Szerkesztő:Szenasi/próbalap

Oh

Evangélikus templom
2567. sz. műemlék
Vallás	keresztény
Felekezet	evangélikus
Egyházmegye	Nyugat-Békési egyházmegye
Egyházközség	Orosházi Evangélikus Egyházközség
Lelkész	Ördög Endre
Építési adatok
Építése	1777. (torony) 1786. (főhajó)
Rekonstrukciók évei	1830-as évek
Stílus	copf, barokk (torony)
Építtetője	Orosházi Evangélikus Egyházközség
Védettség	műemlék
Alapadatok
Torony	1
Elérhetőség
Település	Orosháza, Magyarország
Hely	5900 Orosháza, Győry Vilmos tér
Elhelyezkedése
Evangélikus templom Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 33′ 34″, k. h. 20° 40′ 15″46.559472, 20.670739
Az Evangélikus templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Evangélikus templom témájú médiaállományokat.

Az orosházi evangélikus templom a város egyetlen műemléke, a barokk építészet jelentős emléke. Jelenlegi formáját az 1830-as években nyerte el.

Története

A Zombáról érkező evangélikus telepesek 1744-ben érkeztek meg a mai Orosházár. Leteleledésük után rögtön felépítettek egy templomot vesszőből és sárból, melyet le kellett volna bontaniuk, ez azonban Harruckern Ferenc főispánnak köszönhetően elmaradt. 1777-ben aztán engedélyt kaptak egy kőtorony megépítésére azzal a feltétellel, ha az külön áll a templomtól.

1786 nagy változás volt az orosházi evangélikus egyházközség életében: kijött II. József magyar király türelmi rendelete, melyben kimondja a szabad vallásgyakorlást a Habsburg Birodalom területén. Ekkor épült fel a főhajó, mely már hozzákapcsolódhatott a barokk toronyhoz. 1830-ban, a gyülekezet növekedése miatt határozták egy kereszthajó építéséről. Ekkor nyerte el mai formáját a templom, melyet az orosháziak azóta is őriznek.

1832-ben szerezték be orgonájukat a hívők, melyet Nagyváradról hozattak.

1782-től két, majd 1901-től immár három lelkész teljesít szolgálatot Orosházán.

Nagyharang

Az Ecclesia Harangművek öntötte 1923-ban Budapesten F. W. Rincker német származású harangöntő vezetésével. A második világháborúban elszállították, azonban nem került beolvasztásra, így a háború befejeztével visszakerült a templomba.
Tömege: 940 kg
Alsó átmérője: 118 cm
Alaphangja: e1

Középharang

Eberhard Henrik öntötte 1818-ban Pesten. A torony legrégebbi harangja. Szépségét az eredeti füles korona adja.
Tömege: 550 kg
Alsó átmérője: 102 cm
Alaphangja: g1

Kisharang

A nagyharanggal egy időben készült az elrekvirált harang pótlásaként. Ecclesia Harangművek öntötte F. W. Rincker vezetésével 1923-ban Budapesten.
Tömege: 304 kg
Alsó átmérője: 82 cm
Alaphangja: h1

Gyermekharang

Szlezák László öntötte Budapesten 1922-ben. Az evangélikus iskola tanárai, tanítói és növendékei adományozták.
Tömege: 50 kg
Alsó átmérője: 43 cm
Alaphangja: g2

Zombai harang

A templomban található, Joseph Steinstock Öntötte Budán. A Zombáról érkezett evangélikusok hozták magukkal ezt az ősi kisharangot. Öntési éve pontosan nem ismert, annyi bizonyos, hogy 1730 és 1744 között kellett készülnie, mivel ezt a harangot 1744-ben hozták magukkal a betelepülők, a harangöntő pedig 1730-tól kezdve öntött saját nevén harangokat.
Tömege: 75 kg
Alsó átmérője: 50 cm

Vezető

Károlyi Gyula
Nagy-Küküllő vármegye főispánja
Uralkodó	I. Ferenc József
Születési név	Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula Károly
Foglalkozás	politikus
Vallás	római katolikus

Kastély

Batthyány–Geist-kastély
A kastély különálló kápolnája (Jézus szíve kápolna)
Település	Kondoros
Épült	1850 körül
Építész	Ybl Miklós, Pollack Ágoston
Stílus	romantika
Család	Batthyány család, Geist család
Állapota	romos
Védettség	műemlék
Tulajdoni helyzet	önkormányzati tulajdon
Tulajdonos	Kondoros Város Önkormányzata
Látogatható	csak a kastélykert
Cím	5553 Kondoros Magyarország
Elhelyezkedése
Batthyány–Geist-kastély Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 43′ 11″, k. h. 20° 47′ 20″46.719655, 20.788813

Festő

Ruzicskay György
1980 nyarán a szarvasi műtermében (Martin Gábor felvétele)
Született	Ruzicska György 1896. augusztus 16. Szarvas
Meghalt	1993. január 31. Budapest
Sírhely	Szarvas
Alkotott	1919–1993
Nemzetisége	magyar
Stílusa	neoimpresszionizmus – bioimpresszionizmus
Iskolái	Baráth Móric festőiskolája (1921) Müncheni Akadémia (1924)
Mestere(i)	Baráth Móric

költŐ

Kármán József
Rusz Károly metszete (1871)
Élete
Született	1769. március 14. Losonc
Elhunyt	1795. június 3. (26 évesen) Losonc
Sírhely	losonci temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Kármán József Szalay Klára
Rokonai	Kármán András
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény
Irodalmi irányzat	szentimentalizmus
Alkotói évei	1790–1795
Fontosabb művei	Fanni hagyományai (1794)

Scuola di Atene

Az athéni iskola (Scuola di Atene)
Művész	Raffaello Santi (1509–1511)
Típus	freskó
Mozgalom	reneszánsz
Magasság	500 cm, 200 in
Szélesség	770 cm, 300 in
Múzeum	Vatikáni Múzeum
Gyűjtemény	Stanzák
Település	Vatikán
Mű tárgya	filozófusok
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenasi/próbalap témájú médiaállományokat.

Az athéni iskola Raffaello egyik fő műve, mely az Apostoli Palota ún. Stanzáiban található.

Története

1509-ben kapott megbízást a pápai lakosztályban található három Stanza (=szoba, terem) kidekorálására. Ez a három terem a Stanza della Segnatura (itt található Az athéni iskola is), a Sala di Costantino és a Stanza di Eliodoro.

Talán ez a festmény készült el harmadjára a Disputa és a Parnassus után. Sokan ezt tartják Raffaello illetve a reneszánsz fő művének, kiemelkedő perspektívái miatt.

Téma

Az athéni iskola a filozófia allegóriájaként is értelmezhető.

newság

UnivPécs
Adatok
Típus	hírlap
Formátum	A/4
Ország	Magyarország
Alapítva	2000.
Ár	ingyenes
Tulajdonos	Pécsi Tudományegyetem
Kiadó	Pécsi Tudományegyetem
Példányszám	12000
Nyelv	magyar
Szakterület	egyetemi élet, kultúra
Székhely	7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet, 118., 126. iroda
A Szenasi/próbalap weboldala

Kaáli

Benedek Ferenc
2000-ben
Életrajzi adatok
Született	1926. január 30. Ozmánbük
Elhunyt	2007. február 15. (81 évesen) Pécs
Ismeretes mint	jogász
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Gorrieri Matild (h 1962–2007)
Gyermekek	egy gyermek
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Pécsi Tudományegyetem (1946–1951)
Pályafutása
Szakterület	jogtudomány
Tudományos fokozat	állam- és jogtudományok kandidátusa (1969)
Szakintézeti tagság	MTA Doktori Tanácsa Állam- és Jogtudományi Szakbizottsága, Société Internationale des Droits de l'Antiquité, Gruppo di Ricerca sulla Diffusione del Diritto Román, Ókortudományi Társaság, Magyar Jogász Szövetség Polgári Jogi Szekció
Munkahelyek
Janus Pannonius Tudományegyetem ÁJK	egyetemi oktató, adjunktus, tanszékvezető, dékán, professor emeritus
Jelentős munkái	római jog oktatási módszere
Tudományos publikációk száma	>35
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert-díj (1994) Széchenyi-díj (2002)

építész

Schlauch Imre
Született	1840. ?. ?. ?, Erdély
Elhunyt	1904. január 18. (63-64 évesen) Pécs
Nemzetisége	magyar
Munkái
Jelentős épületei	Sipőcz Patika (1897) Nádor szálló (1902)

