Főmenü megnyitása

Szini Gyula

magyar író, újságíró

Szini Gyula (Budapest, 1876. október 9. – Budapest, 1932. május 17.) magyar író.

Szini Gyula
Szini Gyula arcképe (1914)
Szini Gyula arcképe (1914)
Élete
Született 1876. október 9.
Budapest
Elhunyt 1932. május 17. (55 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Szülei Szini Károly
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Kitüntetései Baumgarten-díj (1929)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szini Gyula témájú médiaállományokat.

Édesapja, Szini Károly pazonyi református kántortanító volt, aki jó barátságban állt Táncsics Mihállyal és Vajda Jánossal, olyannyira, hogy a gyermek Szini Gyula keresztanyja Táncsics Mihály leánya, Táncsics Eszter volt.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szini Gyula fiatalon jogi tanulmányokat folytatott, ezután rövid időt Nyugat-Európában töltött, meglátogatta Olaszországot és Franciaországot. Húszéves, amikor elborult elmével meghal az édesapja, ezért már korán el kellett tartania magát. Jogi pályára lépett, ám 1900-ban elhagyta a bírói állást. Újságírással próbálkozott, s belépett a Pesti Napló szerkesztőségébe, ahol 1903-ig dolgozott. Rövid időt töltött a Budapesti Naplónál, majd további cikkei az A hét című lapban jelentek meg, ahol Kiss József főszerkesztő és Cholnoky Viktor vették pártfogásukba.

Újságíróként egyre komolyabb sikereket ért el: hamarosan felfigyelt rá Osvát Ernő, s az ő közbenjárására egész sor irodalmi lap közölte le a cikkeit, tárcáit. Szini Gyula irodalmi érzékenységére, hozzáértésére jellemző, hogy 1905-ben a Figyelő című lapban ő tárgyalta először Ady Endre költészetét jelentőségéhez mérten. A Nyugatnak kezdetektől fogva munkatársa volt, Kosztolányi Dezső „az új magyar irodalom utászának" nevezte. Az esszéíró Szini hatása jóformán az egész Nyugat-nemzedéken lemérhető.

Számos jelentős novellát írt, legszebbek közülük talán a Bábsütő és a Rózsaszínű hó. Korai stílusa a szecesszióhoz, expresszionizmushoz és szimbolizmushoz egyaránt közel áll, de a Nyugat-nemzedék nagy realistái, Csáth Géza és Móricz Zsigmond is tisztelettel tekintettek rá.

1909-től szabadkőműves (a Martinovics páholy tagja), 1919-ben az Írók Szindikátusának elnöke. Az 1920-as években a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt kegyvesztett lett, polgári lapnál többé nem kapott állást, így most már a megélhetéséért kellett írnia. Megjelent műveinek irodalmi színvonala ezzel jelentősen leromlott. Anyagi gondjai végül a napi betevő falat problémájáig fokozódtak, és nagy nélkülözések között halt meg ötvenhat évesen.

MűveiSzerkesztés

 
Szini Gyula kézírása, dedikáció novelláinak 1914-es Heidelbergi, német nyelvű kiadásában

ElbeszélésekSzerkesztés

  • Trilibi és egyéb történetek (Bp., 1907)
  • Lelki kalandok (Bp., 1908)
  • A rózsaszínű hó (Bp., 1913)
  • Bolond könnyek. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1913 (Magyar könyvtár)
  • Napoleon szerelmei; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
  • Szivárvány (Bp., 1917)
  • Elbeszélések; Lampel, Bp., 1918
  • Pára és egyéb elbeszélések (Békéscsaba, 1918) Online
  • A smaragd és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1919 (Modern könyvtár)
  • Szini Gyula válogatott elbeszélései; Magyar Bibliophil Társaság, Bp., 1933
  • A szerelem felhője; Franklin, Bp., 1943 (Nagy írók kis könyvei)
  • Rózsaszínű hó; vál., bev. Vargha Kálmán; Magvető, Bp., 1963
  • Különös álmok; vál. Téglás János, tan. Elek Artúr; Szépirodalmi, Bp., 1983 (Kiskönyvtár)

RegényekSzerkesztés

  • A tűzfészek. Regény; Légrády, Bp., 191? (Legjobb könyvek)
  • Egy sápadt asszony (Bp., 1910)
  • Profán szerelem (Bp., 1914)
  • Hanna (Bp., 1916)
  • Porczellán muzsika (Bp., 1918)
  • A bűbájos (Bp., 1921)
  • A dérkirály leánya (Bp., 1921)
  • Marion. Regény; Kultúra, Bp., 1922 (Magyar regényírók)
  • Barbara (Bp., 1926)
  • Homo doktor kísérlete. Fantasztikus regény; Pantheon, Bp., 1927 (Színe-java)
  • Eleven bálvány (Bp., 1927)
  • A három Mája. Regény; Tolnai, Bp., 1927
  • A fehér fakír. Regény; Tolnai, Bp., 1928 (Világkönyvtár)
  • Aranyhajú Dolly. Regény; Tolnai, Bp., 1928 (Tolnai regénytára)
  • Jókai - egy élet regénye (Bp., 1928)
  • A bohócok. Regény; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • A smaragd (Bp., 1929)
  • Napóleon tüneményes élete. Szegény fiúból hogyan lett a világ császára; Tolnai, Bp., 1930 (Tolnai regénytára)
  • Spinét és szakszofon. Regény; Szini Gyuláné, Bp., 1932
  • Lívia. Regény; Tolnai, Bp., 1932

Tárcák, cikkekSzerkesztés

  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Bp., 190? (Vidám könyvtár)
  • Vándortáska; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár) Online
  • Stúdiumok. Irodalmi és művészeti tanulmányok; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár) Online
  • Csoda album. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás; Hornyánszky Ny., Bp., 1911
  • Szini Gyula–Szomaházy István–Tábori Kornél: Útközben. Anekdoták, víg esetek, autón, hajón, villamoson, fürdőhelyen, vasutakon; A Nap Ny., Bp., 1913 (Vidám könyvtár)
  • Pesti konfetti; írta és rajzolta Szini Gyula; Nagyharang, Bp., 1913
  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Bp., 1913
  • Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap Ny., Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
  • Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap Ny., Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
  • Híres emberek anekdotái; Nap. Ny., Bp., 1917 (Vidám könyvtár)
  • Írói intimitások (Karinthy Frigyessel és Tábori Kornéllal közösen, Bp., 1919)
  • Írói arcképek. Essayk; Világirodalom, Bp., 1922
  • Modern nők. Essayk; Világirodalom, Bp., 1923

DrámákSzerkesztés

  • Fekete pásztor (1917)
  • Ikercsillag (1923)
  • Láva (Forró Pállal közösen, 1924)

Műfordítások (válogatás)Szerkesztés

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Szini Gyula témában.