Szerkesztővita:ELVe/Archív04

2009. április 24., 23:55-től - május 24., 17:04-ig

Műhely

A portált direkt úgy csináltam, hogy szép legyen, és örülök, hogy tetszik :) Műhelyt úgy kell, ahogy a Bennó elmondta a kocsmafalon. Én őszintén szólva nem sok értelmét látom a műhelyeknek, mert alig működnek. Tisztelet a kivételnek. Viszont a portálsablont tényleg egyenként kell beszúrni tudtommal, bár eLVileg elképzelhető, hogy bot is képes rá (most jobban belegondolva, az ókorportálé rengeteg cikkben duplán van benne, szóval lehet, hogy bot rakta be, mert szerkesztő csak nem ennyire hülye, de lehet, hogy én tévedek, ha jobban bízom a józan észben, mint a technológiában).

Júzerbox mindjárt gyön. – Alensha ^sms 2009. április 24., 23:55 (CEST)

Ez a felhasználó tagja a Zsidóságműhelynek.

vagy

Ez a felhasználó tagja a Zsidóságműhelynek.

kép tetszés szerint variálható, meg minden más is. – Alensha ^sms 2009. április 25., 00:00 (CEST)

Azért sárga inkább ne legyen az a csillag, ha 1 mód van rá. Bennó^fogadó 2009. április 25., 00:27 (CEST)

ja, én csak a színösszeállítást néztem, h szép legyen... akkor a kék. vagy bármi más :) – Alensha ^sms 2009. április 25., 02:39 (CEST)

A portálsablont be lehet rakatni bottal, de előtte nagyon át kell nézni a főkategóriát és megjelölni a kivételeket. Pl. amikor rakták fel a Németország-portál sablonját, a Németország kategóriában benne volt a Német Lovagrend alkategória, ebben pedig benne volt rengeteg történelmi személy és mindenféle nem németországi hely (Barcaság, Litvánia), ahol a lovagok akcióztak. Ezekről utóbb egyesével kellett kiszedni a sablont. – Hkoala 2009. április 25., 09:22 (CEST)

Akkor tehát előbb kategóriák rendbetétele, utána sablon. Vagy ki tudja...:-| – eLVe ^kedvesSzavak 2009. április 25., 09:57 (CEST)

Tegnap este szépen elterveztem, hogy szabadnapom van, szépen elbütykölök a kis dobozokkal, erre anyósom az előbb szólt, hogy irány a telek, fákat permetezni. Egye meg a fene, életemben nem csináltam még ilyet :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 07:37 (CEST)

Írd csak be szépen magad elsőnek :) Cél? Minden, a zsidósággal kapcsolatos téma alapos kidolgozása, az maceszgombóc-leves receptjétől az ókori júdeai pénzverésen át a mai izraeli diákújságokig, ha már cél, legyen elérhetetlen :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 07:59 (CEST)

Na jó, beírnám én magam, de nem megy, csak kattogtatok, de nem tudom beírni b. nevem :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 08:11 (CEST)

Ez már majdnem jó, csak meglepve vettem észre, hogy már tag vagyok, ugyanis a klikkre az ókorműhelyt hozza be :D Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 08:18 (CEST)

Megkértem szépen, ehhez tényleg csak ő ért :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 08:30 (CEST)

Próbáltam, de valami fura dolog jött ki... Elkeserítően béna vagyok, írd be magad először, aztán fölédírom magam :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 08:33 (CEST)

Megvan :) Most pedig elindulok meggyfapermetezni, vagy inkább kivágom az összeset, egy gonddal kevesebb :) De lehet, hogy írok egy szócikket Permetezési szokások az Ószövetségben címmel :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 08:44 (CEST)

Petróleumos lemosás, aztán egy szál gyufa, ha szerencsém van, leég az egész telek, és még ásnom se kell többet :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 08:56 (CEST)

Hát, szerintem az átkategorizálás szükséges lesz sok helyen, pl. magyar színészek, írók, költők, miegyebek ----> magyar zsidó színészek, írók, stb. A rabbiknál is lehet egy "magyar izraelita egyházi személyek" kategória (bármilyen öszvérmegoldásnak tűnik is), csak azzal ott a gond, hogy tapasztalataim szerint a 19. századig össze-vissza mászkáltak a derék rebbék, simán van olyan, hogy Berlinben a rabbiképzőn rabbi lesz, meghívják Szegedre, ahol a végén már magyarul is ír, de eredetileg német születésű, na ezt kategorizáld be :) Ugyanez a bajom a külföldi alkotókkal, lesz "angol zsidó tudósok", "német zsidó tudósok", "mongol zsidó tudósok" (és színészek, miegyéb, ofkorsz)? A jiddis irodalmat nem is említem, ott még nagyobb a katyvasz, egy derék ukrajnai zsidó író, aki 32-ben alijázott, az ukrán zsidó alkotó, izraeli zsidó alkotó, ukrán-izraeli, vagy egyszerűen zsidó alkotó? Mondjuk egy nagy "zsidó költők-írók-egyebek" főkategória alá be lehet hajigálni ezer alkategóriát... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 09:13 (CEST)

Az átirás a te pályád, ahhoz én hozzá se szagolok :) Az irodalmat hagyjuk a végére, elkezdem este az irókat, és mig azzal haladunk, kitaláljuk hogy legyen az irodalom felosztása. Off: találtam a telken egy régi laptopot meg egy betárcsázós modemet, összebarkácsoltam, azon gépelek a szöcskék és a darazsak közt :) – Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 17:10 (CEST)

Hazaértem. Megcsípett egy lódarázs. Francba. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 20:40 (CEST)

Nem, neki nem. Ráült a laptop tetejére, adtam egy sallert neki, beleszúrt a jobb tenyerembe. Aztán elrepült :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 26., 20:57 (CEST)

Semmi az égvilágon, teljesen immunis vagyok az ilyen csípésekre, fel se dagad a helye, csak rohadtul fáj... Nem ismerem a viccet, mondd csak el :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 28., 22:32 (CEST)

Sok ez így nekem kora reggel :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 29., 07:28 (CEST)

Impozáns lista, életem hátralévő részében ezzel fogok foglalkozni :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 29., 16:44 (CEST)

Kő infobox

Megcsináltam a változtatásokat, annyi változtatással, hogy a csoportot nem raktam zárójelbe, mert felesleges. Dani ^(vita) 2009. április 25., 13:03 (CEST)

Nem, csak akkor kell változtatni, ha valamelyik paraméter neve megváltozik. Most nem történt ilyen. Dani ^(vita) 2009. április 25., 16:19 (CEST)

Ajánlom figyelmedbe

Ezt a szócikket most írtam, hátha érdekes a számodra. Üdv, – Mex ^plática 2009. április 25., 17:16 (CEST)

Szép betűk ;]

eLVe

Íme a neved tengwarral, klasszikus sindarin (tehtar) módban. Másképpen: Fëanor betűi az Első Korból. – Glanthor ※ 2009. április 25., 20:36 (CEST)

bidi

Ööö, igazából ezt a szkriptet akartam mondani:

http://commons.wikimedia.org/wiki/MediaWiki:Gadget-BiDiEditing.js

csak valahogy felcserélődhetett egy másikkal, amin dolgoztam épp. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 29., 07:23 (CEST)

reFél(k)észlény

Sorry! A jövő héten már leszek. Remélem, hogy a többiek addig is a hónod alá nyúlnak! :) Karmela^üzenőlap 2009. április 29., 13:29 (CEST)

Jelen! Nem akarok megbújni a zongora alatt, de még csak most próbálok ébredezni itten. Karmela^üzenőlap 2009. május 5., 16:07 (CEST)

Kheopsz-piramis

Szia! Tökéletesen egyetértek Veled. Tegnap elkezdtem kicsit átalakítani a cikket, még nem fejeztem be mikor olvastad, sőt még most sem. Nagyjából ami nem Nemere (meg a hasonszőrűek) azt én követtem el. Szerintem már alakul, bár az "érdekességek" részt még átalakítom alternatívákra és megpróbálom tudományos módszerekkel elemezni. Amit a cikk vitalapjára írtál, azt támogatásnak veszem :-) L András ^vita 2009. április 30., 14:07 (CEST)

Azért néha ránézhetnél, a vitalapra írtakból is több ötletet merítettem (no meg némi energiát) L András ^vita 2009. április 30., 15:09 (CEST)

Ha megkérhetlek, ne lépj ki - nem a vitából, hanem - a beszélgetésből. Mindjárt visszamegyek a cikk vitalapjára és ott tételesen válaszolok, illetve a cikkben is javítok egyet-mást. Több szem többet lát, és könnyen lehet, hogy bizonyos elméletek irányában elfogult vagyok, mert azokat tudom elfogadni. Szeretném, ha a továbbiakban is felhívnád a figyelmem ezekre. Alapelvem, hogy csak az nem téved, aki nem dolgozik. L András ^vita 2009. május 1., 08:42 (CEST)

A kibicek sokszor hasznosak. :-) A cikk vitalapján már befejeztem a válaszokat, később sort kerítek a cikk újabb átpofozására is. L András ^vita 2009. május 1., 09:34 (CEST)

Köszi a javításokat! :-) Ha jól vettem ki, a szellőzést is Te javítottad. Azért kell a zárt sírkamrát szellőztetni, mert egy ideig még dolgoztak benne, később meg temetni is kellett, és nem feltétlenül jó, ha a temetési menet megfullad a szertartás alatt. Ráadásul a szellőzés a mumifikációhoz is kell. L András ^vita 2009. május 1., 11:59 (CEST)

Ezt természetesen tudom. A természetes mumifikáció a kiszáradást jelenti, és az egyiptomiak valószínűleg az éghajlatukon gyakran előforduló esetek alapján kezdték el az eljárást. Az óbirodalmi mumifikáló eljárásról még nincs túl sok adat, de egész biztosan nem alkalmaztak annyi kencét, mint Tutanhamonnál. Ez csak tönkreteszi a múmiát! Lehet, hogy még a szárító nátronos fürdőt sem alkalmazták. A korai eljárásokban valószínűleg szerep jutott még a temetés utáni (!) további kiszáradásnak is. L András ^vita 2009. május 1., 12:42 (CEST)

Szólj ha untatlak :-) A szellőzők csillagászati tájolása vajon az északi, vagy a déli oldalira vonatkozik (mert a Szah csillagkép csak az északira vonatozik). Egyébként meg maga a piramis tájolása az, ami meghatározza, hogy a középvonalából indított felszínre tartó, nagyjából az oldallap közepén kibukkanó aknák milyen irányúak. Szerintem csak véletlenről beszélünk. Másfelől a lezárását a temetés után is eszközölhették: több helyen ismerünk helyre csúszó záróköveket (ilyen lehet a belső), a külső részét pedig egyszerűen betömték és leburkolták. Majd ha az Upuaut áttöri az összes zárókövet, én biztos vagyok benne, hogy majdnem a felszínig jut egy továbbra is ugyanolyan jellegű járaton. A szellőző jelleg egyébként sem zárja ki még a tájolást sem (kellemest a hasznossal).

