Szerkesztő:Nullextrakadémia/Jimbo Jet

Mottó kezdő:

„Ha félsz a névtől, félni fogsz magától a dologtól is.”

– Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore

Ez a lap és vitalapja a Wikimedia Magyarország Egyesület, illetve annak wikipédisták részére meghirdetett pályázatai és a Nullextrakadémia nevű magánkezdeményezés lehetséges együttműködési formáinak megbeszélésére szolgál.

Használati javallat: kivárni, átfutni, átolvasni, átgondolni, és azután ítélni.

Teljes gőzzel minden irányba?Szerkesztés

(szabad kultúra prioritások)

Richard Stallmann a jól működő szoftverek szabad terjedésének útjába álló szerzői jogok hatástalanítására ötölte ki a copyleft fogalmát.

Lawrence Lessig már a tágabb értelmű kreativitás lehetőségeinek védelmére alkotta meg a CC-licenceket, lépőköveket lerakva a merev copyright és a teljesen szabad felhasználású közkincs közé.

Jimmy Wales mert még nagyobbat álmodni: egy olyan világot, ahol ahol mindenki szabadon hozzáférhet az emberiség egyetemes tudásának összességéhez.

Az emberiség egyetemes tudásának összesége azonban nem korlátlanul szaporítható szoftver: egy van belőle, és működésének hatásai nem mérhetőek másképpen, mint magán az emberiség egyetemes tudása összességének változásain.

Ötven évnél egy csipettel épp többel a hátamon, továbbá három évnyi intenzív saját wikikutatás után mondom: a parttalan és orientálatlan wikisítés nem teszi egyértelműen, definíciószerűen, a természettörvény biztonságával jobbá, de még csak szabadabbá sem a tudás "összességét". A jogi és jövedelmi korlátok helyébe más korlátok emelkednek: döntően a tudásfelszabadítás folyamatába bekapcsolódó emberi erőforrások végességéből fakadó korlátok. Ahol korlát, ott szűkösség: felmerül a mérlegelés és döntés, azaz a gazdálkodás szükségessége.

A Nullextrakadémia támogatni kívánja a szabad kultúra mozgalom véges emberi erőforrásainak a szabad kultúra mozgalom eredeti célkitűzéseivel összhangban álló célokra fókuszálását: praktikus célra használható kreatív művek létrehozását és szabadon hozzáférhetővé tételét. A szellemi alkotások jogi védelme a mű "nem nyilvánvaló" jellegzetességeinek, megoldásainak védelmére koncentrál. A szabad kultúra mozgalom akkor fogja leghatékonyabban hasznosítani az erőforrásait, ha ugyanezt teszi: főtevékenységként a "nem nyilvánvaló" terjedésének útjából távolítja el az akadályokat.

A gyakorlati ajánlatomSzerkesztés

A harmadik pontban részletezendő forrásokból képezett pályázati alapot bocsátok a Wikimedia Magyarország Egyesület rendelkezésére, megszabva az alap általános célját, a célok elérését biztosítani hivatott főbb jellemzőket és követelményeket, de nem avatkozom bele a pályázat operatív lebonyolításába és a konkrét kedvezményezettek megállapításába.

Az alap főcélja olyan kreatív vizuális művek létrejöttének és közreadásának serkentése, amelyek tömören a "jó minőségű illusztráció" kifejezéssel írhatóak le. Alapelvárások: a "nem nyilvánvaló" elem legyen észlelhető a mű tárgyának megválasztásában és megnevezésében, valamint technikai kivitelében. Az elvárt minőségi szint mindhárom vonatkozásban a megfelelőség, azaz a gyakorlati felhasználásra alkalmasság. A mű szabad elérését és felhasználását a Wikimedia Commonsra, nevezetességi aggályok és kifogások felmerülése esetén a magyar nyelvű Wikipédiára feltöltött, megfelelő licencekkel ellátott példánya biztosítsa. Szükséges kellék még a mű bizonyított hasznosítottsága: legalább három rámutató hivatkozás vagy máshová letöltött másolat bemutatása. Pályázatot a mű(vek) feltöltője adhat be, a pályázat beadásának nem feltétele másfajta aktivitás megléte Wikimedia projektben, kívánatos viszont a pályázó magyar nyelvismerete (ld. pl.: a mű tárgyának korrekt magyar nyelvű megnevezése).

