ha a kultúrától egy népet megfosztanak, ha egy indián törzset hiedelmeitől megfosztanak, akkor az prostituálódni fog, rákap a tüzes vízre, bádogvárosban fog lakni a város szélén. S ha — amint tapasztalhattuk az utóbbi 40 év alatt — egy nemzetet megfosztanak az identitásától, megfosztanak a történelmétől s a történelmi tudatától, akkor ugyancsak degenerálódik, de életben marad. Ezalatt a 40 év alatt is életben maradtunk. Nem pusztultunk el. De degenerálódtunk.
[9] Sebeők János


1931-tõl az osztályharcos „Oroszországot mindig verték” gondolatot felváltotta a birodalmi gondolat. Rettegett Iván és Nagy Péter lett a példakép, s az erõs állam az ideál. A nagyorosz gondolat megjelenése mellett 1935-tõl megváltozott a radikális szélsõjobbhoz való viszonya is. 1935-1939 között az antifasiszta népfrontpolitika került (az „erõs kéz” és a birodalom-építés mellett) ideológiája tengelyébe. Sztálin szinte rögeszmés Trockíj-gyûlöletére jellemzõ, hogy miközben a diktátor számos eszmei és politikai ötletet kölcsönzött ellenfelétõl, az ellene irányuló propaganda úgyszólván irracionális méreteket öltött. Sokat mond, hogy a spanyol polgárháborúban a népfrontkormányt támogatta a Szovjetunió a nemzetiekkel szemben, mégis, 1937- tõl a spanyolhonban harcoló szovjet ügynökök fõ feladata a népfront táborában lévõ „trockista elemek” likvidálása, s nem a fasisztoid nemzetiek elleni harc. A sztálini ideológia harmadik, rövid és szégyenteljes szakasza a Hitler-Sztálin együttmûködés idejére esik. Ebben az alig kétéves periódusban (1939. aug. – 1941. júl.) nem csupán meg nem támadási szerzõdést kötött a két ország, de – Kun Miklós szavaival – még a náci és sztálini terminológia is kísértetiesen hasonlított. Nem véletlenül tréfálkozott Ribbentrop német külügyminiszter Sztálinnal: a princeps számára. Épített a hagyományokra, a történelmi analógiákra. Óvta a senatus tekintélyét. A római nacionalizmusra is apellált: „… nem ugyanaz illik vezetõ férfiakhoz és az uralkodó néphez, ami szerényebb családokhoz vagy államokhoz” és „a vezetõk halandók, a közösség örök” fogalmazta meg Germanicus halála kapcsán kiadott rendeletében. Folytatta a templomok restaurálásának, a vallás támogatásának augustusi programját. Mindezzel együtt úgy érezzük: vagy a történelmi források mostohák az utókorhoz, vagy felettébb vérszegény és fantáziátlan volt Tiberius propagandája. Mindenesetre közmondásos népszerûtlensége ezt az utóbbit sejteti. 11. Elsõ látásra Sztálinnak ideológiájában és propagandájában igazán volt mire építenie: Marx, Engels és Lenin életmûve, a „nagy október” varázsa, az orosz kultúra gazdagsága segíthette. Csakhogy a régi bolsevikok elleni hatalmi harca, thermidori fordulata (Sztálin „második forradalma”) a szocializmus építésének nem várt, hihetetlen nehézségei és

[10]

"A liberalizmusban és a nemzetközi kommunizmusban az a közös, hogy értékeket akarnak pusztítani ... és félnek az értékektől" (Andrásfalvy Bertalan).

"... Mindezen már rég túlvagyunk. Egy idő óta meggyőződésemmé vált: ezek a kollégák nem liberálisok, tehát nem is kell kiállniuk a szabadelvűség próbáját. Mint ahogy nem lesz liberális egy párt sem pusztán attól, hogy magára aggatja ezt a patinás jelzőt. Elég rápillantani egy Kovács-vezércikkre, s elővenni a colstokot: a főszerkesztő-publicista az ország bajainak taglalásakor háromszor olyan hosszan emlegeti Orbánt, mint Gyurcsányt. Mintha Orbán kormányozna, nem pedig Gyurcsány. Az ÉS a legjobb úton van affelé, hogy párt- és/vagy kormánykitüntetéssel kompromittálják ..." (Csontos János, MN).

Egy régi barátomnak, útmutatásul szerkesztés

Avagy mi is az a demokratikus centralizmus?


Életünket a Munkáspártban kommunista meggyõzõdésünk és a párt szervezeti szabályzata határozza meg. A Munkáspártba azért léptünk be, mert kommunistának valljuk magunkat és azért vállaltuk a szervezett, fegyelmezett rendet, mert sikeresen harcolni akarunk, sikeresen harcolni. Nekünk, párttagoknak van önálló véleményünk. A pártban vannak fórumok, ahol vitatkozunk. Vitatkozunk az alapszervezeti taggyûlésen, vitatkozunk az aktívaértekezleteken, KB-ülésen ... A párt fõ célja azonban nem a vitatkozás. A fõ célja a cselekvés, a harc a munkásság, a dolgozók érdekeiért ... Dönteni úgy helyes, ha elõtte vitatkozunk a lehetséges utakról, módszerek-rõl, õszintén, demokratikusan. Cselekedni vizont úgy helyes, hogy mindannyian végigmegyünk azon az úton, amelyet a vita alapján kiválasztottunk. Nem kételkedünk percenként, hogy jól döntöttünk-e? Nem változtatjuk meg az útirányt, csak azért, mert egyesek mégis másfeléakarnak menni. Vita alapján döntöttünk, és a döntésünk alapján cselekszünk.

