Szilágydomoszló

falu Romániában, Szilágy megyében

Szilágydomoszló (románul: Dumuslău) falu Romániában, Szilágy megyében, a Krasznai-dombságon. Kárásztelek községhez tartozik.

Szilágydomoszló (Dumuslău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKárásztelek
Rangfalu
KözségközpontKárásztelek
Irányítószám457066
SIRUTA-kód140495
Népesség
Népesség32 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság269 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szilágysomlyótól északnyugatra, Doh és Kárásztelek közt fekvő település.

Története szerkesztés

Szilágydomoszló nevét 1459-ben említették először az oklevelekben Domozlo néven, mint Csomafalvi birtokát.

1502-ben Kémeri Tamásé volt, aki itteni birtokait Kémeri Andrásnak zálogosította el.

1567-ben Dengelegi Gáspár, Szénási Péter és Zombori Farkas birtoka volt.

1602-ben Zombori Farkas birtokát Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.

1666-ban a Huszton lakó Rácz Mihály és neje Szegedi Kata részbirtoka volt.

1680-ban Bárczi Györgyé, aki a fennmaradt oklevelek szerint itt lakó jobbágyát Becsky György Varsolcon lakó jobbágyával cserélte el.

1717-ben mint lakatlan falut említették. Ekkor Kövesdi Bér Ferenc főispán nyert ide telepítési jogot a vármegyétől, mely után 3 év adómentességet kapott. Ekkor Szamosújvári Rácz Jánosnak is voltak itt telkei, aki Domoszlót Csobai Zsigmondnak és nejének Hidi Erzsébet Gencsi Györgynének zálogosította el.

Az 1797-es összeíráskor Terjenyi Mihály, gróf Kemény Farkas, Bihari, Gazda, Tisza, Péchy, Kabós, Veér, Szunyogh, Szilágyi, gróf Teleki családok voltak birtokosai.

1847-ben 451 görögkatolikus, 1 református lakosa volt.

1890-ben 268 lakosából 11 magyar, 257 román, melyből 257 görögkatolikus, 6 református, 5 izraelita volt. A házak száma ekkor 54.

1910-ben 303 lakosából 14 magyar, 289 román, melyből 248 görögkatolikus, 17 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek szerkesztés

  • Görögkatolikus fatemploma.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 329–331. o. Online elérés