A magyar Wikipédián mindig és mindenütt elmondják, hogy mit és miért ne szerkessz. Biztosan így keletkeznek a szócikkek.

Szerves kémiai nevezéktannal foglalkozom. Saját wikibe töltöm a tanultakat. A magyar wikibe nem írok új szócikket, csak a talált hibákat javítom, hogy a wikim hivatkozása ne legyen ellentmondásban a szócikkel.

KoronavírusSzerkesztés

A saját honlapomon

A WHO a korábbi járványok tapasztalatai alapján azt ajánlja, hogy annyi tesztet kell végezni, hogy a pozitív eredmények aránya 5% alatt maradjon. Ezt Magyarország régen nem tudja teljesíteni, sőt, az is egyértelművé vált, hogy a tesztelési kapacitásokat nem tudja már növelni. Így nem lehet tudni, hány pozitív koronavírus-eset van Magyarországon. Az összes intézkedés vaktában történik.

Ilyenkor be kell vetni az állatorvosi laboratóriumokat, és ha az is kevés, nemzetközi segítséget kell kérni.

A 12% feletti arány azt jelenti a WHO szerint, hogy a járvány megállíthatatlan. Ezt az arányt először október 5-én értük el, október 17-én pedig a heti csúszóátlag is elérte a 12%-ot. Október 25-én az érték 15,14%, rohamosan nő, még meredekebben, mint előtte.

Miután a túl kevés mintavétel miatt a fertőzöttek számát és arányát nem lehet tudni, az egyetlen támpont a halálozási szám. Ennek heti csúszóátlaga október 25-én elérte a 40-et, és sokkal meredekebben nő, mint eddig.

A fenti adatok dacára a kormány azt állítja, hogy a tesztelési kapacitás korlátlan.[1]

A magyar kormány teljesen feladta a vírus elleni védekezéstSzerkesztés

  • képtelen megfelelő arányban növelni a tesztek számát. Azonnal nemzetközi segítséget kell kérni! Sajnos Európa többi országában sem rózsás a helyzet.
  • az egyre meredekebben emelkedő fertőzésszámok ellenére sem tartja szükségesnek a védekezés szigorítását
  • a tavasszal a védekezésre létrehozott alapot – melynek egy részét az önkormányzatoktól vonta el a védekezés céljára – elkezdte másra költeni (pécsi stadion, űrkutatás, stb.)

A kormány november 3-i intézkedései az egyéni védekezés némi szigorítását írják elő, és a büntetéseket növelik. Az államnak nincs többletfeladata: az iskolák működnek tovább, tömegrendezvényeket továbbra is lehet tartani, a teszteléseken nem változtattak (mert nem tudnak). A vesztünkbe rohanunk.[2]

A kormány az oltásban reménykedik, pedig egyre több jel mutat arra, hogy vagy egyáltalán nem lesz oltás, vagy ha lesz, sokára, és csak néhány hónapig lehet hatásos. A tapasztalat ui. azt mutatja, hogy a szervezet csak néhány hónapig képes emlékezni a covid-19 fertőzésre (vagy az oltóanyaggal bejuttatott kórokozóra; a kettő ugyanaz). Vagyis ha lesz oltóanyag, az oltást néhány havonta meg kell ismételni. Egyelőre semmi jel nem mutat rá, hogy volna jobb megoldás.

November 5-én Orbán Viktor azt jósolta, hogy november 21-én 2240, december 10-én 4480 ember lesz intenzív osztályon,[3] holott 1100–1200 intenzív ágy van, és az ápolószemélyzet kiképzése hónapokig tart. Ez 30–32 ezer kórházi beteget jelent. (A kórházi ágyak száma 60 ezernél kevesebb „békeidőben”.) November 6-án 391-en vannak lélegeztető gépen. A betegségben elhunytak aránya 2,26%, a gyógyultaké 23,3% a március elejétől összesített fertőzéseken belül. Hét napos csúszóátlagban 17000 tesztet végeznek, a fertőzöttek aránya a mintavételekben 24%.[4]

Lassan ott tartunk, hogy nem átvezénylésekre, lélegeztetőgépekre, hanem a halottasházak hűtőkapacitásainak növelésére van szükségünk. Persze szokás szerint ezzel is majd csak akkor fog szembesülni a kormány, amikor már késő.[5]

2020. november 9.Szerkesztés

A kormány november 11-től rendkívüli intézkedéseket vezet be,[6] ezzel beismerve, hogy hibás volt az eddigi védekezési stratégia,[7] amiben a gazdaság működőképessége volt gyakorlatilag az egyetlen szempont. Három nappal a bejelentés előtt a miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem zárják be az iskolákat.[8] Tömeges gyorsteszteket vezetnek be, amit néhány nappal korábban a fővárosnál még kritizáltak.[9]

Az intézkedéseket 30 napra szánják. Ezzel az a probléma, hogy kb. ennyi idő kell a hatás felméréséhez. Vagyis 30 nap múlva még nem fogják tudni eldönteni, fenn kell-e tartani a korlátozásokat.