A mi pártunk is elismeri a kisebbségben maradtak jogait. Soha senki nem mondta, hogy a többség nem tévedhet. Tévedhet. De azt sem álíthatjuk, hogy csak a kisebbségnek lehet igaza. ... mégis mit látunk? A kisebbség igyekszik ma ráerõltetni a véleményét a többségre, õk akarják megszabni, hogy merre menjen a párt! Ezért nagyon sokan azt mondják, álljon meg a menet! A többség mi vagyunk, és nem fogunk a kisebbség kénye-kedve szerint táncolni. http://munkaspart.hu/aszabadsag/Archiv/Dokumentumok/2005_06sz.pdf

Gratulálok a magyar wikipédia azon szerkesztőinek, akik újrafelfedezték a demokratikus centralizmust, ami a múltban annyi örömet okozott már az embereknek. Gubb 2005. február 27., 20:34 (CET)


Brit nácizmus, pán-indoeuropizmus stb.: tények, titkok és bizonyítékok szerkesztés


Linkgyűjtemény szerkesztés

Matek szerkesztés

Egyéb szerkesztés

  • Upsz. Ez nem semmi. Mindenki gyilkol mindenkit
  • Adalékok az ORTT-ről, személyes napló
  • A nippuri szegény ember
  • Kardos Tamás írása (Orwell kísértete, avagy egy helyesírási homoiusion) - az akadémia által kiszenvedett borzalmas összetettszó-hogyanírási szabályról (pdf).
  • "Kvantumpszichológia" és az EPR-paradoxon
  • Imperator Blogja fenomenális képanyag a választási kampányról
  • Nap-piramis Boszniában - erre varjon gompot a zsuppán.
  • [11] róluk kráter van a Holdon elnevezve.
  • Maróthi matekkönyve 1700-ból: "Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége, Mellyet irt és Közönséges Haszonra, föképen a Magyar Országon elö-fordúlható Dolgokra, alkalmaztatván ki-adott 1743-dik Esztendöben.Maróthi György, debretzeni professor."
  • ismeretlen szerző: Affinity spaces. Leginkább csoportszociológiai tanulmány, amely a csoport egy újonnan definiált fajtájával, a „vonzódási/érdeklődési tér” fogalmával küszködik. A szerző szerint számos csoport - pl. egy specmat iskolai osztály vagy egy videojáték rajongói - nem alkot valódi interperszonális közösséget, ellenben az affinitási tér fogalmával írható le. Az affinitási tér esetében adott valamilyen (nem feltétlenül jól körülhatárolható) valóságdarab, ami generálja a teret, pl. egy játékszoftver vagy a matematika. A generátor(ok) tartalmakat generálnak ebbe a térbe, a tartalomhoz pedig speciális eszközökön, a portálokon keresztül lehet hozzáférni. Portál pl. a matektankönyv, a játékcd, egy webFAQ stb. Az affinitási terekben az interperszonális kapcsolatok erősen közvetettek: számos jellemzőjük (pl. a vezetőkhöz és a tudás elosztásához való viszony) gyökeresen vagy éppen kevéssé észrevehetően, mégis jelentősen eltér egy perszonális kapcsolatokon alapuló csoportétól.

Mocskolódó írások és emberek, pro és kontra szerkesztés

Személyem elleni mocskolódások más szerkesztőktől szerkesztés

Szfinx a Hortobágyon szerkesztés

Szfinx a Hortobágyon A magyarellenes propaganda módszereiről

„Még rejti gyáván - változik a harcmód – de látom én már minden fegyverét.”

Illyés Gyula: „Az ozorai példa”


Harmincnyolc éve élek Kanadában, de néha még mindig megkérdezik tőlem milyen nemzetiségű vagyok. Mondom, magyar. Erre legtöbbször azt mondják: „I see.” Néha, pedig azt, hogy „Ah, Puskas”, vagy „Ah, Budapest”, vagy „Ah, nineteen-fifty-six.” Az első tíz évben kézzel lábbal igyekeztem megmagyarázni, hogy én ugyan magyar vagyok, de nem Magyarországról jöttem, hanem Jugoszláviából, illetve Jugoszláviának azon részéről, ahol magyarok is élnek, mert „az a rész” azelőtt Magyarországhoz tartozott, de az első világháború után Magyarországot stb., stb., stb. A délvidéki, felvidéki, vagy az erdélyi magyarok ismerik ennek a reménytelen magyarázkodásnak a hiábavalóságát...

A jelenlegi terror elleni háború hevében, az amerikai határon a vámőrök minden egyes alkalommal a felügyelőt hívják, vagy betelefonálnak valahova, mert (kanadai) útlevelemben a születési hely rovatában „Yugoslavia” szerepel, de a határőrök listáján olzan állam, hogy „Yugoslavia” nem szerepel többé, sem az „oké”, sem a „nem oké” államok rovatában. Nem magyarázkodom többé. Magyarázkodjanak azok, akik a világ országainak listájáról lekerült „Yugoszláviát” a semmiből létrehozták.

Számomra magyarnak lenni soha sem azt jelentette, hogy Magyarországon élek e vagy sem. Jugoszláviában, és itt Kanadában is, a magyar nyelv, a magyar kultúra, különösen a magyar irodalom, és történelem határozta meg, ki vagyok. Életemben összesen három napot töltöttem Magyarországon átutazóban. Kanadához való lojalitásom jeléül nem tartok igényt, a kettős a állampolgárságra. Ennek ellenére, a közelmúltban lezajlott népszavazás elutasító eredménye lesújtóan hatott rám.

