Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Jozefsu!
English language.svg If your Hungarian is poor, please click here.
Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a Insert-signature.png gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

Internet-mail.svg  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2016. január 21., 16:50 (CET)

Halomsíros vagy gödörsíros műveltségSzerkesztés

Kedves szerkesztőtársam! A Kárpát-medence története a honfoglalásig című cikkben eszközölt javításodat visszavontam. A közép-európai halomsíros műveltség (Tumulus culture, Hügelgräberkultur) nem azonos a kelet-európai gödörsíros műveltséggel (Yamna culture, Jamnaja-Kultur). Jebusaeus vita 2017. június 28., 08:10 (CEST)

Kedves barátom! A [kérdéses helyen] a gödörsíros (jamnaja) műveltség népe által megmozgatott embertömegről, az Únětice településről elnevezett csoportról esik szó. Ebből fejlődött ki utóbb a halomsíros stb. csoport.

Mindazonáltal, ha úgy gondolod, igazad van, vond vissza szerkesztésemet, vagy fejtsd ki ugyanott a magad álláspontját. Kétség esetén pedig a kocsmafalon kérheted hozzáértők véleményét. Magam nem szándékszom ez ügyben további vitát folytatni. Tisztelettel. Jebusaeus vita 2017. július 1., 10:10 (CEST)

Nagyjában-egészében egyetértünk. Meggyőződésem szerint a különböző közép-európai műveltségek – legalább részben – a kelet-európaiak (gödörsírosok) temetkezési szokásait vették át. Kérdés természetesen, milyen népességek rejlenek a régészek által halomsírosnak stb. nevezett műveltség mögött, és sikerül-e ezek a gödörsírosokkal, illetve a badeni műveltséggel azonosítani. Mindenesetre javára válik a Wikipédiának, ha tovább viszed e kérdést, esetleg a megoldásig. Üdv! Jebusaeus vita 2017. július 4., 09:09 (CEST)

PróbalapSzerkesztés

Kedves Jozefsu! A próbalapodon maradt a szerb Nosza cikk másolata (sr:Носа). Olvastam az előzményeket, és örülök, hogy ott megmaradt a cikk, kérdezem, hogy érdemes-e tovább őrizgetni nálunk? Van még terved vele? (Elég sok technikai hivatkozás nem stimmel rajta - érthető okokból, hiszen azokat a szerb Wikipédián használják -, és azok figyelmet igénylő linkként mutatkoznak a magyar Wikipédián). Palotabarát vita 2019. október 2., 17:45 (CEST)

Segítségkérés régi belgrádi cím feloldásáhozSzerkesztés

Szia! A segítséged szeretném kérni akár a szerb Wikipédián való továbbkérdezés formájában is. Arról van szó, hogy van egy 1923-ból származó belgrádi címem, ez: Zorina ulica 70. De a Google térképen - meg másutt se - nem találom milyen mai helyszínnek felel meg ez a cím. Ez egyébként a belgrádi m. kir. követség címe volt, és 1923 és 1930 között minden évben precízen megjelent a Külügyi Közlönyben - ezt azért is mondom, mert találtam egy mai Zorina utcát, de az egyszerűen nem olyan hosszú, hogy lehetne benne 70-es szám, tehát nem ez az, de nem is elírás. Ha van rá időd és kedved, tudnál futni ezzel egy kört? Nincs harag, ha nem jut rá időd, csak jelezz vissza légy kedves. Köszönöm előre is, szevasz! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Palotabarát (vitalap | szerkesztései) 2019. október 5., 17:21 (CEST)‎

Természetesen megpróbálok utánajárni. Itt visszaírok, amint megtudok valamit.-Jozefsu vita 2019. október 5., 20:34 (CEST)

Köszönöm szépen előre is, és nem dráma, ha nem sikerül megtudni semmit. Nyugodtan írd ide, figyelem a vitalapod (áthoztam a válaszod is, így egy helyen marad a beszélgetés). Kösz mégegyszer. Palotabarát vita 2019. október 5., 20:36 (CEST)

Nos, hiába néztem át (manuálisan) pár korabeli térképet ilyen nevű utcát nem találtam – a 70-es szám meg valóban nem kisutca. Internetes kereséssel én is csak a név mai megfelelőjét találtam Belgrád Žarkovo nevű városrészében (44.758625° 20.412145°). Ez az utca 1930-ban is megvolt csakhogy a két háború közötti időszakban Belgrád főleg az ún. régi városrész köré tömörült, a régi térképek alapján az említett hely – Žarkovo – nem tartozott magához a városhoz, akkori viszonylatban inkább kis falunak számított a város szélén. Ma ez is Belgrád, hiszen a központtól csak 7 km-re van, de a város nagyon megnőtt a háborúk óta, mondhatni megtízszereződött. Gondolom eddig magad is eljutottál. Sőt a szerb Wikin belgrádi utcának számítják a Čukarica nevű városrészben lévő másikat] is, ez a hely pedig a 30-as években talán még nem is létezett.
Csakis olyan belvárosi utcanévről lehet szó, amely időközben megváltozott. Jó tudni, hogy Belgrádban van olyan utca, amelynek az elmúlt 100 évben 6-szor változott a neve :)
De szerintem azon is érdemes elgondolkodni (persze csak találgatok), hogy 1925-1930 között Jugoszlávia és Magyarország viszonya kritikusan rossz volt. Mint a háborúban ellenséges, majd a területvesztés miatt potenciálisan fenyegető ország követségét nem lenne meglepő ha ennyire kitették volna. Talán az is idetartozik, hogy a franciáknak például maguk a szerbek emeltek impozáns épületet Belgrád központi, legszebb részén, ahol ma is áll – a "Francia" utcában. (Hasonló, magyaroknak szentelt utcát meg Belgrádban ne keress, csak "Buda" utcájuk van.) Talán az osztrák nagykövetség korabeli helye megerősíthetné, hogy a magyart tényleg ennyire kitették-e. A helyszín beazonosítását ebbe az irányba folytatnám.-Jozefsu vita 2019. október 5., 22:59 (CEST)


Ez szupergyors válasz volt, kösz szépen. Csak a sztori kereksége miatt írom le, amúgy az egész nem hangsúlyos: annyit tudok még, hogy 1922-23-ban építették, egy bizonyos Rudolf Koller (több helyen Nollernek írva) müncheni építészmérnök terve alapján (akiről egyébként se így, se úgy nem találtam semmit). Eleve "követségi palotának" épült, a magyar állam finanszírozta az egészet. 1923. október 1-jén nyílt meg, és 1930-ig következetesen ezt a címet adták meg (utána egyszerűen nincs forrásom, ahol ilyesféle címeket közreadtak volna). Még arról is van egy kósza hír, hogy 1946-47-ben szintén magyar államköltségen állították helyre, de hogy ezt követően mi a sorsa, azt nem tudni. Lehet, hogy elköltöztek, lehet, hogy mindmáig azt az épületet használják, csak már megváltozott az utcanév és a házszámozás is (a mai cím Krunska 72.) Mondjuk az érdekes, hogy a franciáknak a szerbek építettek követséget, a magyaroknak meg még az építőanyagot is Mo-ról kellett szállítaniuk... Az osztrák-magyar követség - bár nem rossz gondolat - itt mégsem játszik szerepet, a monarchia csak konzulátust tartott fenn 1890-től, meg egyébként is 1923-as újépítésű épületről van szó (a konzulátus címét nem tudom).
Szerintem nem érdemes tovább nyomozni, nem súlyponti kérdés a cikkben, inkább csak érdekesség. Kösz szépen az utánajárást, meg külön az ötletelést is. Ha esetleg később látsz valamit és szólsz, megköszönöm, de ennél több energiát szerintem nem érdemes belefeccölni. Kösz, szevasz! Palotabarát vita 2019. október 5., 23:56 (CEST)

Nem kell megköszönni, sztem érdekes téma. Ha cikket írsz, egy fotó az épületről biztosan csúcs volna. Amúgy Belgrádiaknak gyakran mondom, hogy ha felmennek a várba magyar feliratot találnak a Belgrádért folytattott 1456-os csata helyszínén – mivel legalábbis közösen vertük ki onnan a törököt (szomorú korrajz, hogy sokan erről mit sem tudnak, amikor legutóbb a két állam szobrot avatott Hunyadinak, sokaknak fogalma sem volt hogy ki az :( A francia követségi épület pedig valóban szerbiai márvánnyal van körberakva (most ünnepelték az építés 85. évfordulóját, onnan tudom). A Krunska utcai épület meg lehet nem az, mert posztomodern stílusú. Őszintén, nem hiszem, hogy magyarok ilyen épületet emeltek volna 1923-ban, valami díszesebbet tudok elképzelni. Mindenesetre a Krunska (Korona) utca is érdekes, mivel ez a belgrádi rekorder: 1872. óta 12-szer cserélődött a neve! Volt ugyan "Követségi" utca 1916-1919 között sőt "Moszkvai" (1946-1951) de úgy tűnik egyszer sem volt Zorina :( Különben Belgrád egyik legrégibb és legmonumentálisabb utcája, vagy legalábbis volt abban az időben (néhány fotó az itteni házakról), viszont a várost a második világháború során többször bombázták (mind a nácik, mind a szövetségesek) és ekkor még a város régi urbanisztikai tervrajzai is részben megsemmisültek.-Jozefsu vita 2019. október 6., 12:38 (CEST)

Kösz az infókat (meg a linkek is jók). Egyszer majdcsak összeérnek a szálak, aztán kiderül.Fura, de miután beírtam tegnap a válaszomat, találtam a Fortepanon két-három fotót a Zorina utcából, mindegyik egy templomot mutatott talán a harmincas években. Talán abból vissza lehetne keresni melyik mai utca ez, de a Fortepan ma sehogy nem akarja ugyanazt kiadni találatként, mint tegnap. Mindegy, tényleg nem olyan fontos. Majd egyszer összeérnek a szálak   Szia! Palotabarát vita 2019. október 6., 15:31 (CEST)