Szerkesztővita:HoremWeb/2009 november

<-- 2009 október • vissza az aktuális vitalapra • 2009 december -->

Fraktálok

Majd újra átszerkesztem a cikket, de egyelőre a népviselettel vagyok elfoglalva. Megpróbálom kevéssé szakmacentrikussá tenni. Tény, hogy nekem sem tanítottak differenciál- és integrálszámítást a gimnáziumban, és külön is keveset foglalkoztam vele akkoriban, mert jobban érdekelt az algebra.

Egyébként Gubb is megkritizálta a cikket. De neked is köszönöm; jó, hogy kívülről is hozzászólnak.

Máskor kérlek, ha hosszú a mondanivalód, akkor szedd pontokba, mert úgy áttekinthetőbb! Szalakóta ^vita 2009. november 4., 11:11 (CET)

Egyébként, ha egy fekete négyzet tudott művészet lenni, akkor miért nem lehet egy fraktál képe művészi alkotás? Szalakóta ^vita 2009. november 4., 12:14 (CET)

Bevallom, én sem értem a modern „művészetet”. Szalakóta ^vita 2009. november 6., 10:20 (CET)

Re IT

Szia HW Két kérdésedre a válasz:

1. A csatlakozás egyetlen kitétele, hogy felvésd magad a listára, de ha feltétlenül úgy érzed, hogy valakit le akarsz zsírozni, állok elébe. Megvesztegethető vagyok.
2. A cikkbesorolásos hibának utána kell nézzek, lehet, hogy nem jól raktam össze a sablont.

Harmadik kérdésedre a válasz

1. semmiféle kötelezettséggel nem jár a műhelytagság. Amúgy én is nagyon multitasking működök, mert ha nem akkor előbb-utóbb megunnám a wikit. Hajrá Bassano del Grappa!

Üdv– Istvánka ^posta 2009. november 6., 11:13 (CET)

Córdoba

Azért hagytam meg, mert így aki a linkre kattint, legalább lát valami tartalmat. Milyen előnye van annak, ha piros a link? Szerintem jelen esetben semmi. De nem olyan lényeges kérdés, törölhetem, ha gondolod. – BáthoryPéter ^vita 2009. november 7., 21:59 (CET)

Nem vagyok biztos benne, hogy a piros link ilyen előnyt jelentene. A szócikk potenciális megírója akkor is rá fog találni, hogyha meglátja, hogy Córdobából csak egyértelműsítő lap van. Vagyis akinek ez így nem kelti fel a figyelmét, az nem is valószínű, hogy megírta volna. Kicsit kifacsart gondolat, de nem hiszem, hogy a piros linknek statisztikailag jelentősen nagyobb esélye volna. De nem érdemel több szót, megy a rendszernaplók mélyére :) – BáthoryPéter ^vita 2009. november 7., 22:15 (CET)

'l-Fyywm

(al-)Fajjúm. Amúgy virágoskert ide vagy oda, Kairóban rettegnek tőle, mert nem épp kormánypárti a lakosság, ha jól tudom ;) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 8., 22:52 (CET)

Hát igen... bizonyára nem értékelték az albán humort... :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 9., 00:54 (CET)

Aztán meg ha beszélgetsz a köznéppel, akkor hogyhogy nem olvasol arabul? Vagy angolul beszélgetsz velük, baksís, baksís? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 9., 01:04 (CET)

Mafis... brr. Maszrizmus :P Bezzeg a szírek! Azoknál sokkal szebb: máfí birra – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 9., 01:34 (CET)

Jobb a szudáninál: gyebel... egyébként a g-zés valószínűleg az eredeti arab nyelvállapotot tükrözi, a dzs/zs állítólag másodlagos fejlemény ugyanarra betűre. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 9., 01:41 (CET)

reLáchis

Áldás fejedre! Lelked ne nyomasszák íly gondok, ó. A megoldás: Lákis. A másik nálam Vádi Rababa, de ebben Mathae az illetékes. aws ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 9., 02:23 (CET)