Van ebben az elutasításban valami egyedülállóan személyes, mert önmeghatározásomat, lényemet támadták meg. Kiderült, hogy a közös nyelv, a közös múlt, a közös kultúra, a határon túli magyarok külön erőfeszítése önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy a magyarországi választópolgárokat a magyar nemzet természetes egybetartozásáról meggyőzze. Kiderült, hogy a magyarországi választópolgárok többsége ma már nem védekezhet sikeresen a magyar nemzet mibenlétének megváltoztatására irányuló propaganda ellen. Az a Magyarország, amelytől a határon túli magyarok ihletet és erőt meríthetnének képtelen egyértelműen síkraszállni érdekükben. Az a Magyarország, amelytől a határon túli magyarok ihletet és erőt meríthetnének képtelen bármit is tenni érdekükben, mert maga is „orvosra vár.”

Mi a tét?

A népszavazás sikertelensége után az ország (Magyarország) miniszterelnöke kijelentette: „Győztünk!” Ki harcol itt ki ellen, és ki, kit győzött le?Levertük önmagunkat? A győzelem a háborúra utal, vagy legalább is, olyan társadalmi ellentétekre, amelyeknek a célja, nem a társadalmi egyensúly alapján kikristályosodott közös jó. Mi a tét? A legáltalánosabban megfogalmazva, a tét, az, hogy milyen lesz a magyar nemzet a jövőben. A nagyvállalati globalizmus számára a magyar nemzet egységes felfogása, és annak minden megnyilvánulása, tehertétel.

A globalizmus számára az erkölcsi értékeitől, egyéni jegyeitől, történelmétől, kultúrájától megfosztott társadalom felel meg, úgy is mint olcsó, és a nagyvállalatok önkényének kiszolgáltatott munkaerő, és úgy is, mint gombnyomásra befolyásolható vásárlóközönség. A szétforgácsolt, és történelmi emlékezetétől megfosztott, tehát könnyen befolyásolható szavazópolgárok tömegéről most ne is beszéljünk. A háború amiatt folyik, hogy az országot azok kormányozzák e akik azt birtokolják, vagy azok, akik annak értékeit megteremtik, – a magyar nép.

Megtörténhet, hogy a magyarok a saját (csonka) hazájukban is a határon túli magyarok sorsára jutnak; a végén semmi beleszólásuk sem lesz a sorsukat meghatározó kérdésekbe. A megfelelő távlat érdekében azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarország csupán az egyik, de roppant fontos hadszíntér a térségben.

A háború első halálos áldozata az igazság. George Orwell szerint olyan mélyre süllyedtük, hogy az értelmes embernek az első kötelessége, hogy a magától értetődőt megkérdőjelezze. Vagyis, ha a hatalom valamelyik szócsöve azt mondja: „Esik az eső”, komolyan el kell gondolkodni azon is, hogy, azt miért mondják, és mit is mondanak valójában? [24]

Wass Albert szobra után a Romániában háborús bűnösnek tekintett egykori író nevét viselő iskola emléktáblája is a süllyesztőbe került Vicén - írja a mai Krónika. A Beszterce-Naszód megyei falu iskolája volt az utolsó az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként megpecsételt magyar író nevét viselte.

A Wass Albert elleni hadjárat újabb momentumaként, az iskolakezdést megelőzően, a névadónak emléket állító táblát a vicei iskola faláról le kellett venni. A romániai Beszterce-Naszód megye településének iskolája az utolsó volt az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként elítélt magyar író nevét viselte.

A közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozó, színtiszta magyar lakosságú Vice általános iskolája 2001 áprilisától viseli az író nevét, azt követően, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség 2001 februárjában engedélyezte a névadományozást. Ugyanazon év október 21-én avatták fel az iskola udvarán az író mellszobrát - emlékeztet a lap.

Két évvel később azonban elkezdődtek az iskola neve és a szobor elleni áskálódások. Lőrinczi Károly vicei római katolikus plébános elmondása szerint a szomszéd település ortodox papja, a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja tett feljelentést a bethleni ügyészségen. A vicei iskola akkori igazgatóját, Kulcsár Istvánt 2003 májusában beidézték az ügyészségre, hogy számot adjon, milyen alapon viseli a vicei iskola Wass Albert nevét. A feljelentés azt is firtatta, hogyan került az író szobra a vicei iskola udvarára.

Bár az idézésben csupán az iskola nevére vonatkozóan kért magyarázatot az ügyészség, a kihallgatáson a szobor ügye is szóba került. Ezt követően Wass Albert mellszobrát, törvényszéki végzéssel, eltávolíttatták az iskola elől. A szobrot mindmáig a helyi katolikus templomban őrzik

Vekerdi-idézet szerkesztés

Vekerdi László úgy vélte:

"Valójában ma az az elképesztő, hogy derék emberek, barátaink is - akiket úgy szerettünk - belekerülnek ebbe a politikai őrületbe, és anélkül, hogy akarnák, gazemberek lesznek. A televízióban nézi őket az ember: na, ez még nem egészen, ez már igen, ez is, ez is. Ezen túl persze egy »gazember« nem muszáj, hogy hülye legyen. A kommunista pártnak az volt a nagy baja, hogy ők »elhatározták«, hogy hülyék is lesznek. Borzalmas élményem volt 1948 nyarán a Farkas Mihály Központi Értelmiségi Pártiskolán. Mikor az önkritikát mindenki elmondta - az összes gatya, minden levéve -, akkor még egyikünk üvöltve megszólalt: kutya vagyok, és ha a párt azt mondja, hogy harapjak, akkor én harapok. Itt állt meg az ész, mert sok gazember talán féken tartja egymást, de a hülyeség, az megfékezhetetlen. A bolsevik típusú pártokban mindig jelen van ilyesféle veleszületett elmebaj.
A bolsevizmus valószínűleg egyfajta elmebaj, huszadik századi szülemény, a freudizmus közeli rokona, mélypszichológiai kategória, azért érezzük most magunkat rosszul ebben a posztbolsevik helyzetben, mert azt hittük naivan, hogy ha ez az eddigi rossz egyszer megszűnik, akkor jó lesz. Nem lett jó. Persze hogy nem, mert a gonoszság itt van. A politika »gonoszság«, más nem ellenőrizheti, csak egy másik »gonoszság«. De akkor mi lesz ebből? Nem politológiai szinten, mert egy politológus mindent megmagyaráz. A politológusok gonoszságmagyarázók. Az etikától ebben a kérdésben nem sokat várhatunk, hanem talán az önérdektől. Sajnos csak az önzésre számíthatunk, ahogy azt az öreg jó Stuart Mill megmondta. A politika nagy kérdése: az emberek rossz tulajdonságai befoghatók-e úgy, hogy jó legyen belőle."

Idézi:Zelnik József

Mottópályázat szerkesztés

  • A világ olyan, amilyen holnap lesz. (Vitray T.); elvetve Grin, támogatva Adam78.
  • Wikipédia: Minden nap jobb.
  • A Wikipedia a hangyák álma, hogy hangjegyekből háromdimenziós felhőkarcoló-emulátort építenek.

Ant 2005. február 18., 21:51 (CET)

Nem rossz! Semmi értelme, de azért jó! :-) Gubb

Folytatás itt: User vita:Gubbubu/Archív3#off track



  • Wikipédia, a szabad lexikon
    • Helyesbítés: Wikipédia, a kötelező lexikon.
      • u.i. ne ugass, iga.
    • Vagy csak egyszerűen: Wikipédia. A Lexikon.



Az utolsó korszak, melyben a részismeretek anyagcseréje még tökéletes, minden ismeret a szellem számára mozgósítható s a szellem is rajtahagyja nyomát minden ismereten: a felvilágosodás kora. E század hõsei: az enciklopedisták. Az encikopedizmus csodálatos törekvés, minél több részt minél biztosabb egységben látni. Az érdeklõdés a nagy diszciplina felõl az ismeretek felé fordul: az ismeretszerzés lesz a nagy ügy, az összehordás a szenvedély, de az ismereteken egy bámulatosan egységes szellem demonstrálja magát; az enciklopedistáknál a szellem alapösztöne és az ismeretek özöne egyensúlyt tart.

A tizenkilencedik században ez az egyensúly meghibben; az enciklopedistát kiszorítja a szakember. A «szakszerûség», mint minden szellemi tevékenység ideálja és törvénye e század sikereinek és zavarának a titka. A szakember az ismeretek remetéje. Kámzsával és szöges övvel ûzi ki magából a szellem ördögét, hogy annál alázatosabban közelíthesse meg a tényeket. Õ nem egy közös mûveltség nyelvén szól a tényekhez, hanem minden tényhez a maga külön nyelvén; a tudomány úttörõi azok, akik ismeretek megközelítésére, kiaknázására új szakot, új módszert s csak abban a szakban beváló madárnyelvet teremtenek. Az, amit mi tudománynak nevezünk, velük kezdõdik, õk hasítják ki a szellem közös határából és õk kerítik el. A tudomány most már tabu; aki nem szakember, az megvetendõ dilettáns, Herodotosnak gyermekmesét kell írnia és Voltaire elmehet ujságírónak. A szörnyméretek százada a tudományt is szörnyeteggé puffasztotta.

Azonban ép ez a nagyság vált a tudomány végzetévé is. Mint azok az õskori lények, melyeket a tömegük itélt kiveszésre, a tudomány sem tud mit kezdeni szédületes tömegével. Ami elébb megye volt, most birodalom lesz, ahová elébb átsétálhattál, most utazni kell. Nemcsak a laikusok számüzetnek mindörökre az ismeret földjérõl, de a tudósok maguk is laikusok a harmadik szomszédban. A szellemre rájafekszik az ismeretlen ismeretek végtelensége. Aki Montenegróban király volt, Oroszországban tetû. Hol itt a menekvés, ha nem a strucctudományosságban? Az az igazi tudós, aki minél szûkebb helyre dugja a fejét.

A szakszerû tudomány elvonta a világkép elõl az ismeretet, a népszerûsítõ irodalom elaljasította a közös világképet, a dekadens irodalom nevetségessé tette, a megvadult szakok keresztül-kasul gázolták, a szellemek pedig, akik mindent követni próbáltak, elfáradtak, betörtek s már mást se tudnak, csak követni. Elérkezett az idõ, amikor a szellemi válság Jeremiásai megkezdhették ankétjaikat.

Németh László: Új enciklopédia

Egyéb szerkesztés

KASSÁK LAJOS

A mérleg serpenyõje
(Bartók Béla)
Szóljunk valamit a zeneszerzõrõl is.
Láthatod szárnyas kabátban a dobogón
s az uccán, amint levett kalappal
sétál a reggeli napsütésben.
Olyan vékony, mint a halszálka
olyan fehér, mint egy liliom
de ha leül a zongorához, Sárkánnyá változik át
csörömpöl, sír és néha ugat
hogy elsötétül az ég s a házak falai beomlanak.
Egyáltalában nem arra való figura
hogy a gyermekek elé álljon és megtanítsa õket
kesztyübe dudálni s a szülõk iránti tiszteletre.
Csak álmában fordítja felénk az arcát
csak muzsikál nekünk és soha nem kérdezi
jelen vagyunk-e az Úrfelmutatás pillanatában.
Naponta átlépi a jó és rossz határát
s néha tarka virágcsokorral a kezében
érkezik meg onnan, ahol a tûz kialszik
a szûzek eltûnnek és a katonák meghalnak.
Senki sem hinné el, hogy õ az a furcsa ember
akit az angyal tüzes karddal kiûzött a Paradicsomból.
Pedig kétségtelen, csakis õ lehet az a Sátán, aki
levett kalappal sétál, vagy odaül a zongorához
csörömpöl, sír és néha ugat olyan irtóztatón
hogy elsötétül az ég s a házak falai beomlanak.
1940

