Szerkesztő:Samat/Wikimánia 2014

2014. augusztus 6–10-én, Londonban került sor a 2014-es Wikimániára, melyen az amerikai Wikimédia Alapítvány ösztöndíjasaként vettem részt. Valójában az első két nap egy hackathon, a Wikimédia-fejlesztők találkozója volt, míg a következő három nap volt a tényleges Wikimánia, a Wikimédia-közösség éves találkozója. A Wikimánia részben konferencia a Wikipédiáról és társprojektjeiről, illetve tágabb értelemben a szabad kultúráról és a nyílt társadalomról, másrészt találkozó, ahol a világ különböző részein élő, azonos területen dolgozó emberek személyesen is találkozhatnak, megbeszélhetik tapasztalataikat, problémáikat vagy éppen megoszthatják sikereiket.

Hackathon

A hackathonon való részvételemmel kapcsolatban megjegyezném, hogy nem vagyok programozó, sem Wikimédia-fejlesztő. A fejlesztői találkozóra azért regisztráltam, mert a Wikimániát megelőző kétnapos úgynevezett előkonferencia minden évben kiváló alkalom volt a helyi Wikimédia-szervezetek, az ún. chapterek képviselőinek a megbeszélésekre, a különböző nemzetközi projektek (mint például a Wiki Loves Monuments vagy a Wiki Loves Earth) szervezőinek a találkozójára, olyan regionális találkozókra, mint a közép- és kelet-európai, afrikai, indiai (az indiai szubkontinensen 1652 (!) nyelvet beszélnek, melyekből országosan kettő, regionálisan még 14 hivatalos, az alkotmány 22 nyelvet említ hivatalosként; jelenleg az angolon kívül 20 indiai nyelvnek van külön Wikipédiája és további 20 van indulási állapotban), azonos nyelvű szerkesztők találkozóira (francia, eszperantó, katalán, kelta), a női wikipédisták találkozójára, vagy térképező és fotózós rendezvényekre. Ezekre az idei évben csak a rendkívül sűrű időbeosztású konferenciával egy időben, az ebédszünetekben vagy éjjel volt lehetőség, és rendszerint egymással ütköztek.

Multimédiás fejlesztések

Ha már ott voltam a hackathonon, elmentem azokra a megbeszélésekre, amiket valamilyen új fejlesztéssel kapcsolatban szerveztek a fejlesztők, kikérve a résztvevők véleményét, ötleteit, javaslatait. Ezen megbeszélések egy részét a WMF multimédiás csapata tartotta az aktuális fejlesztésekkel kapcsolatosan.

Media Viewer

Az új multimédiás fejlesztések egyike a Media Viewer (mivel egyelőre csak a képekre készült el, így addig lehetne képnézegetőnek is fordítani). Ez egy már néhány hónapja bekapcsolt, de továbbra is folyamatosan fejlesztett, módosítás alatt álló eszköz. Amikor valaki a Wikipédiában vagy a Commonsban egy képre kattint, nem a kép leírólapjára jut, hanem a képernyő nagy részét kitöltő nézethez jut, amin magán a képen kívül csak a legszükségesebb, legindokoltabb információk találhatóak, és lehetőség van az adott oldalra beillesztett egyes képeken való egyszerű végiglapozásra is (különösen galériák esetén hasznos, mert így nem kell minden egyes képet végigkattintgatni). Az eszköz bekapcsolását hatalmas szerkesztői tiltakozás követte, az angol, a német Wikipédia, valamint Commons közreműködői is az eszköz azonnali és végleges kikapcsolását követelték (és szavazták meg nagy többséggel). Az üzemeltető Alapítvány azonban a szokásoktól eltérően szembement a szerkesztői közösség döntésével azzal érvelve, hogy ez az eszköz elsősorban az olvasókat szolgálja (akik a felhasználók döntő többségét adják, viszont nem vettek részt a szavazásban), a szerkesztők pedig bármikor kikapcsolhatják az eszközt egyetlen kattintással. A megbeszélések során arra voltak kíváncsiak a fejlesztők, hogyan lehetne megoldani a helyzetet, olyan állapotot teremteni, ami mindenkinek megfelelő, és milyen ötletek, javaslatok lennének az oldal módosításával kapcsolatban (milyen tartalmak azok, amiknek mindenképpen meg kellene jelennie, mik azok, amiket inkább elhagyjanak, milyen problémák, javaslatok vannak a működéssel, használhatósággal kapcsolatban). A fejlesztők bemutattak egy új, kísérleti koncepciót is. A résztvevők között elhangzott, hogy érdemes lenne megfontolni néhány más oldal (pl. Flickr, Rijkmuseum) egyes megoldásainak átvételét. Jelenleg, szeptember 7-ig egy egy nyilvános konzultáció zajlik az eszközzel, funkcióival és fejlesztési irányával kapcsolatban.

Feltöltővarázsló

A multimédiás csapat másik bemutatott projektje a feltöltésvarázsló megújításáról szólt. Ez a még nem bekapcsolt, de már elindított fejlesztés a feltöltési folyamat megkönnyítését, felhasználóbarátabbá tételét szolgálja. Céljai például a különböző licencekben nem járatos feltöltők számára a választási folyamat megkönnyítése, a felület egyszerűsítése, a feltöltő számára a folyamat állapotának visszajelzése (teljes folyamatban hol tart, feltöltés hogy áll stb.), a különböző, jelenleg tapasztalt hibák (elakad a folyamat valahol félúton) kijavítása, a mezők kitöltésének további segítése akár sok fájl feltöltése esetén is. A megbeszélés(ek) során a jelenlegi és a új feltöltésvarázsló egyes lépésein mentünk végig, megbeszélve, hol milyen problémák vannak vagy lehetnek, kinek milyen ötletei, javaslatai vannak ezek módosítására.

Strukturált adatok a Wikimédia Commonsnak

A harmadik, indulás előtt álló fejlesztés a strukturált adatok nevet viseli, és első körben a Wikimédia Commons médiaállományaival kapcsolatos adatok adatbázisba szervezését, egy Wikidatához hasonló szoftver a Wikimédia Commons alá való telepítését jelenti. Ez megkönnyíti majd a médiaállományokhoz tartozó adatok karbantartását és azok keresését (a Wikimédia Commons egyik legfontosabb kritikája az állományok kereshetőségét, megtalálhatóságát illeti), vagy lehetőséget adhat a feltöltés során az egyes mezők (kategóriák, leírások stb.) kitöltésére vonatkozó javaslatokra a már feltöltött korábbi fájlok adatai alapján. A megbeszéléseken a Wikidata és más szoftverek fejlesztőinek, illetve elsősorban a Wikimédia Commons közösségének észrevételeit, javaslatait igyekeztek összegyűjteni a későbbi fejlesztéshez.

Jogi ügyek

„Az alábbiak nem tekinthetőek jogi tanácsnak vagy szakvéleménynek, csupán a különböző témák saját értelmezésű leiratai.”

Creative Commons-licencek

Több előadás foglalkozott különböző jogi kérdésekkel, kiemelten a Creative Commons-licencek megfelelő forrásjelölésével. Volt egy előadás egy külső szervezet által fejlesztett eszközről, ami a különböző dokumentumokba beillesztett képekhez automatikusan hozzáadja a megfelelő forrásjelölést, majd Mathias Schindler tartott egy bemutatót egy, a Wikimedia Deutschland által fejlesztett segédeszközről, mely a Wikimédia Commons-kép linkje és a felhasználási mód megadása után az adott Creative Commons-licencnek és a német jogszabályoknak megfelelő és másolható módon adja meg a forrásjelölést. A kérdés fontosságának aláhúzására ismertette, hogy a német jog szerint a szerzői jog megsértéséért alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztés (börtön) szabható ki, illetve 5 év, amennyiben ez kereskedelmi felhasználás keretében történt; tavaly több mint 200 főt ítéltek el Németországban emiatt, és kb. 20 főnek kellett börtönbe mennie. Eközben az interneten található weboldalak többsége (de sok nyomtatott termék is) egyszerűen elintézi a forrásjelölést azzal, hogy „Forrás: Wikipédia”. Ahogyan a különböző termékekhez, szoftverekhez tartozó végfelhasználói szerződést (általában 20-100 oldal) az emberek többsége nem olvassa el, a képek felhasználásához tartozó licencszerződést sem, így próbálnak segíteni a felhasználóknak, hogy enélkül is és a lehető legegyszerűbb módon jogszerűen járhassanak el. A kifejlesztett eszköz jelenleg csak német nyelven érhető el és a német joggal van harmonizálva, azonban nem kizárt, hogy a jövőben más nyelveken és országok jogrendjéhez is elkészül. Az eszköztár és a kép teljesebbé tételéhez: a forrásjelöléshez egyéb eszközök is elérhetőek. Ilyen a Wikimédia Commons hagyományos leírólapjának tetején elhelyezett „Use this file” link, amire kattintva HTML és BBCode formátumban érhető el a javasolt forrásjelölés. Az új Media Viewer felülete is kínál hasonló szolgáltatást: a kép alatt található „A fájl használata máshol” gombra, majd a „You need to attribute the author” szövegre kattintva sima szöveg és HTML formátumban másolható ki az adott képre vonatkozó javasolt forrásjelölés. Wikipédia-cikkek átvétele esetén pedig a Speciális:Hivatkozás oldal nyújthat segítséget a forrásjelölésre különböző stílusok esetén. A jogilag kifogástalan forrásjelöléssel kapcsolatban ennek ellenére maradtak nyitott kérdések (és pl. a fenti minták sem egyeznek meg), és a későbbiekben egy ilyen eszközt célszerű lenne a legegyszerűbben használható és jól látható módon, közvetlenül a képek és a szócikkek mellett elhelyezni, hogy a jóhiszemű felhasználóknak az életét megkönnyítsük (szigorúbban fogalmazva: segítsünk nekik elkerülni a börtönt).

Kat Walsh előadása a Creative Commons 4.0-ás, tavaly év végén bejelentett licenccsaládjáról szólt. Kat az előadásban ismertette az új licenc megszületésének okait és céljait, mint a rövidebb, egyszerűbb, átláthatóbb jogi szöveg, könnyebb alkalmazhatóság vagy az adatbázisjog belefoglalása. Fontos változás, hogy a mű címét ezentúl nem kötelező feltüntetni a jogszerű forrásjelölésben.

