Szilágycseh
Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Romániában Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re észak-északkeletre. Mutos, Oláhhorvát, Szilágynádasd és Völcsök tartozik hozzá.
Szilágycseh (Cehu Silvaniei, Bömischdorf) | |||
![]() | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Partium | ||
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Szilágy | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Cehu Silvaniei | ||
Beosztott falvak | Mutos, Oláhhorvát, Szilágynádasd, Völcsök | ||
Polgármester | Varga András (RMDSZ) | ||
Irányítószám | 455100 | ||
SIRUTA-kód | 139740 | ||
Népesség | |||
Népesség | 4873 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 3260 | ||
Község népessége | 7214 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 124 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 67,77 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 23° 17′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 23° 17′ 12″ | |||
Szilágycseh weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágycseh témájú médiaállományokat. |
TörténeteSzerkesztés
Egykori várát 1319-ben említik először, amikor Borsa Kopasz fiai felgyújtották. Református temploma 1519-ben épült, melyet a mohácsi síkon hősi halált halt Drágffy János országbíró építtetett. 1540-ben Bélteki Drágfi Gáspár, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék főispánja a középszolnoki Zilag Cheh városában házat és három hold földet adományozott Chuthy Kis Lukácsnak nemesi joggal, őt azonban a szükséghez képest szolgálnia kellett.[2]
A 17. században több ostromot szenvedett, majd Várad eleste után végvár lett. Később átalakították, a palota egy része még áll.
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágycsehi járásának székhelye volt.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 3446 lakosából 3221 magyar és 202 román volt.
1992-ben társközségeivel együtt 8954 lakosából 4508 magyar, 4150 román, 280 roma és 9 német volt.
A 2011-es népszámlálás szerint 7214 lakosából 3560 magyar, 3465 román, 21 roma és 7 német volt. A szűkebben vett Szilágycseh lakossága többségében magyar, míg a beosztott falvak, Völcsök kivételével szinte teljesen román lakosságúak.[3]
Híres emberekSzerkesztés
Itt születettSzerkesztés
- Kun Béla (eredeti nevén Kohn) (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29.) politikus az akkoriban Szilágycseh közigazgatásához tartozó Lele faluban született.
- Marián István (1924–2004) magyar katonatiszt, 1956-os forradalmár.
- Molnár Miklós gazdasági szakíró 1922. január 4-én.
- Szabó Sándor (1937. január 30.) újságíró, költő, műfordító.
- Koller Ákos (1974. szeptember 4.) Tanulmányait egy darabig itt Szilágycsehben végezte, majd a középiskolát Magyarországon fejezte be. Több híres futball klubnál megfordult már.
- Koller Sándor (1953. április 20.) Ötszörös román válogatott. Klubjai: Szilagycsehi Progresul, Zilahi Armatura, Kolozsvári Dermata, Marosvásárhelyi ASA, Besztercei Gloria és a Nagybányai FC.
- Veres-Kovács Attila (1953. december 12.) a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese (1990–1995), nagyvárad-olaszi lelkész.
Itt éltSzerkesztés
- Itt végezte középiskolai tanulmányait Bessenyei István, romániai magyar színész, rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója.
- Itt volt lelkész és esperes Nagytiszteletű Kanizsay László, a szatmárnémeti Láncos templom lelkésze.
- Itt végezte középiskolai tanulmányait Nagy Baló Csaba, református teológus, középiskolai tanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium egyik (újjá-)alapító tanára, egyháztörténet-, bibliaismeret- és vallástanár (jelenleg a Hódmezővásárhelyi Református Gimnázium tanára, kollégiumának igazgatója). Keze alól több tucat későbbi lelkész került a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre.
- Itt végezte középiskolai tanulmányait Vicsai János, történész, helytörténész, éveken át a Szamosardói Általános Iskola igazgatója, történelem-filozófia szakos tanár, később tanfelügyelő. A Nagybányai Református Egyházmegye főgondnoka, RMDSZ-es politikus (többszörös országgyűlési képviselőjelölt), tanácsos.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ GKG. C. fasc. XIX; Szilágy vármegye monographiája IV, 508.
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Sălaj (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
ForrásokSzerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 501–521. o. Online elérés