(a pályázat kategóriái, a lebonyolítás és értékelés vázlata)

  • tárgyi megkötés és felosztás nincs, van viszont mennyiségi és minőségi ág


  • a mennyiségi ágba kollekcióval (portfólióval) lehet benevezni, a műveket a szerző (pályázó) személye fűzi egybe; az értékelés főszempontjai: főkategória a kollekció méretének nagyságrendje, ezen belüli szelekciós mutató a "megmaradási arány" (="hatásfok"), azaz a befogadott és a beadott művek számának hányadosa (pontosan meghatározott "selejtarány" felett az egész portfólió kiesik; a bennmaradók sorrendjét pedig döntően a pályázó "előzetes önkontrolljának" szigorúsága szabályozza)
  • a mennyiségi pályázatokat a magyar nyelvű Wikimedia projektek szavazásra jogosult szerkesztőiből erre a célra megválasztott (nagyobb létszámú) testület bírálja el, alapvetően egyszerű többségi szavazással (befogadom-elutasítom); a pályázati alap szétosztása a befogadott művek szerzői között matematikai alapon történik (ekkora az alap - ennyi művet fogadtunk be - ennyi jut egy műre - így súlyozzuk a "hatásfok"-sorrendet = ennyit kap ezen kollekció alkotója)
  • a mennyiségi pályazatban a szerzője által közkinccsé nyilvánított mű kétszer akkora pontértékű, mint bármely más licensz alatt közreadva


  • a minőségi ágban tárgyuk szerint szorosan összetartozó, legalább öttagú műsorozatok pályázhatnak; az értékelés főszempontja az "illusztratív érték", azaz a tárgy feldolgozásának szakmai színvonala, a sorozat újdonságértéke (hézagpótló jellege), és csak harmadsorban a formai tökély
  • a minőségi ágban versenyző sorozatok elbírálása során "külső" szakmai fórumok véleményét is kikérjük, részben a döntések megalapozottágát erősítendő, részben közönségkapcsolatok építésének szándékéval (érdekes képeket pontozgatni általában üdítőbb érzés, mint setét ákombákomokat silabizálni és (mélyen) elrejtett reménybeli értelmük után kutakodni...)


  • a pályázatok operatív lebonyolítója a Wikimedia Magyarország Egyesület


(Mint minden, ez a tervezet is a végtelenségig cizellálható, de beszélgetési alapnak talán már megfelel.)

Kánon és kanálisSzerkesztés

(nevezetesség környezeti hatásai - recycling lehetőségei)

A szabad kultúra mozgalom az alapvetően szakemberek, sőt megszállott hozzáértők (informatikusok, programozók, hackerek; másrészről jogászok és "újgazdasági vállakozók") köréből kinőve számtalan kérdőjeles értékű diszfunkciót is magára szedett. Legfeltűnőbb ezek között a felfokozott "kánonalkotási vágy", azaz a "készen kapott" értékrendek felülbírálásának és átszabásának mindenütt kitapintható jelenléte. (A mozgalom nem lebecselendő társadalmi táptalajától, a néhai "ellenkultúra" maradékaitól ez a törekvés annyiban tér el, hogy amíg az "ellenkultúra" "főárama" (! ... :) többnyire megelégedett a "hagyjatok szabadon választani" állapotának elérésével, és aktivitásai ritkán lépték túl a polgárpukkasztás mértékét, a mai mutáns utódok serege a newager filozófiák nyomulósabb ágainak emlőin nevelkedett: nekik már nem elég a saját megszabadulás, ők már mások szabadítását teszik a középpontba. Az antielitizmus átcsap újelitizmusba. Az "akadémikus tudás" most már nemcsak dekonstruálandó, hanem "új Babilon" is építendő a helyébe.)