WMF jogi ügyei

Ezt követően részt vettem két előadáson, amit a WMF jogi csoportja tartott. Ezek egyike a különböző tipikus jogi problémákról szóltak, amikkel ők a projektekkel kapcsolatosan az év során találkoztak. Ezek egy része pl. a fair use határeseteivel kapcsolatosak (mikor és meddig tekinthető úgy, hogy a felhasználás még beleesik ebbe, a Wikipédia különböző nyelvi változataiban tárolt nem szabad képekkel milyen viszonyban van), más része a védjegyjog és a szerzői jog kombinációjával rendelkező művek esetén a felhasználás lehetőségeivel és korlátaival (volt az előadás közben kvíz, hogy a felsorolt példák közül ki találja ki, hogy melyek rendelkeznek szerzői és védjegyjogi védelemmel, illetve ezek közül melyikkel). Az előadásokból természetesen nem maradhatott ki a jogi válaszokban gyakran alkalmazott „attól függ” kifejezés, hiszen ezekre a kérdésekre adott válaszok sokszor a felhasználás módjától, földrajzi helyétől (vagy akár attól, melyik szócikkben vannak) és egy csomó más dologtól függően mások lehetnek. A második előadásukban néhány konkrét jogi esetet ismertettek, amely során különböző szervezetek jogi útra terelték vitatott kérdéseket. Más nagy internetes cégekhez (pl. Facebook, Google) képest a WMF-nek elhanyagolható számban van ilyen (pl. tartalom eltávolítására vagy személyes adatok kiadására vonatkozó) ügye, aminek oka az önkéntes közösség szigorú és nagyon hatékony ellenőrző munkája. A példák között is inkább olyan érdekes eseteket mutattak be, ahol a keresetet benyújtóval szemben a Wikimédia általános, az ismeretek szabadságára vonatkozó hitvallásának megfelelően a WMF vállalta a jogi eljárást. Ilyen volt például, amikor a francia titkosügynökség követelte egy katonai támaszpontról szóló cikk eltávolítását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, miközben korábban egy teljes televíziós műsor készített és vetített le felvételeket róla, maga a bázis is kínál látogatást a helyi riportereknek, a cikk pedig nyilvánosan elérhető és publikált információkra épült. Másik eset a enwiki:Palawa_kani cikk törlésére vonatkozott, arra hivatkozva, hogy a teljes nyelv szerzői jogi védelem alatt áll (palawa kani egy, a tasmán őslakosok száz éve kihalt nyelve alapján és megmentésére létrehozott nyelv, melyet napjainkban egyre többen használnak Tasmániában). A jogi csoport védekezése alapján abszurd, hogy egy használt nyelv szerzői jogi védelem alatt álljon, és a Wikimédia-mozgalom kiemelten próbál segíteni a kisebb nyelvi csoportok és kulturális értékek megőrzésében. A harmadik, általam kiemelt eset egy üstökös makákóról készített képről szólt, ahol a képet maga a majom készítette, és a fényképezőgép tulajdonosa követelte a kép törlését a szerzői jogai megsértésére hivatkozva. A jogi csoport ezt megtagadta, mivel a szerzői jog tulajdonosa nem a fényképezőgép tulajdonosa, hanem az, aki a képet készítette, jelen esetben a majom. Mivel azonban az állatoknak és növényeknek nem lehet szerzői joga, így a kép közkincs. Az ügy jelenleg is nagy médiavisszhangot kap, több műsor, magazin és fotós weboldal is kiemelten foglalkozik vele, és a Wikimánián az egyik slágertéma volt: sokak előadásában visszaköszönt valamilyen formában, és sokan készítettek csoportképet a majom önarcképével. Az összes ilyen ügy megismerhető a https://transparency.wikimedia.org/ oldalon keresztül.

URAA

A Creative Commons-licencek mellett kiemelt hangsúlyt kapott az URAA nevű jogszabály, illetve annak következményei. A téma már a WMF jogi csoportjának előadásában is előjött, de részleteivel több későbbi előadás foglalkozott. Miután 1989-ben az Egyesült Államok is csatlakozott a Berni Egyezményhez, módosították az Egyesült Államok szerzői jogra vonatkozó szövetségi törvényét, és ez a módosítás 1995 elejétől hatályba lépett. Ennek egyik eleme a más országokban szerzői jogi védelem alatt álló művek szerzői jogi védelme az Egyesült Államokban. A törvény alapján korábban az Egyesült Államokban már közkincsnek minősülő művek visszamenőlegesen szerzői jogi védelem alá kerültek. Kiderült, hogy a törvény sokszor túlzott védelmet eredményezett, mert az Egyesült Államokban a védelmi idő sok esetben hosszabb, mint abban az országban, ahol a szerzői jog keletkezett, így olyan esetek is előfordulnak, hogy a világon sehol sincs védelem alatt a pár éve még az USA-ban is közkincsnek tekintett mű, csak az Egyesült Államokban. Mivel pedig a Wikimédia-projekteknek be kell tartaniuk az Egyesült Államok törvényeit, így nem tárolhatják és szolgáltathatják szabad licenc alatt ezentúl ezeket a képeket. A problémára a még 2001-ben indult Golan-per kapcsán derült fény, melybe 2011-ben több nagy szervezettel együtt a WMF is bekapcsolódott a védelem oldalán, azonban a legfőbb ügyészség döntése alapján végül 2012-ben a per elbukott. Ezt követően a Commons adminisztrátorai közkincsnek minősített képek tízezreit törölték le a Wikimédia Commonsról a feltöltők és az USA-n kívüli közösségek teljes megdöbbenésére. Az eset különösen érzékenyen érintette az izraeli Wikipédiát, ahol a szerzői jogi védelem a szerző halálát követő 50 évig tart, így a második világháborút követő évtizedekben keletkezett művek nagyobb része, az állam alapításával kapcsolatos és mára ikonikussá vált képek, nemzeti jelképek kerültek törlésre. Hasonlóan komoly problémát jelent számos GLAM-projektnek, ahol a jogtulajdonos kormányzat vagy gyűjtemény által közkincsnek minősített és a Wikimédia Commonsnak adományozott képek tömegei estek törlés áldozatává. A probléma különösen érdekes, miután wikipédisták (és a helyi Wikimédia-szervezetek) kérésére több ország kormányzata (Egyesült Királyság, Izrael) is írásba adta, hogy az általa közkincsnek minősített művekre úgy tekintenek, hogy azok nem csak az adott országban, hanem az egész világon közkincs művek, azaz valójában hiába mondja azt az USA jogszabálya, hogy szerzői jogi védelem alatt áll a mű, maga a szerzői jog tulajdonosa jelezte, hogy nem kíván ezzel élni. A probléma megoldására az izraeli, spanyol, venezuelai, argentin helyi Wikimédia-társszervezet arra kérte a WMF-et, hogy elhelyezhessenek egy adatszervert az Egyesült Államokon kívül, ahonnan az ilyen típusú tartalmakat szolgáltathatnák a Commonsba, vagy úgy szolgáltassa ezeket a tartalmakat, hogy azok ne legyenek elérhetőek az Egyesült Államokból, azonban ez jogi és műszaki szempontok alapján sem tetszik az alapítványnak. A problémát eddig nem sikerült a Wikimédia Commonson belül megoldani, képek tömegei kerültek törlésre, visszaállításra, törlésre, újra feltöltésre, újra törlésre és így tovább, és több nagy GLAM-projekt, tartalomadományozás állt le a helyzet tisztázásáig. A helyzet átmeneti megoldására több helyi szerkesztői csoport kezdte el visszamozgatni a korábban a helyi projektekből a Wikimédia Commonsba áttöltött tartalmakat pl. a Wikipédia helyi nyelvi változatába. Kérésre az üggyel a WMF jogi csoportja és kuratóriuma is foglalkozott, de igazán nem mondhattak mást, mint hogy hiába nem értenek egyet a jogszabállyal, be kell azt tartani. Mivel azonban a legtöbb esetben a jogtulajdonos vagy nem kíván élni ezzel a joggal, vagy (mivel a saját országában már lejárt a védelmi idő) nem is gondol rá, hogy van olyan ország, ahol még (illetve újra) védett lehet a már sok éve közkincsnek minősülő műve, és a WMF-hez még sosem érkezett ilyen típusú kifogás, így a problémát jogi szempontból nem tekintik különösen veszélyesnek. A Wikimédia Commons adminisztrátorai azonban két részre szakadtak: egy részük továbbra is törli, más részük pedig visszaállítja ezeket a műveket…