a nap aranyköpése szerkesztés

január 28 szerkesztés

Szerintem nyugodtan lehetne az összes lelkipásztorról cikket írni. Kit zavarna? Közéleti szereplők. Van annyi értelme, mint egy megasztár döntősről, vagy egy új plázacicáról írni.-- Puncsos 2006. január 28., 18:42 (CET)

február 8. szerkesztés

Nem hiszem, hogy a wikinek bulvárlappá kell süllyednie hangos főcímekkel, félinformációkkal, majd kis idő múlva pedig apró betűvel heylesbíteni. Felelősek vagyunk a szakszerű tájékoztatásért, információközlésért. Sajnos a média erről nem vesz tudomást, és az olvasottság, nézettség tekintetében minden jöhet. @tti 2006. február 8., 13:17 (CET)

2006 március 31. szerkesztés

  • [25] Sziasztok! Kb. ugyanakkor, mint Adam78, én is észrevettem a magyar írók 200 fős gyűjteményét, nagyon botcsinálta az egész - mindet egy Bot - csinálta! Ezt s lapot csak most vettem észre, nem tudtam, hogy szólni kell!Kata 2006. március 31., 14:39 (CEST)]
    • Kata szerkesztőtől

2006 április 4. szerkesztés

  • K.J.: Mi a helyzet Krúdyval?
  • H.: Nem mutat előre!
  • K.J.:Mi, magának Krúdy nem mutat előre? Ezt az ostobaságot meg kitől hallotta, a tanáraitól?
    • Párbeszéd Kodolányi János (K.J.) és egy végzős irodalomtörténészhallgató (H.) között valamikor az ötvenes években. Irod.: K. Júlia: Apám, 255. old.

2006 május 17. szerkesztés

A magyar helyesírás szabályait be nem tartó felhasználók leveleit mai naptól törölni vagyok kénytelen! (2006.03.28.). User:... leveleit nem tudom fogadni, kérem egyáltalán ne írjon!

([26])

Kata szerkesztőtől

2008. aug. 25. szerkesztés

2010. 09. 10 szerkesztés

Petrányi Gyula[1], a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professor emeritusa szerint: Enyhe esetben (a gyógyítás) fölösleges. Súlyosabb esetben sem tudunk sokat tenni. (részlet a megfázás cikkből).

2010. 09. 24. szerkesztés

  • "Rogán imázsát sokáig elsődlegesen az ehhez hasonló megjegyzések formálták; és vélhetőleg ennek is köszönhető, hogy 2004-ben a Színes Bulvár Lap olvasói őt választották Magyarország legirritálóbb politikusának" Political Capital. Capitalis poén: elemző intézet bulvárlapra hivatkozik forrásként. Nem kicsit komikus.  :-DDDDDDDDDDD.

2011. aug. 10. szerkesztés

"Ha nem fogadjátok el, amit szerkesztek, azt megértem, hiszen magamat is értem, amikor nem tudom elfogadni a tiéteket." Valaki, aki megpróbált egy cikket szerkeszteni. vita 2011. augusztus 10., 12:12 (CEST) [27]

2012. júl. 02. szerkesztés

"Minden nagyrabecsülésem mellett fogadd légyszi azt a véleményemet, hogy Hozzád képest Don Quijote egy az ügyeket okos kompromisszumokkal, hatékonyan előmozdító, konszenzuskereső személyiség volt. De természetesen tiszteletben tartom az álláspontodat. Üdv ..."
[28]

2012. júl. 13. szerkesztés

"Be aware that scripting for SWGB is very different, and somewhat "messier" than scripting for AoK ... Lucas was a bit sloppy in how they implemented the scripting."
ER
"I figured LucasArts would find some way to make things more complicated than they need to be ..."
Kelevra

(fórumos párbeszéd).

Az öntelítetlen Károlyi véleménye az öntelt népi írókról, a kulákokról és a tervgazdálkodás nagyszerű jövőjéről szerkesztés

Ezek a falukutatók egy különös ellentmondásban léteznek. Soviniszták, úrgyűlölők, amellett sznobok. A "te, kegyelmes uram"-ra nagyon tartanak. Antiszemiták, kisebb mértékben anti-grófok is. A grófokat meghagynák, de az első szerepet a kulákoknak szeretnék kiosztani. Ezek az intellektuális emberek azt tartják magukról, hogy minthogy parasztszármazásúak, egyedül ők képviselik a magyarságot. Mélyen antiszocialisták és antikommunisták, a földosztást úgy szeretnék keresztülvinni, hogy a kulákok osztálya erősödjék meg. Irodalmi műveltségük dacára horizontjuk végtelenül kicsi. A falu tornyáról nézik a világot. Nyugatiasak, egyben turanisták is. Hogy a világ egy nagy átalakulásban van, hogy a szocializmus domináns szerepet fog játszani, hogy a tervgazdálkodás általános lesz, hogy mind nagyobb és nagyobb csoportosulásokban fognak a kis nemzetek federálni, egybeolvadni, ezt ezek az öntelt irodalmárok nem látják. Károlyi Mihály emlékirat-töredéke 1938-ból

Hírszerző, az online Népszava? szerkesztés

Seres László, a Népszabadság egykori publicistája alapította on-line, világhálós újság, amely az üzletileg elsősorban a balra tolt MDF-fel kimutathatóan is összefonódott Political Capital intézet segítségével működik (mely utóbbi a felszín alatt vélhetően Gyurcsánynak is érdekeltségébe tartozik, mivel több akciója egyértelműen szolgálta ennek az embernek az érdekeit). "A fekete-fehér világszemlélet jegyében az oldal könnyedén besorolható lenne ehhez vagy ahhoz a politikai oldalhoz, de újszülöttel ilyet nem teszünk ..." (HV, V/28 2005 júl 14.).

Érdeklődés hiányában 2012 nyarán beleolvadt a hvg-be. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. július 2., 16:57 (CEST)

Pannon kiscica szerkesztés

IGEN! a megszorításokra szerkesztés

Elég abból, hogy Magyarország négyévente megtorpan. Inkább lépjünk bele a szakadékba. szerkesztés

Magyarország nem pannon puma, csak pannon kiscica - mondják a szerzők -, amely messze a lehetőségei alatt teljesít, szétszakadó szerkezetű, pazarló, \"zömmel jövőfelélő szemléletű politikai osztállyal terhelt közösség\".

A magyar gazdaság gyengeségeit pontokba szedve a szerzők elsők között említik, hogy a multik által generált exportszektor egyre jobban elszakad a magyar gazdaság többi részétől, vagy hogy az alacsony hozzáadott értéket nyújtó ágazatok lassan nőnek, az élelmiszer- és könnyűipar tönkremegy, az építőipar stagnál, mert \"az alacsony szakképzettségű és termelékenységű hazai munkaerő túl drága, részben a minimálbérek felelőtlen növelése, részben az öncélú oktatási és szakképzési rendszer miatt\".

A cikk szerint a túlsúlyos, paternalista állam elnyomja és torzítja a magyar gazdaságot\", és az így elvont jövedelemből silány produktumokat állít elő az állam, ebből következőleg a mai viszonylagos jólét a jövö nemzedékeinek terheit növeli!

\"Magyarország az ezredforduló tájékán letért az egyensúlyőrző, ezért fenntartható, exportvezérelt, beruházások által fűtött, magas színvonalú gazdasági növekedés útjáról. Ez történelmi hiba volt. Az 1996 és 2000 közötti időszakot jellemző gyors növekedés fényes bizonyítéka annak, hogy az 1995-ös stabilizáció nem volt hiábavaló: a magyar gazdaság igen rövid idő alatt visszanyerte nemzetközi versenyképességét, ami hazánk XX. századi történetében páratlan exportbővülést eredményezett. Tartós jólétet pedig nyilvánvalóan nem hitelekre, hanem csakis tartós hazai teljesítménynövekedésre lehet alapozni. Az újabb stabilizáció tehát azért szükséges, hogy a magyar gazdaság és társadalom kiszabaduljon az állam fogságából, növekedési energiáit ne kösse le az állam, a belföldi és külföldi erőforrásokat saját építésére legyen képes felhasználni.

Az újabb stabilizációt addig kell végrehajtani, amíg a belföldi és a külföldi hitelezők még hajlandók finanszírozni a magyar gazdaságot és az államháztartást\" - írja a Bokros, Bauer, Csillag, Mihályi négyes.

Az írásban arra is javaslatokat tesznek, milyen intézkedéseket szükséges a leghamarabb megtennie a kormánynak. Első lépésként azt ajánlják, hogy az áfakulcs 2006. július 1-jétől egységesen 20 százalék legyen. A szerzők szerint meg kell szűntetni minden fogyasztói ártámogatást, legelőször is a gázárét, de e sorsra ítélnék a lakáshitelek kamattámogatását is, mert az főleg a \"bankokat hízlalja\". Felemelnék a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát a mai 4 helyett 8 százalékra, sőt, szerintük helyes lenne, ha ennyit minden magyar állampolgár alapdíjként fizetne. Mint azt Bokros már többször kifejtette, s most is megerősítik: az új tanévtől be kell vezetni a felsőoktatási tandíjat is.

A tandíj visszaállítását, a lakáshitelek kamattámogatásának eltörlését, a diplomás minimálbér, a gáz- és egyéb fogyasztói ártámogatások megszüntetését javasolja a kormánynak négy közgazdász a gazdaság egyensúlyának helyrebillentése érdekében. A Bokros-csomagnál is radikálisabb költségvetési megszorításokat javasolt az egyik baloldali hetilap hasábjain: Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter. Az általuk készített elemzés hazánk gazdasági helyzetéről megállapítja: \"Hazánk ma nem pannon puma, hanem egy messze a lehetőségei alatt teljesítő, szétszakadó szerkezetű gazdasággal és társadalommal bíró, túlsúlyos, pazarló és egyre kevésbé hatékony állammal küszködő, zömmel jövőfelélő szemléletű politikai osztállyal terhelt közösség\". A közgazdászok a baj forrásának azt jelölték meg, hogy Magyarország 2000 után letért az egyensúlyőrző, exportvezérelt, beruházásösztönző gazdasági pályáról. A gazdasági szakemberek változások kritikus tömegét javasolják, ezek közül a legsürgősebb nyolc lépést, pótköltségvetésben szerintük már júliusban végre kell hajtani. Ezek között szerepel a 20 százalékos ÁFA-kulcs bevezetése, a gáz- és egyéb fogyasztói ártámogatások megszüntetése, a lakáshitelek kamattámogatásának eltörlése, a munkavállalók egészségügyi járulékterhének duplájára növelése, a nyugdíjasokra nézve is fizetendő minimum havi ötezer forintos egészségbiztosítási díj bevezetése, a 13.havi nyugdíj beépítése az ellátásba, a tandíj újbóli bevezetése a felsőoktatásban, a PPP-programok felülvizsgálata.