Mindennek nem lenne különösebb jelentősége, ha nem olyan méretekben és ugyanakkor olyan kontár módszerekkel menne, mint ahogyan megy. A Wikimedia - Wikimania - Wikipedia vonulat deklaráltan magát tekinti a szabad kultúra mozgalom zászlóshajójának, és a mozgalomban belülről nem is nagyon kérdőjelezi meg senki komolyan ezt a pozíciót. Az igazán érdekfeszítő kérdés az, hogy ha a vezérhajó eljut odáig, ahol már komoly érdeksérelmeket okoz(hat) konkrétan nevesíthető érdekcsoportoknak (leginkább vállalatoknak és erős szervezetekbe tömörült szakmáknak), akkor ugyanilyen elnézőek lesznek-e vele a sértett érdekcsoportok? Amíg a wikimozgalom csak parádézik az "újkultúra vezérhajója" szerepében, de eközben gyakorlatilag mást sem csinál, mint falat épít a "már befutott" eszmék, művek, termékek, egyéb franckarikák és a "feltörekvők" közé, addig viszonylag kevesek közvetlen érdeke, hogy a wikizés sokkal diffúzabb és éppezért megfoghatatlanabb káros hatásai után kutakodjon. Elvileg és gyakorlatilag is felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ha a zászlóshajó - épp a dicsőséges szervezetlensége következtében - netán aknára fut és elsüllyed, nem rántja-e magával az egész szabad kultúra mozgalmat?

A (wikista) közhit azt tartja, hogy a wikimozgalom a közvélemény támogatásából és közadakozásból él. Valójában senki sem tudja, hogy ez a köztámogatás mennyire támogatás, mennyire megtűrés, az pedig még kevésbé megállapítható, hogy az adakozás milyen mértékben "külső", és milyen mértékben fizetnek be maguk a wikipédisták még egy körre a kedvenc játékukban. Magyarán: egzakt módon még senki sem bizonyította, hogy a wikimozgalom valóban hasznos a környezete számára, és nem csak egy önfelfúvódó divathullám vagy szellemi járvány.

A Nullextrakadémia támogatni kívánja olyan kutatási (rész)módszerek és gyakorlati eljárások kidolgozását, amelyekkel egyrészt hitelt érdemlő módon megállapítható, sőt mérhető a wikitevékenység emberi, társadalmi környezetre gyakorolt hatása, másrészt érdemben csökkenthetőek a "wiki process" erőforrásfaló belső súrlódásai.

A gyakorlati ajánlatomSzerkesztés

(Első közelítésben: egyrészt ez a fejezet igényli a legkörültekintőbb átgondolást, másrészt a pályázatba formálandó kérdések sorrendjét megfordítanám: először a belső folyamatok vizsgálatára kerítenék sort, és csak a (rész)eredmények ismertében vágnék bele a külső hatásmechanizmusok feltárásába. Egészséges lenne például végre egyszer arról megbízható képet kapni, hogy a wiki saját normáinak milyen mértékben képes megfelelni, és csak ennek fényében vizslatni, hogy és még milyen más igényeket mennyire képes kielégíteni.)

(Második közelítésben: a wikimozgalom, illetve annak kézzelfogható formái nemcsak gyűjtenek, hanem tékozolnak is: teméntelen jelentkező erőt ilyen-olyan-amolyan okok miatt egyszerűen elhajtanak, méghozzá a közelebbről meg nem nevezett általános búsba. Okos boltos nem tesz ilyet, még ingyen eszmeboltos sem: ha neki nem kell a kapcsolat, a kölcsönösség reményében kiajánlja másnak. Teljes mértékben érthető és indokolt, ha egy népszerű tudástár igyekszik valamiféle belső értékrend szerint szelektálni a bebocsátásért tülekvő "ismeretek és tudások" között. Az már kevésbé nyilvánvaló, hogy akikkel az amúgy meglehetősen alakváltozékony mércéje szerint sem tud mit kezdeni, azokat inkább magára haragítja, minthogy leszerelné őket egy jobb ötlettel. Százával zavartunk már el ún. "garázszenekaroktól" kezdve a vallásalapítókig bezárólag mindenféle tücsköt-bogarat, és fogalmunk sincs, hogy - épp a fenti ellentmondásos gyakorlatot "kívülről" látván - hányan gondolnak a Wikipédiára eleve a kaszánkkal együtt. Itt jön az együttműködési ajánlatom legsikamlósabb pontja: én kölcsönösen előnyösnek látnám, ha valamiféle jól átlátható rendszer keretében "kuncsaftot cserélhetne" a wikimozgalom és a nullextra-elképzelés, de az is kétségtelen, hogy idealisztikusabb főkben számtalan parázs gondolatot csiholhat egy efféle megállapodás. Különösen akkor, ha az egyébként igencsak kívánatos korrektség érdekében valamiféle módon számszerűsítésre is kerül a valamit valamiért. Szóval: nekem is vannak vad ötleteim, de azért ez itt a valódi kreativitás tág tere! ...  :)

Motivációk és forrásokSzerkesztés

(pénz és wikiszellem)

A Nullextrakadémia egyértelműen jövedelemszerzési célú vállalkozássá kívánja kinőni magát. A szabad kultúra mozgalomhoz annyi köze van, hogy tevékenységét a "szabadon elérhető információ" köré kívánja szervezni. Lényeges eltérés, hogy a szabadon elérhető információ nem jelent automatikusan szabadon másolható művet, ugyanakkor eléggé kézenfekvő, hogy szabadon másolható művekből kevesebb pénzfelhasználással is össze lehet tákolni használható információközvetítő szerkentyűt, mintha minden csavarért és csavarásért fizetni kellene. Nem tudnék most hirtelen forrást felmutatni :), de az a sejtésem, hogy a szabad szoftverek gondolatában azért vastagon benne lehetett az is, hogy a használatukkal több profitorientált vállalkozás próbálhat szerencsét, így potenciálisan növekszik a piaci szereplők száma, és köztük akár a szabadidejüket szabad szoftverek bütykölésére szánó informatikusakat foglalkoztatni képes sikeres vállalkozások száma is megemelkedhet. A jó programozó nem föltétlenül jó menedzser - és vica versa.

Magyarországon még nem sok látszik abból, amit újgazdaságnak hívnak. A sok-sok részben-ok közül érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy a mi házunktáján vajon az "újvállakozások" mekkora hányada formálódott - régi üzleti modellek kaptafájára ... Hány netre alapozott vállalkozás építtett könyvcsomagolót, és hány könyvesbolt vett honlapot vagy fizetős reklámhelyet az a interneten - Budapesten, és hogy néz ki a könyszakmai helyzet a nagy Ámerikában? (Intenetpenetráció és szállítási távolságok tekintetében nem biztos, hogy Budapesten rosszabb lehetőségek mutatkoznának az USA egészére kiszámított értékekkel összevetve.) Hogyan lehetséges, hogy a nyugaterópaihoz képest rendkívül árérzékeny magyar piacon még olyan sok nyomtatott katalógusra alapozó csonmagküldő cég áll a lábán? (Miért fizetné meg a magyar a papirost - ha tudná a webbolt megrendelőlapját kezelni? A nyomdai színesszagos annyival bizalomkeltőbb lenne, mint a képernyőre vetített?)

Helyénvaló a keresztkérdés: mi köze mindennek a Wikimedia Magyarországhoz? Nos, az én ferde felfogásom szerint a szabad kultúra nem korlátozódik definíciószerűen (azaz magától, "saját akaratából") a hasznavehetetlen kultúrjavak körére, hanem felöleli mindazokat az ismereteket is, amikkel - óh szörnyűség! - pénzt lehet keresni, amikből meg lehet élni. (Érdekes lenne összevetni, hogy vajon a dewikiszerkesztők mekkora hányada "alacsony foglalkoztatottságú", és hogy néz ki ez a mutató a huwikin vagy a ruwikin ... ) Lehet, hogy csak az én ismereteim korlátosságából folyik az a következtetés, hogy a nagy wikiken korántsem uralkodik olyan merev és ingerlékeny üzletellenes hangulat, mint itt a magyar nyelvű adásban, de az is lehet, hogy tényleg egészen más a légkör ott, ahol senki sem akad fenn különösebben azon, hogy a szabad kultúra zászlóshajójának alapítója sk fundál wikitechnikájú reklámfelületeket, sőt magának a wiki közösségi folyamatnak az üzleti hasznosításán fáradozó kutatóhelyet.

A gyakorlati ajánlatomSzerkesztés

A második szakaszban a "tárgyak szerinti" kölcsönösen előnyös szimbiotikus kapcsolatok kialakítására tettem ajánlatot, ebben a szakaszban a "tevékenységek békés együttélését" vázolom fel. Maga a nagy Richard Stallmann, a szabad szoftver és copyleft atyja is hangsúlyozza, hogy az ingyenesség elvárása addig méltányos, amíg a ráfordítások a nullához közelítenek, vagy amíg az adakozás valóban minden kényszertől és ráhatástól mentesen önkéntes. Konkrétan: "elvárható", hogy aki ingyen jut egy nagytudású szoftverhez, az ingyen adja tovább, de nem méltányos a szoftver konkrét felhasználásakor a beüzemelésésének és betanításának akár sokórás vagy többnapos folyamatát is ingyenesen elvárni a szoftver átadójától. Én úgy gondolom, hogy maga a MediaWiki szoftver, meg azon túl még fölmérhetetlen mennyiségű okos és ingyenes "program" vár magyar anyanyelvű felfedezőire és alkalmazóira. Megkockáztatom: sokkal jobban vár, mint a könyvek nevezetességét kiszabó irányelv elfogadására, vagy a Nógrád megye helységeit mutató sablon szükségességének eldöntésére ...