Melyik ország jogrendje érvényes?

A WMF jogi csoportja többször hangsúlyozta, hogy az általuk elmondottak elsősorban az Egyesült Államok jogi környezetére igazak, és bár próbálják megismerni a világ különböző országainak legfontosabb helyi jogszabályait és a legjelentősebb különbségeket, részleteiben ez világméretben lehetetlen. A jogi szekció egyik előadása éppen a Wikimédia-projektek nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozott: a kölni egyetem egyik fiatal jogi kutatója azt vizsgálta, hogyan működik a nemzetközi jog, mikor melyik ország jogszabályait kell alkalmazni, az eddig előfordult bírói esetek mit mutatnak, illetve ez hogyan érinti a Wikimédia-projekteket (azon belül is példaként a többnyelvű és világméretű szolgáltatást nyújtó Wikimédia Commonst). A rendkívül jó előadás egyik érdekes következtetése volt, hogy a szerverek helyétől függetlenül az Egyesült Államok jogszabályai mindenképpen vonatkoznak a Wikimédia Commonsra (azaz a szerverek országhatáron kívülre mozgatását követően is be kellene tartani azokat).

Panorámaszabadság és lobbizás

Az egyik előadás témája az olaszországi kulturális örökségek illusztrációinak Wikimédiában való alulreprezentáltságáról és ennek okaival foglalkozott. Olaszországban, több más országhoz hasonlóan nincsen panorámaszabadság, ami azt jelenti, hogy csak olyan épületekről szabad képeket készíteni, melyekre vonatkozóan már lejárt az alkotók (elsősorban építészek) szerzői joga, vagy rendelkezni kell a jogtulajdonosok írásos engedéllyel már a kép elkészítése előtt. Olaszországban a helyzet még nehezebb, mert ezenfelül rendelkezni kell az épület vagy művészeti alkotás tulajdonosának engedélyével is (a szabály a több tízezer műemlék fenntartását hivatott segíteni: a tulajdonosoknak kötelességük azok állagmegóvása, de az állam nem biztosít ehhez semmilyen forrást; ebből következően az engedélyt általában pénzért adják, és a szabad licenc elérése ritkán sikerül). A két szabály kombinációjaként Olaszországban a legtöbb, emberi kéz módosította területen közel lehetetlen jogszerűen képet készíteni. Az olasz közösség az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tett a helyzet rendezésére: próbáltak a jogszabályalkotókkal beszélni, kiküldtek több ezer szervezetnek engedélykérő leveleket, de a folyamat igen lassú, és a közeljövőben nem is várható áttörés. Viszont kidolgoztak néhány eljárást, dokumentációt, formanyomtatványt, amik segítenek azoknak, akik megpróbálnak végigmenni ezen az adminisztrációs folyamaton.

A jogi környezet ismeretek terjedéséhez kedvezőbbé tételéért több országban küzd a helyi Wikimédia-szervezet és közösség, több-kevesebb sikerrel. Mivel azonban az egyes országok jogrendje általában valamilyen nagyobb, nemzetközi egyezményekhez igazodik, így célszerű a lobbizást magasabb szinten is folytatni: ez az Egyesült Államokban a szövetségi törvényeket alkotó kongresszusban, Európában pedig az EU-s törvényeket alkotó Európai Parlamentben való érdekérvényesítést jelenti. Mindkét küzdelemről volt egy-egy összefoglaló előadás. A lobbizás formája, hogy az ebben résztvevők egyenként felkeresik a képviselőket, és ismertetik velük a mozgalom céljait, hátterét, a módosítással kapcsolatos érveket és indokokat. Az akcióval legalább azt el lehet érni, hogy a döntéshozók tájékoztatása ne legyen teljesen egyoldalú a nagy, gazdasági érdekeiért harcoló lobbicsoportok oldaláról. Az EU-s lobbizás fő célkitűzése jelenleg a panorámaszabadság EU-n belüli egységes kezelése, az állami előállítású tartalmak közkincsként való közzététele és az árva művekkel kapcsolatos szabályozás felülbírálata, egységes szabályozása. Az ezeket a célokat kitűző felhíváshoz, kezdeményezéshez több európai országban működő helyi Wikimédia-szervezet csatlakozott már, köztük a Wikimédia Magyarország is.

Szoftveres kérdések

Tartott egy előadást Greg Grossmeier a Free Software Advocacy Group (FSAG) tevékenységéről. A csoport az alapítvány és a mozgalom által használt szoftvereket tekinti át időről időre különböző területeken, és ajánlásokat fogalmaz meg, ahol a kereskedelmi szoftvereknek versenyképes szabad szoftveres alternatívája van, illetve a különböző szabad szoftveres alternatívákat elemzik a szükséges felhasználások függvényében. Elmondták, hogy az alapítvány a fő infrastruktúrájában néhány (pl. routerekben használt) firmware kivételével már csak szabad szoftvereket használ. Nem céljuk senkit nyomás alá helyezni és nincs kötelező előírás az alkalmazottak számára sem, de segítenek a lehetőségek feltérképezésében és ajánlásokat fogalmaznak meg ezek alapján.

A következő előadás arról szólt, hogy a WMF készített egy elemzést a saját programkódjairól, hogy azok mekkora részének ismert a forrása és szerzője. Az eredmény lesújtó volt, mert pl. a MediaWiki kódjának nagyobb részénél a forrás nem ismert vagy nincs. Mivel szabad szoftveres környezetben gyakori a kódok egymástól való átvétele, a végén az így keletkezett programok esetén követhetetlenné válik, hogy kódjuk melyik részének ki a szerzője, mi a forrása, licence, jogállása. Ez nem csak magának a program fejlesztőjének és kiadójának (jelen esetben a WMF) lehet később probléma, hanem azoknak is, akik jóhiszeműen átveszik ezeket a kódokat saját célú felhasználásra, átdolgozásra (megbízva a kódok jogszerűségében). A WMF jogi csoportja így szorgalmazza ezen kérdések tisztázását, és hogy a jövőben erre sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek a szoftverfejlesztők (szervezeten belül, és általánosságban is).

Térképek

A Wikipédia évek óta használ térképeket, valamilyen szinten az OpenStreetMapet is, azonban elmaradott a térképi szolgáltatások terén, és ennek fejlesztése az elmúlt években nagyjából egy egyszemélyes, önkéntes projekt volt. A Wikimédia és az OpenStreetMap közötti természetes együttműködések csak részben kiaknázottak, a kívánságlistákra található oldal az angol nyelvű Wikipédián, a Meta-wikin, a MediaWiki-wikin és az OpenStreetMap-wikin is (együttműködés a Wikipédiával, a Wikidatával, a Wikivoyage-dzsal).

A Wikimédiának minden évben van egy nagyobb (és több kisebb) fejlesztői találkozója, és ez az idei évben a térképeket vette célba, amiről egy érdekes összefoglaló olvasható ezen a blogon. Jelenleg egy megbeszélés zajlik a hogyan továbbról, de addig is, néhány olasz fejlesztő csinált egy eszközt, ami a Wikipédia-tartalmakat az OSM-be, az OSM-koordinátákat pedig a Wikipédia-cikkekbe tudja importálni (élvezhetőbb formája), egy német fejlesztő pedig a Wikidatát használta fel információk kigyűjtésére és térbeli megjelenítésére. Térképekkel kapcsolatban bő egy évvel ezelőtt egy másik Wikimédia-projekt is indult, mely elsősorban a régi, történelmi térképekkel és azok geokódolásával foglalkozik.

Úgy tűnik, hogy a Wikimédián belül végre egy kicsit több figyelmet és erőforrást kaphatnak a térképek, mint eddig. Ennek jele pl. a saját térképes fejlesztői csapatra vonatkozó kezdeményezés és az éppen kiírt állásajánlat is.

A Wikimániát megelőző hackathon alatt elbeszélgettem Kolossos-szal, aki számos térképes alkalmazás fejlesztője volt az elmúlt években, valamint megismerkedtem egy fejlesztői csapattal, akik az OpenStreetMap térképi adatbázisa és szabadon felhasználható terepmodellek segítségével a világ tetszőlegesen kiválasztott területét ábrázoló topográfiai térképet automatikusan legeneráló programot készítenek. Mivel az elmúlt hónapokban hasonló területen dolgoztam én is, a részletek megérdeklődése után igyekeztem segíteni nekik néhány szakmai információval.

A Wikimánián két OpenSteetMappel foglalkozó előadáson vettem részt. Az egyik előadás általánosságban mutatta be az OpenStreetMapet, működését, lehetőségeit, valamint wikipédiás, wikimédiás szemszögből való felhasználását, míg a másik előadás az OpenStreetMap felépítését, a Wikimédia-projektekkel való kapcsolatát, technológiai hátterét és lehetőségeit, valamint a vele kapcsolatos jogi kérdéseket és problémákat ismertette, egyben egy jól felépített összefoglalója is volt, hogyan kezeli jelenleg a Wikipédia (és a Wikivoyage) a térképeket és milyen jelenleg futó térképes projektek vannak a Wikimédia-projekteken belül. A két OpenStreetMap-előadásra éppen 2014. augusztus 9-én, az OpenStreetMap 10 éves születésnapján került sor, amit a résztvevők nagy tapssal és ovációval köszöntöttek, majd a Wikimánia-résztvevők az este folyamán tartottak egy ünnepi partit az évforduló megünneplésére.

GLAM, metrics

A Wikimánia egyik szekciója a GLAM-projektek mérésével foglalkozott, vagyis azzal, hogyan lehet lemérni egy-egy ilyen projekt sikerességét, hatását. A szekció két előadást tartalmazott. Az első előadás azt nézte végig, hogy mit, miért és hogyan érdemes mérni, erre milyen kész eszközök állnak rendelkezésre, hogyan kell őket használni. A három, talán leggyakrabban használt eszközt külön ismertette, egyik azt mutatja meg, hogy az adott GLAM-projekt keretében feltöltött képeket (médiaállományokat) hol, hány helyen használják a különböző Wikimédia-projektekben, míg a másik azt méri, hogy az adott projekt keretében feltöltött állományokat hányszor nézték meg, mekkora a látogatottságuk, nézettségük az egyes Wikimédia-projekteken belül. A harmadik eszköz a másodikhoz hasonló, de adott időszakra és kategóriákra lebontva lehet a látogatottságot, nézettséget vizsgálni. A második, kiváló előadás a Wikimédia Franciaország elmúlt évekbeli, GLAM-projekt során szerzett tapasztalatait összegezte, végigmenve azon, hogyan változtak meg az egyes projektek hatását vizsgáló mérések ezen időszak alatt, miért fontos és hasznos ezeknek a méréseknek az elvégzése, milyen eszközök állnak rendelkezésre a mérések elkészítésére, hogyan érdemes őket tálalni, kommunikálni, és hogyan lehet tanulni az eredményeikből. Az előadás bemutatott két eszközt, amik közül az egyik azt vizsgálja meg, hogy az adott projekt keretében hány kép került feltöltésre, és ezen képek kategóriáinak elemzésével egy kimutatást készít, hogy milyen témákat, kategóriákat fed le a gyűjtemény. A másik eszköz egy beszámológenerátor, ami rendkívüli módon megkönnyíti az ilyen projektekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát. Az eszköz az FDC-ösztöndíjak által megkövetelt formájú jelentést hoz létre, összegyűjtve a projektben résztvevő feltöltők számát, a feltöltött fájlok számát, az ezek közül minősített (kiemelt, vagy hasonló kategóriába eső, pl. minőségi vagy értékes) médiaállományok számát és arányát.

A GLAM-es témakörben egy előadás a GLAM Boot Camppel, egy Wikipédistáknak szóló háromnapos képzésnek a bemutatásával foglalkozott. A Wikimédia Washington D.C. által szponzorált és a National Archives által vendégül látott tréning elsősorban gyakorlott, tapasztalt wikipédistákat és wikimédistákat célzott meg, akiknek azonban nincsen eddig GLAM- és külső partnerek bevonására vonatkozó tapasztalatuk. A képzés a GLAM-programok alapelveinek ismertetésével kezdődött, majd ismertette a már bevált formátumokat, programokat, az eddigi programok tapasztalatait, hogy mire kell odafigyelni, és mi kell ahhoz, hogy egy ilyen program a végén sikeres legyen, jól sikerüljön.

Több előadás, gyakorlat és képzés is foglalkozott a GLAMWiki Toolsettel, melyek közül két előadáson vettem részt. Az első az eszköz ismertetője volt, míg a második annak bemutatója. Az eszközt több Wikimédia-társszervezet (a holland, francia, angol és svájci) közös támogatásával fejlesztették ki, jelenleg pedig az Európai Digitális Könyvtár gondozása (és CC0 licenc) alatt áll. Az eszköz arra való, hogy külső gyűjtemények a lehető legegyszerűbb, automatizált módon tudjanak tartalmakat adományozni, azaz feltölteni a Wikimédia Commonsra. Az eszköz a gyűjtemény saját adatai alapján kitölti a képre vonatkozó összes információs paramétert, leírást, kategóriákat, amihez csak a metaadatok és a képek elérhetőségét kell megadni. Az eszköz elindítását követően a folyamat már a háttérben zajlik (a WMF szerverei segítségével, így a feltöltő gépét ki is lehet kapcsolni, a gyűjtemény művei egyszerre meg fognak jelenni a Commonson), felhasználói beavatkozást nem igénylő módon tetszőlegesen sok, egyenként maximum 1 GB-os fájlt lehet vele feltölteni. Ennek feltétele, hogy az állományok már eleve elérhetőek az interneten egy publikus felületen, valamint előzetesen fel kell venni a gyűjteményt egy listába a Commonson (közösségi megbeszélést követően).