A mumifikálásról meg van természetesen irodalom, bár most külön ezért nem néztem utána. Ha érdekel szólj, előkaparom. L András ^vita 2009. május 1., 13:26 (CEST)

Csak érdekességként

Az ember sokszor hallja, hogy nincs még egy olyan expresszív nyelv, mint a magyar, merthogy mi mindent meg lehet különböztetni, blablabla. Én meg azt mondom, dehogyisnincs, csak éppen általában ezt nem szokták tudni. No de lényeg az, hogy ez az egész a spanyolról jutott eszembe, csak hogy lásd, méghozzá a ’nyitás’ szó különböző árnyalatú megfelelőiről, főleg, hogy abszolút nem mindegy, mikor melyiket használod (az ige abrir):

• abrimiento = ’kinyitás, kinyílás’ (pl. ajtóé)
• abertura = ’nyíltság’ (pl. magánhangzóé)
• apertura = ’megnyitás’ (pl. üzleté, eseményé)

A második és a harmadik csak a b/p-ben különbözik. – Mex ^plática 2009. május 1., 21:57 (CEST)

Nem, nem tévedsz De akkor is így van (hát nem?) – Mex ^plática 2009. május 1., 22:27 (CEST)

NÉMET SEGÍTSÉG KELLENE!!

Ha valaki le tudná ezeket fordítani, nagyon hálás lennék! :

- Flächenstaates - sík országnak a

- Handelskolonien - kereskedelmi kolóniák

- erkennbar - felismerhető(en)

- Kernland - valaminek a központi területe (szó szerint magja)

- Gebiete - területek

- Belegt in Nadschran und Umgebung. -

Elég melléírni. (azért ide írom, mert nem tudom, hova lehetne.:-|) – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 2., 07:57 (CEST)

Sajnos nem nyert, a német az, amiből egy szót sem tudok. Viszont Karmela perfekt német, mivel német a férje, de ha ő éppen nincs most itt, akkor a http://szotar.sztaki.hu/nemet-magyar oldalt tudnám ajánlani. – Mex ^plática 2009. május 2., 11:24 (CEST)

Igen, hát sajnos nem jellemző az ilyen internetes szótárakra, hogy magasabb szinten is hasznavehetőek lennének. Valószínűleg ragozott alakokról lehet szó. Úgy tudom, hogy User:Cassandro is nagyon jól tud németül, és ő általában itt is van, esetleg tőle is tudsz érdeklődni. – Mex ^plática 2009. május 2., 11:47 (CEST)

Biztos, hogy nincs, ha emlékszel még, beszéltünk már róla egyszer, és meg is kerestem User:Danit, aki ért a sablonokhoz, de választ azóta sem kaptam tőle. Szerintem nyugodtan nyaggasd, hogy a {{nyelv infobox}}^(?)-ot turbózza fel, hogy alkalmas legyen erre is, szerintem így lenne értelme. – Mex ^plática 2009. május 2., 12:09 (CEST)

Ötöt beírtam, de könnyebb lenne segíteni, ha szövegkörnyezet is lenne hozzá. Pl. a belegen jelentheti azt is, hogy befedni, borítani (szendvics = befedett kenyérke = belegtes Brötchen), de azt is, hogy sújtani. – Hkoala 2009. május 2., 16:17 (CEST)

Nadzsránban és környékén terjedt el? (csak tipp.) – Alensha ^sms 2009. május 2., 17:07 (CEST)

Még egyszer piramis

Találtam forrást arra vonatkozóan, hogy már Vyse és Perring (19. század első fele) megtalálta a szellőzők kimeneti nyílásait! Már beépítettem, ha gondolod, nézd meg. L András ^vita 2009. május 2., 17:17 (CEST)

A véletlenről meg a nullához tendáló valószínűségről: szerinted mennyi a valószínűsége, hogy a Föld tengelye éppen egy csillagra mutasson? (Jelenleg mégis ez a helyzet - Sarkcsillag). L András ^vita 2009. május 3., 09:24 (CEST)

Átírás

Ezt a témát nem itt akarom bolygatni (bár a fixa ideáim közé tartozik, hogy ha már vokalizálunk, akkor egy hangcsoportot mindig ugyanúgy vokalizáljunk), csak megemlítettem. De azért ha már példákat hoztál, egyszer nagyon elgondolkoztatott egy Seschat alak. Hosszú időbe tellt, amíg rájöttem, mi ez. L András ^vita 2009. május 2., 19:42 (CEST)

Persze, mert minden (nagy) nemzet folytatott kutatásokat a (h)őskorban, ezért van külön franciás, angolos, olaszos, németes átírás. (Valszeg utóbbi a legborzasztóbb:)) Na meg a cirilles:). De én erről a fixa ideáról lehet, hogy lemondanék:)). Ennél kisebb és jelentéktelenebb ókori keleti nyelveknél sincs konszenzus. Ami többé-kevésbé fix, az az egyiptomi szövegek (tehát nem a nevek és címek) átírása, ill. olvasata. De van amúgy ennek előnye is. Az e-hangzós átírás többnyire hieroglifa-szövegre (ó- és középbirodalmira) utal, az o-s, á-s inkább újbirodalom utánira (pl. a démotikust kifejezetten koptos kiejtéssel szokás olvasni. Így Onksesonk-ról könnyen eldönthető, hogy nem óbirodalmi pacák volt, mert akkor valami Ankesank lenne:)) (Amúgy a htp valószínűbb, hogy hotep (hotp) volt, mint hogy hetep.)

Hát, az ókor iyen. Kissé lápos. És lidércek lobognak mindenütt. :-)) De azért sok sikert a kísérlethez!:) – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 2., 20:24 (CEST)

Köszönöm szépen! Ez a borzadmány Seschat egyébként épp azért volt rébusz, mert egy magyar nyelvre fordított angol munkában volt, ahol néha Kákosy-féle, néha az angol, néha görög-latin - egy alkalommal pedig német alak volt. Na ez a káosz maga. :-) L András ^vita 2009. május 2., 20:38 (CEST)

:)) Hát, most lehet, hogy majd a fejemre koppintanak, de Egyiptom maga a káosz. (nb n kbḥ (neb en kebeḥ) a Káosz Ura, Széth egyik mellékneve) Nagyon más, mint amit mi megszoktunk egy rendesebb korszaktól. Meghát többezer év. Többezer kilométer. Több székhely. Több dialekt. Romok, töredékek, hatalmas üres korszakok, stb. Mariotte sétál a sivatagban és belebotlik az Ápisz-bikák temetőjébe... Nagyon nehéz a mai precizitásra törekvő elménkkel megragadni egy alapjában véve eléggé laza valamit. • Nem tudom, tudsz-e róla, itt a szerk.ablak alatt a karakterlistában van olyan, hogy „Átírás”. Első sora egyiptomi. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 2., 21:03 (CEST)

Alensha vitalapján még hozzátettem néhány szót. L András ^vita 2009. május 3., 08:50 (CEST)

Az unicode betűkészletekhez a Windowsban is külön kellett telepíteni ezt a karaktersort. És csak olyan gépen jelenik meg helyesen, ahol szintén telepítve van. Vszeg hozzá kéne adni itt is, de nem értek hozzá, örülök, ha a saját oprendszeremet használhatóvá teszem. Amúgy persze hogy egyik sem helyes, mert minden vokalizálás csak találgatás :-) (Most távoznom kell, este még visszanézek, a piramis vitalapján is írtam egyet s mást.) L András ^vita 2009. május 3., 11:02 (CEST)

Re: Fonetikai táblázat

Szia! Szerintem tökéletes a táblázat, esetleg a felesleges formázásokat lehetne talán kipreparálni belőle, de így is jó. Én jobban szeretem az latinos fonetikai megnevezéseket használni, ugyanis valaminek van magyar megfelelője, valaminek nincs, keverni meg szintén nem tanácsos a kettőt. Egyébként pl. a Spanyol hangtan#Mássalhangzók cikkben találsz hasonlót. – Mex ^plática 2009. május 3., 12:33 (CEST)

Úgy emlékszem, hogy a VNY az újdélarabot használja, de utánanézek. Nem mindegy képzési módról vagy helyről van cikk, mert itt a Wikipédiában ugye követelmény, hogy egy cikk ne egysoros legyen, namármost arról, hogy uvuláris, nem igazán lehetne többet írni, mint azt, hogy a nyelvcsap pergetésével képzett mássalhangzó. – Mex ^plática 2009. május 3., 14:49 (CEST)

Igen, csak ehhez már úgy gondolom, hogy nyelvész kellene, én hülyeségeket nem akarok írni, mivel nem értek hozzá. A VNY szerint pl. a faringális, laringális, gutturális, veláris teljesen ugyanaz, amikor még én is tudom, hogy nem. – Mex ^plática 2009. május 3., 15:25 (CEST)

A VNY-vel inkább az a helyzet (mivel azt nem tudom elképzelni, hogy nem értettek hozzá eléggé, akik írták), hogy azt akarták elérni, hogy a laikusok is megértsék, így viszont abba a hibába estek, hogy a túlzott egyszerűsítési szándék szakszerűtlenséghez és pontatlansághoz vezetett. Kár, mert kiválóan használható lenne, sokszor pont azok a különbségek nincsenek benne leírva, amelyek magyarázatára szükségem lenne valamelyik cikknél. – Mex ^plática 2009. május 3., 16:09 (CEST)

Megoszt, megszoroz

A szerk. összefoglalóban ezt írod: Sehogyan tovább. A cikk törlendő. Megosztja a közösséget. Másképp fogalmaznék: a közösség megosztottsága csak tükrözi a társadalom megosztottságát. Amúgy a vita gondolataiból egyetértek veled, Tgr-rel. A cikk törléséről viszont csak szavazás dönthet... Ha egyszer nincs rá törvény.

Üdv: OsvátA ^Palackposta 2009. május 3., 15:48 (CEST)

beszól...

Drága Laci bácsi!

Teccik tudni, mi itten csak annak szólunk be, akit imádunk! ;) ;) Meg aztán gondoltam figyelmeztetem a népet, hogy gyösz! :P Na és 23-ára melyik pályaudvart teccett betervezni?

Nein, ich spreche nicht Deutch... :( – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 3., 17:00 (CEST) "ich spreche kein Deutsch" vagy "ich spreche Deutsch nicht". :) </gonosz beszólás neked is> – Alensha ^sms 2009. május 4., 01:01 (CEST)

Neked az Orsi is beszólhat? Azt hittem, ezt csak nekem szabad... >:-( – Alensha ^sms 2009. május 3., 17:27 (CEST)

jó, ezentúl németül szólok be mindkettőtöknek >:-( du bist nett und klug und freundlich... és remélem, tudod, hogy ez irtózatos nagy beszólás volt... – Alensha ^sms 2009. május 3., 17:29 (CEST)

aranyos vagy :))) – Alensha ^sms 2009. május 4., 00:47 (CEST)

virág most már marad ez, ki ne merd cserélni. – Alensha ^sms 2009. május 4., 01:07 (CEST)

gonosz virág nincs, kivéve az orsolyavirágot... – Alensha ^sms 2009. május 4., 01:28 (CEST)

Kisszívem! Beszósz nekem is? Hát mit képzelsz Te? Asziszed a beszóláskártya mindentől megóv? Hú, csak kerülj a szemem elé, Te boszorka! – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 4., 21:37 (CEST)

Huh, mik vannak itt ... :):):). Komolyan, kezdek mindkettőtöktől félni :P - Dorgan ^labor 2009. május 4., 21:40 (CEST)

Héééé! Reszkess, kerülsz még a kezem közé :D (Ebből a Dorganból se marad kő kövön, ha közénk téved... :D) – Alensha ^sms 2009. május 4., 22:06 (CEST)

S mindezt itt? Nálam? A béke szigetén?:)) Na majd megtépek én jól mindenkit!:-)) Látjátok? Máris zavart érzek az erőben. 3adx szerkesztem ezt az egy mondatot:)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 22:37 (CEST)

Hú, jó talinak nézünk elébe... Napirendi pontok: Laci bácsi és 2 amazon hajat tép! Tolongás lesz! :P – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 4., 22:40 (CEST)

Nemnemnem. Olyan nem lesz:) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 23:17 (CEST)

nyolcra kell suliba menni, magyarán hétkor kell kelnem... ilyenkor jobb, ha le se fekszem... – Alensha ^sms 2009. május 4., 03:22 (CEST)

Nemvicc, szoktam így... :D – Alensha ^sms 2009. május 4., 03:56 (CEST)

Nem igazán. Mosottrongy akkor vagyok, ha korán kell kelni. A szegedi talira is úgy mentem, hogy ha 6kor kell indulni, inkább nem is alszom. Mégse látszom gyűröttnek a képeken :D – Alensha ^sms 2009. május 4., 04:34 (CEST)

karakterek

Leesett, hogy kissé ütődött vagyok. Megvan a betűkészlet, látszik is, sőt már mondtátok korábban is, csak kissé bamba vagyok... Van ilyen. :-) Ezentúl használni is fogom! L András ^vita 2009. május 3., 17:42 (CEST)

Csak még egy kérdés: ezt a redirektet hogy kell csinálni? L András ^vita 2009. május 3., 17:50 (CEST)

Megoldva sablon + WPZS

Szia! Hasznos, mert jelzi, hogy egy adott téma már le van zárva. Mégis, sajnos elég kevesen szokták használni. Sebaj, mutassunk jó példát nekik! Egyébként láttad, hogy megcsináltam nektek a {{WPZS}} sablont? – Tomeczek ^Słucham! 2009. május 4., 11:37 (CEST)

Pontosan. Sőt, elvileg ki is kell tenni, ha valamire már született megoldás, hogy más már ne probálkozzon vele. Például különösképpen a robotok üzenőfalán lenne fontos, hogy jelezze a botgazda, ha a robot megoldott egy kért feladatot, hogy feleslegesen ne indítsa el más is a robotját, ha egyszer már elvégezték a feladatot. Én már jártam így, hogy az illető botgazda nem tette ki a megoldva sablont, én meg elindítottam a robotot, és kiderült, hogy már meg volt csinálva, a robot meg feleslegesen terhelte a szervert, mindössze egy szócikkben kellett változtatni. Érdemes még azt is jelezni a megoldva sablonnal, hogy ki tette ki, mégpedig így: {{megoldva| megjegyzés (opcionális) ~~~~}}. – Mex ^plática 2009. május 4., 11:43 (CEST)

Nektek, nektek, azt is írtam. Örülök, ha tetszik. Használjátok egészséggel! – Tomeczek ^Słucham! 2009. május 4., 12:16 (CEST)

Igen, jó és hasznos, mert nem mindig egyértelmű, hogy mi a probléma, és kíméli azok idejét, akik segíteni szeretnének. Bean49 ^vita 2009. május 4., 12:44 (CEST)

Beillesztettem, reményeim szerint megfelel az eredmény. – Tomeczek ^Słucham! 2009. május 4., 19:20 (CEST)

Részemről a szerencse. :) – Tomeczek ^Słucham! 2009. május 4., 23:07 (CEST)

Lingua franca (talán mégsem halt ki?)

Én is meglepődtem, amikor írtam ezt a cikket: Palenquero nyelv – Mex ^plática 2009. május 4., 11:53 (CEST)

Soul

Ok. Lélekben ok... Energia- és emocionális deficitben szenvedek... Viszont asszertíven figyelek... :) Jó munkát! – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. május 4., 14:39 (CEST)

Mail ment... :) – Alensha ^sms 2009. május 4., 17:00 (CEST)

WPZS

Némánamá :) Most már aktívabb leszek, s nekivágok favágni kicsit, ez a hetem kissé zűrös volt :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 4., 23:01 (CEST)

Re: arab

Ja, pontosan (vö. óészaki nyelv). Az újdélarabot még talán hozza is a VNY, majd este juttasd eszembe, és megnézem. – Mex ^plática 2009. május 5., 08:47 (CEST)

PS: Írtam a műszaki kocsmafalra is, lassan összeáll az elképzelés a nyelvcsalád infoboxról. – Mex ^plática 2009. május 5., 08:57 (CEST)

Nyelvcsalád

eLVileg kész van. Próbáld ki: {{nyelv infobox}}^(?), a rizsa megírva hozzá. – Mex ^plática 2009. május 5., 14:03 (CEST)

PS: Az indoeurópai nyelvcsalád cikkben megcsináltam, ott megnézheted mint élő példát. – Mex ^plática 2009. május 5., 15:13 (CEST)

Sőt, ezt most fel lehet használni nyelvághoz, nyelvcsoporthoz, alcsoporthoz is, amihez csak akarod. Ha pl. nyelvcsoporthoz használod, akkor nem adod meg a típus paramétert, hanem ugyanúgy kezeled, mintha nyelv lenne: kitöltöd a család1, család2 stb. paramétereket a nyelvcsaládon belüli besoroláshoz, és kitöltöd még mellé az ág1, ág2 stb. a csoporton belüli ágakhoz.

Az szszt és szsza sablonok = szürke szakasz teteje/alja, hogy a szöveget betegye egy ilyen dobozba, ami már megoldódott. :) – Mex ^plática 2009. május 5., 15:46 (CEST)

Na, akkor még egyszer:

• Indoeurópai nyelvcsalád
• Újlatin nyelvek

Az első a nyelvcsaládra példa, a második pedig a nyelvcsportra/nyelvágra. Én pl. úgy szoktam csinálni, hogyha új cikket írok, akkor csak kimásolom a meglévőből az infoboxot és átírom, sok mindent nem kell újból beírni, főleg, ha ugyanannak a nyelvcsaládnak a csoportjáról írsz. Hivatkozás: OK, de mire hivatkoznál ott? A külső hivatkozások szakasz ezért van minden szócikkben, szerintem nem érdemes elcsúfítani vele egy infoboxot. – Mex ^plática 2009. május 6., 10:03 (CEST)

Mizujs?

Higy telt el a hónap? Mit alkottál, mit tanultál? Karmela^üzenőlap 2009. május 5., 16:57 (CEST)

Hangszerek a Bibliában

Válasz – Villanueva ^vita 2009. május 6., 11:04 (CEST)

Nagy nehezen rábukkantam a szalpinx, az egyenes trombita bibliai, héber megfelelőjére, itt a lap alján kezdődik, angol szövegekben néhol hatsotsera, de magyarul hogyan kell ezt írni? És azokkal a cuki héber betűkkel? Másik kérdésem: a Jelenések könyvében szereplő harsona az eredetileg szalpinx? Fáraszthatlak még ilyenekkel? – Villanueva ^vita 2009. május 6., 17:59 (CEST)

Kristálykoponya

Ha elolvasnád az enwiki cikkét, látnád, hogy bizonyítják: egyetlen ilyen kristályról sem állapították meg, hogy pre-kolumbián időből származna, mind egy szálig hamisítvány. Ott a rengeteg forrás, csak meg kell nézni őket. A magyar egy önkényesen kiragadott példányról szól... Tényleg meg kell nézni, az enwiki nem számít, de adhat támpontot forrásokhoz. Az a tény, hogy egy kategória pirosan világit, fél perc alatt orvosolható, bekékíthető... Üdv,– Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 6., 13:31 (CEST)

Követem a gondolatmeneted, és igazad is van DE! Mivel a cikkben olyan dolgok nem szerepelnek, amelyek az egész kristálykoponya ügyet cáfolják, ezért maga a cikk félrevezető. Rá lehet tenni egy csonksablont, de valóban nagyon félrevezető az, hogy ha valamiről bebizonyították, hogy hamisítványok, az nem szerepel a cikkben, és úgy mutatja be a tárgyát, mintha valóban korszakos műtárgyak lennének... Mindegy, nem értek hozzá, csak nem szabad ennyire egyértelműen lesöpörni az asztalról azt, aki azért kajabál, hogy a cikk így önmaga is egy hamisítvány...

Érdeklődve figyelem misibácsi és Math csörtéjét :))) – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 6., 13:51 (CEST)

Afroázsiai nyelvcsalád

Szia! Még tatarozod az oldalt, ha nem kérlek vedd le a sablont. Köszönöm. Szajci ^reci 2009. május 6., 15:11 (CEST)

Csűrcsillag

Szia! A Wikipédia:Barnstar oldal segít neked a csillagosztásban, sőt, ha a commonsba látogatsz, akkor ezernyi más csillagot is találsz azokon kívül, amelyek az oldalon listázva vannak. (lásd itt). Egyébként az adományozás nincs feltételekhez kötve. Én olyankor szoktam osztogatni, amikor látom, hogy valaki egy témakörben nagyot alkotott legyen az szócikkírás, járőrködés vagy akár valami műszaki kütyü meghonosítása. Én úgy érzem, hogy az ilyen csillagosztogatás jót tesz a munkamorálnak, mert ugye az ember szereti, ha néha napján megdícsérik, elismerik munkáját . Üdv– Istvánka ^posta 2009. május 7., 08:52 (CEST)

Igazán nincs mit . Max. május 23-án fizetsz egy sört a tippért – Istvánka ^posta 2009. május 7., 09:10 (CEST)

Ódélarab nyelvek

Látom, már hasznosítottad is az új sablont, ügyes! – Mex ^plática 2009. május 7., 09:04 (CEST)

Cinev

Ez megint Zamarovsky-féle alak. Egyébként van 'c', csak nem úgy írják át. A palatalizált 't'-ről többen állítják, hogy a kiejtése nem 'ty', de nem is 'tj', hanem inkább átmenet a 'th' és a 'c' között, ráadásul időben változó módon. Például Dzsószer Hórnevét is szokták Necerierkhet alakban írni.(Ha jól emlékeszem, az alternatívákhoz tettem.) L András ^vita 2009. május 8., 06:54 (CEST)

Imád meghallgattatott, jámbor és hű gyermekem

Nem esdél hiába, fiam: lapozd fel a Révai nagy lexikonát, benne lészen az. Javallám még Kolozsváry-Borcsa bibliográfiáját, amely igen hasznos leend, valamint a Magyar Irodalmi Lexikon 1930-as években kiadott variációját, meg a Franklin kézi lexikonát, amely 3 kötetből áll, és vacak vala.

