Főmenü megnyitása

Szerkesztővita:Carlos71/Archív13

Active discussions

Vb-csapatokSzerkesztés

Ne mérgelődj, mindig ilyen volt az érdeklődés :-) Itt vagyok lassan én is, a két Koreát csinálom majd, mivel arab nem maradt. :-D Utána majd „meglássuk”. - CFC vita 2010. március 13., 11:13 (CET)


Re: UserboxSzerkesztés

Figyelj, ha a jobboldal ilyen jobbikhoz hasonló fasiszta senkikből áll (pártnak csak erős túlzással nevezném), abból kösz, de nem kérek...Szóval marad ez. De amúgy már rég kiábrándultam mindkét oldalból  Madridista Ideírjad 2010. március 13., 15:26 (CET)

Na, föliratkoztam   Az ausztrálokat mindenképp én szerettem volna, szerencsére nem vállalta még el senki. Nem tudom, talán az esélytelensége miatt, de szorítok nekik  . Ez a projekt (projekt?) egyébként csak a csapat cikkére vonatkozik, vagy a "járulékos" dolgokra is? Mert szerintem úgy kéne. Játékosok, edzők, stb. – Madridista Ideírjad 2010. március 13., 18:40 (CET)
Beszerveztem egy többé-kevésbé újonc szerkesztőt ebbe a munkába. Mit szólsz hozzá? Vannak még helyesírási és/vagy fordítási hibái, de nagyon lelkes. – Madridista Ideírjad 2010. március 13., 20:07 (CET)

Trepov fordításSzerkesztés

Alekszandr Fjodorovics Trepov (1862–1928) – orosz államférfi, miniszterelnök, nagy földbirtokos (1917 októberéig a Poltavai kormányzóságban 3 000 gyeszjatyina földje volt). 1862. szeptember 18-án született Péterváron, nemesi családban. A pétervári polgármester, F. F. Trepov négy fia közül a legfiatalabb. Apját, A. F. Trepovot [Hiba! Helyesen: F. F. Trepov] az 1870-es években narodnyik terroristák halálra ítélték. V. I. Zaszulics [ez nyilván: Vera Zaszulics] lövése, majd az esküdtek általi felmentése a fiúk terroristák elleni gyűlöletét és határozott monarchista meggyőződését eredményezte.

A legidősebb fiú, (szintén F. F. Trepov) szenátor, részt vett az orosz-japán háborúban. 1914–1918 között az Oroszország által elfoglalt Osztrák-Magyar területek tábornok-kormányzója.

Egy másik bátyja, D. F. Trepov a csendőrség különleges egységének vezetőjeként arról az 1905. októberi sztrájk idején kiadott parancsáról lett híres: „Üres sortüzet nem leadni! Töltényt nem sajnálni!”

Harmadik testvére, V. F. Trepov szintén a belügyi erőknél szolgált, szenátor, szélsőségesen jobboldali meggyőződéséről volt ismert. Az Államtanácsot el kellett hagynia, mert 1911 áprilisában Sztolipinnek a nyugati kormányzóságokban önkormányzatok [zemsztvo-k] létesítésére irányuló tervét akadályozta.

Alekszandr Trepov a szentpétervári … katonatiszti iskola elvégzése után a gárdánál (1880–1883), és gyalogsági ezredeknél (1883–1889) szolgált. 1889–1898 között a Poltavai kormányzóság Perejaszlavli járásában a nemesség vezetője. 1889-ben az Államtanács államtitkárának segítője [ezt a tényt a szöveg kétszer ismétli meg, másodszor az évszám: 1899-től]. 1896-ban a Kancellária szolgálatába lépett. 1889–1892 között a belügy különleges megbízatású hivatalnoka, később egyre magasabbra kerül a ranglétrán. 1905 februárjában bekerül az A. G. Buligin-féle belügyi bizottságba, melynek feladata kidolgozni a képviseleti intézmény (parlament?) létrehozásának tervét. 1914. január: az Államtanács tagja.

Az első világháború kezdetével, 1915 augusztusában tagja lesz a különleges védelmi tanácskozó testületnek, mely az ország gazdasági életének irányítását és kb. 5000, védelmi célokra dolgozó vállalat finanszírozását végzi. 1915. október: a közlekedési (és hírközlési?) utak minisztere, a kormányfői poszt egyik várományosa, jelen van az összes kormányülésen. 1915 december – 1916 május: az ún. „öt minisztérium tanácsa” elnöke, melyet a kiéleződött szociális – főként az élelmezési – problémák megoldására hoztak létre. Igyekezett, de sikertelenül, megoldani a lakosság főbb fogyasztási cikkekkel való ellátását. A testületet kevesebb mint egy év múlva feloszlatták. 1916 novemberében Stjurmer (?) helyett Trepovot nevezték ki miniszterelnöknek. A cár őt választotta a liberális beállítottságú és ezért népszerű I. G. Grigorovics helyett. Kinevezése után felkereste a Duma (parlament) elnökét és közölte, hogy együtt kíván működni a Dumával.

1916. november 19-én a Dumában felszólalva elvetette a Németországgal kötendő különbéke lehetőségét, és a háborús sikerek esetére pozitív perspektívaként említette a szövetségesek hajlandóságát a Boszporusz és a Dardanellák átadására Oroszországnak. Megígérte, hogy elősegíti a mindenkire kiterjedő általános iskolai oktatás bevezetése, a kisebb önkormányzatok [zemsztvo] és a városok jogállásáról szóló törvénytervezetek elfogadását. A baloldal (a trudovikok, a mensevikek) kinevezését csak személycserének tartották az általuk szükségesnek vélt szerkezeti (rendszer-) változtatások helyett és obstrukciót helyeztek kilátásba. Trepov mint tapasztalt politikus – az oktobristák és a nacionalisták támogatásával – az ellenzék megosztására és a kadet-ek semlegesítésére törekedett. A kabinetet jobboldali személyekből akarta összeállítani, kihagyva azonban néhány lejáratott figurát, pl. a Raszputyin által favorizált Protopopovot.

II. Miklós cár tervei azonban mások voltak: Trepovot csak arra akarta felhasználni, hogy a Dumát bezárassa az ún. „újévi ülésszakra”, után pedig eltávolítsa őt a kormányból. Raszputyin meggyilkolása után a cár megerősítette a Raszputyin-tábor pozícióit: annak hívét, Protopopovot nevezte ki belügyminiszternek és Trepov híveit kiszorította a kormányból. Trepov és maradék hívei a december 27-ei minisztertanácsi ülésen bejelentették lemondásukat.

