Szerkesztővita:CsGábor/2011. III.

Legutóbb hozzászólt Tomadakisz 12 évvel ezelőtt a(z) Bíró Andor témában

Re: Állami díjas csoportok tagjai a listában

Szia! Bocsánat, nem láttam ezt a megbeszélést. Én csak azokat a személyeket tüntetném fel a nagy listában, akik egyedül vagy megosztva kapták a díjat. SzT egy kalap alá veszi a megosztott és a csoportos díjazást, holott a kettő nem ugyanaz: a megosztott díjat személy kapja személyes teljesítményért, a csoportos viszont munkaközösséget illet a közösen elért eredményekért. A brigádtagokat a brigádlistán tüntetném fel, zárójelben a brigád után. De ha teljesen más a koncepció, nyugodtan vond vissza a szerkesztésemet, vakegér voltam. Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2011. július 3., 22:21 (CEST)

Tudtad?

Szia! Tudtad, hogy Szerkesztő:Perfectmiss nem elérhető? Tudtad, hogy a kezdőlapra nincs jelölve semmi? Tudtad, hogy tegnap Szerkesztő:Trevor kérésemre visszatette a múlt heti kérdést? Tudnál segíteni? Üdv. Tambo vita 2011. július 5., 09:22 (CEST)

Perfectmiss elérhető, tegnap este is hozzászólt a témához a kezdőlap vitalapján, sőt tegnap egy hétre előre elkészítette a sablonokat. Én három másik sablont állítottam össze, szintén még tegnap. A jelöléseket itt lehet megnézni: Wikipédia:Kezdőlapra jelölt érdekességek listája. Ugyanitt bárki nyugodtan létrehozhat sablonokat, a Wikipédia:Érdekességek lapról lehet összeválogatni a jelöléseket. Mindenki közreműködését szívesen látjuk. – CsGábormegbeszélés 2011. július 5., 09:38 (CEST)

Szia! Köszönöm a választ. Írtam, nem válaszolt, és a kezdőlapon a múlt heti kérdések vannak. Üdv. Tambo vita 2011. július 5., 09:42 (CEST)

Engedélykérés

Szia, és elnézést a zavarásért!

A Sony Musictól kapott levelet továbbítottam, a permissions-hu@wikipedia.org címre, érdeklődnék, hogy mi a további teendő ahhoz, hogy feltölthessem Beyoncé Knowles borítóit?

Üdvözlettel, --Haattila vita 2011. július 6., 15:51 (CEST)

Láttam

Akkor javítsuk ki a fejlécen a szöveget, mert itt ugyan az alapszöveg rendben van, de így sokkal érthetőbb és értelmesebb. Már pedig a cél az, hogy minél jobban tudjunk segíteni. Ha ezt mi magunk meg tudjuk fogalmazni, akkor azt hiszem elég egy hivatkozás az alapcikkre. Vadszederkecall me 2011. július 7., 22:58 (CEST)

Igazad van, szerintem az, amit beleírtam nem változtat a szöveg lényegén. És valójában már több változtatásra nincs is szükség. Ha csak valaiknek még nem jut valami az eszébe.:-) Vadszederkecall me 2011. július 7., 23:10 (CEST)

MSz EN ISO 80000

A szabvány címe valóban a nemzetközi szabványra utal. Örülnék, ha nem haladna ólomlábakon a magyarításuk. Ez a nemzetközi szabványok (és jog-) harmonizáció egyik fokozata. Célkitűzésem nem a nemzetközi szabvány ismertetése volt, hanem a figyelem felkeltése a már létező négy magyar szabványlapra. Mert a jövőnek dolgozunk. MZ/X vita 2011. július 16., 12:50 (CEST)

Látom, javítottad nemzetközi szabványra. Nem értek vele egyet, mert megszakítatlanul folyik a harmonizációja a magyar szabványokkal (harmadik oszlop). Épp az a lényeg, hogy itt magyar szabványról van szó! MZ/X vita 2011. október 6., 19:24 (CEST)

Kategoria

üdv! miért törölted a kategoriámat?

He.henrik vita 2011. július 17., 11:06 (CEST)

Csonkok_számítógépes_hálózatok, protokollok

igy ok?