Segélyemért cserébe hókarú szüzeket vonszolj színem elé mielébb. Nem baj, ha nagy a mellük. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 09:45 (CEST)

Guminőt?? Nem is válaszolok :) Kolozsváry-Borcsát csak könyvespolcon, nem kapcsoltam, hogy azért netes forrás kellene... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 13:31 (CEST)

Hagyjuk biza, ha te mondod :) Akkora szerepet azért nem játszott a fickó a judaisztika világában, hogy ennyik áss utána :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 15:11 (CEST)

Én a Vergilius cikk szövegtestével jártam így, ezt a hirtelen öröm :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 15:27 (CEST)

Örökbe fogadtam! Olyan kis aranyos ország, szerintem alapból a kutya se tudja, hol van és minek, megsajnáltam :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 15:45 (CEST)

Tényleg, te miért is nem fogadtál örökbe egyet sem? Egy fájintos Lesotho? Egy csini Malawi? :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 15:56 (CEST)

Nem? Ez meg hogy lehet, azt hittem már rég van gazdája. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 8., 16:05 (CEST)

Sztenderd átírás

Sztenderdizáljunk:) Csak valaki találjon ki valami használhatót. Én azért nem preferálom a görög megnevezés előre írását, mert nem mindennek van ilyenje, és akkor máris bukik a standard... L András ^vita 2009. május 8., 13:52 (CEST)

Wörterbuch

http://www.egyptology.ru/lang.htm itt kell előásni, asszem :) – Alensha ^sms 2009. május 8., 17:13 (CEST)

csak vitalapredirektet töröltem,az felesleges, nem csesztél el semmit :) és az oldal lehet, hogy orosz, de a wörterbuch német, és nem a övék, csak felrakták :) – Alensha ^sms 2009. május 8., 21:40 (CEST)

hát így valahogy, de ez szavanként változik majd... :D nem mindre lehet ráhúzni az egységesítést. – Alensha ^sms 2009. május 9., 00:08 (CEST)

Re: Nyelvi rövidítések

Szia! Szerintem nincs erre semmilyen egységes rendszer, mindenki úgy rövidíti, ahogy akarja. Persze függ attól is, hogy milyen nyelvről van szó. Latin nyelveknél szokás a latin elvenevéssel rövidíteni, pl. m. = hímnemű, f. = nőnemű és n. = semlegesnemű. Egyébként pedig akárhogy. Magyarul lehet pl. h. / n. / s. vagy hn. / nn. / sn.; az egyes számot szokták esz.-nek, a többes számot tsz.-nek vagy tb.-nek is, de szerintem jó simán az E és a T is (E/1, T/2 stb.). Én ennyit tudok mondani, de lehet, hogy érdemes lenne megkérdezni Bennót, hátha tud szakmailag sokkal pontosabb választ is adni. – Mex ^plática 2009. május 9., 13:19 (CEST)

Szerintem erre az allapomra gondolsz: Szerkesztő:El Mexicano/Lengua. De ez nem az összes, hanem csak azok, amelyeket én hoztam létre vagy javarészt én szerkesztettem. – Mex ^plática 2009. május 9., 14:42 (CEST)

Igazán nincs mit! Van még egy érdekességem a számodra (bár nem tudom, neked mennyire lesz az): a Spanyol nyelvjárások cikkhez hozzáadtam egy részt, ahol meg lehet hallgatni különböző nyelvjárásokban ugyanazt a mondatot (a mexikói a legviccesebb, legalább is szerintem). – Mex ^plática 2009. május 9., 15:20 (CEST)

– Mex ^plática 2009. május 9., 15:39 (CEST)

egyiptomániás

Ööö, kire gondolsz konkrétan? A szubcsonkokat gyártó kiscsajra? Kicsinek látom az esélyét, hogy tud óegyiptomiul... :D – Alensha ^sms 2009. május 9., 15:34 (CEST)

Igen, csak mindig arra gondolok, hogy a most élő egyiptomiaknak azért rosszul eshet, hogy csak az ókorira gondol mindenki Egyiptom neve hallatán, pedig a mai Egyiptom kultúrája is figyelemreméltó. Pont ezért van, hogy igyexem úgy létrehozni a cikkeket, hogy a címéből nyilvánvaló legyen, ez az ókori. (Nem mindig jó ötlet, pl. most létrehozott valaki egyiptomi naptár címen cikket az ókori naptárról, pedig már létezik ókori egyiptomi naptár címen, hát csináltam egy redirektet, de alapjában véve nálam: az ókori egyiptomi nyelv = ókori egyiptomi nyelv, egyiptomi nyelv = mai egyiptomi arab nyelvjárás, ókori egyiptomi naptár = ókori egyiptomi naptár, egyiptomi naptár = ma használt naptárak (ami egyrészt a muszlim naptár, másrészt a mi naptárunk, mindkettőt feltüntetik az újságokon is). A nyelvnél ezért használom inkább az óbirodalmi megnevezést, mert az óegyiptomi jelentheti azt is meg az egészet is, és nemcsak én vagyok így vele.) – Alensha ^sms 2009. május 9., 16:07 (CEST)

műhely

az a baj, hogy én csak a technikai résznél merek úgy tenni, mintha értenék hozzá, a tartalmi részéhez deklaráltan hülye vagyok, az se segít sokat, hogy az elmúlt 2 hétben végigültem suliban 2 előadást zsidó vallásról meg egyet zsidó művészetről. gondolhatod, ebbe mennyi fért bele :) de ha tiszteletbeli tagként is benne lehetek (=„nem ért semmihez, de dísznek megtartjuk”), akkor jó :) – Alensha ^sms 2009. május 9., 16:09 (CEST)

anti-FU

Ebben a témában egyelőre nem szándékozom cikket írni, ha másért nem, akkor azért, mert Crassusszal elég nehéz szót érteni. Eddig mindenhonnan mindent kivett, amivel némi alternatívát akartam nyújtani az akadémista finnugrászokkal szemben. L András ^vita 2009. május 10., 08:48 (CEST)

sumer-magyar

Most hogy felhívtad a figyelmem erre a cikkre, lehet hogy mégis beleturkálok. Ott van a probléma, hogy az akadémisták nem a tudományos igényű elméleteket cáfolgatják, hanem Badinyit meg a hasonlókat. Götz Lászlóról vagy Trubeckojról szót sem ejtenek. A cáfolgatott egyezések mindig olyan kiragadott példák, amelyek valóban gyenge etimológiákon alapulnak. Én egyébként nem annak a híve vagyok, hogy a sumérek lettek volna a magyarok ősei, de abban bizonyos vagyok, hogy a nyelvükkel nagyobb a rokonságunk, mint a FU-val, vagy a törökkel. Inkább úgy gondolom, egy olyan kiterjedt nyelvi koiné maradványa a magyar nyelv, amelynek a sumér is egy tagja volt. L András ^vita 2009. május 10., 09:53 (CEST)

Ajánlanék egy olyan könyvet, amit tízegynéhány éve agyonhallgatnak, ebben a hangtörvényeken alapuló nyelvcsaládos nyelvészkedés teljes kritikája benne van. Persze nem (hivatásos) nyelvész írta, mert azoknak úgy beleverik a fejükbe ezt, hogy más nem nagyon fér bele, de nem volt nyelvész az indogermanizmus kitalálója sem, Jacob Grimm sem, meg Hunfalvy és Budenz sem. Götz László: Keleten kél a nap (Püski). L András ^vita 2009. május 10., 10:12 (CEST)

Egyfelől amellett érvel, amit feljebb írtam: a sumér egy koiné része, amelynek késői maradványa a magyar. De emellett ugyanilyen maradvány az IE is és a szemita nyelvek is, mindegyikben szép számmal megtalálhatók sumér szótövek. A FU pedig nem genetikus nyelvcsalád, hanem egy olyan nyelvkiegyenlítődés eredménye, amelyben a magyar játszotta a főszerepet. Ez a Trubeckoj-féle areális nyelvkiegyenlítődési elméleten alapul, amelyet az indogermanisták mindig cáfoltként emlegetnek, pedig valójában érdemben soha senki sem cáfolta. Például Gamkrelidze egyszer a Scientific Americanben írt egy cikket, ahol egyszerűen elnemfogadott elméletként emlegeti, de egy szót sem veszteget arra, hogy miért. Vagy az időbeli problémák - ebben a cikkben is egy jelentős érv a nagy időbeli távolság. A hangtörvényes nyelvészkedés képtelen belátni, hogy a szavak hangzóvázai évezredeken keresztül maradhatnak változatlanok. A sumér nyelvemlékek és az első magyar nyelvemlék között alig háromezer év van, a finnugrászok i.e. 5000-ig merészkednek a hipotetikus csillagos szavaikkal. L András ^vita 2009. május 10., 10:36 (CEST)

Nagyjából egyetértünk: pont a jövevényszavak képezik a nyelvkiegyenlítődés elméletének alapját. Ha vége a vizsgaidőszakomnak, komolyan nekilátok majd e témának is. Addig annyi, hogy szerintem sem az IE, sem a FU nem genetikus nyelvcsalád, és Gamkrelidze meg Gimbutas nyelvcsaládfái csak a kiegyenlítődés mértékét mutatják, nem a nyelvet beszélő népek rokonságát.

