Főmenü megnyitása

Sipos Gyula . (*Márkosfalva, 1872. szeptember 20.-Budapest, 1959. október 9. 1958-ban prosztata műtéte volt. Az Alkotás utcai Honvéd kórházban halt meg.) (Sipos Gyula anyja Kováts Róza, apja Sipos György.) Budapesten a sírja a Nemzeti Sírkert része , Farkasréti temető, 22/1-1-39 parcellájában van eltemetve második felesége Papp Irén első férjével id. dr. Bathó Kálmánnal (1884-1957) (1933-ban elváltak) és fiával ifj. dr. Bathó Kálmánnal (1921-1980) 1. Θ Mazaly Etelka. (*Szlatina, 1881.- Pécs, 1938. március 26. ) Pécs, 1903. január 15. Eskette Károly Ignácz plébános. 2. Θ Papp (szentgyörgyi bogdi) Irén [Ica] . (1898. október 29.-1979. április 24. ) Budapest 1942. május 2. Sipos Gyula a Ludovika Akadémiát Budapesten, a hadiskolát Bécsben végezte. Kinevezéséről a Pesti Hírlapban 1891. augusztus 18-án jelent meg tudósítás : „Új egyenruhák. A m. kir. honvédség e hó 17-én megjelent rendeleti közlönye nagy örömöt szerzett a Ludovika Akadémia 4-ik osztálybeli növendékeinek. Új rangot, új csillagot és új egyenruhát nyertek. Két növendék hadnaggyá neveztetett ki, 23 gyalog- és 10 lovas hadapród tiszthelyettessé, 16 gyalog- és 9 lovas hadapróddá léptettetett elő. Ezeket a fiatal növendékeket ma avatták föl a Ludovika Akadémia dísztermében, intelligens közönség jelenlétében. A mint bevonultak a vérmezőről, hol díszruhájukban, csákóikba tűzött gályákkal, igazán kedves látványt nyújtottak, az akadémia udvarán felolvasta előttük a kinevezési parancsot Szvetics tábornok segédtisztje, Smittko Ferenc főhadnagy és tudomásukra adta, hogy mely ezredekhez vannak beosztva. Ablakok, folyosók, telve voltak néző publikummal. A növendékek dobogó szívvel hallgatták a kedves parancsot s különösen két növendék: Borbús Károly és Sipos Gyula arcai ragyogtak az örömtől; ők már hadnagyi rangot nyertek. … A honvédhuszár hadapródok forgós csákóin piros, zöld, kék, fehér és szürke alapon pompázott a sárga őrmesteri sáv, a szerint, a milyen ezredhez voltak beosztva. Büszkeséggel nézett végig rajtuk a professzoruk Nagy Győző százados, mikor jelentette Szvetics tábornok-parancsnoknak, hogy a növendékek mind itt vannak. A tábornok odafordult hozzájuk és egyszerre csend lett a teremben. … Rövid, de tartalmas és erőteljes beszédet intézett hozzájuk a tábornok, figyelmeztetve hogy bár kilépnek az ő kezei alul, tartsák mindig szemük előtt a haza és trón iránti kötelességüket. Azon reményben bocsátom el önöket - mondá - hogy a honvédség és állam véderejének hasznos tagjai lesznek. Isten áldása kísérje önöket. - Eskühöz! …. Ezután a tábornok aláírta az okmányokat és kiutalványozta az útiköltségeket.” „Legfelsőbb elhatározás. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi (1891.) augusztus hó 12-én Ischlben kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia tisztképző tanfolyamának IV-ik évfolyamából kilépő Borbás Károly és Sipos Gyula növendékeket a folyó évi november havában netalán soron kívül előléptetendő hadapródok számára való rang- fenntartás mellett, folyó évi augusztus hó 18-ával és 1891. évi november hó 1-töl számítandó ranggal, a m. kir. honvéd gyalogság tényleges állományában hadnagyokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (Rendelet szám. 4175/eln. 1891. augusztus 15.) 1891. augusztus 15.-én Sipos Gyula hadnagyot a 13. honvéd gyalogezred 3-ik zászlóaljához nevezték ki, majd 1891. október 27-én 7. rangszámot nyert. ” 1894. november 1-én a pozsonyi 13. gyalogezrednél főhadnagyi kinevezést nyert. Sipos Gyula főhadnagyot, a pozsonyi 13. honvéd gyalog ezredtől, valamennyien ezredeiknél létszám felett vezetés mellett, a honvédelmi ministerium állományába, az I. ügyosztályba való beosztással 1897. július 27-én kinevezték. 