(anyag a tervezett Gazdasági megszorítás c. cikkhez)

Bontsuk le a rasszista keresztény templomokat szerkesztés

  • A kurucinfo cikkéből idézem: "Nem gondoljuk, hogy tûrnünk kellene nemzeti és keresztény jelképeink, illetve emlékeink meggyalázását, a kettõs mérce újabb alkalmazását szélsõséges zsidó csoportoktól. Akik egyik nap keresztényirtásra szólítanak, másnap agyonhallgatják, hogy társuk kokárdáért üt meg gyermeket, ma a Turult, holnap templomainkat, azután pedig a Szent István Bazilikát kívánják majd elbontatni, mondván, túl hangos a harang". [29]

Rémálomnak tűnik? Nem az: [30].

Vasadi Péter: A bűn szerkesztés

Mint megcsörrenő csillagok
fölöttünk függenek a tegnapi
bűnök. Mielőtt az égre
tekintesz, leszakadnak.

Rozsdafolt maradna utánad
ruhafoszlány, töredék sikítás.
Zeng valahol egy lassú
madárdal, ő túlélné

e fegyveres csillagokat.
De ne félj: nincs teste
a bűnnek, csak suhogása.
Nem tud robbanni; csak ölni.

Fenn függ, néma, leng
s fenyeget. A dolga nem az,
hogy belehalj, hanem hogy
méltón élj súlya alatt.

Emótikon :-))))) szerkesztés

Basic examples

The following examples all use the basic form, but each of them can be transformed to be rotated, to lose the dash and/or to replace the eyes symbol. 

 :-)                smile
 :-(                frown: sadness or sympathy
 :-/                somewhat unhappy/discontent
 :-|                serious
 ;-)                wink
 :->                a smug grin
 :-D                wide grin
 :-P or :-p         tongue sticking out: joke or sarcasm
 B-) or 8-)         has (sun)glasses: looking cool
 :-o or :-O         expresses surprise
 :-*                puckered lips: a kiss
 :-x                "I shouldn't have said that"
 :'-( or :'-)       shedding a tear
 X-D                laugh
 :o) or :o(         larger nose, usually means tongue-in-cheek
d:-)                baseball cap
 :-7                tongue in cheek (rare)
 :-9                licking one's lips (fairly rare)
 :-D~ or :-)...     drooling over you
 :-\/               big mouth (rar

these emoticons aren't rotated, they include the letter "o" for a human head, and slashes and backslashes for the arms. 

o/ or \o         waving
o\ or /o         scratching one's head
/o\              despair
\o/              joy



^_^ or ^.^                 smiley
~_~ or ~.~                 content
`_^ or `.^ or 、_^         wink
>_< or >.<                 angry
^o^                        excited
\^o^/                      very excited (raising hands into the air)
*_* or *.*                 starry eyed (amazed)
-_- or -.-                 annoyed (trying to hide annoyance)
¬_¬ or ¬.¬                 focused at a particular person
;_; or ;.;                 crying
T_T or T.T                 flowing tears
o_O or O_o
 or O.o or o.O             confused surprise (one eye raised)
O_O or O.O                 big surprise
o.o or o_o                 blank stare
@_@ or @.@                 confused
>_0 or 0_<                 flinching, ouch!

[edit]

Complex examples 

=^.^=                 blushing, or a cat face (mischievous)
<<@_@>>               drunk with vertigo
...~*.*~...           girl with braids weeping horribly
^_^; or ^.^;          small sweatdrop (embarrassed)
^_^U or ^.^U          huge sweat drop (anime-like)
^_^a                  scratching head
/*^_^*\ or /°^_^°\    Sailor Moon
/c|^_\\\              bishounen
<(¬_¬)>               focused at a person with ear-phones
d¬_¬p                 focused at a person with ear-shields gits
\(^o^)/               translated as "Wa--i!" or "Wow!"
                        - Historically was bonzai!
                        (The '\' & '/' are arms in this case.)

Other 

<3                        Heart shape ( ♥ )
<333                      Same as previous, but with emphasis (less common)
---{-@                    Rose (variants are common)

Unicode includes several symbols that may be used as emoticons (although few people actually use them). See the table below:

name character codepoint
white frowning face ☹ U+2639
white smiling face ☺ U+263A
black smiling face ☻ U+263B

A Múmia visszatér szerkesztés

  • Heller Ágnes szerint ez egy rendkívül primitív ország [31]. Ebben bizonyos mértékig egyetérthetünk: egy olyan ország, ahol egy Horn Gyulát (öles termet & pufajka & "ajrópunyó" & kisüsti)" miniszterelnökké lehet választani, az esetleg valóban primitív. Ez azonban, a fent linkelt interjú címe szerint, nem akadályozza Hellert abban, hogy visszatérjen.

A múmia visszatért.

De tekintsük át, mi vezetett ahhoz, hogy távozzon (így hátha rábírhatjuk, hogy megtegye megint).

1. rész: A Múmia színre lép szerkesztés

Más kérdés, hogy Heller, ez a szemérmetes szépség nem beszél arról (szégyell talán), kik tették primitívvé ezt az országot.

Hellerel mint egyetemi tanárával az ötvenes években találkozott Molnár V. József, aki akkoriban újságíró is volt(?). Molnár V. szerint Heller azt mondta neki (nem szó szerint idézem, csak tartalmilag): ne vegye komolyan a tankönyveit, azokat a primitív, vonalas fércműveket. azok nem tankönyvek, íróik nem írók. van nekünk egy igazi gondolkodónk: Lukács György. Majd ő megírja azokat a tankönyveket, amikből érdemes tanulni.