1917. január 9. után a fővárosban azt híresztelték, hogy Golicin helyére ismét Trepov kerül vissza a kormányfői székbe, de a forradalom elsöpörte az ilyen terveket. 1917 után Trepov a fehérek mozgalmának egyik vezetője lett. 1918-ban Finnországba távozott, 1920-tól az emigráció monarchista táborának egyik vezetője lett. Nizzában halt meg 1928-ban. (A cikket írta: Irina Puskarjova)

  • Ennyi volt. További jó munkát, szia! - Vadaro vita 2010. március 13., 17:21 (CET)

szpasziboSzerkesztés

Igazán köszönöm! Csak megjegyzem, hogy kaptam már elismerést (formálisat is), de ennek is őszintén örülök. Köszi, szia! - Vadaro vita 2010. március 13., 20:53 (CET)

Brit BirodalomSzerkesztés

Kérted ha úgy állok szóljak. Szóltam. Üdv.Andrew69.     2010. március 14., 09:51 (CET)

Bevallom férfiasan ma este már nem hasad tovább elvet követem. Jók a kérdéseid és sokra kell majd reagáljak, mert figyeltem azért miket írsz. Nagy a falat egy ilyen cikknél és jobb ha többen megnézzük. Azért csak úgy zárójelben márc 15 előtt jegyzem meg nem sok nemzet megy neki egy ilyen cikknek. Üdv.Andrew69.     2010. március 14., 20:51 (CET) Márc 15 mindig jó érzés látni az összefogást (azért jó páran dolgozunk(tunk) rajta. Azt gondolom továbbá ha a wikin az angol és a német után mi már csak gondolkodunk a következő nyelvű kiemelésen az is nagy dolog, mármint ilyen témában ott lenni a nagyok között. Erre értettem. Andrew69.     2010. március 14., 21:12 (CET) Na végre, hogy vágod;-). Írtad külföldön vagy én is voltam már és valószínű majd mennem is kell még, de van ami miatt soha nem szégyenkeztem és ez is ide tartozik. Mármint ki is a nagy és miben? De a cikkre visszatérve még kell fésülni azt láttom és azon leszek olyan harmadik helyen befuthasson a wikivilágba.Andrew69.     2010. március 14., 21:32 (CET)

Látod ez viszont tényleg jó felvetés és legalább olyan, mint az amit 1583- ra mondtál. Én is látam már a ködöt albionban és lehet van azért olyan is, amit le lehet írni. Andrew69.     2010. március 14., 22:21 (CET)

Dehogy, most pont a felvetéseiden még csak hangosan gondolkodom és nem szerkesztem a cikket. Igazad van az évszámban és pontosításra szorul. A korszakok az első és második birodalom az rendben van. Utánna viszont megszűnt a világbirodalom, de nem a Brit Birodalom, viszont a Britannica cikk jó forrás, hogy Hongkong kiválásával lényegében nem lehet már birodalomról sem beszélni. A nemzetközösség meg hagyatéka a birodalomnak és nem folytatása. Az első BB 1583-1783, a 2. BB 1783- cc. 1921, a 3. a birodalom hanyatlása világbirodalom vége India kiválásával 1947 és utánna 1997 a birodalom vége. A multikulturalializmust jó, hogy felvetetted, mert meg kell említeni, erre találtam most egy jó összefoglalást [1]. Az jutott még jut még eszembe, hogy a folytonosság részt kéne ezzel kiegészíteni és a következtetések részt, ha kibővítenénk mehetne hagyatéka címen a mostani helyett. Most hirtelen ennnyi. Andrew69.     2010. március 15., 12:02 (CET)

Ksz és lesz, mit olvasni :-). Andrew69.     2010. március 16., 06:22 (CET)

Nyugi Carlos:D Nem kerget a tatár/szerkesztőtársak. Ha soknak érzed, pihenj egyet.   Szajci reci 2010. március 17., 12:06 (CET)

Nem vagyok türelmetlen, sőt jó látni, hogy fejlődik a cikk. Én is írtam hozzá tegnap egy kicsit és megint fogalmazódnak meg újak is. Andrew69.     2010. március 17., 12:38 (CET)

facebookSzerkesztés

Szia! Rajta vagy a facebookon? Ha igen, vegyél fel kérlek, mert én kerestelek, de a neveddel vagy 8-an vannak és infót nem tudok leolvasni róluk. üdv   Szajci reci 2010. március 15., 10:33 (CET)

KérdésSzerkesztés

Ha nem vagy túl elfoglalt mostanában, kérdezhetek valamit? Doncseczvita 2010. március 16., 09:59 (CET)

Nos én szeretném megkérni egy hosszabb levélben a dallasi központú SIL-t, hogy jegyezze be a vend nyelvet (kapjon SIL és ISO) kódot. Vannak támogatóim is és megírtam a levél nyers angol fordítását. Úgy szeretném átnézetni, hogy aki nálam sokkal jobban tud angolul, egy meghatározott hányadot kijavít. Most nemrég Misibacsi segített, ő egy negyedét nézte át és azt kisbetűbe szedtem. Egy újabb negyedre nem találtam válalkozót. Nem mind rész hibás a levélben, mert beraktam egy másik szerző angol fordítását vendből (az a szöveg is az eredetű vend nyelvűvel legalább a negyedét teszi ki a levélnek). Hallottam, hogy elfoglalt vagy, ezért ha egy negyed rész is sok, akkor inkább kevesebbet is, de ha megnéznél, az is valami, mert legalább előbbre lehet jutni. Doncseczvita 2010. március 16., 10:21 (CET)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Doncsecz/Lev%C3%A9l/SIL_International erről beszéltem. Doncseczvita 2010. március 16., 10:22 (CET)

Ok, ha esetleg egy hétnél tovább várat magára, akkor még szólok. Doncseczvita 2010. március 16., 10:43 (CET)

VisszaállításSzerkesztés

Ne haragudj, félrekattintottam, vissza is csináltam gyorsan :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. március 16., 11:16 (CET)

Micsoda, leírtad, hogy habitat? :) Viccen kívül: vacak az egerem, néha ötletszerűen fél centivel feljebb vagy lejjebb klikkol, mint ahova szeretném. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. március 16., 11:34 (CET)