Szervezet

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
Alapítva	2014.
Típus	kormányhivatal
Székhely	1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Nyelvek	magyar
Elnök	Birkner Zoltán
Működési régió	országos
Elhelyezkedése
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 58″47.497957, 19.066039
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal weboldala

személy

Ravasz Árpád
Született	1874. július 27. Mezőkövesd
Elhunyt	1939. január 9. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	Magyar Királyság
Nemzetisége	magyar
Szülei	Ravasz János Gönczi Gizella
Foglalkozása	tanár
Tisztség	a Magyar Cserkészszövetség elnöke (1919–1921)
Iskolái	Kolozsvári Egyetem (1896)

épület

Pécsi Planetárium
A Planetárium kupolája
Település	Pécs, Magyarország
Cím	7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.
Építési adatok
Megnyitás	1970-es évek
Rekonstrukciók évei	2010
Hasznosítása
Felhasználási terület	planetárium
Tulajdonos	Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	Európa első digitális vetítőgépe
Különlegességek	8 méteres kupola
Elhelyezkedése
Pécsi Planetárium Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 42″, k. h. 18° 14′ 53″46.078439, 18.24793
Pécsi Planetárium weboldala

Névváltozatok

Névváltozatok

Időszak Név 1880–1946 Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1946–1948 Iparművészeti Akadémia 1948–1971 Iparművészeti Főiskola 1971–2005 Iparművészeti Egyetem 2005 óta Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Múzeum

Erdős Renée Ház
A főhomlokzat
A múzeum adatai
Teljes neve	Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem
Elhelyezkedés	Budapest, Magyarország
Cím	1174 Budapest, Báthori utca 31.
Alapítva	1990.
Megnyílt	1990.
Igazgató	Ádám Ferenc, Hódos Mária
Építési adatok
Építés éve	1895.
Védettség	fővárosi védettség
Elhelyezkedése
Erdős Renée Ház Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 18″, k. h. 19° 14′ 44″47.471541, 19.245573
Az Erdős Renée Ház weboldala

Díj infobox

Fasching Antal-díj
2011. Dr. Birkás János díja
Díjazott	magyar földmérők, térképészek
Szervezet neve	Magyar Állam
Székhely	Budapest
Alapítás éve	1970.
Ország	Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás	1969.
Legutóbbi díjátadás	2020.

Emléktáblák Nagyszénáson

Nagyszénás szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Galéria

• 

  A nagyszénási sportélet meghatározó tagjainak emlékére]],
  Rákóczi Ferenc utca 1.
• 

  A kommunizmus áldozatainak emlékére,
  Hősök útja 9.
• 

  Békés megye első állami óvodája emlékére,
  Október 6. utca 5.
• 

  Fecske Pál,
  Október 6. utca 5.
• 

  Humanitárius település,
  Hősök útja 9.
• 

  Mátrai Sándor,
  Hősök útja 6.
• 

  Millecentenárium,
  Hősök útja 9.
• 

  Millennium,
  Hősök útja 9.
• 

  Mendöl Tibor,
  Szabadság utca 35.
• 

  Mezőtúr–Orosháza-vasútvonal,
  Hősök útja 10.
• 

  Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola fennállásának 80. évfrodulója,
  Hősök útja 6.
• 

  Nagyszénási Bölcsőde fennállásának 65. évfrodulója,
  Dózsa György utca 10.
• 

  Nagyszénási Bölcsőde fennállásának 70. évfrodulója,
  Dózsa György utca 10.
• 

  Szülőotthon emlékére,
  Hősök útja 19.
• 

  Templom toronyórája,
  Hősök útja 10.

Utcaindex

Dózsa György utca

(10.) A Nagyszénási Gondozási Központ Bölcsődéjének fennállásának 65., illetve 70. évfordulójára

Hősök útja

(6.) Mátrai Sándor, Czabán Samu, a községben tanító pedagógusok emlékére, az iskola fennállásának 80. és 90. évfordulójára
(9.) A vezetékes földgáz bekötésének emlékére, dr. Lóránd Pál községi orvos és Adamkovics Ádám gyógyszerész, a kommunizmus áldozatainak emlékére, millennium, millecentenárium, humanitárius település
(8.) Mezőtúr–Orosháza-vasútvonal
(10.) Templom toronyórája
(19.) A szülőotthon emlékére

Október 6. utca

(3.) Erdélyi Zoltán
(5.) Békés megye első állami óvodája, Fecske Pál

Rákóczi Ferenc utca

(1.) A nagyszénási sportélet meghatározó tagjainak emlékére

Szabadság utca

(35.) Mendöl Tibor

A kiválás genezise

A kiválás genezise
Szerző	Justh Zsigmond
Könyvek	A pénz legendája Gányó Julcsa Fuimus
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Műfaj	regény

Apja, Vastagh Pál mezőgazdasági munkás, gazdálkodó, később járási tanácsi közép- vezető, majd a Békés Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója, anyja, Tomasovszki Mária óvónő volt. Az általános iskolát Orosházán és Békéscsabán, a középiskolát Szegeden végez- te. 1965-ben a szegedi Tartósító és Húsipari Technikumban érettségizett, majd egy év sorkatonai szolgálat után megkezdte tanulmányait a szegedi József Attila Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (JATE ÁJTK), ahol 1971-ben doktorált. 1966- ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1971-től függetlenített politikai munkatársként a párt ifjúsági szervezete, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség JATE-bizottságának titkáraként dolgozott. 1973-ban kinevezték a JATE ÁJTK állam- és jogelméleti tanszéke egyetemi tanársegédévé, 1977-ben pedig egyetemi adjunktusává, de oktatói munkája mellett 1973–1976 között a KISZ Központi Bizottsága egyetemi és főiskolai tanácsának elnöki posztját is betöltötte, 1976–1981 között pedig a KISZ KB In- téző Bizottságának tagja volt. 1983-ban felvették a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Társadalomtudományi Akadémiájára aspiránsnak, 1986-ban a szocialista orientációjú fejlődő országok társadalom- és államelméletéről írt disszertációjának megvédésével kandidátusi fokozatot szerzett. 1987-ben egyetemi docenssé nevezték ki, 1988. júliustól 1989. január végéig a JATE ÁJTK dékánja volt. 1988. decemberben az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkárává válasz- tották, 1989. áprilisban, a rendszerváltozás hajnalán, bekerült az állampárt Központi Bizottságába és a legfőbb döntéshozó szervének számító Politikai Bizottságába egyaránt, június végétől a PB helyébe lépő, nagyobb létszámú (a 9 PB tagot, a 3 KB-tit- kárt és további 9 főt magában foglaló) Politikai Intéző Bizottságban is helyet kapott. Az MSZMP 1989. október 7-i megszűnésekor csatlakozott a jogutód Magyar Szocialis- ta Párthoz, október 10-től 1990. május 26-ig az új párt országos elnökségi tagjaként, 1989. november 1. és 1990. szeptember 1. között a párt vidéki titkáraként működött. 1990. januárban országos feltűnést keltett egy vidéki választási rendezvényen tett kije- lentésével, miszerint a következő országgyűlés négy évet fog ülni, „de nem a Kossuth téren, hanem az újra megnyitott Recsken”. 1990. áprilistól 2006. októberig folyamato- san országgyűlési képviselő volt. Pártja 1994-es nagyarányú választási győzelmét követően a Horn Gyula vezette szocialista–szabaddemokrata kormányban 1994. július 15-től 1998. június 8-ig az iga- zságügyi tárca élén állt. A törvényhozásban 1998. szeptember–2000. december között az MSZP frakcióvezető-helyettese, 2002. május–2006. május között az alkotmány- és igazságügyi bizottság, illetve 2006. májustól októberig az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága elnöke volt. 1999–2002 között az MSZP Békés megye elnöke- ként, 2004-től a miniszterelnök közjogi és jogharmonizációs tanácsadó testületének elnökeként is tevékenykedett. Közéleti feladatai mellett 1994-ig a JATE-n, 1999-től fő- iskolai tanárként a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanított, 2004-ben megbízták a főiskola főigazgatói tisztének ellátásával. 2006. októberben ottawai nagykövetté nevezték ki, megbízatása lejárta után 2010- ben rektorként visszatért az Általános Vállalkozási Főiskola élére.