Szilágyillésfalva
Szilágyillésfalva (románul Băsești) falu Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
| Szilágyillésfalva (Băsești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Szilágyillésfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437030 |
| SIRUTA-kód | 107207 |
| Népesség | |
| Népesség | 587 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 23° 08′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 23° 08′ 46″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szilágycsehtől északnyugatra fekvő település.
Története szerkesztés
Szilágyillésfalva nevét 1391-ben említette először oklevél Bassafalca in districtu de Erdeud néven, mint az erdődi kerületben fekvő települést.
1424-ben Bazzafalwa a. n. Elgesfalwa, 1470-ben Bazzafalwa néven Szatmár vármegyéhez számították, ekkor Eliesfalwa-i Sós János és a Thoroczkaiak voltak birtokosai. 1808-ban Illésfalva, Brzesti, 1913-ban Szilágyillésfalva néven írták. Egy 1475 körül felvett adólajstrom szerint Bazafalwa Drágfi-birtok volt Közép-Szolnok vármegyében. 1543-ban a középszolnoki Illesfalván 4 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, de fölmentettek egy birót, 6 szegényt és 3 új házat. 1569-ben Báthori György hűtlensége miatt id. Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond. 1668-ban Thököly Imre odaadta a közép-szolnoki Ilyesfalva birtokát Illésfalvi Popa Istvánnak, mibe 1668. okt. 31-én Apafi Mihály fejedelem beleegyezik és meghagyja a beiktatást 1705-ben a Közép-Szolnok vármegye Illyésfalváról: Pap Simon, István, András, Tivadar, Illés. Alsóvárczaiak: Pap János és Gábor. Égerhátiak: Nemes Filep, Andorkó György, Tábori Péter nemeseket írták össze. 1797-ben főbb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel, br. Bornemissza József, gr. Gyulai József és br. Huszár József. 1910-ben 1159 lakosából 77 magyar, 68 német, 1014 román volt. Ebből 1000 görögkatolikus, 25 református, 113 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott. 2002-ben 623 lakosa közül 619 román, 4 cigány volt.[1]
Látnivalók szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}