Úgy látszik valamit rosszul írtam, mert vagy az "is" kifejezést hagytam le, vagy pedig nem írtam egyértelműen, hogy a muravidéki magyarok és romák is tudnak vendül, egyáltalán nem rossz hátsó szándékkal mondtam, főleg nem úgy, hogy én hajlamosnak tartom őket az (önkéntes) asszimilációra. Ez nem szláv propaganda, csak arra akartam rámutatni, hogy ők is megtanulták és ezzel kommunikálnak a többi muravidékivel. A roma kisebbség valóban nem olyan számottevő, ha a magyar viszonylatot vesszük, de vedd figyelembe, hogy kis régióról van szó, amelynek az összlakossága 100 ezer fő körül van, de nem tudom hány cigány élhet a területen. A magyar lakosság becsült száma 12 ezer fő, de nyíltan csak 5000 valják, hogy magyarok.Az asszimilációról annyit, hogy a Muramentén még sokan használják a vendet, itt ugyan csak minimális a totális feloldódás esélye, mert a szlovén média teljes túlsúlyban van, de Magyarországon csak fogynak az emberek és ez a kommunisták bűne, akik felépítették a vasfüggönyt, elszigeteltek minket a többiektől és hirdették az internacionalizmust. Doncseczvita 2010. március 16., 11:45 (CET)

hohó! Használja a prekmurjei magyar valamint a prekmurjei és vendvidéki roma kisebbség is. Nem értem ebbe mi a rossz, hogy használja e két kisebbség is. Talán arra gondoltál, hogy felváltotta volna a magyar nyelvet a vend? Nem ezt mutatja a mondat véleményem szerint, egyrészt ők kisebbség itt, tehát a külvilággal is kommunikálniuk kell, s ha ezt a többi muravidékivel teszik, akkor általában vendül teszik. Vannak olyan magyarok akik semelyik nyelvet nem tudják (se a muramentit, se a szlovént), de ezek többnyire idősebb generáció. Doncseczvita 2010. március 16., 11:51 (CET)

Inkább kivettem. Fognak még kérdezni úgy is, amúgy sincs minden itt, csak lényeges dolgok. Doncseczvita 2010. március 16., 11:53 (CET)

Hogy miért nem vallja a többi a magyarságát nem tudom. Nem mind vallották magukat szlovénnak, egyesek nem is közöltek semmit nemzetiségüket illetően, csak szlovén állampolgárnak vallották magukat (ami nem ugyanaz, mint a nemzetiség). Mi is úgy jelöljük meg magunkat többen, hogy magyarországi szlovének, magyar állampolgárok, de szlovén entikumúak. Nincs szó terrorizálásról (de azt különben sem a szlovénok követték el, hanem a szerbek), de igazából nem annyira azért csappant meg a magyar lakosság száma, mert asszimilálódott volna, ahogy az ismereteim mutatják inkább sokan elvándoroltak, mert a vidék a háború után tönkrement. Sok vegyes házasság is kötetett, de azok sem mind a vend nyelvű emberekkel, hanem a kolonistákkal akik Olaszországból és a tengerpartról hoztak (gondolom tudod mi volt ennek a célja). Ismerek elég sokat aki vegyesházasságban született, de magyarnak vallja magát (elég erős az akcentusok). De ténylegesen, hogy mi az oka ennek, azt szerintem egyenként lehet csak elbírálni. Itt is volt kommunizmus, gondolom tudod mi volt Tito véleménye a magyarokról (hát még azokról, akik valami regionális nyelvet beszéltek). Én úgy vélem tényleges, megalapozott állításokkal mondom a vendről, hogy megérdemel nyelvi státuszt. Ha olvastad benne ki támogatja még ezt (két professzor). Doncseczvita 2010. március 16., 12:23 (CET)

Az említett professzort amikor tájékoztattam, akkor örült ennek. Ő úgy látja ennek már régóta meg kellett volna lennie, s bár ő ebből doktorált, de amerikai, ezért mégis úgy látta jónak ha erről az oldalról jön a kezdeményezés. Doncseczvita 2010. március 16., 12:26 (CET)Egyébként valami félreértés van a beszélgetésünkben, mert amikor én asszimilációról beszéltem a vendek részéről, a magyarországiakra gondoltam. Doncseczvita 2010. március 16., 12:31 (CET)

Greenberg fölkarolná, de mint mondtam amerikai, s úgy érzi ez nem pusztán az ő feladata lenne, hanem aki beszéli. A szlovének közül sokan azért nem látják értelmét, mert az egyik dolog az, hogy akkor újból lehetőséget adnának arra, hogy felélesszék ezeket a régi elméleteket a vend kelta, germán, nyugati szláv eredetét illetően, amit sokáig megosztásra használtak föl. Másrészről a nyelvészet álláspontja sem egységet mit lehet nyelvnek tekinteni. Még a 70-es évek előtt az általános (dogmatikus) elképzelés volt, hogy az orosz minden szláv nyelv atyja és, hogy az óorosz nyelv egy teljesen egységes, homogén nyelv volt. Csak aztán a novgrodi kerületben a 9.-10. századból való kéregre és viaszra írt szövegeket találtak, amelyek nyilván az akkori Novgorodon nyelvjárásán, vagy nyelvén íródtak, de az ismert óorosz nyelvtől nagyfokú különbséget mutatott, ami azt jelenti, hogy az óorosz nyelv nem volt homogén, sőt talán lehet, hogy a novgorodi és hasonlóan más a régióban beszélt keleti szláv dialektusok is tulajdonképpen jelentősen eltértek egymástól, sőt lehet, hogy ezek nyelvek voltakA hatás nem maradt el. Megdöntötte az sok évszázados dogmát ami az orosz nacionalizmusból gyökerezett és a szovjet kommunizmus is átvette, miszerint egyetlen szláv nyelv van: az orosz, a többi nyelv nem is nyelv, hanem szakadár dialektus, amely nem hajlandó alávetni magát az orosz nyelv felsőbbrendűségének. A szlovén nyelv sem egységes most sem, itt is vannak eléggé eltérő nyelvjárások, de nem mindegyik alakított irodalmi nyelvet, terminológiát is irodalmat. A vend irodalmi nyelvet sokáig használták, sőt a beszélői csaknem egységes tömböt alkotnak még most is. Nyelvészek egy tekintélyes része az effajtákat már nyelvnek tartja, másrészük még nem fogadta el ezt a tézist.
Ha valóban elfoglalt vagy, akkor nem erőltetetem, csak tudod mások sem tudtak nagyon foglalkozni vele. Amennyit megcsináltál belőle, annyi elég lesz tőled. Doncseczvita 2010. március 17., 16:35 (CET)

Na azért ide a szabolcsit ide nem keverném bele, gyökeresen más dolgok vannak itt. A nyelvnél nemcsak az lehet támpont, hogy van eltérése a másiktól, hanem, hogy egyáltalán tudott valami olyat tenni, hogy nyelvvé válhasson. A nyelvészek egy bizonyos része szerint az önálló irodalom, terminológia és beszélőinek tudata is szerepet játsszik a különbözőséggel együtt abban, hogy nyelvnek lehessen valamit nevezni. Doncseczvita 2010. március 17., 19:58 (CET)

Brit Birodalom 2Szerkesztés

A cikk átnézése/átírása több hónapos munkát igényel. Mivel a történelem egyik legfontosabb része ez, nem akarom összecsapni. Sajnos nincs egy értelmes cikk a neten a BB-ről, így úgy kell kitalálnom, hogy mit írjak. Az egy jó a angol wikiben, hogy ötleteket ad a kutatáshoz. Még csak a cikk elején járok, de több pontosítást eszközölnöm kellett. Egyes részek nehezen érthetőek, ha nincs rövid magyarázat hozzá. Az ír résznél, aki nem ismeri a témát az megzavarodik ültetvények bekezdéstől. Ez csak egy hülye, félreérthető elnevezés. Az angol betelepítés nem egy félig lakatlan sziget benépesítésére, hanem a „megbízhatatlan” katolikusok megtörésére irányult. A teljes vonatkozó ír töri ne legyen már az Előzmények részben, hanem a helyén. A cikk szerkezete sem tetszik. Ha van első birodalom, akkor a 2. és 3-at is meg kell említeni a szerkezetben. Emellett úgy néz ki, hogy az 1. birodalom után jött a Szabadkereskedelem és a „nem hivatalos birodalom”, majd a Brit Kelet-indiai Társaság korszaka. Ezek amúgy is elnagyoltan hosszú részek és alfejezet kellene legyen mindkettő. Kompromisszumot ajánlok. Ha akarjátok, hogy foglalkozzak a cikkel, akkor időről-időre megírok egy-egy kisebb cikket az 1. vh/zsidóság műhelynek + szimultán csinálom a focis cikkeimet. Amúgy rohadt érzés, ha az ember több fronton érdekelt, hogy egy ilyen hosszú cikknél naponta csak 5-10 mondatot halad az ember 1-1,5 óra alatt. Kb. ennyi időm van. Amit átnéztem allapra rakom. Andrew szívesen veszem a segítséged, de szeretném, ha minden mondat források alapján menne a cikkbe. Magyarán 5 mondathoz ne legyen egy forrás, ami csak fél mondatot támaszt alá. Tudom szigorú vagyok, de én csak így tudok dogozni. Ha nem jó ez nektek részemről akkor sincs harag .Carlos71 vita 2010. március 18., 11:23 (CET)

Carlos, tudod, hogy én támogatlak: az a fontos, hogy a kiemelt cikk, tényleg alapos legyen. A többműhelyes dolgot nem támogatom. Én azt mondom, hogy elég lenne, ha csak két műhelyben lennél, ami aktív is. A többit hagyd a csudába, teljesen szétszakadsz. Ez az én véleményem.   Szajci reci 2010. március 18., 11:43 (CET)

Igazad van, de nem tudom mit csináljak. Az 1. vh-ba annyi energiát öltem, hogy nincs szívem lezáratni. A zsidóságműhelyben nem hajtanak, ha néha írok a többieknek az is jó. Szerintem ami lefáraszt az nem a műhelymunka hanem az, hogy sorba behúztam az olyan peches/nehéz cikkeket, amiket nem lehet csak úgy megírni (1. vh, Kasztner, Trianon, lövészárok-hadviselés, BB, foci válogatottak; mind olyan cikk, ami sok kutatást, gondolkodást, olvasást és időt igényel, mert még a neten sincs egy értelmes átfogó cikk róluk). Az igazi probléma most inkább a foci. A VB csapatok olyan gagyik és nincs hozzájuk forrás (a történet részhez), hanem ugyanúgy hatalmas kutatás kel hozzájuk mint a BB-hez. Fordítsam le az angolt? Ugye akkor saját elveimmel mennék szembe, viszont „rohadt gyorsan” menne a dolog és lenne időm másra is. A VB meg a nyakunkon van.Carlos71 vita 2010. március 18., 12:11 (CET)

Nos ez így túl sok. Jó hír: Húsvét után elkezdem a baranyai köztársaságot, majd amit meséltem neked, hogy van egy I. vh-s könyvbem. Abból másolok majd fel dolgokat és közben tartom veled a kapcsolatot. Szóval az I. vh-ra te ne gondolj most:D A BB és a lövészárok legyen most előtted, ha már egyszer belevágtál. Utána azt mondom, hagyd a csudába a műhelyt. Tudom sok energiád van. De én a Balkán-műhellyel voltam így és lezártam. Azóta nincs problémám ebből. Foci: nos lehet van elved, de én azt mondom, ha akarod csinálni a fociműhelyt, akkor az angolról fordítsd le. Láttad már Perszepoliszt? Nos én azt lefordítottam a horvátról. Többet nem tudok, de ha valakit érdekel a romváros, akkor megtalálja ami kell. A kiemeltséghez pedig Ogodejt kértem szakmai lektornak. Én tényleg azt mondom, egy max két dolgot csinálj! És tényleg válassz magadnak műhelyt. Én azt mondom a foci legyen csak a műhelyed. Ha belefáradsz a fociba, dologhatsz máshol is, aztán 1-2 cikk után visszatérsz a focihoz. Saját tapasztaltból mondom ezeket. Hallgass rám:D   Szajci reci 2010. március 18., 12:25 (CET)

