Főmenü megnyitása

Szilágysomlyó

város Romániában, Szilágy megyében

Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei, Schomlenmarkt)
Simleu Silvaniei.JPG
Szilágysomlyó címere
Szilágysomlyó címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang város
Községközpont Șimleu Silvaniei
Beosztott falvak Bükk, Csehipuszta, Somlyócsehi
Polgármester Cătălin Septimiu Țurcaș
Irányítószám 455300
SIRUTA-kód 139884
Népesség
Népesség11 653 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3998
Község népessége14 436 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség231,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság234 m
Terület62,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágysomlyó (Románia)
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″
Szilágysomlyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágysomlyó témájú médiaállományokat.
Szilágysomlyó központja
Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredeteSzerkesztés

P. Szathmári Károly írja „A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”. Neve a régi magyar somlik, somosodik (= csuszamlik) igéből származik és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. A som- kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök: bat = elmerül) nevű személy hegye.

TörténeteSzerkesztés

Területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak.

1251-ben Vathasomlyova néven említették először. A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt. 1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt 120 M-ért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak, és határát leíratta.

1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta. 1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolták. Ekkor Miklós vajda fia (Meggyesi) Móric fia Simon és István fia István birtoka volt. 1351-ben említették először az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

A Báthori-család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említették. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban pedig a kurucok. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A várnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914–18-ban, az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű.

1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Kraszna vármegye székhelye. 1876-ban az akkor alakult Szilágy vármegye részévé vált. A trianoni békeszerződésig és 1940–44-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A volt városháza kétemeletes épülete, 1968 óta általános iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavármegyei Takarékpénztár épületében székel.

1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

2011-ben a beosztott falvakkal együtt 14 436 lakosából 8925 román, 3289 magyar, 824 roma, 21 szlovák anyanyelvű volt. A szűkebben vett Szilágysomlyó területén 11 653 fő élt, 7716 román, 3285 magyar, 68 cigány.[2]

A helyi iskoláról az első írásos adat 1554-ből való, 1680 táján Királyhelmeczi János volt a somlyói iskola rektora. 1740-ben már a minoriták tanítottak itt, a rend 1744-ben fiúiskolát létesített. Az Ócska Gimnáziumként ismert intézmény épületének alapkövét 1827-ben helyezték el. Az addig algimnáziumként működött iskola főgimnáziummá vált, az első érettségi vizsgákat 1914 májusában rendezték. Az új gimnázium épületét - ma Mezőgazdasági Líceum - 1916 őszén vette birtokába a diákság.

Szilágysomlyó határába esett Kórógy' elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott. 1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták.

LátnivalókSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

 
Pethe Ferenc mellszobra és emlékműve Budapesten

Szilágysomlyón születtekSzerkesztés

Szilágysomlyón éltSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Sălaj (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés