Dorsolya
If your Hungarian is poor, please click here.
gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~
Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Xiaolong Üzenő 2015. április 27., 14:12 (CEST)
Hiányos leírólap szerkesztés
|
Az általad felküldött kép (Dr. Fábri György portré.jpeg) felküldésekor a felhívás ellenére nem adtál meg forrást és/vagy felhasználási feltételeket (licencet). Az ilyen képeket bizonytalan jogi státusuk miatt alapelveink értelmében rövid határidőn belül töröljük. Amennyiben a kép jogszerűen használható a Wikipédiában, kérlek, pótold a forrás és a licenc megadását. Javasoljuk továbbá, hogy a hasonló problémák megelőzése érdekében olvasd el a felküldési útmutatót. Felhívjuk figyelmedet, hogy jogilag tisztázatlan tartalom ismételt, rendszeres felküldése a szerkesztési jogaid felfüggesztését vonhatja maga után. Köszönjük.
 |
Üdv :) szerkesztés
Szia! Örülök, hogy itt látlak, sok sikert a szerkesztéshez! :) - Anna, azaz nyiffi 
üzenj! 2015. április 27., 14:50 (CEST)
Szia! A Fábri György címre mozgattam a szócikket, a Wikipédia elnevezési szokásai szerint titulusokat nem tüntetünk fel. Kérlek, hogy adj meg forrásokat a szócikk tartalmához, és a kronológiai részeket írd át folyószöveggé. A Wikipédia egy enciklopédia, nem szakmai életrajzok gyűjteménye, a folyószöveg használata preferált. Kérlek kerüld a felesleges vastagításokat, a vastagítást csak akkor szabad használni, ha feltétlen muszáj valamit kiemelni (ez legtöbbször a szócikk címe a bevezetőben és semmi más). Megértésed köszönöm. Xiaolong Üzenő 2015. április 27., 15:04 (CEST)
A tudománykommunikáció meghatározása és kutatási irányai szerkesztés
A tudománykommunikáció akadémiai megfogalmazása vonatkozik egyrészt a tudományterület gyakorlatára – azaz például a tudományos újságírásra vagy a science café-ra -, és az interdiszciplináris terület kutatására (Horing Priest, 2010).
A tudománykommunikáció meghatározására számtalan elmélet született. Bryant a tudománykommunikációt folyamatként értelmezi, amely során a tudományos kultúra és tudás beszivárog a tág értelemben vett kultúrába. [1] Bruce Lewenstein, a Cornell Egyetem tanára, a Kommunikáció Intézet tagja, rámutat arra, hogy a tudománykommunikáció különböző szükségletekből merít. Egyéni szükséglet nyilvánul meg a tudománykommunikációba, amikor egy betegnek el kell döntenie, milyen gyógyszert vegyen be. A közegészségügyet érintő kérdésekben azonban a nemzeti szükséglet jelenik meg. Mindezek mellett a kutató szerint kulturális szükségletet elégítünk ki akkor, amikor pusztán magáról a tudományról „szólunk” azért, hogy annak szépségét bemutassuk. [2]
A tudománykommunikáció egy interdiszciplináris rendszer, amely ötvözi a természettudományra és a társadalomtudományra vonatkozó szabályrendszereket. Egyszerre érvényesül benne a természettudományra jellemző szigorú szabályrendszer és a társadalomtudományra jellemző demokratikusság. Alapvetése a tudósok és laikusokként értékelt közönség ismeretei közötti különbség, amely vonatkozik egyrészt konkrétan a tudományos ismeretekre, másrészt egymásra. Fontos megjegyezni, hogy a tudósok is laikusok minden olyan területen, amely nem a szakterületük, ugyanakkor a laikus is értékelhető tudósnak olyan területen, amelynek szakértője. A tudománykommunikáció szűken értelmezett aktorai a tudósok, a tudománykommunikációs szakemberek, tudománymenedzserek, a média és a laikus közönség. Tág értelmezésben megjelenhet a politikai szféra, amennyiben tudománydiplomáciáról beszélünk.
A tudománykommunikáció kutatásának irányai szerkesztés
A tudománykommunikáció kutatásának irányai rendkívül szerteágazó. A terület kulcsfogalmai a PUS (public understanding of science), azaz a tudomány társadalmi megítélése, a SL (science literacy), amely a tudományos műveltséget jelenti és az SC (science culture), azaz a tudományos kultúra. A tudományterület kutatásának korai szakaszában a publikus tudományfelfogás vizsgálata állt, illetve az egyes társadalmak, csoportok tudományról alkotott értelmezésének vizsgálata ma is meghatározó kutatási terület, amely összefügg a tudományos műveltség valamint a tudományos kultúra vizsgálatával. Ezek mellett megjelentek speciális kutatási területek, mint például a környezeti tudománykommunikáció, egészségügyi tudománykommunikáció vagy a tudománydiplomácia. Mára azt láthatjuk, hogy a tudománykommunikáció, rendkívül széles spektrumban kutatott terület. A legjelentősebb kutatások az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában folynak, ugyanakkor nem elhanyagolható például Új-Zélandon és ázsiai bizonyos térségében zajló kutatások sem.
Források
Horing Priest, S. (szerk.). (2010). Encyclopedia of Science and Technology Communication. USA: Sage Publication, Inc Burns, T.W. & O’Connor, D.J.&Stocklmayer,S.M. (2003). Science Communication: A Contemporary Definition. Public Understanding of Science, 12, 183-202. Lewenstein, B.V. (2014). Science Communication: Deficits, Dialogues andDeniers (előadás). Centro de Astrofisica Da Universidade do Porto. https://www.youtube.com/watch?v=k8yOrRQMmIo Doricsák, O. (2014). Tudománykommunikáció. A természet- és társadalomtudomány interdiszciplináris terület elméletének és gyakorlatának feltárása. Budapesti Corvinus Egyetem. Társadalomtudományi Kar. Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet. Kommunikáció és médiatudomány mesterszak. Center for Science Communication, University of Otago, Otago, New-Zealand http://www.sciencecommunication.info/
Tudománykommunikáció szerkesztés
Szia, a szócikket átneveztem: Tudománykommunikáció. Mint általában az enciklopédiákban és a lexikonokban, nem mondatosítjuk a szócikkek címét, csak különeges esetekben. Kérlek, hogy térj vissza még a szócikkre és próbáld meg egy kicsit a meglévő Wikipédia-cikkek kinézetéhez alakítani. Segítség: WP:FORMA. Például szöveg közbeni linkeket nem szoktunk készíteni küls weboldalakra, mert megtébesztő: elnavigálja az olvasót anélkül, hogy tudna róla. A külső hivatkozásokat a szócikkek alján gyűjtjük, lábjegyzetes formában. Erről itt találsz egy rövid, egyszerű útmutatót: Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel. Üdv Xiaolong Üzenő 2015. június 5., 15:17 (CEST)
- szia, a Tudománykommunikáció-elméletek miért nem lehet a Tudománykommunikáció szócikkben? Gyakorlatilag ugyanarról szól. Xiaolong Üzenő 2015. június 5., 16:29 (CEST)