Szitnyai Zoltán

(1893–1978) magyar író, újságíró

Szitnyai Zoltán (Selmecbánya, 1893. május 27.Salzburg, 1978. június 11.) író.

Szitnyai Zoltán
Született Szitnyai Zoltán József Lajos
1893. május 27.
Selmecbánya
Elhunyt 1978. június 11. (85 évesen)
Salzburg
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Szitnyai Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja Szitnyai József (1842–1906)[1] királyi tanácsos, Selmec- és Bélabánya polgármestere, anyja Laukó Kamilla. A Budapesti Tudományegyetemen jogot végzett. 1917-től városi tisztviselő volt Győrben. 1927-ben Budapestre költözött, ahol különböző lapok munkatársa volt. Írásai a Nyugatban (1926 és 1933 között), a Napkeletben, az Életben jelentek meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. 1945-ben írásai miatt a Népbíróság ötévi kényszermunkára ítélte, majd 1949-es szabadulása után nyugatra menekült. Salzburgban telepedett le, ahol folytatta regényírói munkásságát és emigráns újságokban publikált. Több irodalmi díjat kapott.

Felesége Kochanovszky Brigitta Józsa volt, akivel 1934. október 4-én Budapesten kötött házasságot.[2]

Főbb művei szerkesztés

  • Az én arcom (novellák, Győr, 1916)
  • Bolondok tornya; Tevan, Békéscsaba, 1926
  • Az ég – a tó; Amicus, Budapest, 1929
  • Élni akarok (regény, Budapest, 1929)
  • Lángoló hegyek; Genius, Budapest, 1930
  • Aranykarika. Regény; Athenaeum, Budapest, 1931 (Athenaeum könyvtár)
  • Szeptemberi majális. Novellák; s.n., Košice-Kassa, 1932 (Kazinczy könyvtár)
  • Nincs feltámadás. Regény; Athenaeum, Budapest, 1932
  • Öt testvér. Regény; Athenaeum, Budapest, 1933
  • Hodinai Hodinák (regény, Budapest, 1936)
  • Jelmezbál; Athenaeum, Budapest, 1936
  • Benn a bárány; Athenaeum, Budapest, 1937
  • Tánc; Athenaeum, Budapest, 1938
  • Ember nélkül (regény, Budapest, 1939)
  • A bocs. Regény; Athenaeum, Budapest, 1939 (Athenaeum regénytár)
  • A fehér lovas; Egyetemi Ny., Budapest, 1940
  • A kegyelmes úr rokona (regény, Budapest, 1940)
  • Asszonyka; Athenaeum, Budapest, 1941
  • Zay Isti két bálja; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Százezrek könyve)
  • A harmadik felvonás; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Százezrek könyve)
  • Álomlovag; Áchim, Budapest, 1942 (Százezrek könyve)
  • Aki lehetett volna...; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
  • Alázatos életRuszkabányai, Budapest, 1943
  • Milka; Athenaeum, Budapest, 1943
  • Kastélyok koldusa; Athenaeum, Budapest, 1943
  • Féltékenység; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
  • Furcsa világ; Stádium, Budapest, 1944
  • Vitnyédiék lakomája (regény, Budapest, 1944)
  • Titkok tolvaja (regény, München, 1951)
  • Tébolyult világ; szerzői, s.l., 1952
  • Ezüsthíd (regény, Cleveland, 1953)
  • Tébolyult világ (regény, Salzburg, 1954)
  • Őrzők a vártán (esszék, Brüsszel–Hilversum–München, 1957)
  • Egyszer volt... Elbeszélések; Magyar Ház, Brüsszel 1959 (Magyar Géniusz sorozat)
  • Hol ember a vad. Regény; Új Hungária, München 1963
  • Háború van, háború! (regény, Cleveland ; Szitnyai Zoltán, 1966)
  • Küzdelem (misztériumjáték, München, 1966)
  • Az óriás kezében; Amerikai Magyar Szépmíves Céh, Astor Park, 1966
  • Szellemi tájakon (emlékezések, Chicago, 1971)
  • Így rendeltetett (r., Toronto, 1973)
  • Viktória (kisregény, München, 1974)
  • Az 5-ös őrház (regény, Fahrwangen, 1975)
  • Még ég a láng (elb. esszék, napló, Los Angeles, 1976)
  • A sátán követe (regény és elbeszélés, München, 1977)
  • Fények és árnyak. Novellák; Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstown, 1977
  • Alázatos élet (regény, Youngstown, 1978)
  • Osztályidegen; Szitnyai Zoltán Baráti Köre, München, 1980
  • Hol van a nemzet?; Hídfő Baráti Köre, San Francisco, 1982

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Szakirodalom szerkesztés

  • Tűz Tamás: Az évszázad szemtanúja. in: Angyal mondd ki csak félig, Oakville, 1974. 129-131. old.