Kórházi ágyakSzerkesztés

  • 2020. szeptember 2.: ágyfelszabadítás a megyei kórházakban: itt látják el a koronavírusosakat
  • 2020. szeptember 20.: a megyei kórházak csak a gyanús eseteket látják el. A koronavírusosokat átszállítják az 5 víruscentrumba.
  • 2020. november 9.: ismét minden kórház fogad koronavírusosakat.

Visszaállt a szeptember 2-a előtti állapot.

OltásSzerkesztés

A kormány most az oltásban reménykedik. A Pfizer és BioNTech cég vakcinája 90%-os hatékonyságot ígér.

Az oltás két komponensű, három hét különbséggel kell beadni a kettőt. Nem tudni, meddig tart az immunitás. A cég az FDA-engedély kiadása után 2020-ben 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd vakcinát tud gyártani. Nagy hátrány, hogy −80°C-n kell tárolni, így a szállítás és tárolás probléma.[10]

SzlovákiaSzerkesztés

Szlovákia a teljes lakosságát le akarja tesztelni.[11] Az ország területét kb. 1000 fős körzetekre osztotta, minden körzetben 7 ember végzi a gyorstesztet, ami 15 perc alatt eredményt ad.

Az a probléma, hogy a gyorsteszt nem alkalmas egyetlen ember vizsgálatára, mert túl sok fertőzöttre ad negatív teszteredményt. (A fordítottja ritka, bár még mindig gyakoribb, mint a PCR-tesztnél.)

A gyorsteszttel egy közösségről lehet eldönteni, hogy fertőzésgóc-e vagy sem. Ha több pozitív eredményt találnak, akkor az egész közösséget le kell tesztelni PCR-teszttel. Góc esetén ui. lesznek pozitív teszteredmények (bár kevesebb, mint a fertőzöttek tényleges száma).

A gyorsteszt az első néhány fertőzöttet kis valószínűséggel találja meg, viszont ez a PCR-tesztre is igaz, csak más okból: ott a teszteredményre legalább két napot várni kell a mintabeli RNS szaporítása miatt, addig pedig terjedhet a vírus.

A gyorsteszt kitűnően alkalmas idős otthonok, iskolák szűrésére (a teljesen értelmetlen lázmérés helyett).

Szlovákiában az a probléma, hogy a vírus nem a körzeten belül terjed, hiszen azokat mesterségesen hozták létre. Csak akkor kapnak majd használható eredményt, ha a körzetek nagyon különbözőek lesznek egymástól fertőzöttség szempontjából. Ha a gyakoriság közel azonos, az eredmény semmire nem használható. A pozitív teszteredmények természetesen alkalmasak a kiszűrtek karanténbe küldésére.

Szlávik János szerint az egész ország letesztelésének nem sok értelme van.[12] Ez általában igaz, de Magyarországon nem nyilvánvaló:

  • annyira kevés a teszteredmény, hogy nagyságrendben sem tudjuk a fertőzöttek számát
  • miután igen sok a fertőzött, egy részük kiszűrése gyorsteszttel már segíthet csökkenteni a megbetegedések számát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szepesi Anita: Müller Cecília: Mindenki nyugodjon meg, aki oltakozni kíván, az megteheti. www.napi.hu (2020. okt. 28.)
  2. Zacher Gábor élő adásban szedte szét Orbánt: „a döntése maga a halál”. pestibulvar.hu (2020. nov. 5.)
  3. Szurovecz Illés: Orbán azt jósolja decemberre, ami a legrosszabb forgatókönyvnek tűnt a kórházakban. 444.hu (2020. nov. 6.)
  4. Koronavírus monitor
  5. A 444.hu kommentje a következő cikkhez: Kunetz Zsombor: A káosz, mint rendezőelv. rontgen.444.hu (2020. nov. 6.)
  6. Czinkóczi Sándor: Zárnak a középiskolák és egyetemek, az éttermek, kijárási tilalom lesz este 8 után. 444.hu (2020. nov. 9.)
  7. Botos Tamás: Orbán két hónapja még "szinte korlátlan" egészségügyi kapacitásról beszélt. 444.hu (2020. nov. 9.)
  8. Szurovecz Illés: Orbán azt jósolja decemberre, ami a legrosszabb forgatókönyvnek tűnt a kórházakban. 444.hu (2020. nov. 6.)
  9. Az antigén gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre. www.nnk.gov.hu (2020. nov. 8.)
  10. A Pfizer állítja: 90%-os védelmet nyújt a védőoltása a koronavírus ellen. hvg.hu (2020. nov. 9.)
  11. Szurovecz Illés: Két hét múlva a teljes lakosságot letesztelik Szlovákiában. 444.hu (2020. okt. 17.)
  12. Szlávik János fontos közlést tett a tömeges tesztelésről. www.napi.hu (2020. nov. 7.)

