Főmenü megnyitása

A termés ehető része átlagosan a következőkből tevődik össze: 96,1 % víz, 0,6 % rostok, 0,2 % fehérjék, 0,1 % zsírok, 2,5 % szénhidrátok, 0,5 % ásványi anyagok. [Flasch 1][Darwin2003 1]
Genetikai és régészeti kutatások, melyek eredményét 2005 decemberében, a National Academy of Sciences közleményeiben tették közzé [Forr 1][Megj 1] , arra utalnak, hogy a lopótök és a kutya háziasítása korábbi, [Darwin2003 2] mint az élelmiszernövényeké vagy a többi haszonállaté, és hogy mindkettőt a jégkorszak végén a paleoindiánok vitték magukkal az új világba, amikor benépesítették Amerikát. [Darwin2003 3]

Középkori adatokból [Népr 1] arra következtethetünk, hogy a lopót, ill. az alapanyagául szolgáló növényt [Darwin2003 4] jelöli a valószínűleg kun-besenyő eredetű kabak, kobak szó is. [Népr 2][Népr 3][Népr 1] Az az elmélet, hogy a lopótököt Amerikába Ázsián keresztül az emberek vitték magukkal, csak egy kérdést hagy nyitva: miért nem találtak eddig Észak-Amerika nyugati részén [Darwin2003 5] is erre utaló archeológiai leletet? [Forr 1]

ForrásokSzerkesztés
  1. a b Erickson, David L., Smith, Bruce D.;Clarke, Andrew C.; Sandweiss, Daniel H.; Tuross , Noreen. An Asian origin for a 10,000-year-old domesticated plant in the Americas (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences (2005) 
  • Charles Darwin, Charles (2003): A fajok eredete : természetes kiválasztás útján. Typotex, 2003, Budapest, Az evolúciós gondolat sorozata, 1585-8391, ISBN 963 9132 60 9
  1. pp.153
  2. p.48
  3. p. 98
  4. p. 76
  5. pp.539
Közvetett forrásokSzerkesztés
  1. a b Füzes, Miklós. Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez. A Veszprém megyei Múz.-ok Közl.-i (1971) 
  2. Kiss, János. Növénytan. A Veszprém megyei Múz.-ok Közl.-i (1958) 
  3. Kurucz, Albert. Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (1964) 
  1. J. Guha, S.P. Sen: Physiology, biochemistry and medicinal importance. In: N.M. Nayar, T.A. More: Cucurbits. Science Publishers, Enfield 1998, S. 97-127. ISBN 1-57808-003-7
MegjegyzésekSzerkesztés
  1. A tudományos együttműködés keretében végzett kutatás résztvevői a Harvard University, a Smithsonian Institution's National Museum of Natural History, a Massey University in New Zealand és a University of Maine tudósai voltak, és a perui, mexikói, floridai ásatásoksorán archeológiai kontextusban előkerült lopótötöket vizsgáltak meg morfológiailag, genetikailag, és rádiókarbon módszerekkel.