Szil (település)

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Szil község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Szil
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szil címere
Szil címere
Szil zászlaja
Szil zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás község
Polgármester Németh Péter (független)[1]
Irányítószám 9326
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség1316 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 17° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 17° 13′ 59″
Szil (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Szil
Szil
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Szil weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szil témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld közepén, szinte pontosan a Rábaköz középpontjában fekszik, Csornától 16 kilométerre délre, közel egyenlő távolságra a Hanság mocsárvilágától és a Rába folyótól.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely nagyjából délnyugat-északkeleti irányban húzódik végig a település északi részén: ezen érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is. Keresztirányban, többé-kevésbé észak-déli irányt követve a 8604-es út halad rajta végig, amely a 85-ös főút rábatamási szakaszától húzódik Szil déli szomszédjáig, Vág településig. Magyarkeresztúrral és az M86-os autóút ottani csomópontjával a 8605-ös út köti össze; határszéleit érinti még délen a 8425-ös út, délnyugaton pedig a 8426-os út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 16-os számú Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonala érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja Szil területén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Szil-Sopronnémeti vasútállomás Sopronnémeti belterületének déli szélén, Szil központjától mintegy 4 kilométerre északra.

Címer szerkesztés

Csücskös, négyelt pajzs, melynek első negyedében bástya piros mezőben, a másodikban búzakalász kék mezőben, a harmadikban ekevas kék mezőben, a negyedikben szablyát tartó páncélos kar piros mezőben. Az ekevas és a bástyatorony már az 1786-os pecséteken is szerepel.

Története szerkesztés

A település neve egy 1230-ban kelt oklevélben tűnik fel először. 1492-ben megkapta a mezővárosi rangot; akkor a térség egyik jelentős központja volt. Feljegyzések szerint a 16. században már több mint 3000 ember lakta. Mai templomának elődje a 18. század elején épült, körülötte temető terült el még 1887-ben is. A falu népessége a 19. század közepén 2500-3000 között volt, lakói kizárólag a mezőgazdaságból éltek. A roma közösség, amely 1870 körül telepedett le Szilban, ma mintegy száz főt számlál. Gyakori családnevek a romák között a Karika, az Orsós és a Balogh, a nem romák között pedig a Mészáros, a Boda, a Domonkos, a Ruzsits, a Kovács, a Gyurasits, a Perlaky és a Jakab.

A 19. század második felében a közeli téglagyárának jövedelméből meggazdagodott Schlitter család is jelen volt a faluban, s a helyiek azt gyanítják, hogy egy 2009-ben megtalált vaskoporsóban e család egyik tagja pihen.

1886 körül új templom építését sürgették a sziliak, mert a régi életveszélyessé vált. 1887-ben le is bontották, s a körülötte elterülő temetőt áthelyezték. Az új templomot és a mellette lévő parókiát az utolsó vacsora tiszteletére szentelték föl 1890-ben, Gyurasits János bíróskodása idején. Az épület robusztus, egyhajós, neoromán stílusú. A templomot 1990-ben (akkor Gyurasits Ottó végezte a festőmunkát) és 2004/2005-ben is restaurálták, többek közt Czigány Jenő hagyatékából. Jelenlegi misézője Ács Lajos kanonok atya.

A 19/20. század fordulóján több középület is épült Szilban: kultúrház, postahivatal, iskola, zárda, a későbbi tanácsháza vagy a mai gyógyszertár. A faluban még az 1930-as években is gyakoriak voltak a tömésházak. Többségükben bakdúcos fedélszékeket készítettek, néhol még ma is ilyenek épülnek.

A világháborúkban sok szili lakos elesett, zsidókat is hurcoltak el, akik közül csak páran tértek haza.

A 20. század derekán a falu lakóinak száma 3000 fő körül volt; ekkor elkezdett csökkenni, mert egyre többen városba költöztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakítása előtt nagyon népszerű volt a faluban a cikória (a helyiek szavával „cigóri”) nevű kávénövény termesztése. A szövetkezetet 1959-60-ban alakították meg "Győzelem" néven. Gazdálkodásáért többször is elismerést kapott.

1962 és 1987 között eredményesen működött a Kovács János vezette Szil és Vidéke Takarékszövetkezet is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Székely József (KDNP)[3]
  • 1994–1998: Székely József (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Szalay László (független)[5]
  • 2002–2006: Lengyel Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Lengyel Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Lengyel Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Lengyel Oszkár Mártonné (független)[9]
  • 2019-től: Németh Péter (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1354
1335
1319
1386
1310
1316
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,9% németnek, 1% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 1,3%, evangélikus 3,6%, felekezeten kívüli 6,5% (17,3% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók szerkesztés

Érdekességek szerkesztés

  • A község nevében helyi ejtés szerint mély hangrendű i szerepel, ennek megfelelően a falunévhez is toldalékolás esetén mély hangrendű toldalék járul (Szilban stb.).[11]
  • A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, Szélről legeljetek című népdal szövege:
„…szili kút, szanyi kút, szentandrási, sobri kút.”

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. a b Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2020. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. Szil Helységnévtár
  11. Szilbe(n). e-nyelv.hu, 2014. június 25. (Hozzáférés: 2023. december 25.)

További információk szerkesztés