Érdemes figyelnem a vitalapod. وادي الربابة - Vádi r-Rabába; egyik arab meghatározása szerint "Ibn Hinnúm völgye, neve héberül Dzsí Hinnúm, ami azonos az arab "dzsahannam" (pokol) szóval." – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 00:55 (CET)

Akor ez nam Vádi al-rabába itteniesen? • Héberül Gé-Hinnóm, szeméttelep. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 10., 17:43 (CET)

Az al- (pontosabban l-) névelő A-ként átírt betűje csak ejtéskönnyítő hang, ami azért van, mert nem létezik CC kezdetű szótag az arabban, és mivel minden szó mássalhangzóval kezdődik, az l+C = CC lenne. Viszont mivel a klassz. arab mondat egybe olvasandó (MohamedelmentatevéjévelMedinába), a szótagolás nem az egyes szavakhoz kapcsolódik, ezért ha a névelőt magánhangzó előzi meg, akkor az ejtéskönnyítő mgh. eltűnik. [Ugyanez van a felsz. módú alakoknál, ahol "uktub" (írj!), de "qála ktub" (azt mondta: írj!)]

A névelőt ténylegesen kitevő L pedig hasonul az őt követő, azonos helyen képzett mássalhangzókhoz (kivéve a dzs-t, ami eredetileg g volt, és a nem-hasonulást megőrizte a klasszikusban, a népnyelvben nem). WP:ARAB alapján a szent célt, a minél könnyebb magyar kiolvasást szem előtt tartva mindkét, az írásképhez képesti ejtésbeli változást tükrözzük. Azaz A nincs, L hasonul. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 18:01 (CET)

Ezt mind okés, ellenben mégis magyarul jobbak lehetnének a nem arabos olvasatok, legalább a névelő tekintetében. Hiszen ez végletesen-helyesen így kéne legyen: Vádirrabábi. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 10., 18:26 (CET)

No, azért ne végleteskedjünk. Azért mégiscsak külön szavakról van szó, és olyan átírást még (az Abdal- kezdetű neveket leszámítva) nem láttam, hogy ténylegesen egybe is írná az ilyesmit. (Vádirrabábati egyébként, ha nagyon szőrözünk, de a végződéseket még szakmunkákban, tudományos átiratban sem teszik ki, mert minek.) Azt viszont megindokolnád, hogy miért lenne jó, ha Vádi al-Rabába lenne? Nem vitatom, a konvenció a névelőírás tekintetben még tudományos munkákban sem egységes, nemhogy a köznapiakban, és több mint gyakori az, hogy a névelő hasonulását nem veszik figyelembe. Szerintem félmegoldás, az olvasók "vádi al rabába" módján olvasnák ki. Fél magyarítás meg nem magyarítás, márpedig ideát az a zsinórmérték (kivéve pinjin, de ez nem ide tartozik). – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 18:59 (CET)

Mert könnyebben felismerhető és kiolvasható az 'egyszerű népnek' – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 10., 19:14 (CET)

Az egyszerű népnek szerintem nem kell felismernie, hogy névelőről van szó, mert a hely nevét attól nem fogja jobban megérteni... (Akkor is olvas az ember Burkina Fasóról, ha nem tudja, hogy azt jelenti, "jó emberek országa", azaz az egyes elemek felismerése nélkül is tudja értelmezni, hogy itt egy - hülye nevű - országról van szó.) A könnyebb kiolvashatósággal kapcsolatban nem hiszem, hogy igazad lenne, bár laikust kéne megkérdezni - de akár könnyebb alt mondani az R helyett, akár nem, helytelen. És mivel az akadémiai irányelveknek megfelelően magyarítás a cél, szerintem inkább olvassák helyesen, mint könnyen, bár, mint mondtam, a könnyebbséggel nem értek egyet :) Terheljük még HoremWeb vitalapját? Nyugodtan folytathatjuk igény esetén nálam ;) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 19:26 (CET)

Terheljétek nyugodtan, sokat tanulok belőle, és még a válaszokért sem kell „lapozgatnom” --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 11., 20:37 (CET)

Adassék nektek 1000 kenyér, 1000 korsó sör, 1000 jwa-marha, 1000 wndw-marha, 1000 szárnyas, 1000 vég legfinomabb vászon, és minden más szép és jó dolog, az istenek asztalára méltó a segítségetekért! (Hogy mindezeket hová teszitek, az már egy más kérdés. Az ezer korsó sör is szép feladat, de kétezer vágómarha a mai időkben már nem is olyan biztosan jó kívánság... De a szándék jó!) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 10., 17:25 (CET)

Felajánlom jótékonysági célokra, a nyomorgó wikipédisták javára. Az Alapítvány majd gondoskodik a logisztikai részletekről ;) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 10., 17:33 (CET)

Adassék annak, aki a jó Ne ijedj meeeeg! Semmi nincs veszveeee! szöveget kitalálta, amitől mindig a frász kitör. :-) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 10., 17:43 (CET)

redirektek :D

jajj, nem vagyok én olyan szinten, hogy istenségekkel emlegess együtt :) – ^پيغام الانشا 2009. november 10., 21:49 (CET)

Egyiptomi eredetű héber nevek

Szia! Remélem, Álónsó meg eLVe is idetalál, és nem kell nekik külön írni :) Hátha hozzá tudsz/tudnak szólni. Szerda este azt hallottam egy arabul, arámiul és héberül egyaránt kiválóan beszélő/olvasó sémi filológus tanáromtól, hogy Egyiptom mai arab neve (Miṣr, népiesen Maṣr) igazából nem is arab eredetű (noha létezik ilyen köznév, ami régen nagyvárost jelentett), hanem bizony óegyiptomi, és onnan héber - arámi közvetítéssel jutott át. Az elsőt nem tudta, az utóbbi kettőt viszont említette is (ha jól emlékszem, a héberben jó szokás szerint az (ṣ) gyöknek (c) felelt meg, talán az arámiban is). Mellesleg megjegyezte, hogy a Mózes és József héber nevek is egyiptomi eredetűek, noha utólag átetimologizálták őket valami héberre. Esetleg ezekről tudtok valamit, ó bölcsek? Tényleg óegyiptomi lehet, és ha igen, akkor mi lehet a gyökere ezen szavaknak? – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 12., 00:02 (CET)

Alonsó neked a nénikéd bibircsókos valaga, te pávián, komolyra fordítva a szót pedig: Hogy Maszr neve ókoriból eredne, arról sose hallottam; most megnéztem, milyen nevei voltak Egyiptomnak, és az általam ismert néhányon kívül még talált tucatnyi szó egyike se hasonlít rá távolról se, ugyanígy az ország, hely, város szavaké sem, amik még nagyjából hasonló fogalomkörbe tartoznak. Végiglestem a msr, mzr, mhr satöbbi szavakat is (többféle h betűből sunyin s lett az idő múltűval, amiből simán lehet még később sz), de azok közt se. Alsó-Egyiptom neve ta-mehu (a h alatt egy pöttyel, lusta vagyok kikeresni), még ez a legközelebbi, amibe bele lehet magyarázni. (szerencsétlen mhw a szótárban pont a mhw.t alatt van, amivel kapcsolatban a pávián sörényét emlegetik, basszus, hogy egyeseket sehol nem lehet kikerülni, még a legszentebb helyen sem...) illetve van egy mhr (félkörrel a h alatt), ami vmi füves pusztát jelent, de ebből is kétlem.

Mózes neve simán egyiptomi, erről pár napja már írtam valakinek valahol valami kapcsán (jó, hogy annyi minden zajlik itt a wikin), Józsefnek az =f végződése mindenképpen hasonlít :D viccet félretéve, nem tudom. – ^پيغام الانشا 2009. november 12., 00:46 (CET)

Persze, hogy idetaláltam. :)