Az pedig, hogy ki harapja le a fejemet és ki nem... Épp ott van a probléma az indogermanistákkal és a finnugrászokkal, hogy sosem hajlandók vitatkozni, úgy gondolják hogy ha kijelentik valamiről, hogy hamis, akkor az ex cathedra úgy is van.

fílum - nézd meg a kihalások okai cikkemet, abban a phyllum alak szerepel:-) L András ^vita 2009. május 10., 11:19 (CEST)

jaj-jaj-jaj

Muszáj lesz, tudom, rá is pislogok délután, de szerintem ez tipikusan az a téma, ahol édesanyám megint emlegetve lesz egyes beeső delikvensek részéről :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 09:27 (CEST)

Jóaz, láttam már, de nem akartam egy bólogatásra beesni :) Legyen kék, mint az ég :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 09:47 (CEST)

Nekem eleve négy van, akkor az már hat szem :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 10:00 (CEST)

Sőt, ha összeadjuk kezünk-lábunk, a nyolc végtag is kijön :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 10:40 (CEST)

Nagy, kétfejű, nyolcszemű, nyolclábú pók, amelyik a hava nagilát énekli :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 10:46 (CEST)

Hú. Nem :) Nem ugrik be legalább a szerző? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 11:01 (CEST)

A cím se? Egy részlete se ugrik be? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 11:31 (CEST)

Aludtál? Ha még nem, vegyél be egy kis adag vodkát (3-4 deci elég, nem kell túlzásba vinni), az segít megálmodni :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 15:24 (CEST)

Remek, köszi. Tücsök él még? :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 21:44 (CEST)

S vidám hegedűszó mellett telik az este eLVénél...

Tücsök, ó be boldog is vagy,

mikor ott a lomb hegyében,

pici harmatot beszíva,

valamint király dalolgatsz.

A tiéd egészen az mind,

amit ott a réteken látsz,

s valamit csak ád az erdő:

a paraszt nagyon szeret, mert

neki semmiben sem ártasz;

te az emberek kegyeltje,

nyaruk édesen jelented:

de a Múzsa is szeret mind,

maga Phoibosz is, ki csengő

dalod ösvényét megadta;

sose kínoz aggkor, ó bölcs,

dal-adója, föld szülötte,

sem a hús, a vér, a bánat,

te tücsök, te csaknem isten.

Anakreón is szerette :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 22:55 (CEST)

Inkább a következő verset javallom:

Ó tücsök, te drága szép

bár kedvelem a zenéd

de nem lehetne

cirpelni kicsit odébb?

nekem reggel kelnem kell

húzzál hát anyádba el!

Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 11., 23:34 (CEST)

Hafré

Egy kérdés - honnan szeditek a hieroglifákat (hiero sablon)? Kéne a Hafré cikkhez. L András ^vita 2009. május 14., 17:43 (CEST)

Ne haragudj, hogy zargatlak, sürgős segítségre lenne szükségem a Hafré cikkben. Valamiért az infobox sablon nem akar "lezáródni", az egész szöveg benne van. Nincs valami ötleted, hogy miért? SOS L András ^vita 2009. május 14., 19:48 (CEST)

A Hufuból vettem át. L András ^vita 2009. május 14., 20:21 (CEST)

Rájöttem: a ki nem töltött sorokat kellett kitörölni. Van még mit tanulnom. :-) L András ^vita 2009. május 14., 20:30 (CEST)

nemlétező szó :)

Pl. megnyitod a Khafré nemlétező cikket és beleírod, hogy:

#REDIRECT [[Hafré]]

– Alensha ^sms 2009. május 15., 00:42 (CEST)

Válasz

Szia! Melyik cikkre gondolsz pontosan? Ilyen XY-diszkográfiára? Pl (Tarkan-diszkográfia) Ha összefoglaló diszkográfia és az albumokról van külön-külön szócikk, akkor nem érdemes, ha életrajzi cikkben van, és az albumról nincs külön szócikk, lehet beírnia dalokat, persze. Vagy, érdemes megfontolni, hogy az albumról készítesz egy saját szócikket, és abba írod be a dalokat. Van hozzá {{album infobox}}^(?)-unk, (pl. Metamorfoz). – Timish ^levélboksz 2009. május 15., 11:37 (CEST)

Akár kiemelt mértékben is lehet elmezni egy albumot Lásd: Metamorfoz.

Ha szépen meg van formázva, miért törölné ki bárki is? Amúgy van {{számlista}}^(?) sablonunk, aminek van összecsukható verziója, ha egy oldalra több dalista menne, pl. a több cd-ből álló albumokhoz. – Timish ^levélboksz 2009. május 15., 13:50 (CEST)

Hangszerek a Bibliában megint

Hát ez rázósabb mint gondoltam. Különböző angol nyelvű ismertetésekből a következő hangszerneveket szedtem össze eddig:

fúvósok:

• Shofar (pl. Jeremiás 51)
• Khatzotzerah (pl. Num 10)
• Beme (pl. Zsolt 98)
• Keren (pl. Józsué 6)
• Khalil

húrosok:

• Nebel
• Kinnor

ütősök:

• Tof (pl. Exodus 15)
• Mtziltayim
• Shalishim (1 Sámuel 18)
• Mnaanim (2 Sámuel 6)

ismeretlen:

• 'Ugab

A 150. zsoltárban a legtöbbet meg lehet találni egy csomóban. Dánielnél még van egy csomó, de lehet, hogy azokat külön kéne kezelni. Ezek az elnevezések az angol szövegekben eléggé változatosak, pl. hatsotsera - chatsotsra - khatzotzerah stb. Hogyan kéne ezeket magyarra átírni? Megkeresni az eredeti héber előfordulásukat? Tudnál ebben segíteni? – Villanueva ^vita 2009. május 15., 17:25 (CEST)

Jajj, igen, a beme, byme az óangol, a hacócerá korai fordítása, csak már kezdek belezavarodni. A khalil pl. állítólag itt található: 1 Kir. 1:39-40; Ésa. 5:12. Úgy tűnik, az aulosz bibliai megfelelője. Nagyon kösz a segítséget. – Villanueva ^vita 2009. május 15., 19:34 (CEST)

„Mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott.” (Dán. 3.5) Állítólag ezek a hangszernevek szerepelnek:

• Keren (gör. kerász?)
• Mashrokitha (???)
• Kithara
• Sabeca (gör. szambüké?)
• Psanterin (gör. pszaltérion?)
• Symphonia

Jó lenne tudni, hogy miért van az, hogy ezek szinte mind görög hangszernevekre emlékeztetnek? – Villanueva ^vita 2009. május 15., 20:46 (CEST)

Itt egy érdekes honlap részletekkel: Hisztori ofbiblikól mjúzikol insztrumentsz ;). Amúgy a mashrokitha-mishrokitha izéről a következők találhatók:

„THE DOUBLE PIPE.—Probably the mishrokitha mentioned in Daniel. The mishrokitha is represented in the drawings of our histories of music as a small organ, consisting of seven pipes placed in a box with a mouthpiece for blowing. But the shape of the pipes and of the box as well as the row of keys for the fingers exhibited in the representation of the mishrokitha have too much of the European type not to suggest that they are probably a product of the imagination. Respecting the illustrations of Hebrew instruments which usually accompany historical treatises on music and com- mentaries on the Bible, it ought to be borne in mind that most of them are merely the offspring of conjectures founded on some obscure hints in the Bible, or vague accounts by the Rabbins.”

Itt van a végén, az utolsó bekezdésben szó a nyelvi körülményekről: [1]: Mashrokitha or mishrokitha is the name of a musical instrument mentioned only in verses 5, 7, 1o, and 15 of the 3rd chapter of Daniel. It has been described by different writers as a double-flute, Pan's-pipe, and also an organ. As an example of the thoughtless manner in which illustrations are appended to supposed descriptions of ancient musical instruments, it may be mentioned that the figure of a magrepha, as given by Gaspar Printz (1690) has been copied in a well-known work on Biblical literature as an illustration of a mashrokitha. Considering that these instruments had not only no claim to similarity of construction, but also were used by two distinct nations at an interval of about 600 years, the appropriateness of the figure of one (which by the way was in the first instance purely imaginary) as an illustration of the form of the other, to say the least is somewhat remote. The word mashrokitha is traced to a root sharak, to hiss " (sibilare), and as a certain amount of hissing necessarily accompanies the use of the Pan's-pipe, the mashrokitha has generally been thought to be an instrument of that class. It is indeed rendered in the Greek by (syrinx). The fact that the Hebrew translation of mashrokitha was ugab does not go to prove that the ugab was a syrinx, as we have had sufficient doubt thrown on the trustworthiness of translators by the manifold renderings of ugab itself.

A συμφωνία szümphónia viszont változatos azonosításokon esett átal a dudától a dobon át egyfajta klavikordig, Sevillai Izidor mester szerint ez a szümphónia: Tympanum est pellis vel corium ligno ex una parte extentum. Est enim pars media symphoniae in similitudinem cribri. Tympanum autem dictum quod medium est. Unde, et margaritum medium tympanum dicitur, et ipsum ut symphonia ad virgulam percutitur. Hmmmm.... Érdekelnének a fejlemények. ;) Bennó^fogadó 2009. május 15., 22:30 (CEST)

Na most hova írjak? Ide írok.:)) • Kösz a linket. Hát a fentiből az egyetlen igazán meggyőző a „probably”:)) A šrq annyi mint to hiss, whisper, pipe. Azonban a masróqít(á) meg a többi írása nagyon furcsa, a jövevényszavakra jellemző. Ha héber/arám, akkor egy „masrúq”-ból („amit fújnak?, ami van fújva?”) kéne eredjen „-ít” képzővel a végén (nőnemű valamilyenség v. valamiheztartozás-jelölő, vö. „jehud|ít”). Majd előkaparok egy rendes szótárt és megnézem. • A szimfóniát rátokhagyom.:) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 15., 22:58 (CEST)

Persze, csak a latinosok vannak beavatva az ütő-szümphóniába, én nem, brühühü :(

A középkortól kezdve sok olyan hangszernév van, ami a szümphoniából vezethető le, pl. a dél-amerikai indiánok pánsípjának spanyol neve, a zampoña, sőt állítólag a magyar folklórban is előforduló dudaféle, a csimpolya (román cimpoi) is ide tartozik. – Villanueva ^vita 2009. május 16., 11:54 (CEST)

Atlantisz

Megint összefutottunk:) Mit nevezel perdöntő állításnak, ami most került bele? Átfogalmazom, ha elárulod. L András ^vita 2009. május 15., 22:17 (CEST)

Re:kártya

Drága Laci bácsi!

