Aaa3-other

{{a vitalap és userlap amit e szerkesztő főképp használ az enwikin található.}}      link az itteni userlapomon

Pz VI és Sherman

A galériában azért vannak a képek, mert a cikkben is szó van róluk (pl. a a Porsche- és Henschel-tornyok különbségéről). A Shermannál pedig a képaláírás nem volt egy enciklopédikus megfogalmazás. LA^pankuš→ 2011. december 18., 15:38 (CET)

ok akkor megnézem a cikket mert az utódpanzer minor különbségéről sztem nem kell kép, szöveg sem talán (fejből nem tudom h hogy van ez az egész ott leírva). az meg hogy a hasznos cucc cikbedolgozásával el lehetett tüntetni a g-t, külön előny. a laza/szellemes fogalmazás miatt pedig, tkp. valszeg igazad van de revertáltam mert ha nem tetsző akkor legyen átírva ne törölve, ui a tartalmat részben nem találtam a cikkben amit pedig igen azt mint írtam megmagyaráztam. nekem így tetszett azért csinálam így elsőre. (az eredeti képcím is erősen vicces.) de ism: nem ezért vv, hanem a tartalom az kell. még az is hogy a németek sem teljes joggal Tomifőzőznek, bárhogy is imádhatja az utókor (blév én is) eme elnevezést, ugyanis

"Research conducted by the British No. 2 Operational Research Section, after the Normandy campaign, concluded a Súman would be set alight 82% of the time following an average of 1.89 penetrations of the tank’s armor; in comparison they also concluded the Panza IV would catch fire 80% of the time following an average of 1.5 penetrations [majdnem ugyanannyi, sőt még rosszabb], the Pandre would light 63% of the time following 3.24 penetrations, and the Ogre would catch fire 80% of the time following 3.25 penetrations.[65]" --Aaa3-other | Talk | Contribs 2011. december 21., 15:10 (CET)

A Tigris cikkében nem véletlenül van elég részletesen, hogy maguk a németek sem tekintették önálló típusnak a Tigris II-t. Ezért nagyon is indokolt legalább alapjaiban itt beszélni erről, még ha jelentősége miatt van is külön cikke. A Porsche- és Henschel-tornyok éppenséggel nem minor különbségek. LA^pankuš→ 2011. december 21., 15:44 (CET)

ok akkor sztem rakjuk be a két tornyot 10-20%-al kisebbméretű mint szokásos galériaként a kt szekcióhoz. a jagdtigert kivenném. így jó? a kúkeren még gondolkodom hogy hogy rakjam vissza és hova h enciklopédikus legyen. a "sütést" sztem elfelejtem de a cooker említése valahogy kell oda... egy olyan tank amelynek híresen könnyen voltak problémái a tűzzel okád itt most épp ő maga tüzet. a némettel való hasonlítást, és egyáltalán részletesebb magyarázatot pedig a becenévhez írom majd akkor, a cikk belsejébe. (csak mostanság épp képekkel foglalkozom itt és a többi wikin)--Aaa3-other | Talk | Contribs 2011. december 21., 16:10 (CET)

kib sablon:

minek raktad ezt ide amikor láttad a piros kockába hogy azért kértem a törlést mert csak egy kv sab volt itt. nem kell. fm a sablonba. aaa (ezt most nem azért írom ide h válaszolj is csak kellett nekem ide)

Azért, mert már nem csak az volt. Nekem az az indoklás, hogy azért kellett törölni, mert csak az volt rajta, azt jelenti, hogy ha nem csak az van rajta, akkor már nem baj, ha van. Ha egyáltalán nem kell, akkor azt kellett volna az indoklásba írni, hogy nem kell a sablon. Tudod, néma gyereknek... Egyébként meglehetősen nehéz olvasni, amit írsz a rengeteg rövidítés és a helyesírás teljes hanyagolása miatt. LA^pankuš→ 2011. december 21., 15:41 (CET)

rövidítéseket elismerem, hogy sajnos zavaró lehet, de a kezdőbetűk kivételével helyesírási problémák? :) --Aaa3-other | Talk | Contribs 2011. december 21., 16:10 (CET)

Igazad van. Valószínűleg néhány rövidítést néztem helyesírási gondnak. Ez is csak azt bizonyítja, hogy nehéz olvasni. LA^pankuš→ 2011. december 21., 16:18 (CET)

Messerschmitt Bf 109 és az nbsp esete

Szia!

Az nbsp-k alkalmazásánál két szempontot kell figyelembe venni: az egyik, hogy azért szúrunk be nbsp-t, hogy a sorok végén egy adott szókapcsolat (pl. 545 km/h) ne váljon szét; másrészt a szöveg szerkesztési módban is olvashatóbb legyen. Ez a két szempont néha ellentétes, mivel az nbsp-k rontják az olvashatóságot.

