Szerkesztő:Ryca/Közbeszerzési törvény

A Közbeszerzési törvény (Magyarországon a rövidítése: Kbt.) szabályozza a közbeszerzési eljárásokat a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése érdekében. Magyarországon jelenleg az 2011. évi CVIII. törvény van hatályban. 2014-ben három, a közbeszerzést érintő új EU irányelvet fogadtak el, amelyet a hazai joggyakorlatba át kell ültetni. Az új irányelveknek megfelelő közbeszerzési törvény tervezetten 2015. november 1-én lép hatályba.

E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

A 2014. évi irányelvek lehetőséget biztosítanak stratégiai célok megvalósítására is, ilyen például az innováció, a környezetvédelem. Az új Kbt-ben ezeket a szempontokat is figyelembe lehet venni a közbeszerzési eljárásokban.

A 2011. évi Kbt. szerkezeteSzerkesztés

A Kbt. hat részből és 15 fejezetből áll Az első rész tartalmazza az általános rendelkezéseket, a második rész az Uniós értékhatárt elérő közbeszerzések szabályait, a harmadik rész a Nemzeti közbeszerzésekre vonatkozó eltéréseket, a negyedik rész a közbeszerzési szerződések szabályait, az ötödik rész a közbeszerzések jogorvoslatának szabályait, a hatodik rész a Közbeszerzési Hatóság működésének szabályait, a hetedik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés