Főmenü megnyitása

Az új megyék részletesenSzerkesztés

Baranya megyeSzerkesztés

 
Baranya megye 1950-től
Területe

Baranya megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:


Járási beosztása

Baranya megye a rendezés előtt hét járásra oszlott, a rendezéskor ezek változatlanok maradtak, de a sor kiegészült az idecsatolt Szigetvári járással. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont egy megszűnt és egyidejűleg két újat is szerveztek, így a tanácsok megalakulásakor a megyében kilenc járás volt.


Városai

Baranya megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Mohács) tartozott, továbbá egy törvényhatósági jogú város is volt a területén (Pécs). Az utóbbi 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Területi változásai 1950 után

Baranya megye határai 1950 óta viszonylag stabilak, de legalább egy község átcsatolására kiterjedően minden szomszédja felé módosultak.

Pécs 1954 és 1971 között megyei jogú város volt, ekkor nem volt része a megyének.

1954. november 1-jén a Somogy megyei Kiskeresztúr községet Baranyához csatolták és egyesítették Gödre községgel Gödrekeresztúr néven.

1959-ben Zsibrik községet Baranyától Tolnához csatolták és beolvasztották Mőcsény községbe.

1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza, mely utóbbi egyidejűleg egyesült Szászvár községgel Mázaszászvár néven. E községegyesítés 1991. január 1-jén megszűnt, a két község ismét önálló, viszont továbbra is Baranya megyéhez tartoznak.

1996. január 1-jén Dunafalva községet Bács-Kiskun megyéhez csatolták.


Borsod-Abaúj-Zemplén megyeSzerkesztés

 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-től
 
Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék járási beosztása a megyerendezés előtt, 1950. január 31-én
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye ideiglenes járási beosztása a megyerendezés után 1950. március 16. és 1950. május 31. között
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye új járási beosztása 1950. június 1. után
Területe

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:


Járási beosztása

Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék a rendezés előtt nyolc, öt, illetve négy, összesen tehát 17 járásra oszlottak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye létrejöttekor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont négy megszűnt és egyidejűleg egy újat is szerveztek, így a tanácsok megalakulásakor a megyében 14 járás volt.


Városai

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez a létrejöttekor két megyei város (Ózd és Sátoraljaújhely) tartozott, továbbá egy törvényhatósági jogú város is volt a területén (Miskolc). Az utóbbi 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Területi változásai 1950 után

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 1950 óta változatlan, eltekintve a Tisza két oldalán fekvő községek egyes külterületi részeinek kölcsönös átcsatolásától.

Miskolc 1954 és 1971 között megyei jogú város volt, ekkor nem volt része a megyének.


Győr-Sopron megyeSzerkesztés

 
Győr-Sopron megye 1950-től
 
Győr-Moson és Sopron megyék járási beosztása a megyerendezés előtt, 1950. január 31-én
 
Győr-Sopron megye ideiglenes járási beosztása a megyerendezés után 1950. március 16. és 1950. május 31. között
 
Győr-Sopron megye új járási beosztása 1950. június 1. után
Területe

Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:


Járási beosztása

Győr-Moson és Sopron megye a megyerendezés előtt egyaránt négy-négy járásra oszlott. 1950. február 1-jén a Csepregi járás déli felét Vas megyéhez csatolták, beleértve magát Csepreget is, egyúttal e járás megszűnt. A Sopron megyénél maradt községeit azonban csak Győr-Sopron megye létrehozásakor, március 16-án osztották be részben a Kapuvári, részben a Soproni járásba. Így a megalakuló megye kezdetben hét járásra oszlott. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) azonban ismét egy megszűnt ezek közül, így a tanácsok megalakulásakor a megyében hat járás volt.

  • Csepregi (8) (Sopron megye, 1950. február 1-jén megszűnt)
  • Csornai (3) (Sopron megyéből)
  • Győri (4) (Győr-Moson megyéből, 1950. május 31-éig neve Tószigetcsilizközi)
  • Kapuvári (2) (Sopron megyéből)
  • Mosonmagyaróvári (5) (Győr-Moson megyéből, 1950. május 31-éig neve Magyaróvári)
  • Pannonhalmi (7) (székhelye Győrszentmárton, Győr-Moson megyéből, 1950. június 1-jén megszűnt)
  • Soproni (1) (Sopron megyéből)
  • Téti (6) (Győr-Moson megyéből, 1950. május 31-éig neve Sokoróaljai)


Városai

Győr-Sopron megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Mosonmagyaróvár) tartozott, továbbá két törvényhatósági jogú város is volt a területén (Győr és Sopron). Az utóbbiak 1950. június 15. napjától lettek a megye részei, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Területi változásai 1950 után

Győr-Sopron megye határa Vas megye és Komárom megye felé változatlan, Veszprém megye irányában azonban többször változott. 1954. október 1-jén Győr-Sopron megyétől Veszprém megyéhez csatolták Csikvánd, Gyarmat, Kemenesszentpéter, Malomsok és Szerecseny községeket.

1990 után viszont ezzel ellenkező folyamat zajlott le több hullámban: 1992. január 1-jén visszacsatolták Veszprém megyétől az akkor már Győr-Moson-Sopron nevű megyéhez Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny községeket, majd 1999. június 30-án Bakonypéterd és Lázi, továbbá 2002. október 20-án Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány községek átcsatolására került sor.