Az infoboxokban nincs értelme nbsp-t használni, hiszen a sorok rövidek, és soha nem lesznek hosszabbak. Ha megnézed ebben a szócikkben, csak a "Fegyverzet" sorok elég hosszúak ahhoz, hogy ez a probléma felmerüljön, tehát az nbsp-k alkalmazása csak ebben az egy hosszú sorban indokolt. A többi sornál nincs értelme nbsp-t beszúrni, ami az olvasást és az adatok ellenőrzését megnehezíti. misibacsi*^üzenet 2011. december 25., 08:55 (CET)

szia, ok bocsi. én is gondoltam erre és próbáltam ügyelni arra hogy tényleg csak a hosszabb részekbe írjam be, részletesen megnézve a sz-emet néhol nagyon az elejéről ki is vettem egyet-egyet, nem csak beraktam. annyit talán csak a kül, hogy nagyon (túl?) az elején háztam meg azt a képzeletbeli vonalat amitől jobbra beírkáltam, mobiltelókra és hasonló általam nemigen ismert "olvasgatócuccokra" gondolva. na mind1 remélem jó így azért, nagyjából.

"off", egy másik téma: láttam hogy azóta valaki már javította (mélységesen egyetértek vele ebben), de én is úgy tudtam hogy a 109 és a E (stb) között korabeli német típusoknál nincs semmiféle szóköz. (két "BF" [így] és 109 közti kötőjelet (ó de csúnya!) én magam is kivettem) nagyon viszketett már hogy megkérdezzem valahol h miért is van így írva a cikkben de aztán gondoltam hagyom, biztos azt gondolta aki így írta hogy segíti az áttekinthetőséget mert tényleg jobban egyből szembeötlik az altípus-betű. és valahogy látszott a cikken hogy tudta aki(k) írtá(k) hogy hogy a helyes egész pontosan így ez is arra mutattott hogy direkt volt így. bár most már mind1. [nem tudja valaki hogy holl kell megtekintést kérni (kocsmafalra gondoltam cak nem nagyon akaródzott sürgetni, de egy jó ideje már...)? csak egy cikkre kéne, az iowa-osztály, sokkal szebb látvány lenne ha nem-bejelentkezett usereknek is megjelennének a képeim. a többi nem zavar] --Aaa3-other | Talk | Contribs 2011. december 26., 00:41 (CET)

A megtekintést alapesetben nem kell kérni, de ha eltelik mondjuk 30 nap, akkor a Járőrök üzenőfalán kérheted, rövid indoklással ("30 napja nem tekintette meg járőr"). misibacsi*^üzenet 2011. december 26., 08:26 (CET)

A6M Zero

Szia. Azért vontam vissza mindet, mert nehéz volt szétválasztani az aprókat a rossz átírástól, ezért bocsánatot kérek. Ami az átírást illeti, tényleg nem ártana megnézned az átírási irányelvet, aztán felvilágosíthatnál arról, hogy a Reisenből hogy lesz Rejzen, ugyanis az i-ből nem lesz j, a s-ből meg sz lesz, nem z. A Zero pedig nem lesz Zéró, mivel ez nem a japán neve, hanem az amerikai becenév ragadt rajta. És az ae sem lesz é hang, ez maximum a latinban van így, tehát a típusnév nem Szaké hanem Szakae, amelynek jelentése nem éppen szeszes ital, hanem jólét, gazdagság. A nemzetközileg is jelenlévő cégek neveit pedig nem írjuk át, a Mitsubishiből nem lesz Micubisi, mivel világszerte a Hepburnt használják. Példának okáért hirtelen ezeket gyűjtöttem össze, de az átírásod hemzsegett a hasonlóktól. A hibás átírásnál pedig jobb a Hepburnt feltüntetni, ugyanis az elsőt már jóval nehezebb helyes átírásra javítani, kutakodni kell a laptörténetben, tehát tulajdonképpen az azelőtti verziót felhasználni. – Laci.d ^vita 2012. január 2., 13:26 (CET)

miért ide válaszoltál????????????????????!!!!!!!!!!!!!!!

zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz

áááááááááááááááááááááááááááááá

az i-ből j lesz ha mássalhangzóként használjuk. ha már magyar. nem vagyok egy nyelvzseni de k rondán néz ki az i ilyen esetben. iogász iogarral iól feibecsap. tök ugyanúgy hangzik csak épp nem ez jut eszébe egy átírónak. a japán átíráshoz nem értek de az angolban bár s az általában sz, néhány szóban z (te en-4 vagy én csak en-2 úgyhogy nem azért mondom,.) a rejzen tökéletes magyar átírása az angol reisen-nek, bár az eredeti japánhoz való viszonyáról semmi tudomásom ezt te tudod, de akkor ne ilyen kib%szott gépies szabályokkal meg hepburnozással indokold. ha magyar fonetikus akkor magyar fonetikus. én ezt olvastam a sablonban. a j-re visszatérve. ki az a f%sz aki reiszent ír nem rejzent, nyilvánvalóan magyar kiejtésről beszélek. és lehet hogy én nem tudok beszélni (kicsit tényleg így van) de ebben a szóban bizony az sz és a z egyformán hangzik. igen nagyon jól tudom hogy zero claude stb amerikai de gondoltam azt is fonetikusítom. ezek szerint azt nem kellett volna. bár a cikk szerint japánul is nulla. a micu nem én voltam (azaz nem én kezdtem:)! (-> k%rva figyelmetlen vagy ezek szerint a visszavonásokban). csak ott volt a cikkben én meg beraktam a többi előforduláshoz is. amúgy a sablon semmit nem írt a híres cégnevekről én meg az alapján láttam neki. most már tudom. ez van. hibás nehezebb: ok maradjon akkor az angol. aki meg viszavon annak meg soha semmilyen válogatás ne (legyen) nehéz. (csak a képekre és az egyebekre értem, a jó és a rossz átírásokat természetesen nem várom el h szétválaszd). ok, talán ez így kicsit túlzás, de az ottani szerkesztésem biztosan nem a nehézségek csúcsa. és légyszives ne baszasd ki velem a billentyűzetemet az ablakon azzal hogy kétfelé osztasz egy beszélgetést. ha nem lett volna itt ez a lap akkor megkreálod? egyszer láttam valaki userboxában hogy hogy ellenzi ezt, nem igazán éreztem együtt vele, hogy miért olyan fontos ez neki. most már mélységesen megértem. a rt. éb... --Aaa3-other | Talk | Contribs 2012. január 2., 15:35 (CET) u. i. ok nem probléma a képek, nem kellett volna caps lockolnom. én is bocs. u.u.i. akkor a japánban az tényleg a és e egymás után, keményen elválasztva? mert szerintem az a hepburn nevű csávó tuti az é szerű hangot akarta így jelölni, gondolom latint tanult

Nem egészen értem miért probléma, hogy hova válaszolok, itt huwikin egyébként az a szokvány, hogy a másik vitalapjára írunk, mert akkor kap róla értesítést, és bizony nagyon sokan nem veszik figyelőlistára más vitalapját. Persze van már fejlesztés alatt olyan rendszer, ami nem darabolja szét a beszélgetéseket, ezt Teemeah vitalapján megtekintheted, bár sajnos még csak tesztelési fázisban van. Addig marad ez. Elsőként egyébként arra kérlek, hogy nyugodj le, meg lehet ezt civilizáltan is beszélni. Az átírások sajnálatosan olyan részei a Wikipédiának, amelyeket csak gépiesen lehet alkalmazni. Ezek a KNMH-n és az OH-n alapulnak, és néha nem teljesen adják vissza a kiejtést (például a kínai átírás némiképp hiányos). Azt látom már, hogy a Mitsubishit előtte tévesen átírta valaki egy helyen a cikkben, ebben igazad van, úgyhogy javítottam is. A hanghosszabbodás jelöléséről: a japán szótagíró nyelv, úgy jelölik a hosszú hangokat, hogy a hiraganáját kétszer írják le egymás után, például ろう (ou -> ó) vagy かあ (ka-a -> ká). A Sakae hiraganája: さ (sza) か (ka) え (e) hosszú é akkor volna ha さけえ (sa-ke-e -> szaké) lenne. Tehát ha éppenséggel hosszabbodás is volna a magánhangzóknál, az eredmény nem é hanem á betű lenne. Egyébként az ital maga sem hosszú magánhangzóra végződik, kiejteni szakeként kell. Ami a Zerot illeti: valóban a nevében lévő nulla miatt kapta ezt az amerikai becenevet, de japánul nem Zero, hanem Rei volt a nevében (rei-shiki-kanjou-sentouki). Az s-ből minden esetben sz, az i-ből pedig minden esetben i lesz, még ha esetleg máshogy is ejtik: az átírások nem minden esetben követik pontosan a kiejtést. Az angol alapján kiokoskodni magyarra az átírást viszont nem nyerő ötlet, többek között emiatt mondjuk mi ma Kiotónak Kjóto városát (ami azért valljuk be elég durva torzulás) és Tokiónak Tókjót. A képeket egyébként visszaállítottam a laptörténet alapján a te változatodra. – Laci.d ^vita 2012. január 2., 16:23 (CET)