He.henrik vita 2011. július 17., 11:13 (CEST)

Kérés

Szia! Elő tudod nekem keresni a megfelelő könyvben Dénes Péter, Gerber Károly, Hoffmann Sándor és Nagy Dénes pontos születési adatait vagy csak a születési év szerepel? Másik kérdés: ezen Kossuth-díjasok bármelyike emigrált valaha az USA-ba? Köszi előre is! Cassandro Ħelyi vita 2011. augusztus 16., 16:09 (CEST)

Magamnál válaszoltam, majd nézz rá! Cassandro Ħelyi vita 2011. augusztus 17., 23:55 (CEST)

Egyébként ki tudod gyűjteni nekem a Kossuth-díjasok listája cikkből azokat a kérdőjeles halálozási dátumú díjazottakat, akik az USA-ba emigráltak? Hátha a mormonok őket is feljegyezték. Cassandro Ħelyi vita 2011. augusztus 18., 00:06 (CEST)

Boldog wikiszületésnapot!

Nagyon jó ötlet volt bevezetni. Köszönöm szépen mindenkinek a köszöntést. – CsGábormegbeszélés 2011. augusztus 23., 06:37 (CEST)

Oroszlányi földrengés

Szia, Gábor! A 2011-es oroszlányi földrengés szócikkre elhelyezted a horrorsablont, de a vitalapról, meg magáról a cikkről nem tudom eldönteni, pontosan mi is a nagy baj vele. Miért olyan szörnyű az a cikk? Köszi, SyP 2011. augusztus 24., 08:07 (CEST)

Nem szörnyű a cikk. :-) A cikk vitalapjára írtam indoklást. – CsGábormegbeszélés 2011. augusztus 26., 13:42 (CEST)

Golda Meir

Hali! Köszönöm, hogy figyeltél helyettem. :-) De most jóváteszem: átírjam azokban a lapokban, ahol ilyen néven hivatkoznak rá? Mivel a kereső egyébként nem tesz különbséget az ékezetek között, azon az alapon nem feltétlenül kell maradnia. Vagy felesleges munka? Peligro (vita) 2011. szeptember 2., 22:14 (CEST)

Amennyiben az ékezet nélkülit tekintjük helyes alaknak, úgy a többit javítani kellene erre az alakra. Az átirányítás szükségességéhez nem tudok hozzászólni (az a kérdés, hogy valamilyen átírás szerint létező alak-e?), de az biztos, hogy amíg 18 hivatkozás mutat rá, addig nem szabad azonnalival törölni. – CsGábormegbeszélés 2011. szeptember 2., 22:26 (CEST)

Peadar 18-hivatkozástalanította, de én már nem nyúlok hozzá, ez a mai nap a magamba szállás jegyében fog eltelni. :-) Peligro (vita) 2011. szeptember 2., 22:37 (CEST)

Budapesti Harisnyagyár

Kedves CsGábor!

Látom, hogy kiemelésre jelölted a Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja szócikket, amelyet érdeklődéssel olvastam el, mert bár nem ott dolgoztam, de a szakmámhoz hozzá tartozott, hogy többször is voltam az akkori nagyvállalat több gyárában.

Az infoboxban az szerepel, hogy "Budapesti Harisnyagyár (Óbudai Harisnyagyár)". Ez félrevezető. A Budapesti Harisnyagyárat ezen a néven 1951-ben a Viktória Kötő és Szövőgyár négy telephelyének egyesítésével hozták létre, az Óbudai Harisnyagyárat (a volt Guttmann és Fekete Budapest - GFB - harisnyagyárat) több más kisebb-nagyobb harisnyagyárral együtt csak 1961-ben olvasztották be a Budapesti Harisnyagyárba. A Viktória központi gyára a Szentendrei úton volt és itt alakították ki a Budapesti Harisnyagyár központját, de ugyanitt tovább folyt a harisnyagyártás is, az Óbudai Harisnyagyár a Vihar utcában volt és a Budapesti Harisnyagyárhoz csatolását követően továbbra is ott működött. Formázó üzem minden harisnyagyárban volt, ez (ma is) hozzá tartozik a gyártástechnológiához. Így hát nem mindegy, hogy a szóban forgó szocialista brigád melyik gyárban működött, de ez nem derül ki az általad írt szócikkből. Viszont az infoboxban és a szövegben is egyértelműsíteni kellene, már csak azért is, mert a szociális körülmények, amelyekre a visszaemlékezők panaszkodtak, nem voltak egyformák mindenhol. Fájdalom, nem tudok neked ebben segíteni, mert nem ismertem sem a brigádot, sem nem rendelkezem olyan forrással, amiből ezt meg tudnám állapítani. Talán az általad felhasznált források valemelyikéből kiderül.

