Szerkesztő:Ramirez/Selyemút

A Selyemút részei

Szárazföldön

Észak-Kína kereskedelmi központjától indulva nyugat felé, a szárazföldi Selyemút északi és déli útszakaszokra bomlott, hogy elkerülje a Taklamakán sivatagot és a Lop Nur vidéket.

Az északi útvonal északnyugati irányba haladt Kína Gansu tartományán keresztül, majd további három részre ágazott. Kettő ezek közül a hegyek vonulatát követte a Taklamakán sivatagtól északra és délre, majd Kasgarnál újra egyesültek. A harmadik a Tiensan hegységtől északra haladt, Turfanon, Talgaron és Almatin keresztül, ami ma Kazahsztán délkeleti része.

Az út Kashgartól nyugatra ismét két felé vált. Az egyik szakasz az Alai-völgyön lefelé Termez és Balkh felé haladt. A másik szakasz a Fergana-völgyben Kokandon keresztül nyugatra tartott, átszelte a Karakum sivatagot nyugati irányba Merv felé, majd rövidesen találkozott a déli útvonallal.

Az egyik útszakasz északnyugati irányba fordult az Aral-tótól és Kaszpi-tengertől északra és a Fekete-tenger felé haladt tovább.

Egy másik útvonal szintén Xi`anból indult és a Sárga-folyón keresztül nyugat felé tartott Xinjiang, Fergana (ma Üzbegisztán), Perzsia (Irán), Irak felé, mielőtt elérte a Római Birodalom nyugati határát.

A Selyemút északi útvonalának karavánjai számos terméket juttattak el Kínába. Perzsiából datolyát, sáfrányt és pisztáciát, Szomáliából tömjént, aloét, mirhát, Indiából szantálfát, Egyiptomból üveget, és a világ egyéb drága és keresett cikkeit szállították. Visszafelé selymet, lakkozott árut és porcelánt hoztak. (8)

A déli útvonal leginkább egyetlen út volt, ami Észak-Indián keresztül Türkesztán-Koraszán területén át, déli elágazásokkal a tengeren Mezopotámiáig és Anatóliáig folytatódott. Kínában dél felé haladt a Szecsuán-medencén keresztül és a hegyeken átkelve Északkelet-Indiába ért. Ez az útvonal Teaút néven is ismeretes. Az útvonal nyugatra fordult a Brahmaputra és Gangesz folyók síkságain keresztül, majd valószínűleg becsatlakozott a Grand Trunk Roadba Varanasitól nyugatra. Észak-Pakisztánon és a Hindukus-hegységen át Afganisztánra ért és Mervtől nem messze becsatlakozott az északi útvonalba.

Ezek után viszonylag egyenes vonalban haladt nyugat felé Észak-Irán hegyein és a Szíriai-sivatag északi csücskén át a Földközi-tenger keleti partvidékéig. A kereskedők a tengeren Itáliáig, a szárazföldön északra Anatóliáig, délre Észak-Afrikáig vitték tovább az árukat.

Egy másik ágon az áruk Herátból Szuzán át a Perzsa-öbölnél lévő Szpaszinu Kharaxig haladtak, illetve Petráig és Alexandriáig és egyéb Földközi-tengeri kikötőkig, ahonnan a hajók Rómáig vitték őket.