Rijád műholdképen

Rijád (arabul: ‏الرياض‎ ar-Riyād, nevének jelentése: „A kertek”) Szaúd-Arábia és a hasonnevű tartomány fővárosa,egyben az ország legnagyobb városa; az Arab-félsziget közepén, Nedzsd (Najd) területén fekszik, három vádi (Hanifa, Ajszan és al-Bathá) által közrefogott fennsíkon; Ar-Rijád tartomány székhelye. A Szaúd-dinasztia 1824-ben választotta fővárosául.

1881-ig maradt a Szaúdok uralma alatt, s ekkor a Rasíd-dinasztiáé lett a Nedzsd feletti hatalom. Azonban Ibn Szaúdnak 1902-ben sikerült visszaszereznie Rijádot, aztán innen 1930-ra meghódította az egész Arab-félszigetet. 1932-ben, amikor kikiáltották az egységes Szaúd-arábiai Királyságot, Rijádot tették meg fővárosnak.





Az országról és fővárosáról általánosan szerkesztés

1930-as évektől óriási kőolajkészleteket tártak fel az országban, ami gyökeresen átformálta az ország társadalmát, s fővárosát: a hajdan vidéki várost a modern technológia kirakatává tette. A vályogházakból álló oázistelepülésen megjelentek a korszerű épületek, intézmények (szállodák, kórházak, iskolák), autópályák. Lakossága régebben csupa nedzsdiből állt, ma már kozmopolita város. Közigazgatási szerepén kívül az ország kereskedelmi, oktatási és közlekedési központja. Ipari üzemei közül a kőolaj-finomító a legfontosabb. Van korszerű nemzetközi repülőtere. A tengerparttal vasút és autópályák kötik össze.

Bázisadatok szerkesztés

 
  • Állam: Szaúd-Arábiai Királyság
  • Tartomány: Rijád
  • Koordináták: 24° 39′ N, 46° 43′ O24.6546.71 Tszf. magasság: 612 m
  • Területe: 1554 km²
  • Lakosok száma (pontosan): 4 606 888 (2008. 01. 01.)
  • Laksűrűség: 2866 lakos/km²
  • Telefon távválasztószám 966 (ország), 1 (város)
  • Városrészek 17 kerület (részletesen később)
  • Hivatalos honlap: www.arriyadh.com/eng/
  • Közigazgatás: Városi önkormányzat
  • Polgármester Abd al-Aziz ibn Muhammad ibn Ayyaf Al Miqrin

Általános ismérvek szerkesztés

Fájl:ARÁBIA 1898 KT090714.jpg
Arábia földrajzi és politikai képe 1898-ban

Rijad már 1824 óta volt a Szaud-dinasztia centruma. Abd al-Aziz ibn Saud 1902-évi hatalomra jutását követően innen kezdte meg a középarábiai beduin törzsek egyesítését, amivel 1932-ben létrehozta a Szaúd-Arábiai Királyságot. Szaúd-Arábia 1932-i függetlenné válása óta Riad a főváros. Igen régi időktől az arab térség fontos közlekedési (ókori karaván- és átutazó-) csomópontjának számít. Jelentőságát fokozta, hogy a legfontosabb iszlám zarándokhelyek: a Mekka és Medina felé vezető zarándokút is érinti. 1824 óta Riadban található a Saud-királyi ház központi(fő)palotája.

Elhelyezkedése, fekvése szerkesztés

Riad az Arab-félsziget nagyjábóli közepén a Nadsd-régióban (Nedsd/Nedjd–nek is hívják) fekszik. Területének átlagos tengerszint feletti magassága 612 méter. Sivatagos területek veszik körül. Területe nyugati irányban a Wadi Hanifa határáig terjed. A városterület tulajdonképpen egy 1 554 km2 nagyságú síkság. Környezete toporáfiai szempontból igen változatos. Északnyugaton található a Jebel Tuwaiq törésvonal, továbbá a Dana-sivatag, valamint egy keleten fekvő homokdűne-sáv.

Városrésszek szerkesztés

Riadnak 17 városi kerülete van, s tulajdonképpen régi, ősi településneveket viselnek.

  • Nevezetesen:
  • asch-Schafā / ar-al-Hā′ir / Rauda / as-Salī / asch-Schamāl / al-Bathā' / ad-Dīra / Irqa / Itaiqa / al-Ma-adar / al-Malaz / Manfūha / Murraba / an Nassīm / al-Ulayyā / asch-Schumaisī / al-Uraidschā'
 

Éghajlati viszonyok szerkesztés

Riad a szubtropikus klímazónában fekszik. Az évi átlagos hőmérséklet értéke eléri a 25,6 foko Celsius értéket, az évi átlagos csapadékmennyiség 99 miliméter. A nyári hőmérséklet eléri a nappali 48 - 50 fok Celsius értéket.

Nyáron, éjszakára 20 fokra csökken. A legmelegebb hónapnak július számít, amikor a nappali átlagos középhőmérséklet értéke 48,7 fok.

A leghidegebb hónap január, (14,1 fok Celsius középértékkel). A legtöbb csapadék márciusban hullik, átlagosan 30,2 mm. mennyiségben. Június és szeptember hónapok közt nem esik csapadék. Ebben az évszakban az égbolt felhőtlen.

Településtörténet szerkesztés

A város keletkezését és kialakulását a Hanifa-vádinak és a szomszédságában fekvő Diraja/Dir'iyyah városnak (ma szabadtéri múzeum és előváros) köszönheti. Diraja a vahhabita államvallás központjaként fejlődött.

Keletkezése

Rijad területén az első letelepedő helyeket félig legendás emlékekből Jadis ismerjük. 425 körül KindaHimja segítségével – a Nadsd terület uralmát egészen a mai Jemen határáig terjesztette ki. 540-ben a lahmindák – több állammal együtt – eltörölték a közép-ázsiai Kinda birodalmat is.

Az 5. század folyamán a vádit és Hadschar al-Yamama-t, valamint a mai város központja alatt fekvő ősi városokat, továbbá a délkeleten levő és az al-Chardsh (ma romok) várost a Bani Hanifah törzs foglalta el. Al-Yamama, a Hanifah-törzs városa a 6. és 7. században felvirágzott. Az uralkodók közül kettő – Hawdha bin Ali és Musalima (a „hamis próféta“) az adott korban fontos szerepet játszottak az arab törzsek iszlamizálásában.

Az al-Dzsubaila várostól nem messze fekvő Aqraba-ban került sor 634-ben a Ridda-háború harcaira. Hadshar városa ellenállásnak emlékezetes helye az iszlám vallásba történő beilleszkedéssel szembeni - egészen 900-ig tartó ellenállásnak. Részben ennek, továbbá azért, mert az iszlám politikai központja Arábiától egyre távolabbra tolódott, az egész környék elszegényedett. Azonban ennek ellenére Ibn Batuta még 1331- 1332 között is Hadshart, mint és gyümölcsöző várost említi, vízzel teli patakokkal és sok fával. A város még egészen a 15. századig exisztált és a Beni Hanifah-törzs székhelyeként szolgált.

Az al-Yamamah térségben a 7. század második felében Najdah ibn 'Amir al-Hanafi alapította a kharijitis-államot, s innen uralkodott a keleti partokig, a parton Bahrein és Qati városok között. Nyugaton elfoglalta a Mekka közelében levő Taif várost. Birodalma egészen a 692-ben bekövetkezett haláláig fennállt, halála után hanyatlásnak indult.

A Banu Uchaidhir-törzs 866-körül hozott létre egy államot a déli Nedsh térségben, aminek al-Chidrima a fővárosa, a mai al-Chardsh közelében, s a Rijadtól délre eső területet uralta. Ezt az államot a kamatoktól származó al-Hasa rombolta le.