• Mic`rajim (מִצְרַיִם), duális (-ajim) - gondolom mert alsó és felső - két/kettős Micr. A gyökre nincs jelentésem, és csak Egyiptomra használatos. Létezik azonban az akkádban micri, mucur, stb, és állítólag a Tell el-Amarnai levelek között is megtalálható, így tehát nem héber, valszeg egy általános sémi megnevezés lehet Eg.-ra, amit a héber csak átvett és duálosított. Az arám ebből a szempontból itt csak közvetítőnyelv, mindaz megtalálható benne, ami az egész terület nyelveiben akkortájt.
• Mózesről itt beszélgettünk, szerintem nyugodtan megfér egymással mindkét származtatás. Általában is jó sztem, ha ókori neveknek több származtatása/magyarázata lehetséges - nagyobb jelentéshorizontot fed le.
• József יוֹסֵף Jószéf: Két gyök lehetséges (mindkettő közsémi): 1. יסף jászap/f: hozzáad, növel, erre vonatkozik az egyik bibliai magyarázat: 1M30:24: "adjon (jószéf) J-h nekem másik fiút", így a jelentés kb. : adjon, tegyen (még) hozzá! (egy felszólító alak); 2. אסף ászap/f-ból is, erre a másik magyarázat: 1M 30:23 "elvette (ászaf) Isten a szégyenemet". Ha a két gyököt összerakjuk, elejét lecsapjuk (nekem lehet, mert tudom, mit csinálok ;), akkor itt áll előttünk egy -sp / -sf kétbetűs gyök, ez létezik-e az eg.-iban? Van azonban יְהוֹסֵף Jehószéf alak is, ami már akár egészen szabadon így akár Adjon az Isten is lehetne. (egyébként zárójelben jegyzem meg, hogy nem könnyű kérdések ezek :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 12., 12:31 (CET)

Annyi mindenesetre alátámasztaná, hogy József neve idegen szó, hogy az egyiptomiaktól új nevet kapott, ahogy az akkoriban szokásban is volt (Cáfenat-paneáh, vhogy így van leírva; több egyiptomi kifejezésre is visszakövetkeztettek belőle). – ^پيغام الانشا 2009. november 12., 16:36 (CET)

ṣp/fnt pʿnḫ: Cáfənat paʿnéach - lehet bogarászni. :) Vége eléggé egy p3-ˁnkh-ra hajaz. Ennek se láttam még rendes megfejtését. De ezek mind erősen torzulhattak. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 12., 22:33 (CET)

Ha piġâm a vitalapod, akkor a neved is Alânšâ, vagy tessék kitenni a hamzákat. Bár akkor feltehetően Építkezésnek foglak hívni ;) Azt meg honnan tudják, hogy József neve hogy van egyiptomiul? Úgy tudtam, a Biblia e téren csak esti mese, és ez alapján azt hittem, hogy felirata sincs egy fiktív fazonnak... De ha József nem fiktív, akkor az Ószövetséget el kell hinni, már amennyiben Egyiptomról van benne szó, meg kivonulás meg ilyesmi? :O – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 12., 17:14 (CET)

Má' nem cseszegetem az aláírásomat; ha rájöttem, hogy kell rendesen megcsinálni a dátumot, akkor meghamzul, addig nem akarom piszkálni. József neve a Bibliából származik, ahogy maga József is onnan ismert, és nem tudom, valóban létezett-e vagy nem (ebben nem neked kéne hinni? te vagy a klerikális kommandó feje itten...), de a nevéből valóban kikövetkeztethető pár egyiptomi névalak. (Thomas Mann a dzsed-pa-neter-ef-anh alakot hallja ki belőle, mások mást, de elképesztő, Mann mennyire beleásta magát egyiptomtémába a regénye megírásához, meg sok minden másba is, az ilyen írókat tisztelem.) – ^پيغام الانشا 2009. november 12., 18:29 (CET)

hát nem megy, ha nincs benne latin betűs szöveg is, akkor mindig átáll az irány és összekavarja. nesze, hamza. kell még valahova valami? – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 12., 18:37 (CET)

Még a lám utáni alifot kell kiszedni és újra önmagad leszel. :) Az mért baj, ha kavarodik? Úgy is érteni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 12., 22:33 (CET)

