Főmenü megnyitása

Horogszegi Szilágyi László (14. század második fele – 15. század első fele) magyar nemes, Zsigmond magyar király hűbérese. Lánya Szilágyi Erzsébet, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás édesanyja.

Szilágyi László
Született 14. század
Gyermekei

ÉletrajzSzerkesztés

Szilágyi László a XIV. század végén született Szilágyi Miklós fiaként, a Szilágy-patak mentén, Alsó-Baksán és Nagy-Dobán nemesi birtokrészben. Jogi tanulmányokat végzett és magiszteri címet szerzett (Fraknói Vilmos szerint valószínűleg az I. Lajos magyar király által alapított pécsi egyetemen). Fiatal korában szolgálatot vállalt Maróti Jánosnál, aki 1397 óta a macsói bán címet viselte. 1402-ben László sereget vezetett Szlavóniába, amikor Nápolyi László betört Magyarországra és Zsigmond királyt meg akarta fosztani a trónjától. Szilágyi a király mellett volt a hadjáratban és a győzedelmekben, amiért az kitüntette és Czobor János bodrogmegyei birtokait: Halmos, Jánosi és Szentmihályi helységeket neki adományozta.

1405. május első napján Szilágyi a bácsi káptalan előtt megjelenvén a hivatalosan átvette Bács megye főispánságát, majd Boszniába indult Maróti János seregeivel, Zsigmond király parancsára, hogy a nápolyi párttal szövetkezett Tvrtko bosnyák király ellen. Ostrom alá vették az ezüstbanyákat őrző Szrebernik várát és miután elfoglalták, a bosnyákok visszavágásától tartvàn, Maróti az erődítmény várnagyaivá nevezte Szilágyi Lászlót és Garazda Miklóst. A helyzet 1407 nyaráig tartott, amikor Zsigmond személyesen vezetett sereget Boszniába.

Akkor Erdélyben Szent-Imre és Balázsfalva helységeket adományozta nekik és a temesmegyei Horogszeget is. Garazda Miklós és Szilágyi László barátsága egyre bensőségesebb lett és együtt vették fel a horogszegi előnevet. 1408-ban a bosnyák hadjárat befejeztével Szilágyi visszatért Bács megyébe főispáni székhelyére és családot alapított.

Házassága után nem lehet tudni pontosan, mi lett a sorsa, hiszen hallgatnak a források, de kis idő után fia, Szilágyi Mihály követte a lépéseit és tovább emelkedett a nemesi pályán.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1409-ben feleségül vette Bellyéni Katalint, aki korán árva lett és akinek nem voltak fiútestvérei. Szilágyi László próbálta a 9 családi birtokát visszaszerezni, amiket Katalin egyik rokona, Keresztúri László ragadott magához. Ezért 1410 tavaszán letiltó rendeletet eszközölt ki és Simon bácsi kanonokot küldte Keresztúrihoz, aki erőszakosan reagált, széttépte a dokumentumot és kivont karddal támadt rá a papra. Szilágyi vádat emelt Keresztúri ellen Rozgonyi Simon országbíró előtt és a végén a birtokok harmad része a nejének jutott.

Szilágyi László és Katalin házasságából négy gyermek származott: két fiú és két leány:

  • Horogszegi Szilágyi Mihály, a magyar királyság kormányzója
  • Horogszegi Szilágyi Ozsvát
  • Horogszegi Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János erdélyi kun (vagy román) származású Vajk kenéz fia felesége, I. Mátyás magyar király édesanyja
  • Horogszegi Szilágyi Zsófia, vingárti Geréb János felesége

BibliográfiaSzerkesztés

  • Fraknói Vilmos: Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja (Bp., 1913)