A másik zavaró momentum, hogy a szócikk bevezetőjében azt írod, hogy a brigád "kilenc ruhaipari segédmunkásnőből álló egykori munkaközösség" volt. A formázógépen dolgozó munkások nem "ruhaipari segédmunkások", hanem legfeljebb betanított munkások - nem is beszélve arról, hogy a harisnyagyártás sem akkor, sem most nem tartozik a ruhaiparhoz (amit a köznyelv "konfekcióipar" néven ismer). Ezt a mondatot ki kell javítani.

Amikor a kiemelési javaslat "munkapadra" kerül, értékelni fogom a szócikket az előírt formában. Talán addig meg tudod tenni a fenti pontosításokat, hogy ne akkor kelljen vele foglalkoznod.

Üdvözlettel --Elkágyé vita 2011. szeptember 7., 19:03 (CEST)

Kedves CsGábor, köszönöm a válaszodat. Sajnos a forrásod is pontatlan a "ruhaipari segédmunkás" megnevezéssel. A harisnyagyártás abban az időben a Kötőipar szakágazatba tartozott, a segédmunkások pedig általában a belső árumozgatók, rakodók, udvartakarítók és más "alárendeltebb" (bocsánat a kifejezésért - ezt nem a személyre, hanem a munkakörre értem!)beosztásban dolgozók voltak. A formázónőket (mert ezt a munkát tapasztalatom szerint hazánkban mindig nők végezték - általában a könnyűiparban, főként a textiliparban nálunk jelentős többségben nők dolgoztak) erre a munkára betanították. A szakmunkások a kötödékben többnyire inkább férfiak voltak és főleg a gépszereléseket, gépbeállításokat, karbantartási munkákat végezték. - A "ruhaipari segédmunkásnő" kifejezés helyett egyszerűen a "munkásnő" szó használatát javasolom.
Nagyon sajnálom, hogy a Budapesti Harisnyagyár - az akkori kötőipar egyik legnagyobb és legtöbb gyárral rendelkező nagyválalata - történetének megírására nem merek vállalkozni. Én is csak azt a könyvet ismerem, amelyre a forrásod is hivatkozik (A Gyulai Harisnyagyár 75 éve), emellett van egy erősen reklám ízű fejezet a volt Könnyűipari Minisztérium által kiadott Könnyűipar Magyarországon c. kötetben. Személyes ismereteim ehhez nem elegendők és nem is fogadnák el a Wikipédián "hivatalos" forrásnak. Arra nincs energiám, hogy levéltári és egyéb kutatásokat folytassak, és csak nagyon felületes ismereteim vannak arról, hogy hogy alakult a vállalat helyzete a rendszerváltást követően - aminek vége természetesen a teljes felbomlás és felszámolás lett. Egyes cégeket ismerek, amelyeket a volt Budapesti Harisnyagyár szakemberei (szakmunkások!) alapítottak és kezdetben az onnan fillérekért megszerzett gépeket működtették (egyesek még ma is ezekkel dolgoznak), de igen nagy energiát igényelne, hogy ezeket végigkérdezzem a részletekről, dokumentumok pedig nincsenek. (A vállalat volt vezetői, akikre leginkább támaszkodni lehetne, sajnos már nem élnek.) - Én egy volt kötőipari nagyvállalat történetét állítottam össze, a Habselyem Kötöttárugyárét, mert ott dolgoztam hosszú ideig és már korábban is foglalkoztam a vállalat történetével, sőt az erről szóló könyv egyik társszerzője is voltam.
További jó szerkesztéseket kívánok. Üdv.--Elkágyé vita 2011. szeptember 8., 07:40 (CEST)

Zalaegerszegi Ruhagyár szocialista brigádja

Kedves CsGábor!

Ha már benne vagyok, elolvastam a Zalaegerszegi Ruhagyár József Attila szocialista brigádjáról írt szócikkedet is. Itt az a kitétel keltette fel a figyelmemet, hogy a 22 fős brigád tagjai "ruhákat szabtak, varrtak, majd a terméket futószalagra helyezték". Ez így rendkívül pongyola megfogalmazás és kicsit gyanús is, hogy helytálló-e. Ugyanis

  1. a ruhagyárakban a szabászat és a varroda két különálló szervezeti egység, a gyáron belül területileg is el vannak választva, sőt, olyan is gyakran előfordul, hogy a szabászat más helységben van, mint a varroda. Nem tudom, hogy pont a Zalaegerszegi Ruhagyárban hogy volt, de azt nem tartom valószínűnek, hogy egyazon brigádban varrónők és szabászok is dolgoztak. (A brigádtagok felsorolásában is csak varrónők szerepelnek, bár nem derül ki, hogy a "további nyolc munkás" ki volt és milyen munkaterületen dolgozott.)%
  2. Az, hogy "majd a terméket futószalagra helyezték", teljességgel szakszerűtlen megfogalmazás. A futószalagon történő gyártás lényegében abból áll, hogy a szalag elején dolgozó varrónő egy csomagban megkapja több ruhadarab kiszabott alkatrészeit, amelyeken elvégzi a technológiai sorrendben első munkaműveletet, majd a csomagot a futószalagra helyezi, amely azt a sorrendben következő műveletet végző varrónőhöz továbbítja - és így tovább, amig az utolsó művelet is el nem készül, és befejezésül megtörténik a minőség-ellenőrzés. (Ez persze így nagyon leegyszerűsítve hangzik - a futószalag-gyártás szervezése már akkor is komoly termelésszervezési művelet volt, amit képzett technikusok végeztek, ma pedig már számítógép segíti a munkát és technikailag is sokkal korszerűbb módszereket alkalmaznak.)

Mindebből az a tanulság (ami egyébként a Budapesti Harisnyagyár Feszabadulás szociaista brigádjánál is kiderült), hogy az ipartörténettel foglalkozó történészeknek jobban meg kellene ismerniük az adott gyártási folyamatot, mielőtt írnak róla.

Üdv. --Elkágyé vita 2011. szeptember 8., 14:05 (CEST)

% Bocsánat, utólag vettem észre, hogy a brigádtagok között szerepel egy szabó is. Gyanítom, hogy ő szakképzett szabómester lehetett (aki, ha korábban maszek volt, maga is tudott szabni és varrni) és ő is varrodai munkát végzett, aligha tartom valószínűnek, hogy a szabászaton dolgozott, mert az ott dolgozók munkaköri megnevezése szabász volt (és ma is az). --Elkágyé vita 2011. szeptember 8., 14:27 (CEST)

Bíró Andor

Kedves CsGábor!

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy törölted a módosításaimat, mert a szócikk tartalma jelenlegi formájában hiányos, pontatlan, számos kérdésben pedig egyenesen téves. Jómagam járatlan vagyok a szerkesztésben, időm sincs ennek megfelelő tanulmányozására, de együtt - a Te szerkesztői tudásoddal és az én tényanyagommal - bizonyára kiváló anyagot tudnánk összehozni.

Üdvözlettel: --Tomadakisz vita 2011. szeptember 11., 22:54 (CEST)


Kedves CsGábor!

A BA történész szócikkedhez javasoltam egy-két apróbb bővítést.

Várom a válaszod BA kolhozelnök ügyben is. :-) Üdvözlettel, --Tomadakisz vita 2011. szeptember 22., 19:13 (CEST)


Szia CsGábor!

Nagyon köszönöm a válaszodat, hihetetlenül jólesett a buzdítás, de sokkal fontosabb, hogy minden kijelentéseddel tökéletesen egyetértek. Bízom abban, hogy néhány napon belül lesz időm összeállítani az apáról egy – útmutatásaidnak megfelelő – anyagot, azonban kérdéseidre máris reagálnék.