Bocs, de a Masr / Misr és a msr között nincs véletlenül valami összefüggés? Valamelyik II. Ramszesz-szövegben előfordul még Muszur fordításban is, de az átírását nem tudom, talán mwsr? Hasonlóképp volt rá példa tudtommal az amarnai levelek között, de most nem állok neki átnyálazni az ÓKTCh-t utána... • Ha már Fernandánk komolytalanra vette a József-problémát, akkor hadd folytassam: jw=i z=f (az emberhez tartozó) az eredeti alakja, mivel József ugyebár szolgaként került Egyiptomba bele... No dik la, itt van hieróval is, hadd játsszak egy kicsit: (Hű, de sokan vannak benne :D :D :D) • Hasonló komolytalansággal a Mic'rájim kapcsán is: ha már az egyiptomiak is Két Országnak nevezték a birodalmukat (ta.wy), akkor miért is lenne máshogy, mint kettősen? --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 12., 21:06 (CET)

Nota bene, egy szavamat sem kell komolyan venni, én már Veresegyház nevét is lefordítottam egyiptomira, és előszeretettel használom is. De a fanatizmus még nem tudás... (Május végén lesz egy zseniális út Egyiptomba, akit érdekel, keressen meg! Siwa, és egyéb nyalánkságok...) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 12., 21:09 (CET)

erről bővebbet tudnál azon kívül, hogy valamelyik ramesszida? – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 12., 22:24 (CET)

Ha a Muszurról kérdezel, akkor sajnos nem. Évekkel ezelőtt, amikor a Miért ment át a csirke az úton „honosítását” csináltam a KEMET-re, olvastam valamelyik szövegben, és annyi ragadt meg, hogy Őfelsége Muszurnak titulálta az országát, semmi Ta Meri, meg hasonlók. Most így belegondolva nagyon halovány foszlány, hogy talán a hettita békeszerződésben áll így, de nem tudom biztosan, és nem is tudok most rögvest utánanézni. :(

Tegnap körülnéztem a KEMET-en, és az egyiptomi-hettita békeszerződés táján találtam egy Muszurt. De már nem tudnék visszatalálni oda... – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 14., 11:17 (CET)

Alapvetően azért aggályos forrás a Békeszerződés, mert bár eredetileg egyiptomi és hettita babiloni akkád nyelven íródott, elképzelhetőnek tartom, hogy az egyértelműség kedvéért asszír névalakokat használjanak - akár csak a fordítók is. Mert nem szabad elfelejteni, hogy sajnos nem az eredeti forrásokat olvassuk (többnyire), hanem fordításokat. Ha valaki hozzászokott, hogy a külpolitikai kontextusban Egyiptom Muszur, akkor már csak megszokásból is fordíthatja az akkád névalak (nem feltétlenül torzítatlan ) használatával... Lehet, persze, hogy ez már üldözési mánia, de nem tehetek róla, tényleg üldöznek a tévfordítások. (Mutassak egyet? Itt van!)

No meg aztán nem ez lenne az egyetlen szó az arabban, ami óegyiptomi eredetű - gondolom én. Nekem már a tőszámnevek is gyanúsak (például az 1, ami az óegyiptomiban wˁ). --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 14., 21:01 (CET)

Arabul wāḥid, és ha az egyiptomi ˁ azonos az arab ʿ-val, akkor lehet zöngétlenedésről szó, de ettől függetlenül nem merek e téren semmit sem mondani. A fonológia sosem volt és lesz az asztalom, insallah :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 15., 00:10 (CET)

jó, de tekintve, hogy mindkettő afroázsiai, valahol azért közös őse van ennek a kettőnek, csak a jó messzi múltban, és a számnevek tipikusan mindenhol az alapszókincs részei (perzsa és angol is hasonlít, pedig milyen rég válhattak el...) egyébként a többi számban annyi hasonlóságot nem látok, talán még a 3, 8, meg az, hogy a 6-7 azonos betűvel kezdődik, de az sok más nyelvben is... – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 15., 00:36 (CET)

Szerintem sürgősen vissza kell mennem, mert egyrészt a tavaszi úton lesz egy pár érdekesség (Siwa, éjszaka a Fehér-sivatagban, talán valami Delta-béli kalandozás is), másrészt nekem csak kint szoktak eszembe jutni arab szavak, és akkor csodálkozom rá némelyikre, hogy mennyire hasonlít az egyiptomi megfelelőjére. (Szponzorok ne kíméljenek! :D ) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. november 16., 22:05 (CET)

