Szilsárkány

magyarországi község Győr-Moson-Sopron megyében

Szilsárkány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Szilsárkány
Parasztbarokk lakóház
Parasztbarokk lakóház
Szilsárkány címere
Szilsárkány címere
Szilsárkány zászlaja
Szilsárkány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás község
Polgármester Szalai Miklós (független)[1]
Irányítószám 9312
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség652 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilsárkány (Magyarország)
Szilsárkány
Szilsárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 17° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 17° 15′ 15″
Szilsárkány (Győr-Moson-Sopron megye)
Szilsárkány
Szilsárkány
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Szilsárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilsárkány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Rábaköz középső részén, Csornától 9 kilométerre délre helyezkedik el.

Szomszédai: Pásztori 2 kilométerre északkeletre, Rábacsanak 3 kilométerre délkeletre, Szil 5 kilométerre délre, Sopronnémeti 4 kilométerre nyugatra, Bogyoszló 7 kilométerre északnyugatra, és Csorna 9 kilométerre északra.

A falu szerkezete a közelmúltig útmenti, egyutcás, fésűs beépítésű volt. Mára ez a kép megváltozott, a Fő utcával párhuzamosan további utcák keletkeztek.

MegközelítéseSzerkesztés

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a nagy forgalmú 86-os főút, amelynek két oldalán terülnek el Szilsárkány lakóterületei. Északi határában elhalad az M86-os autóút is, amelynek egy csomópontja is van itt (Bogyoszló–Szilsárkány-csomópont).

A térség alsóbbrendű útjai közül Szilsárkány déli határában ér véget a Pápát a Rábaközzel összekötő 8408-as út és a Téttől idáig elnyúló 8419-es út. Bágyogszovát-Rábapordány felől a 8423-as út vezet idáig, Bogyoszlón át Kapuvárig a 8601-es út, Sopronnémeti-Magyarkeresztúr felé pedig a 8602-es út indul a településről.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 16-os számú Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonala érinti, de megállási pontja itt nincs a vonalnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ezért Szil-Sopronnémeti vasútállomása kínálja, a községtől 4 kilométerre nyugatra.

ÉghajlatSzerkesztés

A község éghajlati viszonyai kiegyensúlyozottak. Évente 600–650 mm csapadék hull, általában kedvező időbeli eloszlásban.

ÉlővilágSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

 
Az Oltáriszentség tiszteletére szentelt római katolikus templom
 
Az evangélikus templom

A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, „Sarkan” néven. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl nemzetség birtoka volt. Őket a Nádasdy család és több kisebb birtokos követte.

A község Szent Márton templomát 1588-ban említik először az oklevelek. A templomot a törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére 1633-ban került sor.

A reformáció során 1576-ban prédikátor térítése nyomán, a falu lakói áttértek az evangélikus vallásra. 1681-ben, a soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták vissza a protestánsoktól a katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. Az úrbérrendezés (1767) idején több kisebb birtokosé volt a község. II. József türelmi rendeletével pozitív változás állt be az evangélikusok életében; 1784. október 14-ére fel is épült új templomuk.

A község élén az idők során többször is az országos, megyei, illetve járási életben is szerepet vivők álltak.

1848-ban a településen is megalakult a Nemzetőrség. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A kiegyezést követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács 1873-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.[m 1]

A békés fejlődést kerékbe törte az első világháború, amelyben 65-en haltak meg. Emléküknek 1925-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszerveződő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

Mai életeSzerkesztés

 
A 86-os főútnak a községen átvezető szakasza
 
Az orvosi rendelő
 
A Baditz-kastély
 
A Hőgyész-kúria

A II. világháború újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.

A falu szülötte volt Hegedüs András, az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az 1960-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.

1959-ben Szilsárkány és a szomszédos Pásztori gazdái 250 taggal termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.

Szilsárkány intézményrendszerének élén a képviselő-testület áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos általános iskola és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.

A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.

Tánccsoport is működik a községben.

A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus és a katolikus egyházközséghez tartoznak.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Egry Csilla (független)[3]
  • 1994–1998: Némethné Endrődy Margit (független)[4]
  • 1998–2002: Fluck Tamás (független)[5]
  • 2002–2006: Zöld Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Zöld Péter (független)[7]
  • 2010–2012: Zöld Péter (független)[8]
  • 2012–2014: Szalai Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Szalai Miklós (független)[10]
  • 2019-től: Szalai Miklós (független)[1]

A településen 2012. november 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,6% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,6%, evangélikus 9,4%, felekezeten kívüli 2,9% (18% nem nyilatkozott).[12]

LátnivalókSzerkesztés

A falu nevezetes szülötteiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  9. a b Szilsárkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  12. Szilsárkány Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Érdekes, hogy 1872-ben izraelita iskola is működött a faluban 12 tanulóval. Az intézmény további sorsáról nincs adat.
  2. A 45 alakos, nagyméretű képen a község lakóit örökítette meg.

További információkSzerkesztés