A Wikipédia nem gyűjt nímandokat, a Wikipédia nem háztartási tanácsadó: ez mind szép és jó, csak éppen a másik egy híján húsz nemmel összefogva az "emberiség össztudását" olyan alaposan körbenyirbálja, hogy középen néha-néha már csak egy fogpiszkáló marad az eredeti gerendából. Ne tessődjék a testvérprojektekre mutogatni: a magyar netközönség nem bír eltartani egyszerre nyolc-kilenc másképp fésült szabadon másolható világösszefoglalót. Továbbá a minemawikikór, a nevezetesség, a mindenlékanálság és a többi potenciális wikiördögöcske ott sem alszik, legfeljebb elszunyókál időnként a nagy csöndességben.

A magyar wikiéletben óriási szellemi tőke halmozódott fel, csak éppen nagyon sokszor hihetetlenül ostoba módon pocsékoljuk el ezt a tőkét. Van egy rakás nagyszerű nyelvátírótáblánk - (talán az egész magyar netuniverzumban a legteljesebb gyűjtemény) - és szakmányba pakoljuk a sablonokat pénzért árult japán játékfityfirittyekre, hogy ejnyebejnye, nem így kéne ám a 123. mellékhelyszín nevét átbetűzni. (A tényleges átbetűzésig csak ritkán jutunk el ... )

A Nullextrakadémia az információt nem tukmálni, hanem árusítani kívánja. Annyi csavar van azért dologban, hogy nem az információ elvivőjétől, hanem a feladójától kéri a pénzt. (Aki utánanéz a postai bérmentesítésnek, az hamar rájöhet, hogy semmi sem új a nap alatt, csak az innovációk nem egyforma sebességgel közlekednek más-más terepen.)

Infóboltba infóboltos kell: nem tartom valószínűnek, hogy a Wikimedia Magyarország Egyesület által patronált projekteknél alkalmasabb helyet találhatnék wikicsínbínban járatos, magyarul (is) tudó boltosjelöltek felkutatására. A legkeményebb ajánlatom: amennyiben a Wikimedia Magyarország Egyesület segítséget nyújt nekem ahhoz, hogy a Wikimedia projektekben felhalmozódott szellemi tőke emberi hordozóival békés, nyílt, konstruktív légkörben tárgyalhassak a kettős kötődéssel járó előnyökről, valamint az esetleges kockázatokról és mellékhatásokról, akkor a mindenkori árbevételem egy időszakonként előre rögzített hányadát az Egyesület rendelkezésére bocsátom, ugyancsak előre rögzítendő arányban a fent vázolt (és ahhoz hasonló) pályázatok céljára, illetve szabad felhasználásra. (Azért nem nevesítem egyelőre az átadás konkrét formáit, mert ha az Egyesület árbevételre is szert tehet, akkor vásárolok tőle, ha kimerítenénk a direkt hocinesze lehetőségeit, akkor az adományozás furmányosabb formáit kényszerülünk felderíteni. Üzleti tipp: szedjen jó sok adományt az egyesület mástól, és én igyekszem az árbevételszerző kapacitásait kihasználni! ... :)

Első szuszra ennyi: emésszünk ... :)

Mottó záróSzerkesztés

„Jimbo Jet az óceán felett:

- Hölgyeim és uraim, itt a kapitány beszél. Megkérem Önöket, hogy pillantsanak ki a jobb oldali ablakokon. Mint látják, a motorok lángokban állnak. Most kérem Önöket, pillantsanak ki bal oldali ablakokon is. Mint látják, a bal oldali motorok is lángokban állnak. No de semmi baj: az idő kitűnő, a tenger csendes. Ha most lefelé pillantanak, akkor a vízen látnak egy kis sárga pöttyöt. Az egy felfújható mentőcsónak.

– Én onnan beszélek ...”

– egy névtelen szerzemény a számtalan variációból