Itt vok és olvastam az eszmefuttatásod. Szivesen belevetem magam, hogy részletesebben kidolgozzam egy-egy szeletét a birodalomnak. De az nem jó, ha esetleg egyszerre csináljuk ugyanazt. Én első körben átmentem a cikken és forrást kerestem minden részhez és a nyilvánvaló pontosításokat és javításokat megtettem(volt bőven). Igaz azonban nem minden mondatra kiterjedő a forrásolás, mert sok esetben elfogadtam a korábbi fordítást. Pár részen viszont ráerősítettem a szövegre, mert az angol cikk mostani állapotában sokat változott, de természetesen az nem szentírás ezért nem kell lefordítani és teljesen átvenni. Az indiai rész szókincse meg gyatra volt és tényleg át kellett írni. Azért tettem be az afganisztáni részt, hisz ott küzdenek és a véreznek európa nemzeteinek fiai és jó ha tudunk előzményt is erről. A birodalom utolsó nagy katonai megmozdulása is hasonlóan fontos számomra, ezért tettem be a falklandi részt. Gondold tehát végig és kérdezted a tempót, engem nem zavar ha pár mondatonként haladsz előre. Arra kell csak vigyáznunk, hogy megtaláljuk a kellő egyensúlyt a szöveg terjedelmében, mert nem könyvet írunk. Az időszakok terén meg, korábban már egyeztettünk és tényleg nagy volt a kontraszt, hogy az első BB után úgy szétesett minden. Azt kell szerintem követni, hogy korszakonként legyen fejezet, de vannak alfejezeti részek, melyek esetleg mint az ír esetleg bővebb időszakot is átfog. Az érthetőség végett követhető az is, hogy hivatkozik más szócikkre, mint a Pax Britannica is ha meg lenne írva. Szóval gondold át te is, mert már jó írányban mentünk ha a cikket nézem. Most azt kell eldönteni mennyire mélyen dolgozzunk, mert látom szeretnél maximalista lenni, de ez a cikk az, ahol nem lehetsz az. Andrew69.     2010. március 18., 20:34 (CET)

Tegyük azt elgondolkodom a megvalósításon. A maximalizmust meg nem kifogásoltam, hanem erre a cikkre értettem. Például már most is bőven kiemelt lehetne a magyar wikin, de mégis nem írtunk szinte semmit Ausztráliáról Kanadáról és az ottani franciákról stb. De egyébként lehet nem is kell erre értem a maximalizmust. De az igaz és egyet értek, hogy lehetőleg ne legyen érezhető ellentmondás benne és csiszoljuk jobbá. Andrew69.     2010. március 18., 23:07 (CET)

ok használom majd.

Brit Birodalom 3Szerkesztés

Nem sok időm volt mostanában de azért dolgozom a cikken. Azt néztem ma, hogy be kellene illeszteni a no:Det britiske imperiet norvég vikin talált animációs térképet. Én lecserélném a "Brit Birodalom 1897-ben rózsaszínnel", mert ez a történelmi térkép színes ugyan, de a "British Empire evolution3.gif" megadja a változásokat is. A cikk részein történő szerkesztéshez a Nagy-Britannia és az új imperializmus részt nézem meg már olvasom a fellelhető irodalmat, mert ellentmondás van a mi cikkünk és a jelenlegi angolwiki között meg emlékszem a forrásgyűjtésekkor bajban voltam az új imperializmus korszakával, így ezt megpróbálom bogozni tovább. Gondolom te is haladsz és vigyük most már végig, mert sok időt igénybe vett és ne vesszen ez hiába. Andrew69.     2010. március 20., 21:49 (CET)

Ok lecserélem, akkor az animáltra és a réginek megkeresem a helyét. Én is most ültem a géphez, majd meglátom hogy haladok. Az allapodra fogok majd dolgozni, ahogy beszéltük. Andrew69.     2010. március 21., 17:37 (CET)

MikolaSzerkesztés

Azért ezt nem kellett volna! Egyetértünk sok mindenben, de ez durva volt. Nem találtam e-mail címet, ezért ide írtam. Mikolának voltak hülyeségei, ez tény.... De Ákost se kéne elüldözni! – Tobi Üzi :) 2010. március 21., 03:30 (CET)

Baranya–bajai Szerb–Magyar KöztársaságSzerkesztés

Újabb fejlesztésem elkezdődött. Ha van valami észrevételed, akkor írj:D A vendvidékkel próbálom összehangolni, bár én másképpen képzelem el a szakaszait: fekvése, története és lakossága.   Szajci reci 2010. március 21., 15:03 (CET)

Egy kérdés: van a könyvben pár kép. Szerinted ezeket feltölthetem a commonsba? Már több, mint 85 évvel ezelőtt volt ez az esemény.   Szajci reci 2010. március 29., 08:02 (CEST)

Ok. Én bízom a commonsba:D A másik problémám. Megírtam a cikket háromnegyedig. Most jön a neccesebb az előzmények, ezeket nem akarom bő lén hagyni, mert akkor a cikk címe inkább szerb megszállás, mint baranyai köztársaság. arra gondoltam, hogy ez egy összegzést írok kb. Viszont nekem a cikk elég rövidnek tűnik a vendvidéki köztársasághoz képest. Szeretném, ha a cikkem kiemelt lenne, de nem tudom mennyire lenne baj, ha nem lenne 70 kbite-nál hosszabb. Mit gondolsz te?   Szajci reci 2010. március 29., 17:36 (CEST)

Úgy gondolom végeztem a cikkel. Ha van valami javaslatod a cikkel kapcsolatban. várom.   Szajci reci 2010. április 2., 09:56 (CEST)

Látom javítottál nyelvtanilag a cikken. Köszönöm. Mi a véleményed egyébként?   Szajci reci 2010. április 3., 12:12 (CEST)

?   Szajci reci 2010. április 3., 17:53 (CEST)

Ja értem. Bocs, azt hittem végigolvastad, mert már belejavítottál. Ha elolvastad írj:D   Szajci reci 2010. április 3., 18:04 (CEST)

Tobi üzijeSzerkesztés

Szia, írtam e-mailt. – Tobi Üzi :) 2010. március 21., 21:30 (CET)

reLembaSzerkesztés

Teljesen új. Ha nem kacsa, akkor tényleg érdekes. :) – eLVe kedvesS(z)avak 2010. március 25., 09:08 (CET)

AllapokSzerkesztés

Szia! Szerkesztői allapokon "ragadt" szócikkeket keresgélek, és belefutottam a Szerkesztő:Carlos71/Antonio Salandra, Szerkesztő:Carlos71/Apacsok oldaladba. Már van Vittorio Emanuele Orlando és apacsok szócikkünk, ha ezekre az allapokra nincs szükséged, nem dolgozol már vele megtennéd, hogy belemásolod ezt a sablont?

{{azonnali|Saját allap, már nincs szükségem rá|2=-~~~~}}

Persze ha még van velük valami terved, akkor maradjanak. Jelezz vissza kérlek! Köszönöm előre is, szia! December vita 2010. március 27., 09:36 (CET)

Nagyon kösz! Szevasz Dec

Dani-vitaSzerkesztés

Jó hogy valaki végre kiáll a magyarság mellett a Wikipédián.Nem kell foglalkozni doncseczel játssza a durva murcát hogy utána mindenki őt sajnálja.Több írásában magyarokat sért illene kijavítani őket.És még ő siránkozik.Szánalmas.