Tisztelettel fogadd el tőlem ezt a saját készítésű szállás kártyát! Remélem jó hasznát fogod venni! ;)

Ingyen szállás kártya ELVe részére. Érvényes Budapest minden pályaudvarán és repterén minden pesti wiki talit követő éjszakán! A kártya visszavonásig érvényes. – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 15., 22:25 (CEST)

Kérlek, ezt a jelet a svéd utakon használják! :PP Mé' nyomtatója nincsen? :P – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 15., 22:46 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Néhány „csak ott ültem” után pedig Kálin-ká kálin-ká kálin-ká májá lesz a kártyinkából. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 15., 22:46 (CEST)

David Rohl

Ez attól függ, hogy a kronológia-módosítási kísérletét, vagy az elméleti alapjait nézem. A későkori kronológia tekintetében több helyen nyilvánvaló hibát találtam. Egyben azonban egyetértek vele: azzal, hogy Sesonq nem lehetett a bibliai Sisák, hanem csak II. Ramszesz. De ebből én más következtetést vonok le: nem az egyiptomi, hanem az izraeli kronológiát kellene módosítani. Korábban is ez volt a véleményem, mielőtt Rohlt megismertem. Összevetve Ahmed Osman felvetésével (Juja=József?), a középbirodalmi szemita csoportokkal, a hykszószok szemita névanyagával, a kora-vaskori Palesztina ürességével és az amarnai levéltárral az az álláspont kristályosodott ki bennem, hogy Saul és Dávid Ehnaton kortársa volt, Salamon után pedig hosszú interregnum következett (ebben térek el Rohl következtetéseitől) és II. Ramszesz dúlta fel Jeruzsálemet. L András ^vita 2009. május 16., 14:18 (CEST)

Ha ebben egyetértünk, akkor miben nem? Bár ez költői kérdés volt, nyilván az Eḫnaton-kori Dávidban nem. A kronológia összecsúszik, de nem feltétlenül az Újbirodalom utáni része. A Benu-érából számolva egyesek arra jutottak, hogy Szenweśert (legalább itt úgy írom, ahogy én szeretem:) i. e. 2555 táján, Aḥmośe pedig 1904 körül uralkodott. Ezzel szemben ma úgy tudjuk, az i. e. XX-XIX. század fordulójára éppen II. Szenweśert datálható, és őt a XVIII. dinasztia nem 600 év múlva követte, hanem csak mintegy negyedfélszáz év telt el. L András ^vita 2009. május 16., 14:47 (CEST)

Azért gondolom, hogy az Újbirodalomig nem nagyon lehet az egyiptomi kronológiát babrálni, mert egyelőre nem látom, hogyan lehetne az újasszír királylistát úgy leszűkíteni, hogy Aššur-uballit előre jöjjön 150 évet ahhoz, hogy a Rāmeśśe-Muwattališ és az Eḫnaton-Eje-Ḥoremḥeb kontra Šuppiluliumaš reláció fennmaradjon. A kisebb ellenállás mentén is inkább a meglehetősen gyenge (ószövetségi) alapokon álló, és régészetileg - tudtommal - eddig meg nem támogatott izraelita kronológiát piszkálnám. L András ^vita 2009. május 16., 21:27 (CEST)

Lehet (sőt biztos), hogy instabil, mint a pisai ferdetorony. De még nem dőlt le és meg lehet támasztani :-) Továbbra sem látok másfél évszázadra való bizonytalanságot az újasszír királylistában. Aṧṧur-uballit pedig keresztdatál minden fontosat: kasszitákat, hettitákat, egyiptomot. A líbyaiak korának uralkodóházai a mostani kronológiában is részben egymást fedők. Rohl azt szeretné bebizonyítani, hogy Pszuszennész II. Oszorkon után uralkodott, és ezzel lenne meg a kívánt időcsökkenés. De már a közölt ábrái is pont az ellenkezőjét bizonyítják: Oszorkon sírját nem vágták át és nem építették át, hanem épp ellenkezőleg, eLeVe úgy építették, hogy elkerülje a másik sírt. Ezt a bizonyítékát semmiképp sem tudom elfogadni. A többi meg akkor is megállja a helyét, ha a mai egyiptomi kronológiát fenntartjuk. Sőt: megmagyarázza, hogy a Királyok Könyveiben leírt dávidi és salamoni birodalmi státusznak miért nincs nyoma a régészetben. Egyszerűen rossz helyen keresik. A késő bronzkor gazdag - ez volt Dávid (Eḫnaton korában), a kora vaskor csaknem üres - ez volt az interregnum Salamon után.

utólagos kiegészítés: az egész héber kronológiát a Šešonq-Sisák egyezés alapján állították fel. Ezért nyakatekert számomra, ha ennek az egyezésnek a megdőltével most a héber kronológiához igazítanánk az egyiptomit. L András ^vita 2009. május 17., 19:11 (CEST)

Ha még nem láttad, felhívom a figyelmed egy lapra: Ki a zsidó? L András ^vita 2009. május 17., 20:45 (CEST)

Földes

Huhh!! Az asszony beindult! A Szerkesztő:Beaujolais lapon végleg rájöhetsz, hogy jártál vele egy osztályba vagy sem. Egyébként nagyon elkezdted őtet érdekelni, ezért a kisspapptimi kukac gmail pötty com oldalra ha írsz, bizonyosan fog neked válaszolni, mi több örömmel! :) – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 17., 15:24 (CEST)

Láttad?

Nekiestem a sablonozásnak. Holnap folytköv (baromi unalmas :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 17., 23:42 (CEST)

Törlés

1. {{törlés}} sablon
2. A sablon kérni fogja, hogy nyomjál rá (egy világoskék szövegben)
3. Miután ez megtörtént, rákerülsz a törlési javaslatodra, ott egy beépített alap segítségével ki tudod tölteni a dolgot. Szócikk címe + indoklás
4. Ennek megtörténte után rámész a Wikipédia:Törlésre javasolt lapokra (avagy in wikizsargon: WP:T) és a {{törlés link|Szócikkcím}} megoldással felvésed rá.
5. Kész is vagy!

– Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 18., 00:43 (CEST)

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Ki a zsidó? <--- Alensha kimentett, tessék leírni az indokokat. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 18., 01:04 (CEST)

A Soncino és a Talmud-lap

Asszem te írhattál le olyat a Talmud cikkében, hogy a jellegzetes lapfelépítést a Soncinónak köszönhetjük. Én ebben engedelmeddel erősen kételkednék. Az a bizonyos felépítés leginkább és nagyon erősen a kódexek hagyományaira építeni látszik (mint egyébként szinte minden korai nyomtatási hagyomány, ideértve a rövidítéseket is), ráadásul óriási hasonló felépítésű anyagot szolgáltatnak a glosszátori rendszerben kommentált egyéb anyagok, eminens módon pl. a jusztinianoszi Digesták ezer generációban agyonkommentált pontjai. A belül közlünk kicsi mű, körötte elsőrangú kommentár, körötte szuperkommentár, margón egyebek szisztéma egyáltalában nem talmudi találmánynak látszik, egyszerűen a "felsőoktatás" és a tudományos tevékenység egyik legtermészetesebb módjának, a hagyomány rekapitulálása mellett saját eredményeink hozzáillesztésének. Mindezeket meggondolva rendkívül nagyon kételkednék én abban, hogy a Soncinó ne korábbi hagyományokat követett volna maga is. Mit szólsz ehhez? Bennó^fogadó 2009. május 18., 01:10 (CEST)

Kövezés

Szerintem semmi ok megkövezésre. A törlési megbeszélés a legjobb alkalom arra, hogy széleskörű vita alakuljon ki, és előkerüljön valaki, aki hajlandó életképessé tenni egy cikket. L András ^vita 2009. május 18., 13:21 (CEST)

Rohl

(Az én példányomon ROHL a neve, nem Rohr) Itt némi kettős mércét látok: Heribert Illig is súlyos problémákat feszeget, őt mégis mindenki csak lesajnálja. A probléma felvetése önmagában meg nem bűn. Rohl elméletével ugyanaz a bajom, mint Illigével. Mindkettő megoldható jelen állapotában a kronológiák macerálása nélkül is. (Nekem Ockham borotvája ezt vágta.) L András ^vita 2009. május 18., 16:33 (CEST)

Ez esetben nem a piramisépítési elméletére gondoltam, hanem a kitalált középkorra. Ez két nagyon is létező premisszából indul ki. L András ^vita 2009. május 18., 17:25 (CEST)

Protonyelv

Itt válaszolok, ha nem haragszol, mert ez már messzebb visz a Bennónál tárgyalttól. A protonyelvekkel az a bajom, hogy íróasztal mellett, a hangtörvényekkel összevarázsolt dolog, amit aztán arra használnak fel, hogy a hangtörvények mindenek feletti főhatalmát igazolják, majd belezavarjanak a történészek munkájába, és a virtuális protonyelvükkel cáfoljanak akár tárgyi leleteken alapuló elméleteket. Az etimológiai kizárólagosságáról már nem is beszélve. L András ^vita 2009. május 18., 17:03 (CEST)

Hát akkor tisztázom: nem a Grimm-féle hangtörvények létét tagadom, hanem azt a hatásmechanizmust, amit a nyelvészet neki tulajdonít. Nemcsak én, hanem nagyon komoly nyelvészek sem látják, hogy miért kellene bizonyos hangoknak törvényszerűen és egymás után egymásból kialakulniuk. Szerintem ez csak lehetőség és nem törvény. Egy példát mondok a hangtörvények alkalmazásából (igen gyakori):

• latin LABi (= siklik) → gót HLAUPan (= fut) → ófelnémet LOUFan (= fut) - mint gyönyörű példája a B-P-F átmenetnek.

Alaposabban szemügyre véve azonban a gót alak tűnik a legrégebbinek, míg a latin a legújabbnak. A gót alak szókezdő H hangzója mindkét másikból hiányzik (és azokból inkább lekopott, mint fordítva, és az ófelnémetben nem alakult át G-vé!), de a latin a legredukáltabb alak, ahonnan az U magánhangzó is kiesett. Ugyanakkor nem nagyon magyarázható, hogy az ófelnémet loufan miért nem változott tovább louban alakra, s lett ehelyett inkább a mai németben laufen. Ha a hangtörvények valóban úgy működnének, ahogyan azt a grimmi nyelvészek szeretnék, akkor a mai németben a „fut” szó glo[u]ben alakú lenne. Probléma van a latin alak jelentésével is: hangtörvényben hívő nyelvész mindenáron akart egy latin alakot, és mivel a „futás” témakörében ilyent nem talált, az egyetlen ide beilleszthető – sőt akár megtévesztőnek is mondható –, és a mozgás fogalmával kapcsolható latin hangalakot szúrta ide. A GALOPP szót viszont valahogy kifelejtette a hasonlítgatásból, és e feledékenység okát azt hiszem, nem kell ragozni: itt a dupla P végződés teljességgel megmagyarázhatatlan fejlemény hangtörvényes nézőpontból.