Nadsh területén a 15. században több település keletkezett és az oázisok használata is intenzivvé vált. Ibn Dir - az ad-Dir nevű Bani Hanifa–klán uralkodója - a vádi hasznosítását javítani akarta, s ezért 1446-ban a területre a Perzsa-öböl melletti Quatif területéről behívta a baráti Murada-törzset. Ők létesítették a vádi keleti partján Mulaibid és a Ghasibahtelepeket, s az új települést Dir'iyyah-nak nevezték el,amely aaztán a többi telepet is összefogta. Ez a hely a váditól mintegy 4 kilóméterre, a két település között ma is látható. [1] [2] [3] [4]

Korai újkor

A Rijád helyén keletkezett ősi telepek nevét a mai kerületi elnevezések őrzik, például:

Ezeknek a telepeknek Dir'iyyah volt a központi települése.[5] 1725-től Dir'iyyah Muhammad ibn Saud (1735–1765), - a déli Nadsh területén leendő Szaudi-állam és a Szaud-dinasztia alapítójának - uralma alatt állt.

Vele szemben, a keleti vádi-parton at-Turaiftelepülés feküdt, ahol Muhammad ibn Abd al-Wahhab (1703–1792) sejk családja székelt. 1745 után ez a körülmény azért vált jelentőssé, mert amikor Muhammad Ibn Saud sejk a vahhabiták vallási reformfolyamatát befogadta, s 1744-ben Imam Muhammad bin Abd Al-Wahhab-bal egyezségre lépett, az iányzat terjeztése közben Al Saud megszerezte az arab félsziget területének nagyobbik részét, előrenyomult aHedzsá felé és 1806-ban elfoglalta Mekkát is.

at-Turaif-ban Sa'ud ibn 'Abd al-'Aziz imám (imámként: 1803–1814) fejezte be a Salwa Palotát. (Ennek a korszaknak ad-Dir'iyyah-ban a legnevesebb építésze Ibn Hazam volt.

A közelkeleti nagypolitika keretéében az oszmán-török szultán ezt az új Közép-arábiai birodalmi alakulatot el akarta szigetelni és ezért az egyiptomi Muhammad Ali Pasával hadjáratot indíttatott Nadsh ellen. A hadsereg parancsnoka Ibrahim pasa, (Muhammad Ali fia) volt, aki megtámadta, elfoglalta és lerombolta ad-Dir'iyyah-ot. A Szaudi-klán legfőbb csoportját elitélték, részben száműzték, részben kivégezték.

Modern kor


A viszatérő al-Saud család 1824-ben az új Rijád várost tette meg uralkodói székhelynek. (Rijád 1735-től a Hadshar romjai felett elhelyezkedő bekerítetlen kert-terület volt, s innen származik elnevezése is). A helyen az itt elhelyezkedő ad-Dir'iyyah gyakori rombolások utáni rommaradványai halmozódtak itt. Ezt a területet még 1773-ban Abd al-Aziz ibn Muhammad vette birtokba.

Turki as-Saud (1824–1834) imám és fia, Faisal (1834–1838 és 1843–1865) uralkodása alatt jött létre a második Szaudi állam. Ekkor az uralkodói székhely a Rijád-i al-Masmak-erőd volt. Nadshd északi részén emelkedik a Ha’il-i ar-Rashid mű, ahol a szaudiak belső családipolitikai/hatalmi játszmái szövődtek, bonyolódtak, olannyira, hogy a később délen is uralkodó al-Saud családot 1891-ben Kuwaitba száműzték.

Abd al-Aziz ibn Saud (1880–1953) 1902-ben az al-Masmak-ütközetben visszaszerezte hatalmát, aztán innen az al-Hasan ottomán felkelést is leverte (1921 Hail). 1923-ban annektálta a Vörös-tenger melléki Asir Emirátus-t, ezután legyőzte a mekkában uralkodó Hussein ibn Ali serifet, 1924 után pedig megszerezte a "Kalifa" rangot (Királyság-ot) is.

Az 1940-es évektől Riad egy viszonylag szűk, területileg izolált városból erőteljesen fejlődő nagyvonalú metropolisszá alakul. (A népességszám-növekedése 1974. és 1992 között átlagosan évi 8.2 %-os volt.)

A 20. századvég és a századelő

Az 1990-es évek óta Rijadban újra felélénkültek a helyiek és a külföldiek közti, valamint a királysággal szembeni összeütközések. 1995. november 13-án egy önműködő bomba robbant a Szaudi Nemzeti Gárda oktatási központjában és heten meghaltak, köztük öt amerikai kiképző. 2003. május 12-én egy öngyilkos merényletének áldozata lett 34 amerikai polgári személy. 2003. november 8-án időzített bombatámadást intéztek szaudi és külföldi arab lakónegyedek ellen (18 halott). Valamennyi támadás mögött az al-Qaida iszlám radikális militáns csoport áll ezért az ő számlájára írható. 2006. június 23-án Rijádban a szaudi biztonsági erők támadást intéztek az al-Qaida által tervezett merénylet ellen, amely tűzharcban végződött, hat ellenálló és egy rendőr vesztette életét.

Népességnövekedés főbb adata

Rijádban az 1862-es évben (első népességi adat) 7.500 ember élt. Ez 1900-ra mintegy 30.000-re növekedett. 1950-ig a népességszám 120.000 fölé emelkedett. 1980-ban a fővárosban 1,3 millió ember lakott. A 2004. szeptember 15-i népszámlálás adatai szerint 4.087.152 és ez 2008-ban Rijádban mintegy 4.6 millió főre emelkedett.

Az eredeti őslakosság kizárólag arab volt. Napjainkban a lakosság 90 %-ban arab származású, ezen belül szaudi illetékességű, vagy az arab térségekből származó, főleg egyiptomi, jordániai, palesztin, szír, és libanoni. A mintegy 10 % nagyobb részt afrikai, vagy ázsiai származású. A nem arab származású külföldieket főként vendégmunkásként foglalkoztatotják. A lakosság stabil szociális biztonsággal rendelkezik, amely - azonban csak a szaudi állampolgároknak - ingyenesen vehető igénybe.

Általános politikai és társadalmi viszonyok szerkesztés

Szaúd-Arábia 1992-ig abszolút monarchia volt, akkor a Szaúd-dinasztia életbe léptette az ország első alkotmányát. Az állam- és kormányfő a királyi hercegek által választott király, aki egyben az ország vallási vezetője is, és az iszlám vallásjoggal (saría) összhangban kormányoz. Döntéseihez igyekszik megszerezni a királyi család, az iszlám elöljárók, a főbb törzsi vezetők, a fegyveres erők és a hivatalnoki réteg egyetértését.

A király nevezi ki a minisztertanács (a kormány) tagjait, akik segítik politikája kialakításában és irányítják a hivatali szervezetet. A királyi család hatalmának ellensúlyozására az 1992. évi alkotmány egy tanácsadó gyűlést (medzslisz as-sura) is létrehozott, amelynek joga van törvényalkotást kezdeményezni, és áttekinteni a kormány politikáját. Az igazságszolgáltatás a saríán alapul. A király az ország legfelsőbb fellebbviteli bírája.

Helyi önkormányzat, Közigazgatás szerkesztés

Rijád polgármesteri tisztét 1998. óta Abdul Aziz ibn Ayyaf Al-Miqrin látja el. A fővárosban 2005 februar 10-én került sor - 30 év után ismét - helyhatósági választásokra. Ennek eredményeként a 14-önkormányzati tanácsos felét újként választották, míg a másik fele a korábbi szaudi igazgatásból maradt meg. A 470.000 válaszói jogosult közül 140.000-en vettek részt (29,8 %). A hét megválasztandó képviselői helyre 646 pályázó jelentkezett. A választási győztesek alaapvetően az iszlám klerikális csoportjából kerültek ki, ezen belül a dzsámik imámjai, valamint a vallási jóléti szervezetek tagságáa közül.

A városi önkormányzat feladatai

  • A költségvetés elkészítése és felhasználásának ellenőrzése
  • Előterjesztések kidolgozása, elfogadása, a végrehajtás ellenőrzése
  • A települési alkalmazottak személyi kiválasztása, mind szakmai gyakorlati, mind díjazási szempontból.