Dani95, álljál már le a személyeskedéssel. Így mégtovább blokkolva leszel.   Szajci reci 2010. április 2., 12:30 (CEST)

Mond csak, elhiszed azt amit ő mond, hogy én itt sértem a magyarokat? Ki kell javítani engem szerinte? Remélem te is tudod miből fog állni a kijavítása. De azt tesztek amit akartok, nem az én hitelességem fog vele csökkenni. Doncseczvita 2010. április 2., 20:10 (CEST)

Tekintsd meg ezt az irományát, amelyben állítólagos szlovénosításról beszél Muraszombatban, a Vendvidék fővárosában és egyik üzenetében bizonyíték nélkül állította, hogy mindig is magyar többségű város volt. Erről csak annyit, hogy a városban a magyarosítás és a magyarosodás mértéke nagyobb volt, mint mondjuk a falvakban. A feljegyzett magyarok tulajdonképpen nem is igazi magyarok, hanem szlovénok, akik magyarosodni kívántak, ezért vallották magukat magyarnak (nincs teljes magyarosodásról szó minden családnál, mert továbbra is beszéltek vendül, csak akkoriban a VMK által terjesztett eszmék szerint a vendek szláv magyarok). Köztük volt a város német származású polgármestere, Hartner Nándor, aki szintén magyarnak vallotta magát és a magyarosítások egyik vezető személyisége. Forrást is tudok ezzel kapcsolatban megnevezni, mégpedig a kétnyelvű Források a Muravidék történetéhez c. könyvet, amit egyszer már neked említettem. Láttam indexeken és más egyéb dokumentumokban, hogy az illető Szobotinról Szabadira változtatta a nevét (megjegyzem a Szobotin inkább a szombat/subota napnévvel azonosítható). Utóbb az határmódosításokkor az új államhoz igazodva ezen személyek, vagy a gyerekeik már inkább szlovénnak vallották magukat. Szóval ha egyszer Dani95 javítani kezd, akkor az lesz, hogy magyarosodott szlovénokat ősi magyaroknak fog kikiáltani. Doncseczvita 2010. április 2., 20:24 (CEST)

Ennyi erővel azt mondom hogy a Tátra környéken élő szlovákok igazából magyarok és ha Magyarországhoz tartoznának akkor mindenki magyarnak vallaná magát.Azt hogy valaki inkább magyarnak valja magát mint szlovénnak az nehogy már Magyarország és a magyarság hibája legyen!Nem értem hogy mi bajod neked nincs semmi bajom a szlovénekkel és a vendekkel ha csatlakoznának Magyarországhoz autonómiát adnék nekik.

Úgy látszik minden zsidónak le van védve a vitalapja(tisztelet a kivetélnek).Ennyire féltek a tényektől?Elve, alensa sumérkodására gondolok.Büszkék lehettek magatokra nem tagadtátok meg népetek hitét.

  megjegyzés Elve nagyszerű ember, akit nagyon kedvelek. Ha szerinted ettől kisebb magyar vagyok, ám legyen.Carlos71 vita 2010. április 3., 12:13 (CEST)

1.)Én nem vagyok zsidó származású, sőt legalább 7 generációra visszamenően „fajmagyar” vagyok (amit kevesen mondhatnak el magukról), mégis visszautasítom a teljes zsidóság csesztetését pár százaléknyi gazember miatt. Konzervatív vagyok és nem neonáci. 2.) Én nem írtam semmit, amit kifogásolhat egyetlen tisztességes magyar sem. Sőt épp ellenkezőleg. Írd le hogy kinek címezted a mondanivalódat, mert nem egyértelmű. Csak gondolom, hogy nem nekem. 3)Jó lenne, ha kihagynátok a pánszláv-nagymagyar vitából. 4.)Kedves Ákos! Köszönöm, hogy belerángattál ebbe a „felemelő” vitába.Carlos71 vita 2010. április 3., 12:08 (CEST)

Ez nem neked szólt!Vannak jó zsidók és rossz zsidók de sajnos most a rosszak vannak többen.És kikérem magamnak hogy neonáci lennék.Az a gond hogy ha írok valamit a zsidókról máris neonáci vagyok de ha ők csinálnak valamit és valaki felmer szólalni az már rasszista,antiszemita!

Hagyjatok ki engem ebből.Carlos71 vita 2010. április 3., 12:03 (CEST)

Bocsánat, de ha azt mondod nem úgy volt, hogy a muravidéki magyarság asszimilációja nem kizárólag a többségi nemzetbe való (erőltetett és erőszakos) asszimiláció útján történt, azzal te is megsértesz másokat. Hát erre nem nehéz magyarázatot kapni, ha figyelembe vesszük, hogy a régió nem tud sok kenyeret adni az embereknek. A háború tönkretette a vidéket és a jugoszlávok sem váltották be a korábbi gazdasági ígéreteiket, ami miatt a szlovén vezetők is csalódtak. Itt is voltak magyarellenes intézkedések, de nem olyan durvák mint Erdélyben, vagy Csehszlovákiában. A második világháború végén sem mészárolták le itt a magyarokat, mint Vajdaságban, mert a szlovén partizánoknak szerencsére több eszük volt. Már megbocsáss, de most te miből gondolod azt, hogy én azt mondtam érdekből vállalja a magyarságot. Itt nem érdek volt, hanem késztetés és nem a 21. században történt ez, mert most egészen más megy. Most asszimilálódott magyarok fedezik fel újra őseik identitását és nem egyet ismerek az ilyenek közül. szóval a szlovéniai magyarok valójában szlovének és persze a magyarok mindenkit magyarosítottak? Mikor mondtam én ezt? Én nem mondtam azt, hogy a magyarok szlovének? Vagy miről beszélsz te? Meg mikor mondtam én azt, hogy nem utasította, vagy elutasította. Egy része nem utasította el. Sohasem tagadtam azt, hogy ne lett volna egyesek részéről azonosulás, de ehhez sok esetben a magyarosítás is közrejátsszott. Mitől egyoldalú az én álláspontom? Hát miért nem olvasod el Göncz László írásait, a szlovén parlamentben képviselő. Hát ő tőle veszem a források jelentős részét! Te ne idegesítsél fel! Hát nem látod, hogy ez egy honfitársad szájából jön?! Ez igencsak rosszindulatú állítás a te részedről. Doncseczvita 2010. április 3., 15:58 (CEST) Ha annyira nagy asszimiláció lett volna akkor már nem lennének muravidéki szlovének és vendek.

