Szinkretizmus

eszmei irányzatok összeegyeztetése

A szinkretizmus a vallástudományban, vagy a politikában az eltérő vagy ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.

EtimológiaSzerkesztés

A szó a görög συγκρητισμός („szünkrétiszmosz”) kifejezésből ered, amit Plutarkhosz használt Opera Moralia című írásában a krétaiak közös ellenség elleni összefogására. A kifejezés első felének (συγ) jelentése együtt, a másodiké bizonytalan, nem egyértelmű, hogy Krétára utal-e. Modern jelentése Erasmustól származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon érdekében.

Szinkretizmus a vallásbanSzerkesztés

A különböző vallási hagyományokból származó elemek összekeverését jelöli.

Görög hitvilágSzerkesztés

A szinkretizmus alapvető eleme volt a görög vallásnak, amely a Nagy Sándor utáni időszakban számos perzsa, anatóliai, egyiptomi, etruszk és római vallási elemet magába olvasztott. Más vallások isteneit rendszeresen azonosították a sajátjaikkal, és ez isten eredeti nevét gyakran állandó jelzőként őrizték meg. (Ennek a szokásnak a neve interpretatio graeca.) Így például az egyiptomi Amunból Zeusz Ammon lett, miután Nagy Sándor meglátogatta Amun orákulumát a siwai oázisban. A görög mitológia számos, mai szemmel furcsának tűnő mítosza az ilyen jelzőkhöz kitalált utólagos magyarázat.

Római hitvilágSzerkesztés

A rómaiak a görög vallás isteneit az etruszk-római hagyomány hasonló alakjaival azonosították (interpretatio romana, de a vallási gyakorlatot rendszerint nem vették át.

JudaizmusSzerkesztés

A judaizmus állandó küzdelemben állt a szinkretistákkal; a Bibliában ennek emlékét őrzi a bálványimádás tiltása a Tízparancsolatban, az aranyborjú története és a próféták számtalan intése a templomi prostitúció és a helyi termékenységkultuszok ellen.

KereszténységSzerkesztés

Ha egy evangéliumi hívő ezt a szót használja, valószínűleg arra a jelenségre gondol, amikor valaki különféle vallások tanítását, vagy különböző filozófiai irányzatokat (kettőt vagy többet) ötvöz egymással, egy így keletkezett világképet vall, ez alapján gondolkodik, cselekszik.

Habár a bibliai Újszövetség szerint a Mindenható Istennel, (aki a világegyetem teremtője), egyedül az Ő "Fián", Jézuson keresztül teremthetünk kapcsolatot, és léphetünk vele békességre; továbbá a Krisztus tanításától való eltérés tévelygésnek minősül, ez a jelenség a keresztény hívők körében is előfordul. Így vannak akik a Biblia tanítását, és a keresztyén hitet a sámánizmussal, parajelenségekkel, szellemidézéssel, ezoterikus természetgyógyászattal, keleti misztikával, esetleg más világvallások tanításával elegyítik.

A témában számos könyv, tanulmány, illetve értekezés íródott.

Szinkretizmus a politikábanSzerkesztés

A politikában a szinkretizmus a harmadik utasság formájában jelenik meg.

További információkSzerkesztés

  • www.apologia.hu
  • Orosz György: A pogány-keresztény vallási szinkretizmus kérdései a nagyorosz egyházi népénekek tükrében; BGYTF, Nyíregyháza, 1993
  • Hévizi Ottó: Idő és szinkretizmus. Állandó tekintettel Nietzschére; Pesti Kalligram, Bp., 2013
  • Joseph-Marie Verlinde: A tiltott tapasztalat. Az asramtól a monostorig; ford. Karsai Nóra; Szt. István Társulat, Bp., 2017
  • Simon Róbert: Buddha vagy Jézus? Barlaam és Joszaphát a vallások keresztútján; Corvina, Bp., 2017 (Keleti források)