Ez azonban nem következett be: 56 elsöpört mindent. És Heller "tengődött". Azta szegény szerencsétlen mindenit, még megsajnálom. Zaklatták is a szegény Heller Ágnest. Közben tolta azok szekerét, akik primitív tankönyveikkel primitívvé tették az országot.

Szegény, gondoktól megráncosodott Heller Ágnes. Remélem, a szerencsétlen sorson meghatódott Családsegítő szolgálat bevonja a segélyezettek körébe, és a segélycsomagba beteszik majd az arckrémet is, ahogy szokás.

2. rész: A Múmia bosszúja szerkesztés

Hellerrel láttam a 2006-os választások idején egy interjút az atv-ben, amiben kifejtette, hogy Orbán Viktor jelenti a legnagyobb veszélyt erre az országra. Ezt azóta többször is megismételte.

Én nem vagyok egészen biztos benne, hogy az egész közoktatás tönkreverése Orbán műve. A diákhitel verte szét a magyar közoktatást?

Hellernek van bőr a képén (kicsit sok is: nyilván ettől néz ki úgy, mint a szárított alma). Van képe primitívnek mondani a magyarokat, miközben az oktatást tönkreverő, az országot dilettantizmussal és demagógiával másodszor is a primitivitásba és erkölcsi nihilbe taszító politikai maffia szekerét tolja.

Itt lenne az idő, hogy a múlt századból ittmaradt effajta múmiák visszamásszanak már a sírboltjaikba, és végre olyanok kerüljenek a szellemi élet vezető posztjaira, akik legalább minimális ésszel, valóság- és erkölcsi érzékkel rendelkeznek.

Pótlás 2011-ben szerkesztés

Mondjuk Makovecz? Kezdetnek megteszi. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. június 9., 21:10 (CEST)

Hanczár Gergely szerkesztés

"Egyetemi tanársághoz, szégyen és gyalázat, de nem kell tanárképzésben részt venni. Egyetemen bármekkora barom lehet tanár, aki képes volt valamiből diplomát szerezni." A természettudományi karokon sok a kutató, sok az olyan ember, aki a tanárokat másodrendűnek képzeli. Ez alighanem azért van, mert tanár lehet az is, aki nem tudja a matematikát olyan szinten, ahogy egy tudósnak kell. Persze ugyanez visszafelé is igaz. Bármilyen mentális retardált lehet ma még kutató. Voltam matematikus hallgató három éven keresztül. Az én évfolyamom nagyobbik felének olyan leromlottak voltak a társas funkciói , illetve olyan volt az általános mentálhigiénés állapotuk, hogy ha elmentünk volna üzemlátogatásra egy pszichiátriára, akkor alig valakit engedtek volna ki. Az egyik gyereknek például az egyik oldalon folyton csurgott a nyála attól függően, hogy melyik kezével könyökölt. Jó matematikus volt. Lehet, hogy most egy egyetemen tanít.

Természettudós egyetemi tanárok még mindig gyakran azt hiszik, hogy mindenki tudós kutató akar lenni, aztán végül is néhányan sajnos tanárok lehetnek. Azt is sokan hiszik, hogy ha valaki eléggé tudja a matematikát, akkor az nyilván tudja tanítani is. Szerintem pedagógiai érzéket éppen annyira nem lehet tanítani, mint matematikai tehetséget, bármi is legyen az a „pedagógiai érzék”. Hogy melyik a nagyobb kincs, melyik a nagyobb ritkaság, a pedagógiai érzék vagy a matematikai tehetség, azt nem tudom. Az elég biztosnak látszik, hogy matematikai tehetségre szűrni egy matektanári felvételin teljességgel abszurd volt."

Nahát. Egykori oktatástechnika tanárom, Hanczár Gergő szavai (kiemelések tőlem), a tőle szokott jóindulatossággal (= indulatosság, de javító, jószándékú). Meglepő, mintha a saját gondolatimat látnám papírra vetve. Nagyjából jó összefoglalása annak, mi a baj (mi volt a bajom) az ELTé-vel és a felsőoktatással általában [32].

A legjobb szavait megmentem magamnak arra az esetre, ha a linkelt honlap eltűnne. ♥♥♥ Gubb ✍ 2010. január 16., 01:36 (CET)

Ken Robinson kontra Ollé János szerkesztés

Mi a számítógépes játék definíciója? szerkesztés

"A számítógépes játék egy virtuális világ egy matematikai modellje, melyet valamilyen komputer valós időben szimulál. Emiatt a matematika áthat szinte mindent a játékiparban. A játékfejlesztők a matematika szinte minden ágát felhasználhatják, a trigonometriától az algebrán és statisztikán át egészen az analízisig. Mégis, messze a legfontosabb mind között a 3D-s vektor- és mátrixszámítás (más néven 3D-s lineáris algebra)." Jason Gregory: Game Engine Architecture.

Egyebek, pl. jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyar Tudomány, A Magyar Tudományos Akadémia lapja, 2000. november

Átmentett múlt szerkesztés

Sablon 8 szerkesztés

Jól van, Gubb, most erre nem tudok mit mondani, ezért az egyeseknek már jól bevált módszert alkalmazom. Tessék. :)
A-1 Ezt a szerkesztőt Alensha ma egész nap ignorálja. :o)
KeFe-1 Ez a szerkesztő KeFe megigéri, hogy soha senkit NEM ignorál.


IGe-2 Ezt a szerkesztőt IGe kétszer ignorálja.

1. megoldás

<img src="images/kisnaplemente.jpg" width="600" height="250">

A szöveg 'rajta' van a képen

2. megoldás

A szöveg 'rajta' van a képen


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Gubbubu/Idézés&oldid=14812918”