Wikiforrás

2 előadás is foglalkozott a Wikiforrással. Az első előadás a kulturális örökség szekcióban volt, és egy örmény szerkesztő osztotta meg tapasztalatait egy projekttel kapcsolatban, melynek keretén belül egy közel tízezer oldalas enciklopédiát töltött fel a Wikiforrásba. Az előadásban ismertette, miért fontos az ilyen típusú művek digitalizálása (örmény kultúra megőrzése), hogyan érték el annak szabad licenc alatti publikálhatóságát, milyen eszközöket használt fel a digitalizálás során (az előadás jól összegyűjtötte, általában milyen eszközök használhatóak fel, melyiknek mi az előnye, hátránya, mennyire hatékonyak, mi az áruk és ez hány oldal alatt térülhet meg), hogyan és milyen utólagos képfeldolgozási, képjavítási eljárásokat (vágás, forgatás, kontrasztjavítás) használt, milyen szoftverek állnak rendelkezésre hozzá, az alkalmazott karakterfelismerési eljárást és a vele kapcsolatos tapasztalatokat, és hogy milyen eszközökkel segítségével, hogyan történt a feltöltött mű korrektúrázása. A másik előadás a francia Wikiforrás tapasztalatairól számolt be, elsősorban a technológiai, infrastrukturális kérdéseket helyezve előtérbe (az előadó a Proofread Page MediaWiki-kiterjesztés fejlesztője volt). Az előadás bevezetője ismertette, hogy bár a Wikipédia mögött a Wikiforrás háttérbe szorul, de már most is több mint 17 ezer könyvet tartalmaz 1,6 millió ellenőrzött oldallal. A projekt előnyeként említette tartalmainak könnyű online elérhetősége mellett a rugalmas exportálási lehetőségeket, így más eszközökön (pl. e-book-olvasó), akár offline való terjeszthetőségét, használhatóságát. A projektbe külső forrásból (pl. az Internet Archive-ból) való feltöltés segítéséhez is készült segédeszköz, ami nem csak a feltöltést automatizálja, de a leírólapot is kitölti a metaadatok segítségével. Az előadás ismertetett egy felmérést, amit a Wikiforrás szerkesztői körében végeztek annak felmérésére, hogy ki mit érez a legnagyobb problémának, és a fejlesztéseknél mire kellene az erőfeszítéseket koncentrálni. Bemutatta a tartalomjegyzék működését munka közben és annak végeztével, a karakterfelismerés után a szöveg korrektúrázásának folyamatát, eszközeit, és a Wikiforrás fejlesztésének jövőbeli lehetőségeit, jelenlegi irányát. Az előadás végén az előadó átadta a szót egy örmény kollégájának, aki az örmény Wikiforrás néhány extra segédeszközét mutatta be, melyek megkönnyítik a korrektúrázás folyamatát. Ezek egyike kinagyítva, kiemelve mutatta azt a szót a digitalizált (raszteres) szövegben, aminél a másik ablakban (a vektoros szövegben) a kurzor éppen állt; egy másik eszköz automatikusan felismerte és kivágta a digitalizált szövegben található képeket, így azokat könnyű külön feltölteni és a vektoros szövegbe illeszteni; egy harmadik eszköz pedig azt segítette, hogy a bekezdéseket, szakaszokat könnyen el lehessen nevezni, elválasztani, később elérni.

Wikidata

A Wikidatát számos előadás és megbeszélés érintette valamilyen mélységben vagy értelemben, és az elsősorban a Wikidatáról szóló foglalkozó előadások közül kettőn vettem részt. A szekció első előadása azzal kezdődött, hogy ismertette a Wikidata felépítését, jelenlegi funkcióit, majd a Magnus Manske által kitalált és kifejlesztett Wikidata-játékának bemutatásával folytatódott (félautomatikus szerkesztések a Wikidata javítására). A Wikidatára már most számos külső eszköz épül, pl. a Histropédia, számos weboldal használja fel az oldala nemzetközivé tételére (pl. étlapok nagyon sok nyelven) és sok más. A Wikidata már most a legnagyobb wiki az angol Wikipédia és a Wikimédia Commons után, a német és francia Wikipédiákat megelőzve, azonban az elemek kb. fele még mindig csak egynyelvű, az elemek kb. fele csupán egyetlen állítást tartalmaz és kb. a felére nincs még forrás; ezek megoldása önkéntes közösségi munkával, fokozatosan, jelenleg is zajlik. Az előadás második fele a jelenlegi és jövőbeli fejlesztésekről szólt, mint a lekérdezések egyszerűbbé tétele, új kinézet és a használhatóság javítása, vagy a Wikimédia Commons támogatása. A jövőbeli tervek közé tartozik pl. a mértékegységek és helyadatok kezelése, komplex lekérdezések lehetővé tétele vagy a Wikipédia-integráció. A második előadás a Wikidata-eszközkészletről szólt, mely egy Java-alapú segédkönyvtár a Wikidata adatainak letöltéséhez, velük való munkához. Az előadás lépésről lépésre ment végig a Wikidata egyes elemeinek definícióján, hogy ezután a program működése és felépítése követhető legyen. Ezután egy bemutatót (demót) is láthattunk a működésére, majd az előadás végén statisztikai adatokat és néhány érdekességet is megtudhattunk.

Egyéb fejlesztői előadások

A Wikimániát megelőző hachathon két megbeszélés között beültem Brion Vibber mobilos alkalmazások fejlesztéséről szóló előadására, bemutatójára. Az előadás nekem túl műszaki jellegű volt, de lényegében arról szólt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni az androidos és iOS-es környezetre készülő Wikipédia- (és más Wikimédia-projektekhez tartozó) alkalmazások fejlesztése során, mely verziókat támogatja (hivatalosan) a jelenlegi alkalmazás és melyeket tervezik a közeljövőben, melyiknek mik az erősségei és gyengeségei (fejlesztői szemmel), és mik a tervezett új fejlesztések, változtatások. Plusz megtudtam, hogy az aktuális verzióban éppen nincsen térképes támogatás, mert az előző verzió óta kivették belőle, az újban viszont várnak a felállítás alatt álló térképszerver elkészülésére.

