Főmenü megnyitása

A szirti gyöngyvessző (Spiraea media) a rózsafélék családjába tartozó, lombhullató, cserje termetű növény. Magyarországon természetes élőhelyén védett.

Infobox info icon.svg
Szirti gyöngyvessző
Spiraea media sl15.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Gyöngyvessző (Spiraea)
Tudományos név
Spiraea media
Schmidt, 1792
Szinonimák
  • Spiraea argentea K.Koch,
  • Spiraea confusa Regel & Kern.,
  • Spiraea daurica Raf.,
  • Spiraea foliosa Poir.,
  • Spiraea oblongifolia Waldst. & Kit.
  • Spiraea sericea Turcz.[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szirti gyöngyvessző témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti gyöngyvessző témájú médiaállományokat és Szirti gyöngyvessző témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

 
Virágai

A szirti gyöngyvessző 1-1,5 (-2) m magas, lombhullató cserje. Tövén dúsan sarjadzik, hajtásrendszere felfelé törő, majd a csúcs körül dúsan elágazó. A hajtások vékonyak, kissé szögletesek, esetleg bordázottak, fiatalon gyéren szőrösek. Kérge kezdetben vörös- vagy sárgásbarna, később szürkés. A 2–5 cm hosszú és 1–2 cm széles levelek oválisak vagy akár lándzsásig megnyúltak. A pálhalevelek hiányoznak. Válluk ék alakú, a csúcs tompa vagy röviden szálkás; a levél széle a közepéig ép, utána gyéren fogazott-csipkés. A virágzó hajtás levelei teljesen ép szélűek lehetnek. Színük kopasz és sötétzöld, fonákuk kisebb-nagyobb mértékben szőrös és világoszöld.

Májusban, esetleg júniusban nyílik. Virágzata 9-16 virágból álló tömött sátor. Az egyes virágok átmérője 0,7-1,5 cm. Öt csésze- és öt sziromlevele van, utóbbiak fehérek vagy halványsárgák, kerekdedek, 3-4,5 mm-esek. Hosszuk kisebb vagy egyenlő a porzókéval. A porzók száma 15-60, portokjaik vörösek. A bibeszálak száma 5 (-6), hosszuk 1,5 mm.

Termése 2–3 mm-es, kopasz vagy többé-kevésbé szőrös tüszőtermés, bennük 2-10 mag található. A világosbarna magok 1,5–2 mm hosszúak, orsó alakúak, felületükön méhsejtszerű rajzolat figyelhető meg.

Három változata (vagy alfaja) ismert:

  • S. media var. media - Ázsia, Oroszország, Lengyelország, Északi-középhegység. Kopasz virágzat és termés, levelei csak fonákjukon szőrösek elszórtan
  • S. media var. mollis - Balkán, Dunántúl. Molyhos virágzat és levelek
  • S. media var. oblongifolia - a két előző változat határán. Virágzata kopasz, levelei fonákja sűrűn molyhos, felül gyéren szőrös

ElterjedéseSzerkesztés

Elterjedési területe két részre oszlik: a fő zóna Kelet-Ázsiából és Szibériából áll, nyugaton Oroszország európai részéig. Tőle 1300 km-re nyugatra Közép- és Délkelet-Európában is található egy areája a Keleti-Alpoktól Lengyelországig és Oroszország nyugati határáig. Utóbbi zónában csak Magyarországon és Szlovéniában él nagyobb létszámban. Magyarországon az Északi-középhegységben és a Pilisben általánosan elterjedt. A Dunántúlon csak szórványosan található egy-egy állománya a Balaton-felvidéken, a Mezőföldön, a Mecsekben és a Villányi-hegységben.

ÉletmódjaSzerkesztés

Közép-Európában a középhegységek, dombságok erdőszéleinek, bokorerdeinek, sziklagyepeinek növénye. Fényigényes, az árnyékolást nehezen tűri; ilyenkor nem virágzik. Gyakran a sziklakibúvások környékének sekély, kőtörmelékes talaján lehet találkozni vele, ahol a fák már nem élnek meg. Inkább mészkedvelő, főleg a mészkő, andezit, bazalt alapú talajokat részesíti előnyben, de a Zemplénben megtalálható rioliton is. Északi kitettségben, ahol a talajt nem szárítja ki a közvetlen napsütés, akár több száz négyzetméteres bozótokat alkothat és ilyen helyeken nő a legnagyobbra is.

Májusban vagy kora júniusban virágzik; száraz években vagy erős vadrágás esetén ősszel másodszor is virágozhat. Rovarok porozzák be. A termések július-augusztusra érnek be, a magokat a szél terjeszti.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A szirti gyöngyvessző nem szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján. Magyarországon 1993 óta védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Nálunk elsősorban a vadállatok (leginkább a muflon) rágása okoz nagy károkat állományaiban, miattuk sok helyen magassága 1 m alatt marad.

TaxonómiájaSzerkesztés

A fajt elsőként Linné írta le 1753-ban a Species plantarumban Spiraea chamaedrifolia néven. Ma érvényes tudományos nevét Franz Schmidt adta neki 1792-ben. A fajnevében látható latin media szó jelentése közepes.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Spiraea media. The Plant List. (Hozzáférés: 2014. július 23.)