1899. május 1-én II. osztályú századossá nevezték ki. 1899. október 1-vel Sipos Gyulát, a pozsonyi 13. honvéd gyalog ezredbeli II. oszt. századost a honvédelmi ministerium állományából, a debreczeni 3. honvéd gyalog ezredhez, ennek 3-ik zászlóaljához való beosztással nevezték ki. Később mint tanár a pécsi hadapród iskolában működött, első feleségével Mazaly Etelkával itt ismerkedett meg, 1911-ben mint őrnagyot a kassai 9. honvéd gyalogezredhez és 1914. október 15-én mint alezredest a brassói 24. honvéd gyalogezredhez helyezték át. Mint utóbbi ezred I. zászlóaljának parancsnoka vonult az orosz harctérre, ahol mint ezredparancsnok súlyosan megsebesült kinevezése után egy nappal, 1914. október 16-án. 1915-től a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka volt és az első Isonzó-csatától a háború befejezéséig az olasz fronton harcolt. „Sipos alezredes, majd ezredes egészen a háború végéig az ezred élén maradt, az összeomlást követő fölfordulásban pedig nem kis nehézségek árán rendben hazavezette ezredét az olasz frontról Székesfehérvárra, és ott szabályosan le is szerelte embereit. Abban az időben ez rendkívüli teljesítménynek számított, ami csak a parancsnok iránti bizalom és hűség alapján történhetett meg. ” Még a világháború alatt felállítatta az ország első háborús emlékművét. Egy fehérvári kőleves főzet mának szóló üzenete. …”2011. július 18-a a fehérvári 17-es ezred emléknapja... Márkosfalvi Sipos Gyula ezredes 1915. májusától 1918. végéig, a frontok felbomlásáig parancsnokolta a 17-eseket. Az ezred kevés katonai alakulatok egyike, akik a háborúskodás megszűntének hírére, zárt alakzatban, fegyverüket, katonai mivoltukat megtartva, sőt ahol kellett annak megtartásáért, esküjükhöz híven a hazautazás keservei közepette is tették a dolgukat. Igaz ugyan, hogy hazatérésükkor mindenre számítottak, csak arra nem, hogy a rövid éljenzésüket követően, néhány nap múlva szélnek eresztik őket az akkori hatalom képviselői. A több mint 4 év frontszolgálat alatt az ezred több ízben került feltöltésre, veszítette el - akkori nyelvezeten szólva - a puskáinak , zömét. A 17-es ezred állományából, akik túlélték a galíciai és az olasz frontok kínjait helytállásukkal méltán érdemelték volna ki a haza hálájának megnyilvánulásait. E helyett rájuk az újabb éhezés, munkanélküliség várt, sokukra betegeskedés, a rokkantság, a családjukról való gondoskodás terhei zúdultak…..Kiadó: Krajczáros Alapítvány” 1911-ben jelent meg márkosfalvi Sipos Gyula őrnagy: Támadás vagy védelem ? c. jutalmazott pályaműve. Sipos Gyula kitüntetései : a Vaskorona-rend hadiérme és kard II. osztály [1917. XI. 7./60] és III. osztály [Sipos Gyula 24. h. gy. Ezredbeli alezredes a 17. h. gyalog ezred parancsnoka. M. kir. 81. h. gy. Dandár kitüntetési javaslata alapján. 1915. V. 12. 1915.75.] osztálya, a Lipót-rend lovagkeresztje [M. kir. 81. h. gy. Dandár ki-tüntetési javaslata alapján 1916 III. 27.74. az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásának elismeréséül. Sárkány Obst. M. p. német nyelven], tiszti arany vitézségi érem [1922. XII. 6. ], Károly csapatkereszt, II oszt. német vaskereszt, Vörös kereszt, tiszti keresztje II. oszt. [1916. jún. 3. német nyelven], katonai érdemkereszt III. osztálya [1916 XII. 11. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül. Német nyelven.], hadirokkant érem, Királyi porosz vaskereszt 2. oszt. [1917. 145. ] stb. Igazolványt kapott a „Hadirokkant jelvény (érem)” viselésének jogosultságára a sebesülési érem szalagján. Sipos Ezredes fotója szerepel a Magyar hősök. 1914-1916. A hősök képei kiadványban is. Székesfehérvár szabad királyi város díszpolgára. [1918. évi jan. 28-án tartott közgyűlés alapján. A közgyűlés nevében Dr. Kerekes Lajos sk. főjegyző, Dr. Saára Gyula sk. polgármester. 1918. III. 27.]

                                                        „Díszpolgári oklevél. Székesfehérvár szabad királyi város törvényhatóságának közgyűlése, polgármestere és tanácsa a városi polgárság nevében emlékezetül adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy ezen oklevelünk keltének helyén és idejében egybesergelvén a város polgármestere és tanácsának előterjesztésére méltóságos márkosfalvi Siposs Gyula m. kir. honvédezredes urat, a székesfehérvári l7. sz. honvéd gyalogezred tiszteletreméltó vitéz parancsnokát a legnemesebb katonai jellem mintaképét fiaink iránt úgy a harcok pusztító viharaiban, mint a pihenés életadó óráiban tanúsított feláldozó szeretetéért és gondosságáért, valamint felemelő hazafias és közéleti működéséért, hálánknak ragaszkodásunknak minden időre szóló tanúságtételéül közlelkesedéssel Székesfehérvár szabad királyi város díszpolgárává választottuk. 1918 jan. 28. „

1918. november 19. „Hazaérkeztek a székesfehérvári honvédek. Székesfehérvárról jelentik: A székesfővárosi 17. honvédgyalogezred teljes tábori felszereléssel Sipos Gyula ezredes ezredparancsnok vezetésével az olasz frontról vasárnap reggel hazaérkezett. Az ezred mintegy 150 kilométernyi gyaloglás után Villachban (Ausztria) szállt fel a vonatra és minden akadály nélkül jutott át a határon és a déli vasút vonalán, Csáktornyán keresztül érkezett haza Székesfehérvárra. Az állomáson a Nemzeti Tanács nevében Zavaros István és Velinszky László üdvözölték a derék ezredet, melynek nevében Sipos ezredes mondott köszönetet. Az állomáson a legénységet megvendégelték, majd énekszóval bevonult a laktanyába, ahol példás rendben megtörtént a leszerelés.” Budapesti Hírlap. 1918. „Köszönet és elismerés hazatérő katonáinknak. Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke Dobár Géza ezredeshez, a 40. honvédgyalog- dandár. Reviczky László ezredes, az 1. honvédgyalogezred és Sipos Gyula ezredes, a székesfehérvári 17. honvédgyalogezred parancsnokához levelet intézett, amelyben a Nemzeti Tanács nevében meleg szavakkal hálás köszönetét és elismerését fejezi ki minden tisztnek és közvitéznek a háború során tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásért, a sok szenvedésért és véráldozatért.” Budapesti Hírlap. 1919. március 1. „Tábornokok és ezredesek nyugdíjazása. A hivatalos mai száma közli, hogy a hadügyminiszter …Sipos Gyula ezredest nyugállományba helyezte.” Sipos Gyula részt vett egy ideig Stromfeld Aurél vezérkari főnök irányítása alatt a Tanácsköztársaság harcaiban. 1920-ban internálták, de katonai kitüntetései miatt nem bántották, nyugdíjazták. „Sipos Gyula ezredes, mint a 17-es székesfehérvári gyalogezred parancsnoka, a háborúban igen vitézül harcolt és számos kitüntetést szerzett. Székesfehérvár városa annak idején meg is válaszolta díszpolgárává. 1919 áprilisában nyugdíjazták, a kommün alatt tehát csak egészen rövid ideig teljesített szolgálatot. A proletárdiktatúra megbukása után feljelentették (a feljelentő Sréter István, volt honvédelmi miniszter, akit Sipos Gyula rágalmazás címén feljelentett), Sipost, aki ellen meg is indult a tiszti becsületügyi eljárás. Az eljárás teljesen rehabilitálta és valamennyi tiszti fórumon felmentették.” A Sréter Istvánnal folyó per 1922-ben zárult le. Sipos Gyula nyilatkozatából részlet: „ki kell jelentenem, hogy Sréter vádjait akkor vonta vissza, amikor azokat három teljes éven át (1919-1922.) minden képzelhető fórum kivizsgálta azokat alaptalanoknak és valótlanoknak találta. Azok visszavonása tehát nem bírt jelentőséggel az ügy lényegére. Akkor már csak az ellene még folyamatban volt rágalmazás és becsületsértés halmaza címén emelt vádak visszavonásáról lehetett érdemileg szó: ez tisztán tőlem függött, engem pedig főleg azon körülmény vezetett, hogy Sréter - kijelentése szerint - vádjainak alaptalanságáról meggyőződött: őt félrevezették.” A Pesti Hírlap 1929. június 23. vasárnapi száma arról tudósított, hogy tiszti arany vitézségi érmet kaptak:…márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok. „A Mária Terézia-rend arany vitézségi érmével kitüntetett tisztek. A hivatalos lap mai száma közli: A kormányzó 1929. május 25-én kelt elhatározása alapján megengedte, hogy az alább megnevezettek a katonai Mária Terézia Rendkáptalan által odaítélt tiszti arany vitézségi érmet viselhessék:… márkusfalvi (helyesen márkosfalvi S. B.) Sipos Gyula….” „A Budapesti Hírlap tudósítása, 1936. A volt Székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog és népfelkelő ezredek) világháborús ezredtörténetét és ezredalbumát a 17-es honvéd gyalogezred volt parancsnoka, márkosfalvi Sipos Gyula ny. á. tábornok állítja össze. Az ezredtörténeti bizottság azzal a kérelemmel fordul úgy a tábori, mint a népfelkelő ezrednél szolgált bajtársakhoz, hogy az ezredekre vonatkozó minden feljegyzéseiket, naplóikat, jegyzeteiket bocsássák sürgősen Sipos Gyula tábornok (Budapest, I., Váralja-utca 15.) rendelkezésére. A jegyzeteket és naplókat felhasználás után mindenki sértetlenül visszakapja.” Sipos Gyula I. világháborús harcairól két könyv jelent meg: 1. A tizenhetesek. 1914-1917. Emlékkönyv a székesfehérvári honvédek harcaiból. A tizenhetesek közreműködésével szerkesztette Dr. Szabó István. Kiadja a Székesfehérvári Honvédezred. 1918. 171. 2. 17-esek a Világháborúban. 1914-1918. Sipos Gyula. A m. kir. Székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. Tizenhetesek közreműködésével szerkesztette: márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok, a honvéd gyalogezred volt utolsó parancsnoka. Székesfehérvár, 1937. Csitáry G. Jenő könyvnyomda. 372. Előszót írta: Márkosfalvi Sipos Gyula, ny. á. tábornok. Lázár Miklós a Pesti Napló haditudósítója 1916. augusztus 7-én számolt be a 17-ik honvédgyalogezred történetéről és Sipos Gyula parancsnokról. Sipos Gyula ezredesről ezt írta: „a nyugodt, vasakaratú, a magyar katona mintaképe; teli szeretettel és megértéssel a honvédei iránt A katonái rajonganak érte és vakon követik a parancsait. És ez nagyban hozzájárult, hogy a fehérvári honvédek egy talpalatnyi sziklát sem veszítettek azokból az állásokból, amelyek védelmével megbízattak.” „1935. Megalakult a Magyar Telek-és Villa-tulajdonos Egyesületek Országos Szövetsége, ahol társelnöknek választották meg Sipos Gyula nyugdíjas tábornokot.” „A Budapesti Hírlap tudósítása, 1936. (Ezrednap). A volt székesfehérvári 17-es honvéd gyalog és népfölkelő ezredek július 19-én tartják ezrednapjukat Sipos Gyula ny. á. tábornok volt ezredparancsnok részvételével Székesfehérvárott. Az ünnepség kezdete d. e. 9 órakor a Magyar Király előtt…” Sipos Gyulát 1945. után nyugállományú altábornaggyá léptették elő s felajánlották neki az újjáalakuló honvédség első miniszteri tárcáját, amit Ő, korára való tekintettel nem fogadott el. 1946. július 16-án Jászberényben kapta meg a Tombor Jenő vezérezredes, Honvédelmi miniszter levelét, amiben közli: „Értesítem Vezérőrnagy Urat, hogy előterjesztésemre a Miniszterelnök utján a Köztársasági Elnök Úr a honvédség nem tényleges állományába a I. Tábornoki karban 1946. április hó 1-ével, 946. április 1-i ranggal nyugállományú altábornaggyá előléptette” Sipos Gyula emlékének ápolása Székesfehérváron: A Székesfehérvári Helyörökség történeti Emlék-gyűjtemény nagytermében (Székesfehérvár, Tiszti Klub) elhelyezésre került a Sipos Gyuláról készült festmény, amit a Budapesti Hadtörténeti Múzeum adott át, Sipos Gyula székesfehérvári díszpolgári oklevele , amit Sipos Gyula rokona dr. Sipos III. Béla adott át. 2011. július 18-án (a Magyar Királyi 17. székesfehérvári honvéd gyalogezred emléknapja) került sor márkosfalvi Sipos Gyula magyar királyi ezredes (az ezred egykori parancsnoka) szobrának avatása. Alkotó: Horváth Lajos. Helye: Székesfehérvár, Tiszti Klub (az ezred egykori laktanyája) Malom u. 2. Székesfehérvár MJV Közgyűlése Sipos Gyula emlékére díjat alapított, melyet minden évben egy székesfehérvári katona érdemeit elismerve adnak át. Az első átadás 2012. májusában történt, Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében. Somogyi Győző festőművész, aki 100 magyar hős arcképét festette meg és kiadta. A Magyar hősök arcképcsarnokában Sipos Gyula festménye is található. 100 esztendeje nevezték ki Sipos Gyula ezredest a Magyar Királyi 17 honvéd gyalogezred parancsnokának. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete erre emlékezve megemlékezést és koszorúzást szervezett 2015. január 26-án a Farkasréti temetőben Márkosfalvi Sipos Gyula altábornagy a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred egykori parancsnokának, Székesfehérvár Város Díszpolgárának sírjánál. 2016. november 18-án Székesfehérváron mutatták be a „Csak még egyszer előre” c. Burján Zsigmond filmjét, ami emléket állított Sipos Gyulának is.

 1. Sipos Gabriella, (Babi) (*Pécs, 1904.-†Budapest, 1955. október. 31. A gyászértesítő alapján hosszú és gyötrő szenvedés után halt meg. A halál oka, mint édesanyjánál is a rákos daganat volt. Budapesten a Farkasréti temetőben van a sírja.) Θ Fedák Béla. Budapest, 1927. december 14. Házasság. Márkosfalvi Sipos Baby és Fedák Béla f. hó 14-én 1/2 l órakor tartják esküvőjüket a Krisztina-téri templomban. Tanúk; menyasszony részéről Oberhammer Antal orsz. gy képviselő, vőlegény részéről dr. Gárdonyi Albert egyetemi m. tanár, főlevéltáros.   Sipos Gabriella sírja a Farkasréti temetőben van.  

2. Sipos Mária (Mici) (*Pécs, 1905. augusztus. 4.-†Budapest, 1998.) 1. Θ Bocsor Géza II. (*1902. október 16.-†Budapest, 1973. január 28.) Budapest, 1938. július. 7. Elváltak 1947-ben. Bocsor Géza II. szülei: Bocsor Géza I.és Körösy Paula. (2. Hanny Katalin.)

Források:

Székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred. 128-141. 105. kép Sipos Gyula ezredes, ezredparancsnok. (HM HIM) In.: Pintér Tamás-Rózsafi János-Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében. Hibernia Nova Kiadó-Kiadó-Zrinyi Kiadó. 2009. 191.

Szerkesztő: Tábori Kornél. Magyar hősök. 1914-1916. A Pesti Napló kiadása. A hősök képei. A Doberdó magyar hősei. Az aranyérmes vitézek. Márkosfalvi Sipos Gyula ezredes, a székesfehérvári 17-esek parancsnoka.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MEVH_Egyebek_MagyarHosok/?query=%22Sipos%20gyula%20ezredes%22&pg=202&layout=s

17-esek a világháborúban. A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. 17esek. Kiadó: Városi Levéltár és Kutatóintézet. Szerkesztő: márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok. Székesfehérvár, 2014. Digitális reprint kiadás. Megvásárolható: 1800 Ft. A Városi Levéltár és Kutatóintézet fontosnak tartja, hogy az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról tudományos rendezvényekkel és kiadványokkal emlékezzen meg. E program egyik fontos része a Székesfehérvárhoz kötődő katonai alakulatok történetét bemutató kötetek reprint kiadása. E kötetekből alig lelhető fel egy-két példány, s állaguk, állapotuk az évtizedek során jelentősen romlott. Ezen okból és a kutatók munkájának megkönnyítése céljából jelentetjük meg e sorozat első kiadványát, „A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története" című munkát.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MEVH_AlakulatTort_090/?query=sipos%20gyula&pg=0&layout=s

Sipos Gyuláról készített film. Csak még egyszer előre.

https://szikmblog.wordpress.com/2016/02/29/sipos-gyula-csak-meg-egyszer-elore-szekesfehervari-17-es-honvedek-a-doberdon/

http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_156259

http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_182628

http://onkormanyzat.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_182704

Múlt kor. Szobrot állítottak Márkosfalvi Sipos Gyula magyar királyi ezredesnek, az egykori Magyar Királyi 17. Székesfehérvári Honvéd Gyalogezred parancsnokának Székesfehérváron; a szobrot hétfőn az ezred egykori laktanyájában, a mai tiszti klubban leplezték le. 2011. július 19. 16:01 MTI.