Szerkesztő:Vitorla/piszkozat/rickettsiák

Rickettsiák

a Rickettsiales (baktériumrendszer) rendbe tartozó, kórtani szempontból fontos fajok közös neve.

A rickettsiák: sejtparaziták - sok, nagyrészt trópusi betegség (rickettsiosis) okozói.

Az emberek és az emlősállatok főként ízeltlábúak (kullancsok, szúnyogok, tetvek) szúrásával fertőződnek, számos rickettsiosis elterjedtségét a vektorok élettere határozza meg.

A mérsékelt égövben kialakulásuk szezonális, az ízeltlábúak tavaszi-nyári aktivitásához kötött. Sok a rickettsiák között a zoonózis.
A Rickettsia nemzetség tagja a Coxiella burnetii, a Q-láz okozója.
Afrikában és a Karib-t. vidékén a kérődzőkben nagy veszteséggel járó fertőző szívburokvizenyőt vált ki a Cowdria ruminantium.
Az Ehrlichia nemzetségből az Ehrlichia canis a kutya trópusi pancytopeniáját, az Ehrlichia phagocytophila kérődzőkben a kullancslázat, az Ehrlichia equi és az Ehrlichia risticci lovakban lázas megbetegedéseket okoz, ilyen a potomaci láz.
A vörösvérsejtekben szaporodó anaplasmák a kérődzők világszerte előforduló anaplasmosisának előidézői.
Az Eperythozoon suis sertésben sárgasággal és anaemiával járó betegség kórokozója.
A Haemobartonella canis kutyákban, a Haemobartonella felis macskákban az anaemiával járó, gyakori haemobartonellosist okozza. A Bartonella nemzetségből macskákban fordul elő a marással, karmolással fertőző Bartonella henselae, amely emberbe jutva gyulladásos kórforma, a "macskakarmolási betegség" előidézője.