Szivác

település Szerbiában

Szivác (szerbül: Sivac, Сивац ) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Kúla községhez tartozik.

Szivác (Sivac, Сивац)
Sziváci református templom
Sziváci református templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségKúla
Rang falu
Irányítószám 25223
Körzethívószám +381(0)25
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség58,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület152,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szivác (Szerbia)
Szivác
Szivác
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szivác témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

ÓszivácSzerkesztés

Nevét az 1590. évi török defterek említették először, a régi Telek nevén, 31 adózó házzal, miből világos, hogy a szerbek a régi Telek vagy Telekháza helyére telepedtek le. Ez ugyanis a mohácsi vész előtt mezőváros volt, 1462-ben talán királyi birtok, 1494-ben a Vingarti Geréb családé, 1500-ban pedig Enyingi Török Imre birtoka, aki azt Corvin Jánostól kapta. Ezután több birtokosa is volt, mígnem 1590-ben helyét Szivácz váltja fel. Valószínű tehát, hogy e tájban alakúlt Szivácz falu szerbekből. 1650-ben egy Sovácz nevű falu, bizonyára - Szivácz, - az érseknek dézsma fejében hét forintot fizetett. 1652-ben Szivácz helység gróf Wesselényié volt. Az 1699. évi első összeírásban Szivácz falu 34 gazdával van felvéve, ami akkor igen tekintélyes szám volt. Hihetőleg Rákóczi seregeinek pusztításai következtében a falu népessége megapadt és 1715-ben csak 28 adófizetőt írtak össze itt. 1717-ben Sziváczot az új Bodrog vármegyébe osztották be.

1730-ban a vármegye itt tartotta közgyűlését. 1740-ben négy szerb pap volt Szivácon. Az 1768. évi kamarai térképen a falu a mai helyén van feltüntetve a Telecskán, 50 szerb és néhány magyar családdal. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint hivatalos neve: Ószivác.

Ószivácon az 1900. évi népszámláláskor 7200 lakosa volt 1385 házban. Anyanyelv szerint: 1036 magyar, 2675 német, 3477 szerb, 12 egyéb. Vallás szerint: 1644 római katolikus, 3429 görög keleti, 115 ág evangélikus, 1800 református, 130 izraelita, 77 egyéb volt.

ÚjszivácSzerkesztés

Ez a helység 1786 tavaszán alakult református német telepesekből. akik Ósziváczon külön telepedtek le. 130 telkes gazda és öt házas zsellér voltak az első lakosok.

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
11 029 11 105 11 448 10 649 9979 9514 8992[1]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 5179 57,59
Montenegróiak 2703 30,06
Magyarok 425 4,72
Horvátok 162 1,80
Jugoszlávok 54 0,60
Cigányok 49 0,54
Macedónok 49 0,54
Németek 13 0,14
Ruszinok 12 0,13
Ukránok 9 0,10
Goránok 8 0,08
Bunjevácok 7 0,07
Szlovákok 6 0,06
Szlovének 4 0,04
Muzulmánok 4 0,04
Románok 3 0,03
Bolgárok 1 0,01
Bosnyákok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[2]

ForrásokSzerkesztés