Szir-darja

A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης [Iaxartész], kazahul Сырдария [Szirdarija], tádzsikul Сирдарё [Szirdarjo], üzbégül Sirdaryo, perzsául سيردريا [Szirdarja vagy Szirdarjo]) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának[1] Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.

Szir-darja
Syr Darya river.jpg
Közigazgatás
Országok  Üzbegisztán
 Tádzsikisztán
 Kazahsztán
Földrajzi adatok
Hossz2212 km
Vízgyűjtő terület219 000 km²
Forrás a Narin és a Kara-darja összefolyása
é. sz. 40° 54′ 00″, k. h. 71° 45′ 27″
Torkolat Északi-Aral-tó
é. sz. 46° 09′ 15″, k. h. 60° 52′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 15″, k. h. 60° 52′ 25″
Elhelyezkedése
A Szir-darja vízgyűjtő területe
A Szir-darja vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Szir-darja témájú médiaállományokat.

NeveSzerkesztés

Ókori görög neve Iaxartész. A középkori muszlim források Szajhun névvel említik, mint a bibliai Édenkert négy nagy folyójának egyikét.

Mai nemzetközi nevét keleten régóta használják, másutt azonban csak a 20. század elejétől terjedt el, korábban ókori görög neve különböző változatain ismerték.

LeírásaSzerkesztés

 
A Szir-darja Hudzsandnál

A Tien-san hegységben eredő folyók, a Narin és a Kara-darja találkozásával jön létre Üzbegisztánban, a Ferganai-medence keleti részében. (A Narin Kirgizisztánban, a Kara-darja Üzbegisztán keleti részében ered.)

A Szir-darja a Ferganai-medencében nyugati irányban. Egy darabon határfolyó Üzbegisztán és Tádzsikisztán között, majd Tádzsikisztánban a Kajrokkumi-víztározóba folyik. Hudzsand után visszatér Üzbegisztánba és északnak fordul, azután a Turáni-alföldre kiérve északnyugatra. Felveszi jobbról a Chirchiq [Csircsik] folyót és átlép Kazahsztánba. Ezután beleömlik a Sardarai-víztározóba, utána északnak tart és felveszi jobbról az Arisz folyó vizét. Északnyugati irányban halad az Aral-tó felé, amelynek északi maradványába ömlik kelet felől.

Ha felső folyásának tekintjük a Narin folyót, a Szir-darja Közép-Ázsiában a leghosszabb, mintegy 3019 kilométer – a Narin nélkül 2212 kilométer – de kevesebb vizet szállít az Amu-darjánál (a torkolat közelében átlagos vízhozama 1180 m³/másodperc). A Ferganai-medencében több mellékfolyójának a vize az intenzív öntözés miatt ma már nem éri el a Szir-darját.

Vízgyűjtő területének nagysága nem pontosan felmért, felső folyása 462 000 km²-es terület folyója.[2] A teljes vízgyűjtő mintegy 800 000 km², kilenc magyarországnyi terület lehet, de ennek nem több, mint negyedéből jut valóban víz a folyóba.

VíztározókSzerkesztés

Települések a folyó menténSzerkesztés

A történelembenSzerkesztés

A Szir-darja volt keleten a makedón Nagy Sándor hódításainak északi határa. Sok történész szerint itt alapította Kr. e. 329-ben állandó helyőrségi székhelynek Alexandria Eszkháte városát, a mai tádzsik Hudzsand elődjét.[3] Valójában csak új nevet adott a Nagy Kürosz perzsa uralkodó által két évszázaddal korábban alapított Küropolisznak, és talán hozzá is építtetett a városhoz.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Syr Darya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A másik a vele szinte párhuzamosan futó Amu-darja.
  2. Encyclopedia Britannica online, Syr Darya
  3. Kertész István: Ázsia ura (História, 2001). [2008. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)