Ajánlok neked egy másik vitapartnert, aki nekem gyakori vitapartnerem, az univerzán: 1. Ha az enyémen kiakadsz, amit én képtelen vagyok felfogni, kíváncsi leszek, hogyan fogsz vele boldogulni. Eljátsszom a vitátokat képzeletből:

  • Te: De kérem, az teljes képtelenség, hogy a muravidéki magyarság úgy asszimilálódott, hogy sokan elvándoroltak. Ez teljesen egyoldalú állítás.
  • Ő: Ön honnan veszi, hogy egyoldalú állítás, maga aki külhoni magyar és nyilvánvalóan csak megszűrt információkhoz jut, amelyek elfogultan ítélkeznek a magyarság felé a szlovénség ellen! Tudja Horthy, az volt a legnagyobb diszkrimináló, azok az ő pártja akik, azt állítják, hogy itt mesterséges asszimiláció ment volna a magyarok ellen!
  • Te: Horthyról, már megbocsásson de ilyet nem állíthat!
  • Ő: Dehogynem állítom! Horthyék állanadóan dumálták a rábavidéki szlovénoknak, hogy ők vendek, magyarok, kelták. Horthy felelős mindezekért!
  • Te: Asszonyom, Ön rendkívül helytelenül és elfogultan ítéli meg a dolgokat.
  • Ő: Maga ítéli itt meg helytelenül a dolgokat! Ön azt gondolja, hogy a magyarok szentek! A magyarok mindig csak uralkodni akartak rajtunk, hát aztán 20-ban megkapták a magukét! Megtapasztalhatták, hogy milyen is az, ha valaki kisebbségben van! Lárifári amit maga mond!

Körülbelül ez mehetne végbe. A Jobbikról is szép véleménye van. Ha rajtam kiakadsz, nem tudom te mit fogsz vele csinálni. Doncseczvita 2010. április 3., 16:50 (CEST) Azt akarod én is írjak ilyet te rólad és Horthyról vagy Vona Gáborrol?

Ja amúgy engem sem érdekelne, ha nem pont az arcomba mondaná erőszakkal, mert tulajdonképpen fittyet hányhatsz rá, de akkor is beleerőszakolja a szemedbe. Doncseczvita 2010. április 3., 17:06 (CEST)

Ne haragudj, ha tényleg az érzed, tényleg hülyének állítalak be, egyáltalán nem állt szándékomban. Nem az volt a célom a fenti dialógussal, hogy ezt tegyem. De ha ennyire azt akarod, hogy vége szakadjon a barátságnak, ám legyen. Én nem akartalak megsérteni, de te úgy érzem megsértettél, mert szerint teljesen egyoldalú amit állítok, holott magyar forrásoktól jön számos állítás. Mit gondolsz? A Vendvidéki Köztársaság cikket szlovén forrásokra alapoztam volna? Dehogy! Mert a szlovén források rendkívül és értelmetlenül elfogultak mellette. Egyetlenegy személy volt az, aki reálisan mérte fel a helyzetet: Göncz László, aki magyar. Doncseczvita 2010. április 3., 17:29 (CEST)

Nem állt szándékomban megsérteni.Csak ha 1910-es népszámlálást nézzük akkor lehetséges az is hogy a muravidéki magyarok elszlovénosodtak a középkor végén.Azt meg hihetetlennek tartom hogy 1910-ben egy ember se merte magát szlovénnak vallani.Most nehogy azt mond hogy minden egyes ember nyakához fogták a kést.A másik az hogy a németek vállalták nemzetiségüket.Azt meg mivel tudod meg cáfolni hogy nem igaza vend nem szlovén elmélet?AMúgy a zsidózós rész én kitöröltem.Ezek után nem kell nekem ugorni.

Hm. Nem akartalak leneonácizni, de egyrészt nem ismerlek, másrészt elhiheted milyen idegesítő, hogy azon küzdök (nem egy társammal), hogy a becsületes nemzeti gondolatot/hazafiságot elfogadtassam, erre valaki felbukkan zsidózni, amivel tönkretesz mindent. Én ha valaki ellen felszólalok az azért van mert gazember és nem azért mert zsidó. És ezzel kifogod a szelet a gonosz emberek vitorlájából!!! Azt hiszed nem tudom ki az a Landeszmann, Regős Péter, Spiró és társai. Kertész magyarságának megtagadását a Bibó Társaság honlapján olvastam, ami ugye nem egy neonáci orgánum. Elve, akit megszóltál egy gonosz vitánál mellém állt annak ellenére hogy tudta hogy hogy gondolkozom és pont azért. Én alapjában nem vitatom a holokausztot. A baj inkább az hogy a holokausztot szembeállítják a hazafiassággal, ami sokakban gyűlöletet kelt és ezért lesz menő a holokauszttagadás. Nehéz úgy a nemzeti ügynek megnyerni a zsidókat, ha valaki zsidózik, nem csoda hogy többségük a ballib oldalon áll ez miatt. Ha meg valaki ki akarja nyomni őket a társadalomból az ne csodálkozzon, ha nem szeretik (ha nem ilyen vagy ne vedd magadra).Carlos71 vita 2010. április 3., 21:04 (CEST)

Utálhatsz engem is. Én minden hazáját szerető embert becsülök, még ha mindenben nem is értünk egyet. Ha akarsz utálj engem és Horthyt is. A Jobbik programja nagyon sok jó dolgot tartalmaz, de egyes megnyilvánulásaikért joggal éri őket kritika (a Salamonozást bizony elítélem éppúgy mint a gerinctelen Fideszt, vagy a többi nemzetvesztő pártot). Amúgy ezek után bizony nem értem kinek az oldalán állsz. A statisztikai adatokat és ezt a részt annyira nem ismerem. Forrás alapján érdemes a kollégával vitatkozni.Carlos71 vita 2010. április 3., 21:13 (CEST)

A probléma az hogy olyan dologba akartok bevonni, amiben kevésbé/kevéssé vagyok kompetens (vend történelem) és a vitalapomon vitatkoztatok.Carlos71 vita 2010. április 3., 21:18 (CEST)

WikitaliSzerkesztés

Üdvözletem! Először is szeretném megköszönni eddigi segítségeidet munkáimban. Másodszor (azt hiszem ez nem szokás itt, de azért is, sőt, talán ha mostanában nem jártál arrafelé) be szeretnék jelenteni egy tatai, július 3-ai Wikipédia Találkozót, amelyet megpróbálok megszervezni. Többet megtudhatsz a Tata 2010., de még nagyon szervezés alatt van. Üdv.: Stegmayer65 vita 2010. április 3., 18:15 (CEST)