Komárom megyeSzerkesztés

 
Komárom megye 1950-től
 
Komárom megye járási beosztása a megyerendezés előtt, 1950. január 31-én
 
Komárom megye ideiglenes járási beosztása a megyerendezés után 1950. március 16. és 1950. május 31. között
 
Komárom megye új járási beosztása 1950. június 1. után
Területe

Komárom megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:


Járási beosztása

Komárom-Esztergom megye a rendezés előtt három járásra oszlott és Komárom megye létrejöttekor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak az újonnan idecsatolt községeket osztották be megfelelően. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) ismét csak kisebb határkiigazításra került sor, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is három járás volt.

  • Dorogi (3) (1950. május 31-éig neve Esztergomi, székhelye Esztergom)
  • Komáromi (1) (1950. május 31-éig neve Gesztesi, székhelye Komárom)
  • Tatai (2)

A Veszprém és Fejér megyei községek átcsatolásával egyidejűleg Kisbér székhellyel járási kirendeltség alakult a Gesztesi járáson belül, ez azonban a járási tanácsok megalakulásakor, 1950. augusztus 15-én megszűnt.

Városai

Komárom megyéhez a létrejöttekor három megyei város (Esztergom, Komárom és Tatabánya) tartozott.

Területi változásai 1950 után

Komárom megye területe 1950 óta egyetlen alkalommal változott: 1999. június 30-án hozzácsatolták Fejér megyétől az 1984. január 1-jén Szár határából alakult Szárliget községet.

Somogy megyeSzerkesztés

 
Somogy megye 1950-től
 
Somogy megye járási beosztása a megyerendezés előtt, 1950. január 31-én
 
Somogy megye ideiglenes járási beosztása a megyerendezés után 1950. március 16. és 1950. május 31. között
 
Somogy megye új járási beosztása 1950. június 1. után
Területe

Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől a következőképpen alakult:


Járási beosztása

Somogy megye a rendezés előtt kilenc járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek közül egyet Baranya megyéhez csatoltak, a többi nyolc lényegében változatlanul maradt, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont egy megszűnt és egyidejűleg egy újat is szerveztek, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is nyolc járás volt.


Városai

Somogy megye területén egy törvényhatósági jogú város volt (Kaposvár), amely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Területi változásai 1950 után

Somogy megye határai Zala megye és Veszprém megye felé 1950 óta változatlanok. Baranya megyéhez csatolták 1954-ben Kiskeresztúr községet, mely egyidejűleg Gödre községgel Gödrekeresztúr néven egyesült. Tolna megyéhez csatolták 1974. december 31-én Attala és Kapospula községeket.

Tolna megyeSzerkesztés

Területe

Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől a következőképpen alakult:


Járási beosztása

Tolna megye a rendezés előtt hat járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak az idecsatolt községeket osztották be megfelelően. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) ismét csak kisebb határkiigazításra került sor, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is hat járás volt.

  • Bonyhádi (1950. május 31-éig neve Völgységi, székhelye Bonyhád)
  • Dombóvári
  • Gyönki (1950. május 31-éig neve Simontornyai, székhelye Gyönk)
  • Paksi (1950. május 31-éig neve Dunaföldvári, székhelye Paks)
  • Szekszárdi (1950. május 31-éig neve Központi, székhelye Szekszárd)
  • Tamási


Városai

Tolna megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Szekszárd) tartozott.

Területi változásai 1950 után


Vas megyeSzerkesztés

Területe

Vas megye új területe 1950. február 1-jétől a következőképpen alakult:


Járási beosztása

Vas megye a rendezés előtt hét járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. A Sopron megyétől a megyerendezéskor idecsatolt terület megelőzően a Csepregi járáshoz tartozott, mely egyidejűleg megszűnt és községei több járás között kerültek elosztásra. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) a megye járási beosztása nem változott, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is hét járás volt.


Városai

Vas megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Kőszeg) tartozott, továbbá egy törvényhatósági jogú város is volt a területén (Szombathely). Az utóbbi 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Területi változásai 1950 után

Vas megye határai Zala megye és Veszprém megye felé 1950 óta változatlanok, az egyetlen változás Kemenesszentpéternek Győr-Sopron megyétől Vas megyéhez való visszacsatolása volt 1954-ben.

Zala megyeSzerkesztés

 
Zala megye 1950-től
 
Zala megye járási beosztása a megyerendezés előtt, 1950. március 15-én
 
Zala megye ideiglenes járási beosztása a megyerendezés után 1950. március 16. és 1950. május 31. között
 
Zala megye új járási beosztása 1950. június 1. után
Területe

Zala megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:


Járási beosztása

Zala megye a rendezés előtt tíz járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek közül hármat Veszprém megyéhez csatoltak, a többi hét lényegében változatlanul maradt, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont két járás megszűnt, így a tanácsok megalakulásakor a megyében öt járás volt.


Városai

Zala megyéhez a létrejöttekor két megyei város (Nagykanizsa és Zalaegerszeg) tartozott.

Területi változásai 1950 után

Zala megye határai Vas megye és Somogy megye felé 1950 óta változatlanok, Veszprém megyétől viszont 1978. december 31-én visszacsatolták hozzá a Keszthelyi járást és az 1954-ben városi címet kapott Keszthelyt.

Magyarország megyéi 1920-1950 közöttSzerkesztés

A megyék 1950 utánSzerkesztés