A következő helyhatósági választások 2009-re jelölték ki, amelyen már a nők is rendelkezni fognak választási joggal.

Testvérvárosi kapcsolat

Rijád ma a következő városokkal tart fenn testvérvárosi kapcsolatott:

Szociális és népjóléti viszonyok szerkesztés

A kormány társadalmi jóléti rendszere minden keresőre kiterjed: munkanélküliségi, munkahelyi baleseti, betegségi, anyasági, rokkantsági és időskori juttatásokat tartalmaz. Ingyenes gyógyszer- és orvosi ellátást nyújt az ország minden állampolgárának, valamint a területén élő külföldieknek.

Foglalkoztatás Becslések szerint Rijádban 30 %-os a munkanélküliég. Semmi hivatalos kiadás nem szolgál a munkanélküliség támogatására. Rijádban további problémát jelent, hogy a fiatal szaudi állampolgároknak az állami magasjövedelmű munkahelyekre való bejutása nem egyértelmű, a szaudiak közt differenciálódik.

A szaudiak - látva a korábbiakhoz képest teljesen új társadalomfejlődési körülményeket - azzal időnként konfrontálódnak. Munkát kell végezni olyan feladatokban, amelyeket eddig a vendégmukásokkal végeztettek, amely munkahelyeket és körülményeket a szaudiak a saját színvonalukon alulinak tekintik. A kormány megpróbálja az ilyen pozícióikból a vendégmunkásokat kiszorítani és az alacsonyan fizetett munkahelyeket kevésbé képzett fiatal szaudiakkal betölteni. Mindeddig Rijádban a munkahelyek 44 %-át sikerült szaudakkal beltölteni. A fővárosban az összes vezető poziciót képviselő munkahelyet szaudiak töltik be.

Egészségügy A szaúdi orvosok a legkorszerűbb gyógyítási eszközöket használják a Rijád külterületén fekvő Fejszál Király Orvosközpontban. Azonban az országban általában rosszak az egészségügyi és higiénés viszonyok, hiány van képzett egészségügyi dolgozókból. Még ma is sokan megfertőződnek maláriával, trachomával, tüdőbajjal, májgyulladással és kolerával. A csecsemőhalálozás aránya - még Közel-keleti viszonylatban is - magas. A születéskor várható élettartam mindössze 63 év. [6] [7] [8] [9]

Oktatás Az oktatás - az országban, így Rijádban is - minden tanuló számára ingyenes. Az oktatási rendszer hatosztályos elemi, háromosztályos alsó középfokú és háromosztályos középiskolából áll. A felsőoktatásban kétéves műszaki és kereskedelmi főiskolai, illetve négyéves egyetemi képzés között lehet választani. Sok szaúdi hallgató kap ösztöndíjat külföldi egyetemekre; szinte mindegyikük visszatér hazájába és ott helyezkedik el. (Az országban az írástudatlanok aránya nagyon magas: a 15 éven felüli lakosság kb. kétötöde analfabéta. A kormányzat ennek ellenére nem vezet be tankötelezettséget). [10]

Vallás szerkesztés

A "Vahhabi szövetség” tagja, Abdul-Aziz Ibn Abdur-Rahman Ibn Muhammad al-Szaúd (1880-1953) nadzsi szultánná koronázta magát, majd Rijád elfoglalását (1902) követően, véres harcok árán terjesztette ki fennhatóságát az Arab-félszigeten. A Hedzsaz tartomány 1916-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Az I. Világháború végétől a szaudi király lesz a szent helyek Mekka és Medina őrzője és a zarándokok védelmezője (1925/1926).Az ország függetlenségéről szóló okiratot (Szaúd-Arábia Egyesült Királyság) 1927 májusában írták alá, de a tényleges államalakulat csak 1932-ben jött létre, nemzetközi elismerése mind a világi hatalmak, mind a muszlim közösség részéről csak évek múltán történt meg. (Egyiptom pl.1936-ban). ibn-Szaúd király államfőlett, s állami rangra emelte a vahhabizmust, egyes államok (Irak, Irán) rosszallását váltva ki. Mások szemében az iszlám reformmozgalmak jelképe lett a muszlim világban. Ibn-Szaúd a következő huszonöt évben folytatta az ország egységesítését, megnyerve magának és hitének az Arab-félsziget szétszórt emírségeit.