IUPAC-nevekSzerkesztés

2020. július 3-án elkezdtem a IUPAC-neveket javítani a kémiai szócikkekben. (Eredetileg géppel akartam, de a feladat jóval bonyolultabb, mint gondoltam. Így viszont a szerkezeti rajzokat is ellenőrzöm.) Elképesztően sok hiba van. Annak idején dr. Nagy József, a IUPAC magyar tagja megígérte nekem, hogy átnézi a huwiki IUPAC-neveit. Szerencsére erre nem került sor: most szégyenkezhetnék.

Statisztika az A–R betűvel kezdődő kémiai szócikkekről
739 Jónak talált molekulák száma 44.9%
615 Módosított molekulák száma 37.4%
291 Átugrott molekulák száma 17.7%
1645 A molekulak össz-száma 100%

Az A–R betűket néztem végig, elsősorban az infoboxbeli IUPAC-nevet és Más neveket, de néha a szövegben is javítottam kémiai neveket, és pár esetben pótoltam a forrást. Az eddigiekről egy kis statisztika látható jobbra.

Az átugrott molekulák legnagyobb része szervetlen, amihez nem nagyon értek, de a nevek általában egyszerűek, úgyhogy az várható, hogy a nagy többségük jó lesz. Van néhány bonyolult szerves vegyület, amit nem tudtam röptében lerajzolni: ezeket pótolom a (remélhetőleg nem túl hosszú) várakozás alatt. A szócikkek közel ⅓-ában volt javítandó név az infoboxban: ez nagyon sok. Egy részüket én írtam annak idején: elsősorban gyógyszer-hatóanyagokról. Ezek a molekulák a legbonyolultabbak közé tartoznak, ráadásul nem vagyok vegyész. Ehhez képest nem kell szégyenkeznem.

Az ellenőrzésben egy-egy betű után megállok, és megvárom az ellenőrzést. Gyim vita 2020. november 10., 07:01 (CET)

Kémiai infoboxokSzerkesztés

Nem létező paraméterek, amiket sok szócikk használ
Név Szócikk Megoldás
InChIKey 704 szinonima StdInKey-re
StdInChI 787 szinonima InChI-re
OlvadásPont 57 szinonima MeltingPt-re
ForrásPont 25 szinonima BoilingPt-ra
Oldhatóságn 11 szinonima Solubilityn-re
Oldószern 7 szinonima Solventn-re

Ehhez jogok kellenének. Talpas felhasználóként nem tudom megcsinálni.

A magyar wiki működési problémáiSzerkesztés

Avagy: önellentmondások a wiki szabályaiban.

Biztonság kedvéért ez a rész megvan a honlapomon is. Ki tudja…

Szubcsonk vs. linkiwSzerkesztés

Avagy: a definíció szükségessége.

Matematikus vagyok. Mi mindig a definícióval kezdjük. A szócikkben ez link. Ha a magyarban nincs meg (márpedig kémiai témában ez gyakori), az angolra. Ez valamiért bűn itt a magyar Wikipédián, pedig az olvasó számára sokkal jobb a semminél. (A semmitmondó csonk cikk még rosszabb lenne: információ helyett bosszúságot okozna az olvasónak.) Az egyik admin július 21. óta nem hajlandó ellenőrizni a javításaimat a szerinte túl sok enWiki link miatt. Nem tudom, ragadós lesz-e az elhatározás, és mások is bojkottálni fognak-e. Egyelőre kivárok, és folytatom. Így zajlik az élet a magyar Wikipédián belül.

