Szilágy megye
Szilágy megye (románul: Județul Sălaj) Románia északnyugati részén helyezkedik el. Északkeleti része Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah (63 642 lakos). Szomszédos megyék: nyugaton Bihar megye, északon Máramaros megye és Szatmár megye, délen és keleten Kolozs megye.
| Szilágy megye (Sălaj) | |
 | |
 | |
| Szilágy megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Partium |
| Megyeszékhely | Zilah |
| Jelzés | SJ |
| Terület | 3864 km² |
| Körzethívószám | (+40) 260 |
| Népesség | |
| Népesség | 212 224 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy megye témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
szerkesztésA megye területe 3 854 km². Az Erdélyi-középhegység és a Keleti-Kárpátok között terül el, a Szamosmenti-hátságon és a Szilágysági-dombvidéken. Áthalad rajta a Szamos. Kisebb folyók: Kraszna, Berettyó, Almás, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura (996 méter) , a Meszes-hegységben.
Demográfia
szerkesztés
2002-ben 248 015 lakosa volt, a népsűrűség 64/km². A lakosok 23,07%-a magyar. A 2011-es népszámláláskor a megye 222 689 lakosának 60,1%-a román, 26,4%-a magyar, 6,7%-a roma volt; a lakosság 39,3%-a élt városokban. Az egyetlen erdélyi megye, melyben nőtt a magyar lakosság aránya a 2002-es és a 2011-es népszámlás között. A népesség változása (a megye mai területére számítva):[2][3]
Nemzetiségi adatok táblázatban
szerkesztés| Nemzetiségi eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Román | Magyar | Roma (cigány) | Szlovák | Német | Ukrán | Olasz | Zsidó | |||||||
| 248 015 | 176671 | 57167 | 12544 | 1366 | 102 | 35 | 20 | 12 | |||||||
| Görög | Orosz | Szerb | Török | Bolgár | Kínai | Lengyel | Cseh | Egyéb/Nincs adat | |||||||
| 8 | 8 | 6 | 6 | 5 | 3 | 2 | 1 | 59 | |||||||
Vallási adatok táblázatban
szerkesztés| Vallási eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Ortodox | Református | Pünkösdi | Baptista | Görögkatolikus | Római katolikus | Adventista | Evangéliumi keresztény |
Unitárius | Evangélikus | |||||
| 248 015 | 165097 | 48452 | 8548 | 8141 | 6859 | 6358 | 864 | 550 | 60 | 39 | |||||
| Óhitű ortodox | Zsidó | Muzulmán | Más | Felekezeten kívüli | Ateista | Nem válaszolt | |||||||||
| 35 | 13 | 12 | 2482 | 242 | 54 | 209 | |||||||||
A református egyház két esperessége található a megyében. A Zilahi egyházmegye székhelye Zilah, a Somlyóié Szilágysomlyó, mindkettő a Királyhágó-melléki egyházkerülethez tartozik. Az előbbihez tartozó fontos református települések Zilah, Szilágycseh, Szilágyballa, Szilágysámson és Désháza, az utóbbihoz tartozók Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágyperecsen, Kémer, Szilágynagyfalu, Szilágybagos és Ipp.
Gazdaság
szerkesztésA legfontosabb iparágak: gépipar, élelmiszeripar, textilipar, papír-, bútor- és faipar, gumiipar.
Történelem
szerkesztés1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az Érmihályfalvi járás és a Nagykárolyi járás idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá (Dobra, Nántű, Rákosterebes Szatmárból, Csokmány, Aranymező, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, Tótszállás, Hegyköz, Komlósújfalu Szolnok-Doboka vármegye területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1940-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták Csákigorbó, Gorbósalamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezdédtelek községeket. 1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok Kolozs tartományhoz, a tasnádi és a szilágycsehi rajonok Máramaros tartományhoz, míg a szilágysomlyói Kőrös (Crișana) tartományhoz került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest délkelet felé eltolva, Tasnád környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi Erdély területére.
A megye neves szülöttei
szerkesztés- Ilosvai Selymes Péter (1548-1574) 16. századi krónikás, író, szülőfaluja Kusaly.
- Wesselényi Miklós báró (1796-1850) Zsibó szülötte.
- somlyói Báthory István Erdély fejedelme, Lengyelország királya
Települések
szerkesztésA megyében egy megyei jogú város (Zilah), három város (Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó) és 56 község található.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
Források
szerkesztés- Szilágy megye térképe
- Hajdú-Moharos József: Partium - Nagyvárad, 1997
- Szilágy.lap.hu - linkgyűjtemény
.svg){kind=small}