Kultúra, sport és látnivalók szerkesztés

Már az iszlám előtti időkben is a költészet, a didaktikus próza és a szónoklás képviselte a fő irodalmi műfajokat. A legnevesebb szaúdi író Uszmán ibn Bisr XIX. század végi krónikás volt. Ma az irodalmi alkotások újságokban, folyóiratokban látnak napvilágot. A magánkézben levő sajtó lényegében a kormány konzervatív politikáját tükrözi, s ez jellemző a szaúdi társadalom nagy részére is (ritkán bírálja a kormányt). A rádió- és televíziócsatornákat a kormány működteti.

Kulturális élet

Az ország - így Rijád - lakosságának kulturális életére is az iszlámhoz való szigorú ragaszkodás jellemző, bár egyre jobban beszűrődik a liberálisabb arab államok befolyása, és a külföldön tanuló szaúdi diákok sem mentesülnek a nyugati hatásoktól. (Emellett a nomádok és az írástudatlan falusiak körében tovább él a népi kultúra. A zene és a tánc is mindig szerves tartozéka volt a szaúdi hétköznapoknak, annak ellenére, hogy a szigorú vahhábita törvények tiltják ezek nyilvános gyakorlását). A képzőművészeti ábrázolás a geometriai formákra, virágokra és elvont mintákra, valamint az írásművészetre korlátozódik. Az országban folyó erőteljes építészeti tevékenység alapvetően kozmopolita jellemzőket visel. .[11] [12]

A Rijádi (korábban I. Szaúd Király) Egyetemet 1957-ben alapították. Itt működik a Muhammad ibn Szaúd Imám Iszlám Egyetem is.


Építészeti alkotások

  • A régi városmagot napjainkban Al-Dira városrésznek nevezik, s az Al Iman Turki Ibn Abdullah Ibn MHD úttól nyugatra terül el.
  • A városfalbeli északi torony, az Al-Thumairi-Kapu könnyebben megsérült,
  • a mellette levő régi objektumokat rekonstruálták.
  • A régi al-Masmak-erődöt szintén felújították, s jelenleg nemzeti történeti múzeumként működik.
  • A nagy Péntek-mecset szintén egy reprezentatív létesítménynek számít, és a régi városmag területének nagy részét elfoglaló Al-Hokm-Palotától (bíróság) keletre található,
  • Kissé tradicionálisnak tekinthető agyagarchitektúra emlékei tekinthetők meg a történelmii városmagtól nyugatra, amely az 1930-as évekbeli, városfalakon kívüli elterülő várostest jellegzetességét adja.

A további régi utcavonalakat megszüntették s ezeken a helyeken új beépítések folynak.

Wadi Hanifah-nál (az északnyugati városszélen) található az 1980-as években létesített "DQ" (diplomatanegyed). Ezt a városrészt tulajdonképpen a diplomaták és családjaik lakják. Itt található valamennyi külföldi követség is. A DQ európai karaktert visel, nagy zöldterületi ellátottságú és sakktáblaszerű utcahálózattal rendelkezik.

A várostól északra található a 90-es években létesített légikikötő és a Banban-Sandfeldem (a népnyelv Vörös Homok-nak nevezi) terület, amelyen számos királyi palotaépítmény található.

Parkok A főváros számos parkkal és zöldterületi létesítménnyel rendelkezik.

  • Az Olaya városrészben van az Al Maktaba-Park. Ebben a nagy térségben van úszómedence, viziút, ülő(pihenő)sarkok, s egy óratorony is. [25] [26]
  • A Salam Park a Qasr Al Hokm városrészben van. Ez a King Fahad Roadtól nyugatra van, délen pedig a Tariq bin Ziad Road határolja. Ebben a parkban különféle tájképi részletek találhatók, úgymind például szántóföld, vagy pálmaliget. Közepén egy 33.000 m2-es nagy tó található, valamint különféle síkságok, s mindezeket egy 10 méter széles gyalogút fogja össze.
  • A Chamber of Commerce-Park

Számos kert és zöldterületi létesítmény található a DQ (Diplomatanegyed) területén is, amely Rijád legtöbb zöldterülettel rendelkező részének számít.