Birtokomban van id. Bíró Andor születési anyakönyvi kivonatának másolata, melyből kiderül, hogy Bíró Sándor ref. földműves és Homoki Klára ref. szülők gyermekeként Petneházy Gyula ref. lelkész anyakönyvezte a tivadarfalvai református egyházközség anyakönyvében Bíró ANTAL néven. Tudunk erre hivatkozni? (Egyébként a magyar ajkúak mindig is Bíró Andornak szólították, és értelemszerűen az orosz nyelvterületen jelent meg az apai utónév).

(Tivadarfalva egyébként később egyesült Péterfalvával, erről már van adat a Wikin: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tivadarfalva)

A történészről is találtam még infót: alapítótagja és tudományos titkára volt a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaságnak (az utóbbit egyelőre nem tudom bizonyítani) – Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság. Életrajzi Lexikon. 1. évfolyam, Ungvár, 1994., valamint V. évfolyam, Ungvár, 2003. ISBN 966-7400-59-X Jelenleg pedig tudományos titkára a Magyar-Ukrán Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának – http://mta.hu/ii_osztaly_cikkei/tortenesz-vegyesbizottsagok-magyar-tagozatai-112591

És egy zárógondolat, melyet kimondottan az általad leírtak ihlettek: nem biztos, hogy ennyire ki kell domborítani a történész disszertációjának témáját, amely egyébként későbbi tanulmányiból már sehol nem köszön vissza. Tudod, attól tartok, hogy azok az olvasók, akik nem éltek kisebbségiként a 80-as években a Szovjetunióban alaposan félreérthetik a témaválasztás okát…

Bocs, amiért ilyen hosszan írtam, de élnem kellett a lehetőséggel, mert most egy ideig nem leszek gépközelben. Szép hétvégét kívánok és ismételten köszönöm, hogy támogatásodról biztosítottál!--Tomadakisz vita 2011. szeptember 23., 21:43 (CEST)


Kedves CsGábor!

Korábbi ígéretemnek megfelelően, elkészítettem az id. Bíró Andor szócikked bővítését, de nehezen boldogulok a portré feltöltésével, kérnék szépen segítséget és izgatottan várom a véleményedet. Előre is hálásan köszönöm! Üdvözlettel: --Tomadakisz vita 2011. október 7., 17:23 (CEST)

Hattyúügy

Köszönöm az elismerést! Sajnos már nem vagyok velük, és nem is tudom, hogy lesz-e belőlük valaha rendszeres szerkesztő, ez csak egy kísérlet volt a részemről. Most inkább csak magam szerkesztgetek, ha időm engedi. Tanárember vita 2011. szeptember 17., 07:22 (CEST)

re Refhely

Direkt volt, de most, hogy szóltál, kiszedtem. Remélem, nem szúrtam el közben semmit.  Karmela posta 2011. szeptember 17., 23:20 (CEST)

Lviv

Lvov a város orosz neve. Szovjet termék, nem aktuális. Az orosz névhez beírtam átírt formában is. Átirányítás van róla. --VargaA vita 2011. szeptember 22., 11:01 (CEST)

Más. Az Ungvári Hungarológiai Intézet ugyan sok kiadványban előfordul, de az intézmény hivatalos neve Ungvári Hungarológiai Központ. --VargaA vita 2011. szeptember 22., 11:03 (CEST)

Sablon:Film infobox

Szia!

Mi az a NAVA, amit beszúrtál paraméternek? misibacsi*üzenet 2011. szeptember 25., 17:48 (CEST)

Lásd a NAVA cikkben. :-)CsGábormegbeszélés 2011. szeptember 25., 17:54 (CEST)

Bákász

szia!

a bákász meg a mumus az ugyanaz? és ezek hogy viszonyulnak a rézfaszú bagolyhoz? sajnos engem sose ijesztgettek ezekkel kiskoromban, úgyhogy kimaradt az életemből… Alensha 2011. szeptember 28., 23:35 (CEST)

Itt mindent megtudhatsz a témáról: gyermekijesztő :-) Esetleg össze lehetne vonni a két cikket ezen a néven. – CsGábormegbeszélés 2011. szeptember 29., 18:50 (CEST)

A témában alapmű Lázár Ervin A zöld lific című munkája. – Malatinszky vita 2011. szeptember 29., 18:54 (CEST)

Visszatérés CsGábor/2011. III. felhasználói lapjához.