Főmenü megnyitása

Szigeti Ottó (születési neve Schmied Ottó)[1] (Csobánka, 1911. december 22.Budapest, 1976. április 5.) magyar teniszező, 11-szeres magyar bajnok, a Roland Garros kétszeres elődöntőse (1938, 1939), Ausztria bajnoka (1937), Németország bajnoka (1938), 1937–1942 között 16-szoros magyar válogatott, szövetségi kapitány, edző.

Szigeti Ottó
Személyes adatok
Ország Flag of Hungary.svg Magyarország
Született 1911. december 22.
Csobánka
Elhunyt 1976. április 5. (64 évesen)
Budapest
Kéz balkezes
Visszavonult 1948
Eredményei egyesben
Eredmények 36–27
Tornagyőzelmek 5
Grand Slam-eredmények egyesben
Roland Garros Elődöntő (1939)
Wimbledon 4. kör (1939)

* Legjobb helyezés a világranglistán

Élete és sportpályafutásaSzerkesztés

Édesapja a margitszigeti MAC-pálya gondnoka, bátyja pedig teniszedző volt, így ő sem kerülhette el a sportágat. Labdaszedőből tizenhét éves korára úgynevezett kisedző lett, munkát vállalt Szlovákiában, majd 1934-ben Marseille-ben is dolgozott. 1930–1937 között a Magyar Athletikai Club (MAC), 1938–1947 között az Újpesti Torna Egylet (UTE) versenyzője volt.

A második világháború alatt hadifogságban is volt, de folytatta a teniszezést, egészen 1948-as visszavonulásáig. Akkor felkérték a szövetségi kapitányi posztra. Edzői munkáját, melynek állomásai a Vasas SC, a Gyárépítők és a Budapesti Spartacus voltak, 1972-ig folytatta.[2] 1976-ban szívroham következtében hunyt el.[3]

Bár mackós termete miatt mozgása, lábmunkája nem volt tökéletes, a technikája kiemelkedő játékossá tette.[2]

Versenyzői pályafutásaSzerkesztés

„Kisedzőként” versenyeken is indult, nem is eredménytelenül: az 1932-es hivatásos világbajnokságon, Berlinben bejutott a negyeddöntőbe.[2] 1934-ben a magyar bajnokság döntőjében Gábori Emiltől szenvedett vereséget.[4]

1935-ben kérelmezte az amatőr státuszt, ekkor vette fel a Szigeti nevet. Ugyanebben az évben nyerte meg először egyesben a magyar bajnokságot. Címét 1936-ban megvédte, majd még 1938-ban és utoljára 1947-ben ismét ő lett a bajnok. Párosban is négy bajnoki címet szerzett: 1936-ban Pető Bélával, 1938-ban Aschner Kálmánnal, 1945-ben Gábori Emillel, 1946-ban Asbóth Józseffel párban.[5] 1943-ban a magyar bajnokságon, valamint az 1943-as és 1944-es magyar nemzetközi bajnokságon is a döntőben szenvedett vereséget Asbóth Józseftől.[6] Összesen huszonhárom bajnoki címet szerzett pályafutása során (egyesben négyet, párosban négyet, vegyes párosban hármat, csapatban hármat, a magyar nemzetközi bajnokságokon egyesben egyet, párosban négyet, vegyes párosban négyet), ezek közül nyolcat már a háború után.[2]

1936-ban megnyerte Budapest nemzetközi bajnokságát,[7] a magyar nemzetközi bajnokságot,[8] és a magyar bajnokságot is.[9] 1937-ben megnyerte Ausztria nemzetközi teniszbajnokságát,[10] és Újpesten a fedettpályás bajnokságot, az úgynevezett bajnokok tornáját.[11]

1938-ban ismét első helyezést szerez a Budapest bajnokságon,[12] és megnyeri Németország nemzetközi bajnokságát.[13] A négy Grand Slam-torna után a világ ötödik legerősebb tornájának tartott versenyen[14] előtte ez csak Kehrling Bélának sikerült 1924-ben.[15]

A Grand Slam tornákon 1939-ben érte el legjobb eredményeit, a Roland Garroson az elődöntőig jutott, ahol az első kiemelt későbbi wimbledoni bajnok Riggstől szenvedett vereséget,[16] Wimbledonban a 4. körig jutott.[17]

Kétszer nyert csapatával országos bajnokságot, 1936-ban a MAC-cal és 1943-ban az UTE-val.[18] 1941-ben tagja volt a Közép-európai Kupát (Trofeo Roma) nyert csapatnak.[19]