A hangtörvényes nyelvészkedés zsákutcája kiviláglik abból, hogy nem képes a szócsaládokat, szóbokrokat értelmezni. Ezekre a szócsaládokra jellemző, hogy mássalhangzó-vázukban a hangzók cserélődnek, méghozzá érdekes módon úgy, mintha a Grimm-féle hangtörvény érvényes lenne. Csakhogy ezek egyidőben létező szavak, ezért bár Grimm jó érzékkel észrevett valamit, mégsincs igaza a konzekvenciák levonása terén. A mássalhangzó-vázakban a grimmi feltételezésnek engedelmeskedő hangzóváltások az értelmi finomítások nyelvi eszközei, nem pedig önmagukban való, időben ható, egzakt nyelvfejlődési elemek. Ha alaposan körülnézünk a hangtörvényes példasorok szavainak egyidőben létező, hasonló értelmű szavai között, akkor feltétlenül megtaláljuk a szóbokrokban azokat a szavakat, amelyekben az F-B-P (stb.) variációk azonos időben léteztek. Ezekből a szóbokrokból így aztán könnyű kiválasztani azokat a szavakat, amelyek látszólag engedelmeskednek a hangtörvénynek, a többit pedig nem kell figyelembe venni. Íme a hangtörvényes nyelvészek munkamódszere, amivel saját magukat is becsapják. A latin, gót, ófelnémet és német nyelvben a „van neki”, „bír valamivel” fogalmat egyaránt a HAB szótővel fejezik ki (sorban HABeo, HABan, HABen, HABen), ennek ellenére – mivel itt a hangtörvényt nehéz lenne magyarázni – a szótövet a latin CAPio (=kap, megfog – felhívnám a figyelmet a latin capio és a magyar kap teljes egyezőségére!) szótőből származtatják. Ilyen munkamódszert egyetlen más tudományág sem viselne el (a teológián kívül): kitalálnak egy törvényt, amely dogmává nemesedik, aztán a tényeket igazítják a jól bevált (?) dogmához.

Nyilvánvaló, hogy az egyidőben használatos szóbokrok elemei nem úgy képződtek, hogy az egyik alak semmit sem fejlődött, míg a másik engedelmeskedett a hangtörvényeknek. Így aztán ezek egyidejűsége önmagában is elegendő a hangtörvények nyelvfejlődési szerepének képtelenségének belátásához. Erre egy magyar példát hoznék. A németben még létező, zöngés, torokban képzett h-hang a magyarban már nincs. A szóban forgó hang azonban könnyen belátható módon h és k hangokká, kevésbé könnyen belátható módon g hanggá alakulhat. A magyarban mind a h.r, mind a k.r és g.r mássalhangzó-vázú szavak előfordulnak, sőt együtt alkotnak szóbokrot. Ráadásul az r hangzó változatlanul maradása mellett. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a magyarban is létezett ez a hang, de mára kikopott. Azonban nem a mássalhangzó néhány ezer év folyamán felvett különböző alakjairól van szó, hanem egyidejűleg élő változatokról. A magyar szóbokor a húr-hurok-horog-hordó, kör-kerít-kerék és gördít-gurul típusú, hasonló – illetve egymásból eredeztethető – jelentésű szavakból áll. A grimmi „hangfejlődés” összes elemét tartalmazza (leszámítva a ’ch’-t), és ez a szócsalád a kör fogalmával kapcsolatos értelmű szavakat (tárgyat, fogalmat és igét egyaránt) tartalmazza. Az alapszónak nyilván a ḫ.r tő volt az eredendő alakja, és a hangváltozás nem időbeli fejlődési vonalat mutat, hanem a körrel és görbe vonalakkal kapcsolatos fogalmak leírásának finomítására alakult ki. A sumér nyelvben a ’ḫr’ mássalhangzó-váz poliszemantikus szótő, egyik jelentése éppen a hurokkal, vagyis a körrel kapcsolatos. Azonban a fenti sumér szótő minden egyes további jelentésének is megvan a magyarban egy-egy ’h.r-k.r-g.r’ mássalhangzóvázú szótövekre épülő szócsaládja (például a harag, horony, garat, karcol, karom, harsan, stb, amelyek mind ennek a szótőnek a sumér jelentéseit fedik le).

A hangtörvényes nyelvészkedés ezekkel a tényekkel nem tud mit kezdeni én még nem találkoztam magyarázattal az ex cathedra elutasításon kívül, ezért egyáltalán nem is vizsgálja – mondhatni negligálja –, és ehelyett a hipotetikus, sosem létezett ősnyelvből próbál rekonstruálni, ahol a nyilvánvalóan egyívású szavakat elkülönítve, külön-külön alapnyelvi ősszavakkal látja el, vagy ha nem fér bele az ősnyelvi képbe, akkor jövevényszóvá nyilvánítja. Így például a TESZ szerint a hurok török eredetű, a horog ismeretlen származású, a kerül finnugor (alapalak: *kerä-), stb. A TESZ meghatározásai ellenére a fenti, körrel kapcsolatos fogalmak, főnevek és igék azonos származásúak, egyetlen poliszemantikus szótő jelentés-variációi. És velük együtt másik több tucatnyi szó is, így mindannyian közvetlenül a sumérből eredeztethetők.

Jó hosszú voltam :-) Remélem nem baj. Ha baj, annyi baj legyen, legközelebb rövidebbre fogom L András ^vita 2009. május 19., 12:30 (CEST)

A ḫ.r valóban hipotetikus, ha csak a magyar nyelvben jelen lévő szóbokor eredetét nézem. De valamilyen furcsa oknál fogva megvan a sumérben is, ugyanilyen jelentésekkel. Nem akarom rád erőltetni a sumér-magyar rokonságot, mint fentebb valahol már írtam, nem az etnikai rokonság vagy akár csak a nyelvrokonság kérdése az egésznek az alapja. Itt van az IE nyelvészet alapvető problémája: a nyelvi megfelelések alapesetben nem jelentenek az égvilágon semmit a történelem szempontjából. A végső szót a régészetnek és a történettudománynak kellene megadni.

És persze jellemző :-) hogy a sumérre hegyezted ki a válaszod. Pedig amit fentebb írtam, nem a sumér-magyar rokonságra vonatkozik, hanem a hangtörvények általános gyengeségére. A Grimm-törvények az én olvasatomban kizárólag szemantikai nyelvfejlődési értékkel bírnak, történetivel nem, de mégcsak nem is törvény, legfeljebb szabály általában. A szótövek és gyökök hangzói nem valamiféle egzakt törvénynek engedelmeskedve változnak, hanem játszadoznak, jelentést módosítanak, színesítenek, élővé teszik a nyelvet. L András ^vita 2009. május 19., 16:28 (CEST)

Arról, hogy a kontextust és az ékjeleket senki nem közli: senki, akit a finnugrászok emlegetnek. Csőke például minden sumér egyeztetéshez az ékjelet is közli, sőt annak szótári jelzetét is. Csak őt senki sem idézi, mert nehezen cáfolható. És nemcsak a sumér-magyar, hanem a sumér-finnugor, sumér-IE, sumér-török viszonylatokat is vizsgálja. Nem sumér-magyar rokonságról van szó, hanem arról, hogy a sumér elemei a mai eurázsiai nyelvek nagy részében megvannak - ezért tagadják az indogermanisták, mert önmagában cáfolata az IE nyelvcsalád létének. L András ^vita 2009. május 19., 17:05 (CEST)

Na itt közös nevezőre juthatunk:-) közös alapnyelv, lingua franca, közlekedő nyelv - és még csak azt sem mondom, hogy a sumér volt az. De hogy a sumér igen közel áll ehhez, abban biztos vagyok, és ezt a régészet egyetlen adata sem cáfolja. Mellesleg lehet, hogy két hangzó kevés, de ilyen alapon a teljes sumér nyelvet vizsgálat nélkül lehet hagyni (ahogy azt sokan teszik is), mert a szavaik többsége két mássalhangzós. Sorry, ezt még nem én intéztem így.

Sztem metodikailag eltérő kérdés, hogy valaki a sumért vizsgálja és ahhoz keres rokonítható dolgokat, meg ha magyarról célozza a sumért. - Hát ez az... Ezért cáfolgatják szorgosan Badinyit és Padányit, és hallgatják agyon Csőkét meg Götzöt. Az előzők a magyarból sumér, az utóbbiak a sumérből minden típusúak.

Indulatok nélkül: egy ízben már vitáztam valakivel erről, aki egy ideig partner volt ebben, majd hirtelen indulatos, goromba és elutasító lett. (Ezért fenntartom, ha untatlak, szólj, abbahagyom.) L András ^vita 2009. május 19., 19:04 (CEST)

Se nem sémi, se nem IE: mint a magyar :-). Attól hogy az újbabiloni korban már ódon nyelv volt, a III. évezredben lehetett (sőt volt is) lingua franca. És ez még mindig közelebbi dátum, mint ameddig a protonyelvekkel merészkednek. A Kaukázus, Közép-Anatólia és Irán ekkori nyelveiről nincs írásos emlék, de a régészet szerint a sumérek és a kaukázusiak között volt kapcsolat (ez is egy olyan, amikor régészeti adatokat ír felül a nyelvészet). A Kaukázus pedig - akárhogy is nézem, még közelebb is van az első ismert magyar szállásterülethez (Kazária), mint a finnugrászok Magna Hungáriája. Ha már felhívtad a figyelmem a szóbokrok címszóra, nem álltam meg, hogy kicsit bele ne túrjak. Még közel nincs kész, de érdekelne a véleményed. L András ^vita 2009. május 19., 20:46 (CEST)

Pont a cáfolatot vártam, én is abból tanulok - mint már említettem volt, nem vagyok nyelvész, sem sumér, sem asszír,sem héber nyelven sem beszélek, ezért érdekelt a véleményed. Kifejezetten várom a tételes pontosítást. Amit ide leírtam, mindnek van forrása, ha többségükben hibásak, lehet hogy revideálom a nézeteimet. De az IE szóalakok biztosan stimmelnek. L András ^vita 2009. május 19., 21:30 (CEST)

Már rég kérdeztem valamit :)

Kedves László, jól hallom, hogy Dániel könyvében (az arámi változatban) elhangzik az aramit, a nyelv neve? Most lehet, hogy nagy hülyeséget fogok leírni (mert csak hallás után tudom), de az első mondat valami ilyesmi: vaítabberúhákászdimlámmelekh árámit (na ezt fejtsd meg!) – Mex ^plática 2009. május 19., 15:34 (CEST)

Még valami SZMbe jutott: szintén Dániel könyvében (mert csak az van meg ) van egy rövid rész, ahol nekem gyanús, hogy nem is arám, hanem héber. Pl. van benne olyan szó, hogy szelíkú, ami nekem inkább héberül hangzik. De nemtommiért, így érzem. Lehet, hogy ez is hülyeség. – Mex ^plática 2009. május 19., 15:42 (CEST)

Ja, hogy még ráadásul nem is arámul, hanem héberül halandzsáztam? Hát ilyet!!! Köszi!!! Konkrétan egyébként erről a 12 perces részről van szó, szóval ez végig arámi az első mondat kivételével?

PS: Azért én is megnézném, hogy írnál le valamit hallásból spanyolul :))))))))) (van, amikor még nekem sem jön össze ) – Mex ^plática 2009. május 19., 18:01 (CEST)

Egyébként igen, erre én is felfigyeltem, hogy az arámiban -in van, a héberben pedig -im. Most már én is meg tudom őket különböztetni, mert azért van más is: a héberben több az o, e és az erős torokhang (ch). Meg elohim és eláhin. :)))) De az a málká, ahogy én hallom, inkább málqá, nemde? – Mex ^plática 2009. május 19., 18:51 (CEST)

Akkor most ezt jól félrehallottam :) (vagy rosszul mondja a bácsi) :))) – Mex ^plática 2009. május 19., 19:07 (CEST)

Még valami, csak kíváncsiságból, leírnád nekem, hogy ugyanez a mondat hogy hanxana újhéberül? Köszi. – Mex ^plática 2009. május 20., 10:54 (CEST)

Köszi! Ilyen dolgok az újlatin nyelvekben is vannak, pl. a voy a cantar spanyolul ’énekelni fogok’, de ugyanez a szerkezet katalánul, a vaig cantar meg azt jelenti, hogy ’énekeltem’. – Mex ^plática 2009. május 20., 16:14 (CEST)

Még egy utolsó kérdés: arámul hogy lenne az a héber mondat? Csak hogy össze tudjam hasonlítani. – Mex ^plática 2009. május 20., 20:21 (CEST)

Ennyivel még tartozom: Y dijeron los caldeos al rey en arameo [idichéronloszkáldéoszálrejenáráméo] – Mex ^plática 2009. május 21., 12:40 (CEST)

PS: De még arámul nem mondtad el, hogy lenne – Mex ^plática 2009. május 21., 12:55 (CEST)

Köszi. Ez is nagyon szép! Tudod mi jutott eszembe? Nekem az arámi úgy hangzik, mintha a héber és az arab keveréke lenne (igaz, hogy már a héber is néha eléggé hasonlít az arabhoz, de az arámi jobban). – Mex ^plática 2009. május 21., 13:37 (CEST)

2Sám 6:5

Kéne egy kis segítség, állítólag 2Sám 6:5-ben van valami adat hangszerek építési anyagáról, de a különböző fordítások ellentmondóak (jegenye, fenyő, ciprus stb.). Tudnál erre mondani valamit? Kösz előre is – Villanueva ^vita 2009. május 19., 21:47 (CEST)

:)

Köszi!!! – Alensha ^sms 2009. május 19., 22:04 (CEST)

Remélem azt is tudod, hogy ez teljesen komoly. Már vagy két hete gondolkoztam róla. Én eléggé ismerem ezt a világot, és ez amit te csinálsz, egyáltalán nem átlagos. Úgyhogy ez egy minden személyeségtől mentes, durván szakmai díj. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 19., 22:16 (CEST)

Kérdés

Szia. Tudnál segíteni abban, hogy ennek a cikknek ez alapján mi lenne a helyes átírása? Köszönöm. Karakutty ^vita 2009. május 20., 15:25 (CEST)

Amihez nem értek

... az a héber. Nemrégiben mintha azt írtad volna, hogy a hébert nem nagyon lehet hasonlítgatni meg rokonítani. Ezért direkt Neked :-) begépeltem amit ma találtam. Erről is érdekelne a véleményed itt L András ^vita 2009. május 20., 20:08 (CEST)

Én olyat (magyar-héber) nem tennék. Köszi az utánanézést. Ebből is tanultam, és azért néhány aprólék megmaradt. Már csak az a kérdés, hogy jövevényszavak-e, ha igen akkor melyikben, vagy valamilyen alapnyelvi maradvány (merthogy ez a külöbség a két nézőpont között)... L András ^vita 2009. május 20., 21:01 (CEST)

Igazad is van, meg nem is. A szóhasonlítások egy részének megalapozatlansága még nem jelenti az egész módszer problémáját, ahogy az IE és finnugor etimológiákban is van rengeteg homályosság. (A TESz is tele van vele.) A többit a változatosság kedvéért Mexhez írtam. L András ^vita 2009. május 21., 07:55 (CEST)

Üdv! - avagy válasz a leírhatatlan dolgokkal kapcsolatban :)

Egyelőre csak jelzem, hogy láttam, belenéztem, és nem fogom szó nélkül hagyni a dolgot, a szükségességét pedig nap mint nap érzem-látom. „Odahaza” is foglalkoztunk már a témával, és agyaltunk is rajta rendesen. Persze azt nem tudom, hogy az én véleményemmel mennyire megy bárki is, mert meglehetősen radikális nézeteket vallok, amiben az Akadémia alkotta szabályoknak nem sok szerep jut. Mindenesetre később alaposabban átolvasom, és megteszem a tőlem telhetőt! :)

OFF: Az „ott” mire is vonatkozik? Kemet? Vámbéry? – HoremWeb ^vita 2009. május 21., 13:10 (CEST)

Az OFF részre: lehet, hogy most kiábrándítalak, de az ELTE felé legfeljebb villamossal jártam, ugyanis nem vagyok egyiptológus. ÉSzAH-ot viszont ismerheted ezek szerint – csakhogy ő mostanában elbújt a rá váró fordításhegyek mögé...

Szívesen kifejtem a saját véleményemet is az átírásokkal kapcsolatban, de igazság szerint a bevezetődben leírtad, hogy az miért nem jó. :D Alapkövei, nagyjából ebben az erősorrendben:

• A rekonstruált mássalhangzóképlet lehető legpontosabb leképzése (különös tekintettel arra, hogy a négy H-ból legalább kettőt-kettőt megkülönböztessünk - de a magam részéről annak híve vagyok, hogy a kh mellett a ch-t is vessük be a célra, és különböztessük meg a k és q hangokat is. (Ugyanakkor az alef és áin megkülönböztetésétől egy kissé berzenkedem, talán azért, mert általában az idegen nyelveknél nem kedvelem az ékezeteket - legalábbis, ha nem latinbetűs nyelvről van szó.)
• etimológia és szemantika érvényesítése (még olyanok is felmerülnek bennem, hogy Khaefré, Uszerkaef...)
• a arányos hangzósítás (ezért áll égnek a szőr a hátamon a Haemuaszet, Uaszet, Tauret, stb. alakoktól)
• megjegyezhetőség és tradíció
• az eredeti egyiptomi nevek erőteljes preferálása, a görög / „klasszikus” nevek háttérbe szorítása – Egyiptomot vissza a múmiáknak! :D :D :D

A legkacifántosabb neveket is könnyebb megjegyezni, ha a jelentésük rekonstruálható. Erre jó példa Hemetniszueterneheh, Wendzsebaendzsedet, Dzsedamoniufankh, vagy Paszebakhaemniut. Ezeket most az általam preferált írásmóddal írtam, de éppen mostanában törtem a fejem azon, hogy a szemantikai oldalt erősítené, ha kötőjeleznénk a szókapcsolatokat. Wen-dzseba-en-dzsedet vagy Pa-szeba-kha-em-niut sokkal könnyebben feldolgozható úgy. Persze annak, aki érti, hogy az egyes elemek mit jelentenek. :D Az utóbbi nevet egyébként imádom, nem is tudom, hogy lehet szerencsétlent Pszuszennésznek hívni a gyakorlatban. :)

Ha úgy gondolod, hogy ez tényleg kell és szükséges, már csak azt kérdezem, hogy pontosan hová gondoltad írnom? A készülő cikkbe, vagy ide valahova?

– HoremWeb ^vita 2009. május 21., 21:31 (CEST)

Pontosság

Ez nem kérdés, valóban pontosnak és egyértelműnek kell lenni. Csak egy baj van: ma már senki sem lehet polihisztor. Te a szemita nyelvekben vagy otthon, Mex az IE-ben én meg egyikben sem, több tucat nyelvet kellene beszélni (sőt...) ahhoz, hogy ezeket alaposan lehessen kezelni. De ha a hozzáértők vennék a fáradságot (ahogy Te), hogy kiegyeljék a hibásakat, akkor előbb-utóbb ezek a felvetések keretet kaphatnának. De konkrét hibajegyzéket soha, egyetlen egy tanulmányban sem láttam, mindenhol csak az ab ovo elutasítást.

Egyébként meg tökmindegy, hogy vannak-e sumér elemek a magyarban. Ahogy most Mexszel is közös nevezőre jutottunk bizonyos dolgokban, úgy a finnugrászoknak is be kéne látni, hogy a nyelv nem azonos a néppel, a nép nem azonos a nyelvvel, a történelme meg még úgy sem. L András ^vita 2009. május 21., 17:44 (CEST)

Hát sértésnek semmiképp se vedd :D Most vettem csak észre, hogy kétértelmű (látod, még magyarul sem tudok a királynőt megölni...) L András ^vita 2009. május 21., 20:41 (CEST)

Apropó...

A minap láttam a városban két néger formát, miközben mentem le a metróba, és ha jól hallottam, tigrinya nyelven beszéltek. – Mex ^plática 2009. május 21., 18:08 (CEST)

„Mintha Egyiptom lenne a világ közepe”

Naná, hogy az! Nem véletlenül építtették oda az atlantisziak az ufókkal a Nagy Piramist! ;) :D – HoremWeb ^vita 2009. május 21., 22:00 (CEST)

Kiritkultam

Örökbefogadtuk egymást egy kutyával! Karmela^üzenőlap 2009. május 23., 09:02 (CEST)

bibliai hangszerek

Ha lesz egy kis időd, megnéznéd ezt, hogy rendben van-e: Kinnór – Villanueva ^vita 2009. május 23., 21:06 (CEST)

könyvek

Unalmas árverésen ültem, markomban tárcsával :) Melyik könyvek? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 24., 11:59 (CEST)

És a rajz az kutya? :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. május 24., 12:25 (CEST)

éjszaka...

melyik pályaudvart sikerült bevenni, Laci bácsi? pusz, – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 24., 12:43 (CEST)

Te Laci bácsi! Áruld már el, hogy ez a 19 év tanítás hogy jött össze, amikor ennyire fiatal vagy? Akárhogy is számolom, nem tudom elhinni Orsi jól beetetett itt mindenkit, én is egy őszhajú bácsira számítottam :))))) – Mex ^plática 2009. május 24., 16:25 (CEST)

Kérem, ezt a bácsizást Nyenyec Mesteren tessék leverni meg 2 Jim Bean bácsin! – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 24., 16:53 (CEST)

Ja értem, így már (TALÁN) hihetőbb. Végül is max. (de nagyon max.) 5 év lehet köztünk a korkülönbség. Még ilyet! De szerintem sokan csodálkoztak is rajta (persze akik még nem láttak élőben), hogy egy ilyen idős bácsi milyen könnyen beletanul a Wikipédia rejtelmeibe – Mex ^plática 2009. május 24., 18:12 (CEST)

Például teszt, teszt, teszt

Az ötlet érdekesen hangzik, ajánlom felvetésre Samatnak, ő a főtesztkolompos! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 24., 17:04 (CEST)