Az angol wikiben általában úgy kezdődik egy szócikk megírása,[1] hogy valaki ír egy néhány (vagy akár egy)mondatos összefoglalót róla abban a reményben, hogy akadnak, akik kiegészítik. Merthogy a wiki közösségi oldal.

A magyar wikiben se′ perc alatt ráteszik az adminok (!) a szubcsonk sablont, hogy júj, meg hű, és 5 napon belül törölni fogják. A szubcsonk megakadályozza, hogy egy definíciót egy új szócikkbe tegyen az ember, hogy majd egyszer talán bővül. (Ha nem, akkor utólag a hivatkozó szócikkekben lábjegyzetbe kell tenni a definíciót.) Én gyógyszermolekulákkal szeretnék foglalkozni, nem orvosi kérdésekkel, de a megértéshez kellenek az orvosi fogalmak. Nem akarok orvosi szócikkeket írni. Még akkorákat sem, ami túllépi a szubcsonk küszöböt.

Definíció nélkül nincs tárgyilagosság, pedig ez a wiki alapelve.

Mit tehet az egyszerű szerkesztő? A hiányzó definíciót az angol wikiből linkeli be. Pláne, ha több cikkben kell, és a definíció nem egy egyszerű tőmondat. Még mindig jobb, mint a semmi. (Meg lehetne tenni persze külső forrásból is, de akkor kivisszük az olvasót a wikiből. Tényleg ezt akarjuk? EnWikiből könnyebben talál vissza a magyarba, mint külső lapról.)

A magyar wikiben enWiki-fóbia van. Egyesek irtóznak tőle, mint a ragálytól, miközben onnan fordítjuk a magyar wiki cikkeinek legnagyobb részét. (Kémiából biztosan.) Majd mi, kurucok megmutatjuk, hogy tudunk olyat, mint ők.

Nem tudunk. Ideje lenne végre belátni.

Különböző Szent Útmutatók korlátozzák az enWiki linkelését. Inkább ne tudja meg az olvasó az infót, de ne menjen oda. Az eredmény? A kémiai témájú lapokat eleve enWikiben kezdem keresni. Ha mégis megvan magyarul, látni fogom az „interwikiből”.[2]

Szubcsonkot az angol wiki nem ismer. Ha egy pár mondatos cikk nem bővül, egy idő után törlik. Megbeszélés után, amitől gyakran kedvet kapnak a szerkesztők, és kiegészítik a cikket.

Szóval dönteni kell: szubcsonk, enwiki vagy külső hivatkozás? Valamelyik kell a háromból, különben a tárgyilagosságot veszítjük el. Gyim vita 2020. augusztus 1., 09:42 (CEST)

Jegyzetek:

  1. A kémiai szócikkekkel van tapasztalatom.
  2. Az interwikit huWiki-ben összetévesztik a nyelvközi hivatkozással, pedig a mediawiki szoftverben másik wikire hivatkozást jelent szövegből. Azt, amit [[…]] közé teszünk. Ez is jól mutatja a fóbiát.

enWiki link még egyszerSzerkesztés

A linkiw sablon megszavazása előtt az enWikire mutató linkeket lábjegyzetbe tettem. De ezt sem volt szabad.

A Szent Szabályok szerint a külső linkek a Jegyzetek alfejezetbe valók, a belsők a Kapcsolódó lapokba.

Az enWiki link se nem külső, se nem belső. Nem is létezik. Oda nem szabad linkelni. Legalábbis nekem. Másnak igen. Mint Orwelltől tudjuk, minden szerkesztő egyenlő, de vannak még egyenlőbbek.

A lábjegyzet lapon belüli link a linkre. Vagyis két kattintás egy helyett. (Ezért jobb a linkiw.) Utóbb a második linkeket szorgalmas és fanatikus kezek kihúzták ezekből a cikkekből (lásd például itt), a lábjegyzetbe mutató link megmaradt a szövegben, csak nem mutatott semmire, és a lap alján piros figyelmeztetés is van rá. Annyira nem volt fontos az enWiki eltüntetése, hogy megdolgozzanak érte, és a szócikk rendesen nézzen ki. Nem baj: így legalább egyszerűbben visszaállítható.

Az enWiki link kihúzása a fogalom definíciójának elvesztése. Más szóval vandálkodás. Fogalmat pedig huWikiben nem lehet definiálni: lásd az előző alfejezetet.

Egyre inkább az az érzésem, hogy huWiki célja nem cikkek írása, hanem a cikkírók büntethetősége. Gyim vita 2020. augusztus 18., 02:30 (CEST)