Szigetszentmiklós

magyarországi város Pest vármegyében

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Szigetszentmiklós
A lakihegyi adótorony
A lakihegyi adótorony
Szigetszentmiklós címere
Szigetszentmiklós címere
Szigetszentmiklós zászlaja
Szigetszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzigetszentmiklósi
Jogállás város
Polgármester Nagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MMM)[1]
Jegyző dr. Szilágyi Anita
Irányítószám 2310
Körzethívószám 24
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség39 954 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség795,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″
Szigetszentmiklós (Pest vármegye)
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Pozíció Pest vármegye térképén
Szigetszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja.

Története szerkesztés

Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatya-kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.[3]

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.[4]

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a Dunamelléki református egyházkerület szuperintendense (püspöke) a helységben lakott és lelkészkedett. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.[5]

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak mindig a községhez tartoztak, mint lakott helyek: Hárossziget, Felsőbuczka, és Felsőtag is. Bár a jelenlegi megye-határvonalak hivatalos rendezése előtt Felsőtagra sok csepeli épített nyaralót és végül Szigetszentmiklós fennhatósága alá kerültek. Lakihegy egy középkori csepeli gyümölcsösbirtokból felfejlődve - ide-oda vándorló birtokjogokat követően - 2002-ben máig hatályosan Szigetszentmiklóshoz került és ekkor épült meg Csepel-Háros határában, szintén a város külterületén az Auchan Sziget áruház. Lakihegyet a helyiek továbbra is falusias elkülönülő exklávé területként tartják nyilván és - a sok egyéb városrész ellenére egyedüliként - ezt jelzi különálló Szigetszentmiklós-Lakihegy helységtábla is.

1898-ban a lakihegyi dunai árvízvédelmi gát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

A település és környezete a Kádár-rendszer idején stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok.[forrás?] A város fejlődésére komoly hatást gyakorolt a fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató Csepel Autógyár is.[6]
Az üzem dolgozói számára a József Attila lakótelep, majd a Szent Miklós úti lakótelep 1950-1982 között épült.[7][8] (Előbbi 1955 óta viseli a költő nevét.[9])

Szigetszentmiklós 1986-ban kapott városi rangot.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. Az M0-s körgyűrű mentén kiépült leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a városban munkát vállalók számottevő része a Csepel-sziget többi településeiről ingázik, a város lakosai közül sokan inkább jellemzően budapesti munkahelyeken dolgoznak.[forrás?]

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.[10]

Részei szerkesztés

Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája[11][halott link] az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

  • Lakótelep
  • Falu
  • Bucka (alsó és felső)
  • Lakihegy
  • Duna-part
  • Ragád

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

  • Gyártelep
  • Sóshegy
  • Északi üdülő terület
  • Páskom (alsó és felső)
  • Cuczor-sziget
  • Felsőtag
  • Paptag
  • Háros
  • Vásártér
  • Haszontalan
  • Leshegy

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Népesség szerkesztés

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva), továbbá Pest vármegye harmadik legnépesebb települése.

Nemzetiségi kötődés szerkesztés

  • magyar: 91,3%
  • német: 0,6%
  • szlovák: 0,6%
  • cigány: 0,5%
  • bolgár: 0,2%
  • ukrán: 0,1%
  • ismeretlen: 8,5%

Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás szerkesztés

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek szerkesztés

 
Szigetszentmiklós római katolikus temploma

Egyéb jelentős közösségek szerkesztés

Kisebb közösségek szerkesztés

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A lakosság vallási megoszlása szerkesztés

A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.

  • nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
  • római katolikus: 7847 (22,61%)
  • református: 4472 (12,88%)
  • ateista: 817 (2,35%)
  • görögkatolikus: 492 (1,42%)
  • evangélikus: 265 (0,76%)
  • ortodox keresztény: 81 (0,23%)
  • izraelita: 17 (0,05%)
  • más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
  • ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%)[18]

Oktatási-nevelési intézményei szerkesztés

 
József Attila Általános Iskola

Bölcsődék szerkesztés

  • Városi Bölcsőde

- 4 telephellyel működő bölcsőde

  • Vackor Integrált Bölcsőde

Óvodái szerkesztés

  • Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda
  • Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Szigetszentmiklósi Hajnalcsillag Református Óvoda

Iskolái szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

Megközelítés gépkocsival szerkesztés

  • Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
  • Budapestet és Szigetszentmiklóst három főbb útvonal köti össze: a Csepel-sziget régi gerincútjának tekinthető 5101-es út, a Csepel-Hárostól induló 51 101-es számú mellékút, valamint az előbbiek tehermentesítését segítő új gerincút, az 5102-es út; ezek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek. A város külterületei között húzódik még, az 5101-es és 5102-es utakat, valamint az M0-st összekötő 5103-as út is.
  • A Csepel-sziget délebbi települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó útvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve az új Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros.
  • Szigetszentmiklós és Szigethalom határán a Ráckevei-Dunán Taksony felé a Taksony vezér hídon átvezető 51104-es számú mellékúton lehet átkelni, itt az 51-es főút és az 510-es főút halad az alföldi települések irányába.

Tömegközlekedés szerkesztés

Nevezetességei, látnivalók szerkesztés

Múzeumok szerkesztés

  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955))
  • Molnár Imre Citeragyűjtemény
  • Csepel Autó Gyártmánymúzeum
  • Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum
  • Városi Galéria

Díszpolgárai szerkesztés

Híres szigetszentmiklósiak szerkesztés

Sportélete szerkesztés

Labdasportok szerkesztés

  • Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - futball, asztalitenisz
  • Szatelit Tenisz Klub
  • Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület[23]
  • Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör[24]
  • Batthyány Kázmér Gimnázium Diáksport Egyesület - kosárlabda
  • Dunapart Sportegyesület - tenisz
  • Sziget DSE Női Röplabda Szakosztály

Jégkorong szerkesztés

  • Szigeti Bikák Jégkorong Egyesület
  • Jégoroszlánok

Tánc sportok szerkesztés

  • Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület
  • Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - Ritmikus gimnasztika szakosztály
  • DancEarth Táncsport Egyesület - akrobatikus rock&roll
  • Mézeskalács Néptáncegyüttes
  • Sziget Dance Táncsport Egyesület
  • Sziget Diáksport Egyesület - Ritmikus gimnasztika szakosztály
  • Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Napraforgók Néptánccsoportja
  • Klassz-X Szabadidő-és TáncSport Egyesület

Kerékpár szerkesztés

  • Csepel-szigeti Kerékpáros Triatlon SE
  • Szigeti Szabadidő És Kerékpáros Egyesület
  • Szigetszentmiklósi Szabadidő és Kerékpáros Egyesület

Harci sportok szerkesztés

  • Acél Ököl Shaolin Kung Fu és Szabadidősport Egyesület
  • Diák Vívóegylet
  • Seinchin Karate Sportegyesület
  • Sziget 2008 Judo Club
  • Sziget SC Birkózó Szakosztály
  • Sziget Szabad Íjász és Vívó Egylet
  • Szigetszentmiklós - Tököl Sportegyesület - kickbox
  • Szigetszentmiklósi Tőregylet

Horgászat szerkesztés

  • Csepel-sziget Horgász Egyesület
  • Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesület
  • Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - horgászat

További sportélet szerkesztés

  • Benfica-Mundiál 93 FC - asztali labdarúgás
  • Griff Siklóernyős Club és Sportegyesület - siklóernyőzés
  • Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - szabadidősport
  • Szigeti Túrázók természetjáró csoport
  • Szigetszentmiklós Petanque Club
  • Szigetszentmiklósi Lovas Klub
  • Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Sakk szakosztály
  • Szigetszentmiklósi Futó Klub Egyesület

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998
  4. amivarosunk.hu TV: Ásatás Szigetszentmiklóson https://www.youtube.com/watch?v=97Kr3LzYXgw
  5. http://www.szszm-reformatus.hu/ Bemutatkozás
  6. Central express: kelet-európai hangulatképek, 1993 - riportműsor a [ VHS leletek ] TV műsorok annó Youtube csatornán, 2022.01.02.
  7. 30 éve város Szigetszentmiklós - Kisváros magazin, 2016 március
  8. Vöő Imre - A városiasodó Szigetszentmiklós... (Szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Helytörténeti Gyűjtemény)
  9. Szána Miklós - Látogatás a testvérlakótelepen Archiválva 2021. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (jozsefattilalakotelep.hu, 2015.11.10.)
  10. Merkl Ottó: Rövid közlemény: A harlekinkatica (harmonia axyridis pallas) Magyarországon (Coleoptera: coccinellidae). Növényvédelem, (2008. április 9.) 239–242. o.
  11. http://joszai-rakosi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=27&Itemid=73
  12. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  13. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  14. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  15. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  16. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  17. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  18. KSH Vallás, felekezet
  19. http://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/vonal-lista/vonal/?menetrend=2620
  20. http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=73
  21. http://www.nato.int/cv/milrep/hu/czekus-e.htm
  22. http://helpdesk.hupont.hu/8/natohttp://www.honvedelem.hu/nyomtat/12854 Archiválva 2016. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  23. A Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület honlapja
  24. A Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör honlapja. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  25. a b c d e f g h http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=211

Források szerkesztés

További információk szerkesztés