Sport

A legkedveltebb sportág a labdarúgás. [27] [28] [29]

  • Rijád legismertebb egyesülete az al-Hilal, amely az 1975–76-os szezon óta rendszeresen szerepel a szaúd-arábiai labdarúgó-bajnokság első osztályában. Az al-Hilal tizenegyszer nyerte meg a bajnokságot, tizenegyszer hódította el a szaúdi kupát, valamint kétszer diadalmaskodott az ázsiai bajnokok ligában. Otthona a 75 000 néző befogadására alkalmas Fáhd király Nemzeti Stadion.

Tradicionálisan kedvelt sport a lovas-, vagy tevehajtás, sólyomvadászat. Újabb sportfajtának számítanak a golf, tenisz, squash, kosárlabda, és az úszás. Számos lovaglópályával és (homokos)golfpályával rendelkezik a régió. A sportolás a nők számára is megengedett, de csak olyan zárt komplexumokban, ahova férfiaknak tilos a belépés.

Kereskedelem, vendéglátás szerkesztés

Bevásárlóközpontok

Rijádban számos modern, kisüzlet és tradicionális üzletek (szuq-ok) találhatók. Sok bevásárlóközpont található az Olaya út mentén, ugyanez értendő a Kingdom Center környékére is:

A legismertebb belvárosi piacok

  • Dira Antik Suq“, amely a Dira-téreon, a „Fort Masmak“ mellett található. Itt kinálnak többek közt szőnyegeket, ékszert, antikvitásokat, réztárgyakat, bőrárút és ruhaneműt. A kézműves áruk többsége Pakisztánból és Indiából származik
  • Egy másik piac a Batha-negyedben található „Batha Suq“. Itt főként elekromos-, háztartási árukat és ruhaneműt kínálnak.
  • A „Kuwaiti Suq“ az Olaya-utnál található, ahol háztartási árukat, ruhaneműt és kézi munkával előéllított tradicionális árukat kínálnak.

Gasztronómia

A főváros éttermeiben számos helyi és nemzetközi speciaalitást kínálnak. Rijád konyháinak hagyományos élelmiszer alapanyaga a búza (kenyérgabonaként, és legfőképpen búzadara, kuszkusz vagy bulgur formájában), a köles, datolyák („a sivatag kenyere“), különféle zöldségek (gyakran pároltan, megfőzve, vagy tejföllel elkészítve) és hüvelyesek.

Kecske, birka, szárnyas különféle marha- és tevehúsok képviselik az állati eredetű élelmisszerek palettáját. Az ételfogásokat főként kereszt-köménnyel, szerecsendióval, fahéllyal és sáfránnyal fűszerezik. Használatban van azonban még a friss borsmenta, petrezselyem vagy koriander is.

Rijádban megtalálhatók mindazon specializált élelmiszerek, amelyeket a háztartásokban tárolni és felhassználni lehet, mint a különféle formájú kenyereket. A kenyér szilárd alapanyaga mindenféle étkezésnek. Ez vásárolható egészben és felszeletelt formában is. Az éléskamra feltöltésére, de alapanyagként különféle édességek – mint páldául az „Om Ali“ - előállítására is szolgálhat.

Gazdaság és infrastruktúra szerkesztés

Gazdaság A főváros gazdaságának legfontosabb iparágait az építőanyagipar, élelmiszeripar és a kőolajfeldolgozó ipar képviselik. Ezek közt a Saudi Basic Industries Corporation („SABIC“). Riadban székel Szaudi Arábia egyetlen börzéje, a “Tadawul“. A legújabb városfejlődés az északi városrészekben talál helyet.