16 találkozón 32 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, de hivatásos múltja miatt egyszer sem lehetett a magyar Davis-kupa csapat tagja,[2] annak ellenére sem, hogy 1937-ben a nemzetközi szövetség is elismerte amatőr státuszát,[20] a Davis-kupa rendezősége azonban ezt fenntartásokkal fogadta.[21] Ebben az is szerepet játszhatott, hogy bátyjával egy közös sportszerüzletnek volt a tulajdonosa,[22] amelyben a nevével ellátott ütőket is árultak. Emiatt a Magyar Sportkereskedők Országos Szövetsége profivád miatt feljelentette. Tekintettel arra, hogy az amatőrszabályzat semmi kifogásolnivalót nem talált abban, ha játékosok saját gyártmányú ütőiket hozzák forgalomba, a följelentésnek nem sok sikere volt.[23] Néhány héttel korábban az anyaegyesülete, a MAC vádolta meg az amatőrszabályzat megsértésével, amikor egyesületet váltott. Feljelentésük szerint az egyesületet egy jobb állás megszerzése miatt hagyta el. A szövetség fegyelmi bizottsága nem látott okot arra, hogy eljárást indítson, mert „aki állást kap, még nem profi”. A korabeli híradás ezzel zárul: „Ez a döntés is amellett bizonyít, hogy az a bizonyos határvonal, amely a kedvtelésből sportolót a hivatásos játékostól elválasztja, egyre inkább elmosódik.”[24] A sportszerüzletben a tulajdonát 1940-ben megszüntette,[25] de a Davis-kupában ezt követően sem szerepelt.

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

  • 1938: Arany testnevelési érem[26]

EmlékezeteSzerkesztés

  • 1978-tól évente megrendezik a Szigeti Ottó-emlékversenyt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nevét 1935-ben változtatta meg Schmiedről Szigetire. Egyes források Schmidt, más források Schmiedt néven említik, de a bátyjával közös cég bejegyzéséről szóló hivatalos közlönyben a Központi Értesítő 1937. 02. 11-i 6. számának 132. oldalán, valamint a Közlöny 1940. 12. 21-i 47. számának 1730. oldalán egyaránt Schmied Ferenc szerepel testvére neveként.
  2. a b c d e Teniszezők – Szigeti Ottó. Magyar Olimpiai és Sportműzeum. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  3. (1976. április 8.) „Elhunyt Szigeti Ottó”. Népszava 104 (84), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  4. Otto Szigetti Results. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  5. Férfi bajnokaink. Magyar Tenisz Szövetség, 2012. december 17. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  6. Otto Szigetti. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  7. Budapest Championship 1936. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  8. Hungarian International Championships 1936. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  9. (1936. május 26.) „Szigeti Ottó nyerte a nemzeti teniszbajnokságot”. Budapesti Hírlap 56 (120), 13. o.  
  10. Austrian International Championships 1937. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  11. (1937. február 9.) „Az UTE nemzetközi fedettpálya-tenniszversenye”. Népszava 65 (31), 9. o.  
  12. Budapest Championship 1938. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  13. German International Championships 1938. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  14. (1938. október 30.) „Kitűnő tennisz-sportunk 1938. évi mérlege”. Pesti Napló 89 (224), 25. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  15. (1938. július 19.) „Szigeti Ottó Hamburgban”. Népszava 66 (161), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  16. Roland Garros 1939 (Grand Slam). Fédération Française de Tennis. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  17. Wimbledon 1939. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  18. Magyar Életrajzi Lexikon (1978–1991), 1994.
  19. Jankó József: Trofeo Roma 1941: 1. Magyarország! Tenisz. 1941. november (11. sz.) 2–6. oldal.
  20. (1937. július 8.) „Szigeti Ottó ismét amatőr”. Budapesti Hírlap 57 (152), 10. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  21. (1937. július 8.) „Szigeti Ottó amatőr”. Népszava 65 (152), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  22. (1937. február 11.) „Schmied, Szigeti, Szél. Budapest”. Központi Értesítő 62 (6), 112. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  23. (1936. október 29.) „Üzleti érdek és amatőrizmus”. Népszava 64 (247), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  24. (1936. október 18.) „Szigeti Ottó”. Népszava 64 (238), 16. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  25. (1940. november 21.) „Schmied, Szigeti, Szél. Budapest”. Központi Értesítő 65 (47), 1730. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  
  26. (1939. március 1.) „Testnevelési éremmel kitüntetett versenyzők”. Budapesti Hírlap 59 (49), 7. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)  

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • (1936. október 18.) „Tennisz – Szigeti Ottó”. Népszava 64 (238), 16. o. (Hozzáférés ideje: 2015. október 11.)