Az a bökkenő, hogy én nem Horthy-ellenességből mondtam. Mivel tudja itt mindenki, mit jelent ez neked, ezért jutott közbe eszembe az oktatóm, aki biztosan keményen kellne ki ellened. Hangsúlyozom nem Horthy-ellenességből csináltam ezt. Doncseczvita 2010. április 3., 19:25 (CEST)

KhmSzerkesztés

Olvastam már menet közben is... Szerintem a legokosabb, ha törlöd. Én már feladtam az ilyen irányú vitákat, mert régebben is mindig én voltam a szemét, aki megpróbált közvetíteni. Szerintem ez itt már rég nem Mikoláról szól, hanem itt már senki sem veszthet. Szép vita, csak épp semmi értelme. – Tobi Üzi :) 2010. április 3., 22:15 (CEST)

Helyes! Semmit sem nyerhet vele az ember... – Tobi Üzi :) 2010. április 4., 23:01 (CEST)

Aláíratlan szerkesztésekSzerkesztés

Üdv, Házmester úr! A minapi vita itt enyhén követhetetlenné vált, gyakorlatilag el se olvastam az összes beírást. Ha legközelebb látsz ilyen (aláíratlan) dolgokat bárhol, javaslom használd az aláíratlan sablont. Rövidítheted is így {{ai|<felhasználói név>, vagy ha nincs bejelentkezve, <IP-cím>|<dátum, mentési időpont>}} A kitöltéséhez szükséges infót az adott lap laptörijéből áshatod elő. ;) --Gyantusz vita 2010. április 3., 22:29 (CEST)

Túl merész a fantáziád! Halvány lila fingom nincs, hogy mit értesz alatta („bujtatott nyilasbérencezés”). Ez a téma – nyilasok/Magyar Gárda/Jobbik és egyéb nacionalista baromságok – eléggé nem érdekel ahhoz, hogy ne legyen. Úgy olvasd és értelmezd öregem, AHOGY ODA VAN ÍRVA! A „Házmester úr” egy megszólítás volt részemről, mivel Te vagy a vitalap gazdája. Ennyi és nem több. Hogy milyen történelmi hátsó gondolatok ragadtak erre a szóra, lehet nem is érdekel... De ha már ilyen hangnemben beszélgetünk, én nem tűrtem volna a helyedben (és nem is fogom), hogy a saját vitalapomon bárki is használja a laptörténet „visszaállítás” és a „visszavonás” gombjait, akár bejelentkezett, akár nem az illető. Ez saját véleményem, azaz adott szerk.vitalapon csak a vitalaptulajnak illik ezt használnia és ezt tiszteletben kell tartani! Nem tudom, van-e erre irányelvünk, de nem is érdekel. Ha az adminoknak nincs különösebb joguk túrkálni az adott szerkesztő bemutatkozó és vitalapján (extrém esetben van), ugyan a mezei szerkesztő se vegye már rá a bátorságot... (gyakorlatilag cenzúrázik) Az viszont határozottan olvashatatlanná tette a vitalapod ezen részét, hogy a be nem jelentkező illetőnek nem volt „azonosítójele” és a bevett szokássá vált kettőspontos behúzást sem alkalmaztátok (sikeresen), ami egyértelműen az elkülönítést és az olvashatóságot hivatott szolgálni (mivel te vagy a házigazda/házmester, alapvetően a te hatásköröd a két lapodon – bemutatkozó és vitalap – való formázás, de ezt a negatív kritikámat ne vedd nagyon a szívedre). Ezért nem is fárasztottam magam, hogy túlságosan utánanyomozzak, melyik írást ki eresztette meg (mettől–meddig kié), ha a vitapartenek nem vették a fáradságot ehhez. A szellemi színvonalat egyébként ez híven tükrözte is (és itt nem rád célzok). Pusztán baráti jótanácsnak szántam az aláíratlan (ai) sablon használatát a jövőben, hogy a későbbiekben jobban követhetőek legyenek a szerkesztéseik.
Ha jól emlékszem, eddig még nem volt rá példa, hogy téged „bújtatva” sértegesselek bárhol, de ha tudsz ilyenről, ne legyél rest az orrom alá dörgölni!!! Magasabb agyvelői szinten állok ehhez (legalább is úgy vélem).
Remélem az éjszaka nem bosszankodtál rajtuk túl sokat, mert ezek a viták nem érdemlik meg... (Tobi+1)
Egyébként ha már itt tartunk, mi ez a nyilasos „Házmester” dolog? --Gyantusz vita 2010. április 4., 13:09 (CEST)
Ez fasza... Jó tudni. Kérdezni is akartam már párszor, hogy mi a bajod Ungváry Krisztiánnal, de úgy látszik egy elvetemült névrokonával, Ungváry Rudolffal van bajod. Őt eddig szűz lelkem szerencséjére nem is ismertem. ;)
Valahol olvastam, vagy láttam nemrég, ezekhez az európai szélsőségekhez hogy viszonyul az amerikai közvélemény. Náluk ezek a szélsőbal- és -jobboldali szervek legálisan működnek, ugyanis kellő számú „konzervatív” középutas irányvonal van náluk, ami szembeállítást/kritikát ad/nyújt ezeknek/ről a szervezeteknek/ről. Túl merevnek tartják az európai politikát (és gondolkodásmódot). Igaz azt is elismerik, teszik ezt úgy, hogy náluk nem volt emiatt két világháború...
Ezt a történetet egyébként nevezhetnénk akár trollkodásnak is. Akiket ugye tudjuk, nem szabad etetni (egyébként ez a kifejezés nem csak a wikire igaz, szerte a weben és webes fórumokon létező fogalom; nyílván tőlük jött át a wikibe). Adminoknak nem feltétlen kell szólni, lehet kezelni magad is. Linkoman például elég drasztikus (régi vén csataló a hu.wikin). Akinek a beírása nem tetszik neki, azt bármi kérdés nélkül visszavonja. Azt onnantól kuss van! Bántó, de elég hatékony, nem vitás. Nem túl barátságos élőlény, bár leülnék vele sörözni egyet. ;) --Gyantusz vita 2010. április 4., 13:56 (CEST)
Érdekesek. Úgy gondolom, megintcsak egyetértünk. 8-) --Gyantusz vita 2010. április 4., 16:22 (CEST)

KérdésSzerkesztés

Hogyan léphetek be az I. Világháború műhelybe? – Történelem p 2010. április 6., 18:18 (CEST)

Visszatérés Carlos71/Archív13 felhasználói lapjához.