Szilágydomoszló
Szilágydomoszló (románul: Dumuslău) falu Romániában, Szilágy megyében, a Krasznai-dombságon. Kárásztelek községhez tartozik.
| Szilágydomoszló (Dumuslău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Kárásztelek |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kárásztelek |
| Irányítószám | 457066 |
| SIRUTA-kód | 140495 |
| Népesség | |
| Népesség | 32 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 269 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szilágysomlyótól északnyugatra, Doh és Kárásztelek közt fekvő település.
Története szerkesztés
Szilágydomoszló nevét 1459-ben említették először az oklevelekben Domozlo néven, mint Csomafalvi birtokát.
1502-ben Kémeri Tamásé volt, aki itteni birtokait Kémeri Andrásnak zálogosította el.
1567-ben Dengelegi Gáspár, Szénási Péter és Zombori Farkas birtoka volt.
1602-ben Zombori Farkas birtokát Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.
1666-ban a Huszton lakó Rácz Mihály és neje Szegedi Kata részbirtoka volt.
1680-ban Bárczi Györgyé, aki a fennmaradt oklevelek szerint itt lakó jobbágyát Becsky György Varsolcon lakó jobbágyával cserélte el.
1717-ben mint lakatlan falut említették. Ekkor Kövesdi Bér Ferenc főispán nyert ide telepítési jogot a vármegyétől, mely után 3 év adómentességet kapott. Ekkor Szamosújvári Rácz Jánosnak is voltak itt telkei, aki Domoszlót Csobai Zsigmondnak és nejének Hidi Erzsébet Gencsi Györgynének zálogosította el.
Az 1797-es összeíráskor Terjenyi Mihály, gróf Kemény Farkas, Bihari, Gazda, Tisza, Péchy, Kabós, Veér, Szunyogh, Szilágyi, gróf Teleki családok voltak birtokosai.
1847-ben 451 görögkatolikus, 1 református lakosa volt.
1890-ben 268 lakosából 11 magyar, 257 román, melyből 257 görögkatolikus, 6 református, 5 izraelita volt. A házak száma ekkor 54.
1910-ben 303 lakosából 14 magyar, 289 román, melyből 248 görögkatolikus, 17 izraelita volt.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus fatemploma.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 329–331. o. Online elérés