én semmiféle figyelésről vagy spéci fejlesztett autorendszerrről nem beszélek hanem simán csak ahol megkezdünk valamit oda visszajárunk tehát nem kell feltételezned rólam hog yfigyelem a vitádat, hanem csak annyit hogyha írok neked valahova akkor pár nap múlva visszanézek a reakció miatt. kézzel, emlékezetből. épp ezért erre a direkt narancssárgásításra (a dobozka hogy biztos meglássam) sincs szükség. amúgy lenyugodtam a többivel kapcsolatban, sorry. de az ide-oda írás továbbra is idegesíteni fog és ha itt ez norma akkor az tényleg rémisztő. én ezentúl ezt nem fogom ezt hagyni más usereknek. és azért probléma mert lerombolnám az egész utcát annyira ingerlő dolog, csak eddig ezt még nem tudtam amíg velem szemben nem alkalmazták. de mostantól mindenkivel csak normálisan leszek hajlandó kommunikálni, ott ahol eredetileg megindították. de minden mással egyetértek/megértem már. ezek szerint ezen egy probléma sem veled volt kapcsolatos hanem itt így szokás. az átírás elnevezése pedig ekkor félrevezető ugyanis cask fonetikus közeli, azt részben figyelembe vévő tetszőleges algoritmus. bár mindenképpen sokkal jobb sztem még így is, csak ennek így akkor megvan az a következménye hogy csak hozzáértők nbyúlhatnak hozzá. én ugyan meg nem tanulom az 100 :). nem baj. (amúgy borzalmas ez az új kínai átírás is amit mostanában tolnak, annyira szátb%ssza az agyát aki ránéz hogy valsz még az angolok is (akik írásbeliségének logikáját elvileg követi az egész) kapásból átugorják ha ilyet látnak. nagyon megerőltető és lassú rekonstruálni hogy mi is az. minden jobb ennél, még a félfonetikus, szabályba tördelt magyaros is. a japánra alkalmazott hepburn ezzel szemben agyilag nem zavaró legalább, annak kiváltását csak azért támogatom mert tényleg rossz ötletnek tűnik közbülső harmadik nyelvet használni. a lényeg hogy az irányelv jó csak számomra használhatatlan.) a japán példákat köszönöm. --Aaa3-other | Talk | Contribs 2012. január 3., 09:40 (CET) a képeket amúgy nem lett volna muszáj neked megcsinálnod, (így utólag, mert elsőre azért egy komoly adminnak illik válogatni) én visszaraktam volna magam, csak panaszkodtam.

Mint mondtam, itt ez a szokvány, szóval ha legközelebb írsz valakinek, akkor írd bele, hogy oda válaszoljon, mert a legtöbben valószínűleg a te vitalapodra írnának vissza. Az pedig dicséretes dolog, hogy te visszanézel válaszért, de mint mondtam, sajnos sokan nem ilyen alaposak, ezért is alakult ki így a rendszer. A folyékony beszélgetés annyiban lesz jobb, hogy az egy helyen tartja a megbeszéléseket és értesítést is küld az új üzenetről. Az átírás valóban csak fonetikus közeli, a célja, hogy az idegen írásjeleket valahogy érthetően is le lehessen jegyezni. A fonetikus leírásra pedig ott van például az IPA. A pinjint valóban nem könnyű kiolvasni, mivel a kiejtését külön meg kell tanulni, ezért szerintem max. az ország 1%-a képes rendesen kiolvasni belőle valamit. Bár az is tény, hogy ez adja eddig vissza a legpontosabban a kínai nyelv kiejtését. Sok vita volt erről egyébként a wikin, ha érdekel, akkor olvashatsz róla itt és itt, meg egy sor meccs lement a kocsmafalakon, vitalapokon stb. A képeket pedig megcsinálni nem tartott sokáig, és mivel tényleg nem kellett volna azokat is visszavonni, így visszaraktam őket. Ha a jövőben átírási segítségre van szükséged, nyugodtan keress meg, japán, kínai, koreai megy, ezekben szívesen segítek. A Zerot is meg fogom csinálni hamarosan, és kissé ki is egészítem a cikket. További jó szerkesztést! – Laci.d ^vita 2012. január 3., 16:34 (CET)

ok, köszi. és igen írok majd nekik :D. nekem ránézésre am pont úgy tűnt h a hagyományos magyar átrírása a kínainak a pontos és az új (0,001%ra tippelnék) meg angolosan torz (mert náluk ugye sok hang és betű nincs)... érdekes. a vitákat biztos meg fogom nézni. az átírásról, öhm.. itt Repülőgép-hordozó biztos rosszul írtam át őket az angolból, más helyen azt hiszem nem szerkesztettem ilyesmivel kapcs. --Aaa3-other | Talk | Contribs 2012. január 4., 09:15 (CET)

u.i.: aha. szóval mégiscsak torz. nem hittem volna...