Az egyik előadás azzal a problémával foglalkozott, hogy a Wikimédia-mozgalom nagyon alacsony hatékonysággal tudja a fejlesztőket, a fejlesztői közösségeket bevonzani. Míg más projekteknek hatalmas fejlesztői tábora van, addig a Wikimédiának, internetes jelenlétéhez képest szinte alig van. Készítettek egy felmérést, amiből kiderült, hogy pl. a fejlesztők többsége nem is tud róla, hogy a Wikipédia és társprojektjeinek adatbázisa bármikor elérhető az interneten, ahogy azt sem, hogy a Wikipédiának van API-ja, amivel szinte minden lekérdezhető, és általában fogalmuk sincs, hol és hogyan tudnának bekapcsolódni a különböző fejlesztésekbe. Ezért a WMF-nél elindítottak egy Developer hubnak nevezett fejlesztést, programot, aminek célja a mostani, rendkívül elavult, mindenfajta magyarázatot vagy segítséget nélkülöző felületek áttervezése, hogy az ezzel kapcsolatos információkat, linkeket összegyűjtse, felmérhessék, mire van a fejlesztőknek szüksége, legyen benne homokozó, ahol a különböző ötleteket ki lehet próbálni, legyen benne közösségi tér, útmutatók és tanácsadás. A projekt éppen csak elindult az ötlet felvetését követően, és várható, hogy még hallunk róla később is.

Az egyik általam meglátogatott (mivel a Wikimánia során több ilyen témájú előadás és megbeszélés is volt) előadás az idézetek és források témájával foglalkozott, nem is elsősorban a Wikipédia szempontjából, bár bárki hasznát veheti a későbbiekben. A projekt célja az interneten elérhető rengeteg mű, publikáció metaadatainak adatbázisban való rögzítése, melyből könnyedén, egyetlen kattintással készíthető tetszőlegesen kiválasztott (szabványos vagy egyéni) formátumú hivatkozáslista. Az eszköz nem csak a megfelelő forráshivatkozások elkészítését teszi könnyűvé, hanem segíthet a kutatók, szerzők közti kommunikációban, az ismeretek egyszerűbb elérésében (megtalálásában) és általában az ismeretek, eredmények könnyebb megosztásában. Az adatbázishoz készített eszközt előadás során egy példán keresztül látványosan demózta is az előadó.

A programzárás előtti utolsó meglátogatott előadás a JavaScriptek Wikimédia-projekteken belüli kezelésének jövőbeli megoldásáról szólt. Az inkább fejlesztőknek, szakembereknek szóló előadás első fele bemutatta, milyen problémák merül(het)nek fel az egy oldalon sokféle heterogén (kliensoldali) szkript futtatásának következményeként (amiből azt a megjegyzést már saját tapasztalatból is megerősíthettem, hogy minél több eszköz fut egyszerre, annál kisebb az esélye, hogy bármelyik is működni fog), utána pedig ismertette az OOjs nevű programkönyvtárat (és a hozzá tartozó OOjs-felhasználói felületet), aminek felhasználásával ezek a problémák kezelhetőek.

Kiemelt előadások

Az idei Wikimánia során átlagosan 8 helyszínen zajlott párhuzamosan különböző előadás, megbeszélés vagy valamilyen gyakorlat. Ezek közül az egyikben, a 2000 fős, kétszintes díszteremben zajlottak a kiemelt előadások, ahol konkrét ügyek helyett általában általános témákat hallgathatott és nagy tekintélyű, híres előadókat láthatott a résztvevő. Ezek közül az előadások közül keveset hallgattam meg, részben azért, mert több vele párhuzamos, konkrét téma inkább érdekelt, másrészt azért, mert ezek az előadások élő közvetítést kaptak, és a felvételük rögtön elérhetővé vált, és éjjelenként rendszeresen meghallgattam közülük egyet-egyet.

Ezen előadások közül Brandon Harris State of the Wiki című előadásán, Lila Tretikov, Sue Gardner távozását követően a WMF éppen kinevezett ügyvezető igazgatójának bemutatkozó előadásán és Jimmy Wales szokásos záróelőadásán vettem részt, azonban mindenképpen ajánlom megtekintésre Erik Möller, a WMF műszaki igazgatójának és Luis Villa, a WMF jogászának előadását is.

Megbeszélések

Ahogyan már a Hackathon című szakaszban is említettem, a Wikimánia alatt, a programokkal párhuzamosan számos szervezett megbeszélés és találkozó zajlott, melyek közül a Wiki loves …-megbeszélés vettem részt, ahol a már befejezett 2014-es Wiki Loves Earth eredményeiről, tapasztalatairól és a 2014-es Wiki Loves Monunents fotópályázatokról volt szó. Terveztem, hogy részt veszek a közép- és kelet-európai találkozón is, de a többszöri időpont- és helyszínmódosítást követően lemaradtam róla.

Szombat este elbeszélgettem Beat Estermann-nal, aki egy GLAM-mel kapcsolatos, jövő évi nemzetközi felmérés koordinátora, és ennek éppen az előkészítésén dolgozik. Korábban többször beszélgettünk róla, hogy jó lenne, ha a felmérésbe Magyarország is be tudna kapcsolódni, és most is ennek lehetőségeit, követelményeit néztük át.

Damival és Tgrrel együtt részt vettem egy beszélgetésen Alex Wanggal a Wikimédia Magyarország jelenlegi helyzetével, következő évi finanszírozásával és stratégiai tervével, céljaival kapcsolatosan, valamint részben Tgr közbenjárásának köszönhetően az utolsó éjszaka sikerült a Wikimánia alatt rendkívül elfoglalt Luis Villával is egy hosszabb beszélgetést (konzultációt) folytatnom különböző nyitott jogi kérdésekről és problémákról.

Feltöltött képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•