Szerkösszefoglalók

én nem olvasom, én csak írom őket... mért? :) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 12., 22:24 (CET)

áááá... a szerkösszefogl-tesztelésért cserébe megkapod a világ legiszonytatóbban fárasztó viccét (bár lehet, hogy már ismered, de legalább megint sokkolom a wikiközösséget vele) Azt mondja Gandalf Frodóéknak: Jó nektek, hogy a munkátok a hobbitok.

különben Villyt lehet még tesztelni azzal, hogy ha bárhol leírod, hogy Esztergom, mennyi idő alatt talál ide, de amúgy ez kb. az egész interneten játszható :D

Ja, csak ideértem, de mentségemre legyen, hogy újra kellett raknom mindent a gépemen, nem figyeltem az "Esztergomokat". De jobb később, mint soha. 2009. november 18., 16:46 (CET)

a lámpásat én úgy oldottam meg, hogy egyet felkapcsolok, jó sokáig hagyom, aztán lekapcsolom, és egy másikat fel. mikor átmegyek, van egy égő, egy meleg és egy hideg. – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 13., 00:12 (CET)

Undi mumcsi

Ez az én kérdésem lesz. Kicsit ugyan gusztustalan, de te mondtad, hogy nyugodtan terheljünk, mert így tanulsz. :-)) Szóval:

1. Hova tették és mit tettek a mumifikálás során eltávolított agyvelővel, valamint a testüreg egyéb nemkívánatos "kellékeivel"? Erről soha még nem olvastam. Volt-e esetleg ezekkel kapcsolatosan is valamiféle 'mágikus' eljárás vagy csak úgy 'kilöttyintették'? ;-))
2. Mindenkit mumifikáltak-e már az ó- és középbirodalomban is? (erről se) Ha igen, hol folytak ezek, ha nem, mért nem? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 13., 18:27 (CET)

Tigris

Szia! Gipsz Jakab collega nem tévedett... én tévedtem. Azóta már megszaggattam a ruhámat és szóróm a hamut a fejemre, sőt drasztikusabb lépéseken is gondolkodom (például borotválkozás... brrrr). Már nem tudom, hogy valahol épp olvastam-e, vagy egyszerűen csak elírtam a dolgot (így jár, aki hanyagolja a forrásjegyzetelést), mindenesetre most megnéztem a fő forrásomat, a Tigris-monográfiában a robbantott rajzon és a belső fényképen is bal oldalon van a kormány. Sajnos hiába vagyok szabadelvű, középutas megoldás nincs. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 16., 22:38 (CET)

Köszönöm

...a gratulációt! OsvátA ^Palackposta 2009. november 17., 07:19 (CET)

Szombat

El tudsz jönni most szombaton a talira? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 17., 19:52 (CET)

Em hotep!

Nem tudom, láttad-e már: Thébai sírok listája. Nem minden cím fordításában voltam biztos, ha van kedved nézegetni vagy egybevetni az angollal, jó lenne :) Ankh, udzsa, szeneb! – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 19., 21:35 (CET)

Pallasból van, a legelső változatán rajta is van a sablon. Nem jogsértő; ha nem tetszik a fogalmazása, javítgatni kell :) – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 20., 22:07 (CET)

Re: Kilenc

Ez kilenccel és hárommal van így a tízes számrendszerben, és (n-1)-gyel és osztóival az n alapú számrendszerben. Ez egy régi dolog, az iskolában tanítják is oszthatósági teszt címén (mármint a tízes számrendszerben), bizonyítás nélkül. Szalakóta ^vita 2009. november 20., 21:17 (CET)

sok forrás

Ezt így kell csinálni, akkor is, ha vicces :) Nem nekünk lesz ciki, hanem azoknak, akik nem bírnak megegyezni :D (Szép az enciklopédiaíró élete...)

Én egyébként azt gondolom, hogy ez egy kőfajta neve, hogy vörösgránit, és ettől még lehet akár rózsaszín vagy barnás árnyalatú is (kb. ahogy a feketeszőlő lila, a fehérszőlő meg zöld...) De nem értek a kőzetekhez, csak sok helyről rémlik egybeírva, hogy vörösgránit. – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. november 30., 13:54 (CET)