Vízellátás A város ivóvízszükségletének legnagyobb részét a Perzsa-öbölből jövő ivóviz-vezetéken át látják el. A legtöbb pénzügyi (költsgvetési) tételeket a lakossági és az infrastruktúrális költségek jelentik. A lakást, víz-, villanyfelhasználást, belföldi telefont és az internetet minden szaudi térítésmentesen vehet igénybe, ettől eltérő azonban a nem dolgozók esete.

Közlekedés Rijád egyike az arab világ legjelentősebb távolsági közlekedési csomópontjának, mivel a Mekka és Medina, az iszlám két fő zarándokhelyére vezető szárazföldi zarándok utak is érintik a várost.

A fő közlekedési vonalak látják el a távolsági (regionális) közlekedést, valamint kapcsolatot a főváros és a Perzsa-öbölbeli keleti tengerparttal, s az ország más területeivel.

  • Az első riadi vasútvonalat 1951-ben létesítették
  • A város egy autópálya-körgyűrűvel is rendelkezik.

[30] [31]

  • Légi közlekedés

A főváros 225 km2 –es, sík területen kialakított léikikötője a világon a legnagyobb (King Khalid International Airport). Az amerikai Helmut Obata és Kassabaum építész-iroda tervezte és 1983-ban készült el. Két beton/aszfalt sávval (le- és felszállópálya) rendelkezik, 625 m. tengerszint feletti magasságon. [32], [33] Az ellenőrző torony 81 méter magas, s a világon a hasonlók közt a legmagasabbnak számít, 19 szint magas és 1230 m2 szintterületű. A légikikötőhöz egy 5.000 hívő befogadóképességű belső-, és ugyanekkora külső befogasdó térrel kialakított mecset is tartozik. Kupolája 33 m átmérőjű és 40 m magas. Ä minaret 39 m magas. A légikikötő üzemeltetője a „General Authority of Civil Aviation“. Egy másik (stratégiai) repülőtere a városközpont közelében található. Területének északkeleti szegletében található a Szaudi Légierő Múzeuma[34], [35], [36].

  • Tömegközlekedés:

A város nem rendelkezi megfelelő kapacitású tömegközlekedési rendszerrel, pl. földalattival, városi vasúttal és villamossal, mert az utcarendszer ezt nem teszi lehetővé. A nyilvános tömegközlekedést dízel-üzemelésű autóbusz-hálózat látja el, amely a hagyományos útvonalakat és pályaadottságokat jobban tudja követni. Az autóbuszhálózat üzemeltetője a Saudi Public Transport Company (SAPTCO). Az autóbuszhálózat erős, kétszintes klimatizált járműveket működtet. Minden autóbuszkocsin van egy elkülönített rész a női utasok számára. Természetesen a nők maguk nem vezethetnek gépjárművet.

Nevezetes helyi szülöttek szerkesztés

Forrás és irodalom szerkesztés

  • Encyclopeedia Britannica Hungarica CD ver. 2005.
  • Fr. Robinson: Az iszlám világ atlasza - Bp. 1996. Helikon K. - ISBN 963 548 364 3
  • Diercke: Schul-Atlas - Braunschweig, 1899.
  • Freitag-Berndt: Autoatlas Saudi-Arabien - Bp. 2008. - ISBN 978 3 7079 0069 9
  • William Facey: Dir I'yya, and the first Saudi State - Stacey International, London 1997 - ISBN 0-905743-80-6
  • William Facey: Riyadh. The Old City, from its origins until the 1950s, Immel, London 1992, ISBN 0-907151-32-9
  • Heinz Pape: Er Riad. Stadtgeographie und Stadtkartographie der Hauptstadt Saudi-Arabiens - Geographisches Institut der Ruhr-Universität Bochum, Bochum 1977 - ISBN 3506712276
  • Guido Steinberg: Saudi-Arabien. Politik Geschichte Religion - C.H. Beck, München 2004 - ISBN 3-406-51112-0
  • Ionis Thompson: Riyadh Handbook - Stacey International, London 2000 - ISBN 0900988223

Ideiglenes képgaléria szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kit36a/Rijadh témájú médiaállományokat.

[[Kategória:Szaúd-Arábia települései]]