Főmenü megnyitása

Szkalnitzky Antal

magyar építész, az MTA-tagja

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6.Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze.

Szkalnitzky Antal
Szkalnitzky Antal (1836–1878). Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1859. évi 51. számából.
Szkalnitzky Antal (1836–1878). Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1859. évi 51. számából.

Született 1836. május 6.
Geresdlak
Elhunyt 1878. június 9. (42 évesen)
Lipótmező
Munkái
Jelentős épületei Egyetemi Könyvtár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkalnitzky Antal témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

A Baranya megyei Lakon született[1] Nevének több írásmódja ismert, így gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky. A róla szóló monográfia szerint ő maga a Szkalnitzky írásmódot használta. Édesapja jószágigazgató volt Albrecht főherceg birtokán. 1846-tól 1854-ig a pesti ciszterci gimnáziumban tanult. 1851–1854 között a prágai főreáltanodában, 1854–1857 között a bécsi Polytechnikumban, végül 1857–1859 között a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1858 folyamán számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában. 1858 decemberétől 1859-ig Friedrich August Stüler műhelyében dolgozott. 1859. július 22-én megkapta a berlini építészeti Akadémia ezüstérmét. Édesapja 1861-ben halt meg. Ebben az évben Szkalnitzkyt az újonnan alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagjává választották. 1862-ben kötött házasságot Koch Antóniával; fia, Henrik 1863-ban, lánya, Zsófia 1868-ban született. 1864-től 1870-ig a budai politechnikumban tanított. 1865. december 10-én az Akadémia levelező tagjává választották. Ezután viszontagságos évek következtek: cége ellen 1870–1874 között csődeljárás folyt. Utolsó nagy sikere 1873-ban a bécsi Világkiállításon kapott művészeti érem az Oktogonon létesült épületeiért. A Felvidéken került gyógykezelésre 1873-ban. Az agysorvadás egyre jobban elhatalmasodott szervezetén: hosszas szenvedés után a lipótmezei tébolydában érte a halál.

MunkásságaSzerkesztés

A művelt építész a historizmus kiemelkedő alakja; az épületkülsőkön általában olasz reneszánsz, a belsőkön gyakran francia reneszánsz elemeket alkalmazott. 1868 – 1874 Szkalnitzky és Koch építészek – társulás ifj. Koch Henrikkel

  • Magyar Tudományos Akadémia (a kivitelezést vezette Ybl Miklóssal együtt)
  • Debreceni színház (1861 – 1865)
  • Fővárosi Állat- és Növénykert épületei (1865–1866), Kochhal közösen. Ma már csak a Bagolyvár látható, de az sem eredeti helyén, és kétszeri átalakítás után
  • Csáky-kastély, Szendrő
  • Hungária Nagyszálló (1868 – 1871)
  • Jankovich-kastély, Öreglak
  • Egyetemi Könyvtár (Budapest)
  • Nemzeti Színház
  • Református templom, Hajdúhadház (1868 – 1872)
  • Színház Aradon
  • Színház Székesfehérváron
  • Szegedi főreáliskola

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Pécs közelében található település neve később Herceglak, majd Püspöklak lett, jelenleg – szomszéd településekkel való összevonás után – Geresdlak a neve.

ForrásokSzerkesztés

  • Sisa József: Szkalnitzky Antal. Egy építész a kiegyezés kori Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest 1994. ISBN 9630567601
  • Szkalnitzky Antal (magyar nyelven). Vasárnapi Ujság 1854–1860. (Hozzáférés: 2011. április 23.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés