Szjevjerodoneck (ukrán: Сєвєродонецьк, 1950-ig Liszhimsztroj), oroszul Szeverodonyeck (cirill betűkkel: Северодоне́цк) területi alárendeltségű város Ukrajna Luhanszki területén. A kelet-ukrajnai háború miatt 2014-től ideiglenesen a terület székhelye az orosz megszállás alatt lévő Luhanszk helyett. A Szjevjerodonecki járás és Szjevjerodoneck község székhelye.

Szjevjerodoneck
Szjevjerodoneck címere
Szjevjerodoneck címere
Szjevjerodoneck zászlaja
Szjevjerodoneck zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületLuhanszki terület
JárásSzjevjerodonecki járás
KözségSzjevjerodoneck község (2022. július 17. – )
Rangváros Ukrajnában
Alapítás éve1934. április 29.
Irányítószám93400–93480
Körzethívószám6452
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség150 000 fő (2015)
Népsűrűség3 562,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság51 m
Terület42,1 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 53″, k. h. 38° 29′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 53″, k. h. 38° 29′ 36″
Szjevjerodoneck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szjevjerodoneck témájú médiaállományokat.

Népesség szerkesztés

Egyre csökkenő népessége egy 2017-es becslés szerint 106 188 fő volt, 2021-ben 101 000 körül. A város a környező településekkel (pl. Liszicsanszk) együtt mintegy 400 ezer lakosú agglomerációs területet alkot. A Szjevjerodonecki Városi Tanács alárendeltségébe tartozik még további három városi jellegű település (pl. Zarubizsne) és hat falu.

2015
150 000

Etnikumok szerkesztés

A város lakóinak etnikai hovatartozása a 2001-es népszámláláskor: [1]

Gazdaság szerkesztés

A Donbassz régió egyik jelentős ipari központja, ahol a vegyipar a domináns ipari ágazat, és az ukrajnai vegyipar központjának (pl. az AZOT nitrogénművek) számít. Emellett műszeripara (pl. számítógépgyár) is jelentős.

Története szerkesztés

A település története 1934-ig nyúlik vissza és szorosan összefügg a Liszicsanszki Vegyipari Kombinát építésével. A Liszicsanszkhoz tartozó területen ekkor jelentek meg az építőmunkások első barakkjai. 1935-ben általános iskola épült, ahol később már 150 iskolás tanult, este pedig dolgozók iskolájaként működött.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Дністрянський М. С. Етнополітична географія України. Львів: Літопис, 2006. С.465.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés